Észak-Magyarország, 1999. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-04 / 180. szám

1999. augusztus 4., szerda EXTRA Edelény és környéke 5 HÍRCSOKOR • Rendbe hozott autó. Újabbra szerette volna cserélni a tornakápolnai helyhatóság a falugondnoki autót. Az erre vonatkozó pályázaton nyertek ugyan - a jármű felújí­tására. A családvédelmi tárcától kapott 200 ezer forintból most rendbe hozatják a gondnoki hálózatban használt Ladát. • Önerőből boldogultak. Bár többször pá­lyáztak, nem kaptak támogatást a falu- gondnoki rendszer kialakítására Szalon­nán. A idősek ellátása miatt azonban saját erőből, 2,85 millió forintért, március végén megvásárolták a 9+1 személyes járművet. A nyugdíjasokon kívül az iskolások és a sportolók is hasznát veszik az autónak. • Pénz a járműcserére. Több pályázaton is nyert a közelmúltban a nyomári önkor­mányzat, ezen belül a falugondnoki gép­járműcserére kapta a legnagyobb tételt: 3 millió forintot. • Kocsireparálás. A falugondnoki jármű felújítására nyertek pályázaton 360 ezer forintot Tornabarakonyban. A település 37 lakóját kiszolgáló Nissant várhatóan augusztusban reparálják. Múzeumban látták múltjukat a derenkiek Ládbesenyő (ÉM - PTA) - Több mint egy fél éve, tavaly október 26-án alakult meg Ládbesenyőn a lengyel kisebb­ségi önkor­mányzat. A te­lepülés lakosai közül majd’ százan lengyel származásúak. Közösségük nagy része az egykor felszá­molt Derenkről származik és ma Andrásta- nyán él. A lengyel nemzetiségi hagyományok ápolásáról már korábban is gondoskodott a település, akkoriban az országos lengyel kisebbségi szervezet koordinálásával. A helyiek azonban önálló önkormányzatot hoztak létre, abban bízva, hogy többet te­hetnek majd a lengyel származásúakért. Fedor Kálmánné, a szervezet elnöke maga is lengyel származású. Az ő szülei is De- renken éltek egykor - sokat meséltek ne­ki a múltról. Hely a vadászatnak- Horthy Miklós 1938 és 1943 között telepí­tette ki a derenkieket - sorolja Fedor Kál­mánné. - Az ok mindössze annyi volt, hogy pontosan Derenk helyét szemelték ki a kormányvadászatok helyszínéül, így a falu útban volt. Nehezen jöttek el onnan az emberek. A mai napig fájó sebet tép fel, aki felemlegeti előttük azokat az idő­ket. A múltról, az ottani hagyományokról egyre kevesebben tudnak már mesélni. Az andrástanyaiak, csakúgy, mint az Istvánmajorban élő lengyelek, minden év­ben ellátogatnak Derenkre augusztus 20- án. A tisztelettétel szervezési gondjait is a kisebbségi önkormányzat vállalta magá­ra. De szerveztek kirándulótúrákat, szá­mos műsort és kulturális rendezvényt. Legutóbb, Szent László napja alkalmából Budapestre utaztak.- Azt a kiállítást néztünk meg, amelyet az egykori derenki holmikból állítottak össze - meséli az elnök. - A mi családunk is adott használati tárgyakat a kiállítás­hoz. Vegyes érzelmekkel néztem azokat a holmikat, amiket egykor a szüleim min­dennap használtak. Ettől függetlenül nagyszerű élmény volt a kirándulás. Sok hasonlót kellene még szervezni, de sajnos ha csak a saját forrásainkra támaszkod­tunk volna, még ennyire sem futotta vol- na, mint eddig. A ládbesenyői önkor­mányzat sokat segített, de mindent nem várhatunk tőlük. Abban reménykedünk, hogy az országos szervezet segít majd va­lamilyen formában nekünk. / Es végre talán nemzetközivé lesz A határátkelőhely átminősítéséhez már most adottak a tárgyi feltételek Hídvégardó (ÉM - SzK) - Híd- végardó önkormányzata fo­lyamatosan keresi a telepü­lésen lévő magyar-szlovák határátkelőhely fejlesztésé­nek lehetőségét. Megyénk határmenti térségei közül a Bodrog-, a Hernád- és a Sajó-völgynek mind megvan a saját nemzetközi kapuja, közúti, vasúti, teher- és személyforgal­mi határátkelője észak felé. Ez­zel szemben a Bódva-völgyiek régóta hiányolják a kereskedel­mi tételű árucsere lehetőségét, amely a jelenlegi, csak személy- forgalomra használható kisha- tárátkelőn nem lehetséges. Nem mondhatni, hogy ölbe tett kézzel várnák a csodát a he­lyiek. Matusz Tamás polgármes­ter irányításával folyamatosan keresik a fejlesztés lehetőségét. Két évvel ezelőtt - az önkor­mányzat jóvoltából, a Megyei Területfejlesztési Tanács támo­gatásával - 10 millió forintos rá­fordítással kibővült és korszerű­södött a határátkelő. Azóta az épületben helye van a Határőr­ség, valamint a Vám- és Pénz­ügyőrség