Észak-Magyarország, 1999. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-24 / 196. szám
1999. augusztus 24., kedd Itt-hon 6 Tiazaúj város Tiszaújváros és Mezőcsát környéke HÍRCSOKOR • Vállalkozásba adott óvoda. Hejősza- lonta önkormányzata magánkézbe adta a 25 kisgyermek ellátását biztosító intézményét. A szerződés szerint az óvoda fenntartása a vállalkozó óvónő irányításával kevesebbe kerül, mint korábban ön- kormányzati működtetéssel. • Emlékmű a parkba. A hejőkürti óvoda udvarán tavasszal ültették el a millenniumi emlékpark facsemetéit. Augusztus 20- án egy tölgyfából faragott emlékművet avattak a szépen sarjadozó fácskák között. A falu lelkes szépítőinek tervei szerint a jövő évezredre készülve tovább fásítják a települést. • Gázzal fűtenek. A kiscsécsi önkormányzat pályázat eredményeként gáztartályt helyez el a hivatal területén. A mintegy három millió forintos beruházás révén ősztől ezzel fűtik a polgármesteri hivatalt, majd a következő tanévtől beinduló általános iskola tantermét is. A múlt őrzője Hejőbába (ÉM FL) - A 70. évéhez közeledő Kovács Jánosnéról köztudott, hogy féltve őrzi a lakásában összegyűlt régiségeket. Emellett máig ápolja gyermekkori barátságát az Auschwitzból megmenekült, majd külföldre szakadt Kohn Évával. Amikor a helyi általános iskola felvette a nagyságos fejedelem édesanyja, Munkács hős védője nevét, Kovács Jánosné egy régi, Zrínyi Ilonáról szóló könyvvel ajándékozta meg az intézményt.- A néhai Süldi Zoltán tanár úr gyűjtögette a falu régiségeit hajdanán, de el hunytával minden múzeumokba került. Nekem is van becses örökségem: bútorok, cserépedények, bütykösök, butéliák és könyvek - sorolja. Aztán megmutatja az 1861-es kiadású Bibliáját, a régi magyar költészet remekeit tartalmazó kötetet és előkerül egy kézzel írott vőfélykönyv is, amelynek strófáit ma is elzenghetnék a lakodalmakban.- Még most volna mit összegyűjteni a faluban, megérdemelne egy tájházat a mi korosztályunk öröksége - mondja. A barátságról Hejőbábán a második világháború előtt hatvan zsidó ember élt. 1944. májusában összegyűjtötték, előbb Mezőcsátra, onnan Auschwitzba szállították őket.- Kohn Évike nekem nemcsak szomszédom, hanem testi-lelki barátnőm volt. Megmenekült a poklok poklából, de itthon csak a kifosztott boltjukat találta. Kivándorolt, de azóta is rendszeresen hazajár nagyszülei sírjához, és felkeres engem is - idézi fel Kovács Jánosné. A település önkormányzata szépen rendben tartja a zsidó temetőt. Körbeka- szálják a síremlékeket, köztük azt is, amelyen az Auschwitzban elpusztultak nevét örökítették meg. Ide szokott hazalátogatni Kohn Éva és a szüleivel az ötvenes években Izralbe kivándorolt Vértes Judit.- Férjem a szomszédos református temetőben nyugszik. Amikor hozzá megyek, betérek a Kohn család sírjához is. Rendbe teszem, virágot rakok rá. Becsültem, szerettem, haló porukban is tisztelem őket - mondta Kovács Jánosné. Az oldalt szerkesztette: Faragó Lajos Telefonszáma: (46) 414-022/213 E-mail: farago@iscomp.hu Csörsz Emlékparkot avattak A helységpártoló egyesület kezdeményezésére elkészült a község új jelképe Együtt a lelkes csapat a rózsalugasnál Ároktő (ÉM - NZ) - Az idei Szent István-napi ünnepségeket kiemelkedő esemény tette emlékezetessé Ároktőn. A helységpártoló egyesület kezdeményezésére és szervezésében készült Csörsz Emlékparkot avatták fel. Kilenc éve két lelkes ember, Csernaburczky Ferencné tanító és Dienes Dénes református lelkipásztor megalakította az Ároktői Helységpártoló Kört, amely