Észak-Magyarország, 1999. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-23 / 195. szám
1999. augusztus 23., hétfő itt-hon 5 • Erőgépre pályáznak. Az árvíz és a hóvihar is gondot okozott a hernádkércsiek- nek, ezért adott be pályázatot a Megyei Fejlesztési Tanácshoz az önkormányzat. A tolólappal is felszerelt kisjármű a szomszéd települések - a szentistvánbaksaiak és a nagykinizsiek - bajain is segítene. • Hiány, csak részben. Mint forráshiányos önkormányzat, Szentistvánbaksa mindig kapott az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került településeknek szánt támogatásból. Idén kétmillió forinttal támogatták őket - ez a hiány felét fedezi. • Nyertek az építkezésre. A rásonysápbe- rencsi önkormányzat a helyi hatóság és orvosi rendelő épületének felújítására nyert több mint tíz millió forintot a Megyei Fejlesztési Tanácstól. A munkálatokat már elkezdték: többek között a vízvezetéket állították helyre. atlaszokból szövődő világháló Pethő Lajos: Valami maradandót alkotni Fotó: vajda János Kisvárosi Szikszó (ÉM - NyZ) - Szikszóról nemcsak kiadványokban, könyvekben lehet olvasni, hanem már a világhálón is. Pethö Lajos, az ötlet kivitelezője pedig egyébként térképek kiadásával foglalkozik. A májusi, szikszói viharról szóló írásunk után keresett meg bennünket Pethő Lajos: feltenné cikkünket a Szikszóról szóló internet oldalra. Látogatásunknak most az ad apropót, hogy egy ideig, megszakad majd a szikszói „világháló”, a fiatalembert ugyanis behívták katonának. Térkép, térkép Nem az internettel kezdődött. A szikszói fiatalember ugyanis először térképekkel foglalkozott.- Fizika-technika szakon végeztem a nyíregyházi tanárképző főiskolán. Maradtam Nyíregyházán, az ország legnagyobb térkép- szerkesztő, -kiadó cégéhez kerültem. „Próbálgasd, csináld!”, mondták. Ottragadtam. Rajzolás az egész térképszerkesztés, alkotni, rajzolgatni, maradandót létrehozni pedig mindig is szerettem - vázolja röviden a fiatalember a kezdeteket. Közel egy éve azonban már saját vállalkozásként ad ki térképeket. A térségben szülővárosáról, Szikszóról született térkép, majd Encs, Forró, és Abaúj- szántó következett. Olyat szeretett volna csinálni, ami pluszt ad - jegyzi meg. Hogy a településről is legyen valami - képek, rövid leírás -, ne csak vastagabb és véknyabb vonalakat, térjelöléseket, piktogramokat mutasson az atlasz. És használható legyen, erre pedig garancia: a szerkesztő maga járja végig, hogy az utak hová vezetnek.- Természetesen az eladhatóság is fontos, de az nem jó, ha muszájból veszik az emberek. Egy térkép legyen esztétikus - mondja Pethő Lajos, ő például több hétig gondolkodott a jelkulcsokon, és mindig törekszik az újra: tájolót, hogy hol van a település Magyarországon, a látnivalók fényképes illusztrációját vagy a központ felnagyított térképét szerkeszti a helyszínrajzra. A dolgozószobájában az eddigi városabroszokat nézegetjük. A falon naptárral egybekötött Miskolc-térkép, a számítógépében pedig egy hajdúsági település vázlata. Kézhez is kapunk az eddig megjelent kiadványokból. A térképek könnyen áttekinthetőek és kézbe termettek, nem úgy, mint Pethő Lajos egyik kedvence, egy New York megismerését, bejárását segítő térkép, mely kihajtogatva kitesz közel húsz négyzetmétert is. Többet, valami újat A fiatalember szól arról: annak ellenére, hogy mindenhol és mindenki az idegenforgalom fellendítéséről beszél, nehéz meggyőzni a települések vezetőit, hogy egy falunak vagy egy városnak szüksége van az odalátogatók boldogulását szolgáló térképre. Végül a világhálóba gabalyo- dunk bele. Az internet csak hobbi. Teljesen más, mint a térkép, de ez is abból az ötletből indult: „Tegyünk hozzá többet!” Egy- egy abaúji település szállás- és szórakozási lehetőségei, közintézményeinek címlistája, a község részletesebb története olvasható így az interneten. Pethő Lajos ezúton is várja a megyebeli települések jelentkezését és anyagait, és ahogy ideje engedi, ingyen ráteszi azokat a világhálóra. Az abaújlaki Abaújlak (ÉM - NyZ)- Abaújlakon született, és azóta is itt él Miklós István. Nem is szeretne elmenni, mert mint mondja: szereti ezt a falut, és itt akar megélni. 1956 szeptemberében Miklós István Abaújlakon látta meg a napvilágot, az alsótagozatot szülőfalujában, a felsőtagozatot Felsővadászon végezte el, Miskolcon pedig az akkor 101-es számú szakmunkásképzőben szerzett bizonyítványt. Dolgozott a felsővadászi termelőszövetkezetben - szakmája szerint - karosszérialakatosként, később gépkocsivezetőként, a katonaság után pedig autóbusz-vezetőként a Volánhoz került.- Szeretem a munkámat. Ez biztosítja a kenyeret a családnak. Hajnalban itt kezdek, késő este itt végzek, egy nap levezetek 380-430 kilométer. Fárasztó, de meg lehet szokni - meséli a munkájáról. Egy kanállal többre Beszél a nehézségekről is, hogy a sofőr kalauz, autószerelő is egyben, de az utasok dühe is őt éri. Mégis sokat beszélget az utazókkal, a kollégáival az országról, a közös gondokról. Keresetéből azonban nemigen tudná eltartani feleségét és két gyermekét, ezért - és azért is, mert ez hagyomány a vidéki emberek életében - mindig is foglalkozott mezőgazdasággal. Most is tartanak otthon kacsákat, tyúkokat, sertéseket.- Hogy az ember küzdelme érjen valamit, hogy a gyerekeknek már egy kanállal több legyen - magyarázza. A községben jórészt csak idősek laknak, és - viccesen jegyzi meg Miklós István, hogy szinte az egész falu rokona - szívesen segít mindenkinek. Talán ezért is választották meg az abaújlakiak az ön- kormányzati testület tagjává.- Ellenszavazatok nélkül irányítjuk a falu sorsát. Külön feladatom a szanticsaki részönkormányzat működésének felügyelete, szanticskaiak kérelmének továbbítása. Nemrégen pedig mozgássérülteket láttunk vendégül a turistaházunkban, abból mindenki kivette a részét. Nagy gond a falu életében, hogy idejárnak a szomszéd községből lopni, a mezőgazdaságra nem lehete alapozni a jövőt, az idegenforgalmat kellene fellendíteni - mondja mint közéleti ember. - Nehéz, de ezt mérték ránk, ezt kell csinálni, ha meg akarunk élni - fejezi be életének bemutatását a középkorú férfi. Az oldalt szerkesztette: Nyikes Zita Telefonszáma: (46) 414-022/215 E-mail: nyikes@iscomp.hu Miklós István „Felelet az életre” - Szikszón Szikszó, Budapest (ÉM - NyZ) - A múlt héten szerdán délután fél 5-től a szikszói Kundra Katalint is láthatták a nézők a Duna TV „Felelet az életre" című műsorában. A film alapvetően a budapesti - vakokat és a kórházi betegeket segítő - Életfa Gyökerektől a Fényig Alapítványt szerette volna bemutatni. A szikszói Kundra Katalin mint szereplő, és mint az alapítvány egyik támogatottja került a filmbe. Az első találkozást rögzítette Szekeres Csaba rendező, de kibontakozott a tizennyolc éves fiatal lány életé nek néhány részlete is a negyedórás összeállításban. Karsai Károlyné, az alapítvány sajtóreferense a riportfilm előzményeivel kapcsolatban elmesélte: területi referensüktől értesültek róla, hogy ugyan Budapesten tanul, de Szikszón nehéz körülmények között él egy fiatal vak lány. Szinte magától adódott, hogy mivel akkor készült egy film az alapítványukról, és életközeiből szerették volna bemutatni a tevékenységüket - hogyan segítenek és milyen sorsban élnek azok, akik támogatásra szorulnak -, a televíziós stábbal együtt látogassák meg Kundra Katalint. Azt is elmondta Karsai Károlyné: a látogatás után azon fáradoznak, hogy bevezessék a vizet, és kialakítsanak egy piciny zuhanyzóhelyiséget Kundráék otthonában. Szerettük volna a tizenéves lányt meglátogatni, és beszélgetni vele a filmről, az életéről, de sajnos nem