munkatársainak, s nyitásra vár egy bisztró és egy ajándékbolt is. Az épületegyütte­sen belül pénzváltó is található. Átkelő, lépésenként A fejlesztés következő állomását az önkormányzat újabb pályáza­ta jelentette. A területfejlesztési tanács tavalyi kedvező döntésé­nek köszönhetően a Magyar Asz­falt Kft. a napokban már be is fejezi a mintegy 23 millió forin­tot érő harmadik útsáv építését (felvételünkön). A beruházás ré­szeként a Hídvégardó felé vezető pályaszakasz két autóbusz-meg­állóval és egy háromállásos au­tóbusz-parkolóval is kiegészült, továbbá felújították a személy­gépkocsi-parkolót. Járulékos munkaként készült el a csapa­dékvíz-elvezető rendszer, a min­tegy 200 négyzetméteres díszbur­kolat, de nem feledkeztek meg a parkosításról és a közvilágosítás átalakításáról sem.- Most már minden tárgyi fel­tétel adott a határátkelőhely nemzetközivé minősítéséhez. Hozzátehetjük, hogy az európai igények szerint. Ha a megyeiek után az illetékes országos szer­vek is elfogadják, akkor télen- nyáron a hét valamennyi nap­ján reggel 7-től este 7-ig nyitva tarthat a határátkelő - tájékoz­tat a falu elöljárója. Partnerek kerestetnek De ezzel még nincs vége: most készül egy tanulmány, amely ar­ra keresi a választ, hogy a 10 tonna alatti közúti teherforga­lom megindítása milyen egyéb feltételekhez kötött. Kutatnak olyan üzleti partnerek után (a Bódva-völgyéből, de akár távo­labbról is), amelyek szívesen él­nének a hídvégardói határátke­lőn való teherfuvarozás lehető­ségével. A tanulmány elkészülte után már „csak” a kormányközi döntést kell megszerezni a ha­tárátkelőhely nemzetközivé mi­nősítéséhez. A polgármester bizakodó: ­Matusz Tamás Az esélyeinket javíthatja, hogy az új szlovák kormány prog­ramjában előkelő helyen szere­pel a szomszédos országokkal való kapcsolatok új alapokra helyezése, a határmenti térsé­gek gazdasági együttműködésé­nek szélesítése. „Legyen minél tisztább, virágosabb Edelény” Edelény (ÉM - PTA) - Szilágyi Adolfot, Edelény polgármes­terét terveiről, a közeljövő legfontosabb feladatairól kérdeztük. • • öt évvel ezelőtt, 1994-ben mintegy 30 millió forintos hitel­lel vette át az új önkormányzat a várost az előző vezetéstől. A hitelt sikerült úgy visszafizetni a ciklus végére, hogy a műkö­dőképesség nem szenvedett csorbát, sőt, folyamatosan fej­lődtünk. □ Melyek az aktuális feladatok Edelényben? 0 A régióbeli esőzések kapcsán úgy gondolom, nagyon fontos egy új belvízelvezető rendszer megterveztetése és kivitelezése. Tavaly egy közmunkaprogram keretében már sor került a kar­bantartási munkára, idén szin­tén nyertünk egy hasonló pályá­Szilágyi Adolf Fotó: Bujdos Tibor zatot. Igaz, most nem önállóan, hanem 13 környező település összefogásával. Ez azonban nem jelent teljes megoldást. A legna­gyobb gond az, hogy nincs össz­hangban az elvezető rendszer - a város terjeszkedésekor erre nem fordítottak gondot. A befogadó Bódva folyótól kiindulva egy szintbe kell hozni, illetve össze kell hangolni az árkokat, vízel­vezetőket, mert így azokban csak megáll a csapadék. O Hol tart a szennyvízelvezető rendszer rekonstrukciója? • A már kiépült elvezető háló­zatra egyre többen csatlakoznak. A tisztító kapacitása viszont nem bővült, és műszakilag is van mit fejleszteni rajta. A jogi és pénzügyi akadályok már elhá­rultak a rekonstrukció elől, így a közeljövőben elindulhat a munka, körülbelül egyéves átfu­tással. □ A hulladéklerakó-telep esetében azonban sokkal több a teendő. 0 1996-ban Edelény is csatlako­zott 5 település közös hulladékle­rakó-építési programjához. A be­ruházáshoz szükséges pályázati pénzt végül nem kaptuk meg, ám ez nem jelenti azt, hogy le­mondtunk az elképzelésről: most tőkéstársakat keresünk. Tár­gyaltunk egy német céggel, illet­ve a miskolci RÉM Kft.-vel. Szó­ba került, hogy az eredetinél na­gyobb, regionális igényeket is kiszolgáló lerakót építsünk. A műszaki, pénzügyi feltételek egyeztetése azonban még folya­matban van. O Az infrastrukturális fejlődés mellett tervezik-e a városkép szé­pítését? 0 Ez a törekvés folyamatos. Egy­re szebb városképet mutat Ede­lény - ebben a hozzánk látogató vendégek véleménye is megerő­sít. Folytatjuk a parkosítást, parkrendezést, hogy minél tisz­tább, virágosabb, otthonos kis­város legyen Edelény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom