Észak-Magyarország, 1999. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-26 / 198. szám

1999. augusztus 26., csütörtök CSOKOR • Stáció. A Varga Rudolf írásaiból össze­állított Stációk című zenés irodalmi mű­sort - Balkay Géza és Szegedi Dezső szín­művész, valamint Balkay Leslie László közreműködésével - ma, csütörtökön dél­előtt 11 órától láthatják az érdeklődők Miskolcon a Búza téri piacon. • Orgonakoncert. Varga László ad orgo­nakoncertet augusztus 27-én, pénteken este 6 órától a diósgyőri evangélikus templomban. A műsorban közreműködik Fülep Benedek blockflőtén. • Ki nyer ma? A Magyar Rádió Ki nyer ma? - Játék és muzsika tíz percben című élőadását augusztus 27-én, pénteken dél­ben a sárospataki Városi Könyvtárból su­gározzák. A játékra jelentkezni az adás helyszínén déli 12 órakor lehet. Augusztus 26., csütörtök HOLLÓHÁZA Római katolikus templom: A Langaléta Gara­bonciások műsora. Du. 5 óra. Soós Brigitta gi­tárkoncertje. Este 6 óra. SÁROSPATAK Várudvar: A Liszt Ferenc Kamarazenekar és Peré- nyi Miklós gordonkaművész koncertje. Este 8 óra. SÁTORALJAÚJHELY Városháza: Kávéuzsonna barokk muzsikával. Du. 5 óra. TARCAL Borok Háza: Bordalok, mulatós nóták, szerel­mes dalok a reneszánsz Európából. Este 7 óra. TOKAJ Református templom: A Mozart Duó hangver­senye. Este 7 óra. Augusztus 27., péntek BODROGKERESZTÚR Faluház: Az Abmiram Duó hangversenye. Este 6 óra. FÜZÉRRADVÁNY Károlyi-kastély: Bál a kastélyért. Este 8 óra. SÁROSPATAK A Művelődés Háza: Pikáns zsoltár - Pápai Erika estje Mezei Máriáról. Este 8 óra. SZERENCS Várudvar: Zene, tánc, lakoma a kuruc kor je­gyében. Du. 5 óra. A kuruc kor költészete, ze­néje, táncai. Este 7 óra. Kuruc kori lakoma. Es­te 8 óra. Augusztus 26. Szt. Natália, Izsó, Zamfira Augusztus 27. Szt. Mónika, Szt. Gáspár, Szt. Cézár Augusztus 28. Szt. Ágoston, Szt. Mózes Augusztus 29. Évközi 22- vasárnap Keresztelő Szt. János vértanúsága Szt. Beatrix, Erna Augusztus 30. Szt. Félix, Szt. Rózsa, Letícia Augusztus 31. Szt. Arisztid, Bella, Erika Szeptember 1. Szt. Egyed, Szt. Noémi, Tamara, Egon SZENTJEINK Rivoli Boldog Antal vértanú Ünnepe: augusztus 29. Rivoli Antal dominikánus volt, Szicíliából Nápolyba készült. Útközben mohamedán kalózok elfogták és Tuniszban fogságba ve­tették. Jóllehet egy szerzetestestvére és honfitársai támogatták, türelmetlenkedett, sőt utóbb megtagadta Krisztust és mohame­dán lett. Amikor azonban jobban tanulmá­nyozta a Koránt, megborzadt ürességén és hamisságán, visszatért és szigorú bűnbána­tot kezdett. Ismét levágatta haját, fölvette megcsúfolt szerzetesi ruháját, a szentségek­hez járult és aztán derűs elszántsággal a szultán elé ment, nyíltan megtagadta Moha­med tanítását és dicsőítette Krisztust. Pedig tudta, ezért a mohamedán törvény szerint kegyetlen halál vár rá. Nem is ingott meg. Hiába ígérgettek, fenyegetőztek, hiába vit­ték a börtönbe, majd a vesztőhelyre. Amíg agyonkövezték, úgy állt ott teljes mozdulat­lanságban, mint Szent István vértanú. Hit­hagyásának foltját vérével mosta le. 1470-ben halt meg. Porga Zsolt Kultúra / Hitélet 8 // Ősi templomot sejtetnek a csontok Árpád-kori temetőt találtak az Edelény melletti borsodi földvár feltárói Edelény (ÉM - CsM) - Szeren­csét hozott a 13-as szám a bor­sodi földvár ásatásait vezető Wolf Mária régésznek és csa­patának: Árpád-kori sírokra bukkantak. Még több szeren­csével ugyancsak Árpád-kori templomfalat is találhatnak.- Ezzel az emberrel valami baj lehetett, mert hasra fektették - mutat Wolf Mária régész, a bor­sodi földvár ásatásainak vezető­je egy, még a földben fekvő, de már jól látható csontvázra. - Ez a helyzet nagyon ritka. Azt je­lenti, hogy az élők valamiért tartottak tőle - még holtában is. Iránymutató „s” Az persze már örök titok marad, miért féltek ettől az embertől, de a csontok sok más fontos kérdés­re felelhetnek. Ezért is értékes ez a lelet. Hiszen ez a 13. év, hogy Edelény határában, Borsod me­gye névadó, ősi székhelyén fo­lyik a feltáró munka. Edelény város, a miskolci Hermán Ottó Múzeum, majd a budapesti Nem­zeti Múzeum támogatásával Wolf Mária és csapata (segítő kollégái, gyakorló egyetemisták és az „ásók”, akiknek magja a kezde­tektől velük dolgozik) az ország egyetlen jól feltárható földvárát, az államalapítás korának ékes emlékét hozta a felszínre. Ám sí­rokat csak most találtak.