találtuk otthon. Konyha, rendezvényekkel Felsővadász (ÉM - NyZ) - Júniusban adták át a szociális konyhát Felsővadászon. A felújított ingatlan most még csak rendezvényeknek ad otthont. Az első rendezvény a Csereháti Településszövetség tizedik évfordulójának megünneplése volt, itt nyitották meg ugyanis a jubileumi programsorozatot. De tartottak már azóta esküvőket is a település új létesítményében. Az évekkel korábban megszűnt termelőszövetkezet konyháját néhány éve azért vásárolta meg - hitelből - az önkormányzat, mert úgy ítélték, hogy az iskolai konyha behatárolt kapacitását így ki tudják bővíteni, és az idősek szociális ellátását is meg tudják oldani. A felújításhoz önerővel együtt 4 millió forintot - és még 700 ezret a konyhai berendezésekre - nyertek a Megyei Fejlesztési Tanácstól. Az épületet pedig júniusban adták át. Mint Szemán János polgár- mester elmondta: ősszel még nem indul be itt az iskolai étkeztetés, és a szociális konyha sem, egyelőre - amíg megegyezés születik - rendezvényekre, esküvőkre adják bérbe a konyhát és az étkezőhelyiséget. Új berendezéseket is vettekFotó: Vajda János Felújított feszület. A Gárdony nevű külterületen lévő feszületet - az egyik önkormányzati testületi tag javaslatára - újítja fel á rá- sonysápberencsi önkormányzat. A munkák most folynak, így felvételt is csak az újrafestett korpuszról készíthettünk. A felújítással együtt kutatják is a kereszt történetét. Kiderült: 1923-ban Szabó János állíttatta, több adatot viszont egyelőre nem találtak. Fotó: Vajda János Pályáznak Gagyvendégiben Gagyvendégi (ÉM) - Több pályázatot is benyújt a gagyvendégi önkormányzat augusztus 31-éig. Műhelyben, munkagépekben, felújított járdában és korszerű óvodaépületben reménykednek. A szociális földprogramra és a járdafelújításra a Területfejlesztési Tanácshoz nyújtják be pályázatukat. A régi magtárépületet traktorok, munkagépek javítására alkalmas műhellyé szeretnék átalakítani, és a pénzből új munkagépeket is vásárolnának. A község főutcája mellett húzódó gyalogos járda még a hatvanas években készült, a rossz alapokra épített járda azóta megsüllyedt, csúszós időben hasznavehetetlen. Forgalmas, ezért kell gondoskodni a sorsáról - tudtuk meg Kerekes János polgármestertől. Új óvodára A község vezetője azt is elmondta: az óvoda felújítására több mint hétmillió forintra lenne szükségük. Teljes körű külső és belső rekonstrukciót, a tetőszerkezet kicserélését, a fűtés korszerűsítését is remélik a benyújtandó pályázatuktól. Erdélyben találkoztak a Szent Király Szövetség tagjai Szentistvánbaksa (ÉM - NyZ) - Idén nyáron több esemény is lehetőséget adott, hogy a szentistvánbaksaiak találkozzanak a Szent Király Szövetséghez tartozó településekkel. Július 23-án Erdélyből, Csíkszentkirályból érkeztek vendégek, közel negyven embert szállásoltak el, másnap pedig vendégül látták őket Szentistvánbaksán. A közelmúltban - augusztus 13-a és 16-a között - viszont az abaúji királyfalu delegálta magát Erdélybe. Most ugyanis a Székelyszentistván nevű hármasfaluban - a hármasfalu elnevezés a település szerkezetére utal - tartották az évről évre esedékes összejövetelüket, kulturális seregszemléjüket a Szent Király Szövetség tagjai. Mint Hornyák Sándor, a szentistvánbaksai polgármester beszámolt az eseményről: tizen- hatuk közül idén csak egy település nem képviseltette magát. Úgy érzi közös gondokról nem lehet beszélni, főként az erdélyi községeknek vannak azonos, de sajátos problémáik. Azt is tapasztalta, hogy az erdélyi települések vezetői szeretnék átvenni a magyar közigazgatás eddig elért eredményeit, például falu- gondnoki rendszert építenének ki. A szövetséghez tartozó mindegyik települést érinti viszont - és most van kiforróban - a kölcsönös együttműködés, egymás látogatása, a fiatalok táboroztatása.