később egyesületté fejlődött. Olyan keretet teremtve, amelyben a helyi lokálpatrióták, vállalkozók, értelmiségiek, mindenki aki kész tenni a közért, együtt vannak. Sokat tettek Ároktőért- Első kezdeményezésünk volt az I. és a II. világháborúban elesettek tiszteletére emelt hősi emlékmű. Közadakozásból jött össze a rávaló és példás összefogás nyilvánult meg a munkák során. Szorgalmaztuk az új posta létesítését, központi pénzből meg is épült a község e szép középülete. Rendbe tettük az önkormányzat által épített ravatalozó környékét. Időszakonként kiadjuk az Ároktői Krónikát. Ruhát biztosítottunk - Tóth Andrásné szabó vállalkozó segítségével - a tánccsapatnak. Legújabb kezdeményezésünk a Csörsz Emlékpark létrehozása - sorolja Csernaburczky Ferencné. Sallainé Himer Eleonóra az egyesület új elnöke elmondja, hogy 1996-ban, a millennium évében szerették volna megvalósítani a szép ötletet, de csak mostanra sikerült. - Csernaburczkyné, Edelényből származván jól ismeFotó: Bujdos Tibor ri az ottani Március 15. Parkot. Hasonlót gondolt Ároktőre is. Körtvély Sándor edelényi építész vállalkozó a rendelkezésünkre bocsátotta a park tervrajzát, indulhatott a munka. Mára a község peremén magasodik az a rózsalugast tartó sor, amelyben jövőre a vörös rózsa Csörsz királyra, a rózsaszín pedig szerelmére, Délibábra utal. Sokan tüsténkedtek elkészítésével. A legtöbbet Tóth András helyi vállalkozó, régi faiparos vállalta, de segítettek mások is, ha mással nem, kezük erejével. Csörsz és Délibáb A község bejáratánál augusztus 21-től Ároktő új jelképe, a Csörsz Emlékpark fogadja a látogatót. Ki is volt Csörsz? Réges-régen longo- bárdok éltek hazánk területén Rád vezetésével A rettegett király háborúba keveredett Frigyes királyai. Rád szövetségesének megnyerte Csörsz avar királyt, akivel fényes győzelmet aratott. Csörsz nem kívánt részesedni a zsákmányból, viszont feleségül kérte Rád szépséges leányát, Délibábot. A király nem akarta hozzáadni lányát, de ujjat sem szeretett volna húzni Csörsszel. Kigondolta, hogy csak akkor adja hozzá, ha vízen viszi haza. Csörsz népével hozzáfogott a folyómeder ásásához, de egy viharban a villám halálra sújtotta. Abba is hagyták a munkát, de az árok máig megmaradt Ároktő és Árokszállás között - tartja a monda. Vége az avatási ünnepnek. Az egyesület vezetése már újabb kezdeményezésen gondolkodik. Szép rendezvénnyel, rendezvényekkel szeretnék köszönteni az új évezredet. Hordó van, a pénz és a szőlő kevés Húsz éve kínálja termékeit Dél-Borsodban Farkas József kádármester Érdeklődők vannak, vásárlók viszont alig Fotó: végh Csaba Mezőcsát (ÉM - NZ) - Dél-Borsod egyetlen aktív kádármesterével, a 48 éves Farkas Józseffel a csáti vásárban találkozunk. Régebbi, geleji, mezőkeresztesi kuncsaftjaival latolgatják az idei szőlőtermés és a hordóvásárlás kilátásait.- Annak idején Miskolcon a Győri kapuban sajátítottam el a szakmát Fónagy úrnál, aki nagyon híres kádármester volt. A mezőcsáti szülői háznál csináltam egy kis műhelyt, aztán fokozatosan beszereztem a szükséges eszközöket. Csak az a baj, hogy fogyatkoznak a vásárlók. A pénz kevés és a szőlőtermés sem biztató. Újabban sokan műanyag, jobbik esetben üveg alkalmatosságokban tárolják a bort - panaszolja.