- Majdhogynem biztosra me­hettünk - villantja fel az előzmé­nyeket Wolf Mária hiszen ' 1926-ban egy kerítésépítésnél előkerült egy s-végű hajkarika, ami az Árpád-korra jellemző le­let. László és Kálmán királyok rendeletéi alapján a 11. század végétől már csak a templomok körüli felszentelt területre lehe­tett temetni, ezért számítok a templomfaldarab felbukkanásá­ra. Ázonban ehhez már valóban szerencse kellene - teszi hozzá i -, hiszen az egyik sír aláfut a je­lenlegi, a 18. században épült re­Pontosan rögzítik, hogy fekszenek a feltárt csontok Fotó: végh Csaba formátus templomnak, tehát az Árpád-kori épület kisebb lehe­tett a jelenleginél. Az azonban, hogy a templom belsejében is kutassunk, milliókat igényelne. A nép temploma Alig egy-kétszáz méterrel odébb, a földvár sáncain belül ugyan­csak kiásták egy templom alapja­it. A két felszentelt épület közel­ségét István király törvénye ma­korban szalagra dolgozták fel, és a szalagot a hajba fonva visel­ték. Sokkal több leletre azonban nemigen lehet számítani, hiszen a kereszténység idővel egyre szít gorúbban tiltotta a tárgyak sír­ba helyezését. A szakemberek számára azonban a csontok is igen sokat elmondanak. Beszédes csontok- Több sírt elvágtak egy másik ásásakor - mutatja az ásatás ve­zetője. - Ez a csontváz deréktól le­felé hiányzik, itt meg a koponya nincs meg. A szűkös felszentelt hely miatt zsúfolt volt ez a temető is. Hiszen mindenkit ide temet­tek, csak a gonosztevőknek, a bo­szorkányoknak, vagy a kereszte- letlen csecsemőknek nem volt itt helye. Egyetemista segítőim pon­tos rajzot készítenek a csontok helyzetéről, azután a Antropológi­ai Intézetbe kerülnek a maradvá­nyok. Ennek a kornak hiányos az antropológiai vizsgálata, ez a vi­dék pedig kifejezetten fehér folt. A csontok vizsgálata feltárhat­ja a táplálkozási szokásokat, a testi-fizikai állapotot, a fogak val­lanak a korról, az egészségi álla­potról, az újszerű módszerek fel­tárják a rokonsági viszonyokat is. Elképzelhető azonban, hogy a feltárás ezzel a szép leletsorral lezárul. A munka viszont a föld­vár rekonstrukciójával, az ál­lamalapítás 1000. évfordulója megünneplésének előkészületei­vel mindenképp folytatódik. gyarázza, ami a világi megyék­kel egyidőben létrehozta az egy­házi megyéket is. ,Ez utóbbiak központjaiban esperesi templo­mok is épültek, ez lehetett a „benti”. Amit a most feltárt te­mető vesz körbe, az a lakosságot, Borsod település népét szolgálta. A csontok mellől néhány lelet is előkerült: egy 12. századi pén­zérme, illetve összesen hét s-vé- gű hajkarika. Ezeket az Árpád­Az Árpád­kori templom kisebb lehe­tett a mai­nál, de sze­rencsével így is talál­hatunk fal­darabot. Wolf Mária A zárdakápolna őrzi minden titkukat Szombaton találkoznak az ötven éve érettségizett „licisták” is Szabó Jánosné Kovács Edit és Hetényi Margit Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - FG) - Az Érseki Leánynevelő Intézetben 50 éve végzett növendékek már állami gimnáziumban érettsé­giztek, de alma materüknek az egyházi iskolát tekintik. Tizenegy évig minden tízpercben beszaladtak a zárdakápolnába, hogy magukba szálljanak, hogy erőt gyűjtsenek, hogy elmondják imáikat, de a tizenkettedik év vé­gén nem mehettek be ide, csak ti­tokban búcsúzhattak el a minden titkukat őrző helytől.- Nekünk természetes volt, hogy mindennap imával kezdjük a napot, hogy minden óra előtt fo­hászkodunk, hogy délben együtt mondjuk el az Úrangyalát... Egy- egy nehezebb óra előtt is besza­ladtunk a kápolnába imádkozni - emlékeznek vissza diákéveik ked­ves helyére a miskolci Érseki Le­ánynevelő Intézet diákjai, Kovács Edit és Hetényi Margit.- Bennünket apácák neveltek. Volt ugyan néhány világi taná­runk is, de ők is katolikusok vol­tak, ebben a szellemben éltek és dolgoztak...- Anicéta nővér... Aura nővér, ő volt a polgáriban az osztályfő­nökünk, de az ‘50-es években Ausztráliába disszidált... Inno- centia nővér a tanítóképzőben lett az osztályfőnökünk - mutatja Kovács Edit az albumba gyűjtött fényképeket. Előkerülnek az is­kolai jelvények, a Bocskai-sapka, az egyruhához tartozó öv, a sza­lagavatóra készült emlékgyűrű, a ballagási csokor, az Innocentia nővér által szerkesztett Új Ifjúság című lap megsárgult példánya.- Büszkék voltunk arra, hogy az Érseki Leánynevelő Intézetben tanulhatunk, hogy licisták va­gyunk - mondja Hetényi Margit.- Nagyon jó, képzett tanáraink voltak. Az egyházi iskola egyálta­lán nem jelentett bezártságot...- Lelkesen készültünk a peda­góguspályára, de jött az államosí­tás, és már azt sem engedték meg, hogy befejezzük az ötödik évet - folytatja történetüket Kovács Edit. - Közülünk csak nagyon ke­vesen tanulhattak tovább. Az egy­házi iskola miatt mi gyanúsak voltunk. Az én családomat annak idején kitelepítették, nekem is Az Érseki Leánynevelő Inté­zetben 1949-ben végzett diákok és a Fráter György Gimnázi­umban ugyancsak 1949-ben érettségizett VIII. b osztályos tanulók augusztus 28-án, szombaton délelőtt közös szentmisén vesznek részt a miskolci minorita templom­ban. Az ünnepi szintmisét egykori évfolyamtársuk, Sere­gély István egri érsek mondja. mennem kellett. A férjemmel együtt egy kis nyári konyhában kaptunk helyet, Jászberénybe jár­tunk dolgozni, állandóan megfi­gyeltek bennünket. Nekem szal­mán és szuronyok mellett kellett megszülnöm a gyermekemet. De nem panaszkodom... Az osztály többi tagjának sem volt könnyebb. Hetényi Margit is osztályidegen volt, ráadásul vi­lágnézetileg is gyanús, hiába ta­nult zenét, hiába zongorázott ki­válóan, csak kegyes csalásoknak köszönhetően folytathatta tanul­mányait. De minden megpróbál­tatás ellenére is elégedetten néz vissza pályájára.- Ha csak Krausz Andrienn lett volna a tanítványom, már akkor is boldog lehetnék...- Szeretet, ima, munka, fegye­lem - ez adja a harmóniát! - ma­gyarázza meg az osztály jelszavá­vá lett szimfónia első betűinek értelmét Kovács Edit. - Szeretet, ima, munka, fegyelem - ez tartott meg bennünket! Hírcsokor • Kétszáz év. A kisrozvágyi re­formátus egyházközség hálaa­dó istentisztelet keretében ün­nepli meg temploma fennállá­sának 200 éves évfordulóját au­gusztus 29-én, vasárnap. A dél­után 3 órakor kezdődő isten­tiszteleten igét hirdet Mészáros István, a Tiszáninneni Reformá­tus Egyházkerület püspöke, Ko- vácsné Éles Edina, a gyülekezet lelkipásztora történelmi vissza­tekintést tart. • Tanévnyitó. A miskolci Lévay József Református Gimnázium tanévnyitó istentiszteletét au­gusztus 29-én, vasárnap dél­után 4 órától tartják a Kossuth utcai református templomban. • Jótékony muzsika. Az Erzsé­bet Hospice Alapítvány szerve­zésében a Miskolci Blockflőte Consort és a Damaszkuszi Szent János Kórus ad koncertet au­gusztus 30-án, hétfőn este 7 órától a miskolci deszkatemp­lomban. A hangverseny bevéte­lét az ősszel nyíló foglalkozta­tóterem berendezésére fordítja az alapítvány. • Veni Sancte. A Fényi Gyula Miskolci Jezsuita Gimnázium ünnepélyes tanévnyitóját au­gusztus 29-én, vasárnap dél­után 4 órától tartják az avasi Ige-templomában. A szentmisét Seregély István, egri érsek ce­lebrálja. A Vénei Sancte alkal­mából adják át az iskolaépület harmadik részét. A Fráter György Katolikus Gim­názium és Kollégium tanévnyi­tó szentmiséje augusztus 31-én, kedden délután 4 órától lesz a minorita templomban. Szentmi­sét mond Berkes László mind­szenti plébános.

Next

/
Oldalképek
Tartalom