- Tölgy- és akácfából dolgozunk, eperfát csak kis, pálinkás hordónak veszek. A tölgyfát jól meg kell vizsgálni, mert sok közte a beteg, hibás. Ha ilyen kerül a dongák közé, szivárog belőle a bor. Az akácok elég jó minőségűek, vörösborhoz keresik a gazdák. Én Mocsolyásról, Bükkszentkereszt környékéről vásárolom a faanyagot. Elég borsos az ára: a hordónak való tölgynek 16 ezernél kezdődik köbmétere, az akácé 10-12 ezer forint. Miután megvettük a rönköt, összefűrészeljük, vigyázva, hogy a dongákhoz szálára vágjuk. Azután kalitkába rakjuk az udvarra, az eső nem árt neki, ellenkezőleg. Jó, ha többször megázik, a víz kimossa belőle a csersavat. Inkább száradjon két évig, hogy alkalmas legyen a bor tárolására. Következik a stó- szolás, meg is pörköljük az anyagot, ez majd kissé mogyoró ízt ad a nedűnek. Hajlítjuk, alkalmassá tesszük a hordóhoz, jöhet a fenék. Lecsiszoljuk a külső részt, rászabjuk az abroncsot, azt lefestjük, kész az áru, jöhet a vevő. Áz új boroshordót ajánlatos először musttal megtölteni. A pálinkás hordónál nem szabad elhagyni a belső pa- rafinozást, mert ennek híján a hordó issza meg a pálinkát a vendég helyett. Utána természetesen nem szabad forrázni a hordót - sorolja szakmája fortélyait. Lassan csomagolnak az árusok a csáti vásárban. Az érdeklődők még kérdezik: mennyi a hordó ára, Farkas József készségesen válaszol: a százliteres 10 ezer, az ötven literes 7500, a kis hordók 20 literesig 6 ezer forintba kerülnek, virágdézsákat 1500-5000 között lehet venni. A vevő sokallja az árat, a mester viszont állítja: mások jóval drágábban adják. Fejlesztések előtt és közben Hejőbábán saját erejükre is számítanak a beruházásoknál Hejőbába (ÉM - FL) - Járda, ivóvíz, gázfűtés. A fejlesztés idei feladatai Hejőbábán. A megvalósításhoz 30 százalékos önerejük mellé a megyei területfejlesztési tanácstól is támogatást nyertek.- Most is tornyosulnak előttünk a feladatok - mondja Juhász Barnabás polgármester. - Szeptemberben a főút 2000 méter hosszú járdáját építjük meg 8,5 millió forintból. Ötmillióból bővítjük a Gyepszéli út ivóvíz hálózatát. Az általános iskola számítógép-hálózatának gyarapításához 1,6 millió forintot nyertünk. Legnagyobb eredményünk, hogy befejezzük intézményeink fűtésének korszerűsítését. A drága villanyról mindenütt áttérünk a gázra. Most a napközit és a község szociálisan rászorult lakosságát ellátó konyhát korszerűsítjük csaknem 2 millió forintos költséggel. Önerőből és céltámogatás segítségével - sorolja a polgármester. A konyha 200 főre méretezett. Benne nemcsak a napközit igénybe vevő óvodások, általános iskolások részére főznek, hanem az idősek és a vendégétkezők részére is. Az utóbbiak közé tartoznak többek között azok a köztisztviselők is, akik a teljes költséget magába foglaló térítési díjat fizetik az ebédért. Nyereményből Kamilla faház Tiszakeszi (ÉM - FL ) - Még 1982-ben történt, hogy a tiszakeszi iskolások hulladékgyűjtésük eredményeként egy személygépkocsit nyertek a MÉH-től. Nem tudván mit kezdeni vele, eladták. Árából vettek egy Kamilla nevű faházat, aztán tovább gyűjtögették mellé a pénzt. Egészen 1986-ig, amikor az időközben megépült mezőcsáti stand mellett a tanácstól egy telket bérbe kaptak. Azóta áll a faház a telken és időközben tulajdonjoga is a tiszakeszi ön- kormányzatra szállt. Az idei nyáron a tiszakeszi általános iskola 15 osztályába járó tanulók háromnapos váltásban pihentek, szórakoztak a táborban. Osztályonként átlag 12 fő nevelői, szülői felügyelttel. Őket az igrici iskolások követték, akik bérbe vették az üdülőrész épületét és sátorozásra alkalmas udvarát. Visszatérő vendégeik a miskolci nagycsaládosok, akik éppen napjainkban, augusztus végén töltenek ismételten néhány napot a táborban. Korszerűbb lesz a konyha Fotó: Bujdos Tibor
