Észak-Magyarország, 1999. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-17 / 191. szám

1999. augusztus 17., kedd Gazdaság 1 • Dohányfelvásárlás. Hétfőn megkezdte a dohányfelvásárlást az amerikai Univer- sal Leaf Tobacco nyíregyházi dohánygyá­ra, amely az idén 14 ezer tonna termék átvételére számít. • Szeri Expo. Ópusztaszeren, a nemzeti történeti emlékpark szomszédságában augusztus 19-22. között rendezik meg a Szeri Expót. A sorrendben negyedik alka­lommal tartandó Szeri (Pusztai) Népünne­pély és Kiállítás az ország agrárszakembere­inek találkozója lesz. Elhúzódó földkiadás • Elhúzódó földrendezés. A jövő évre hú­zódik át a részarányos földtulajdon ható­sági kiadása Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében. Az ügyintézést a megváltozott, 120 napra növelt úgynevezett földkiméré- si idő hosszabbítja meg, így az idén nem tudnak végezni a feladattal. Tejpiac: emelkedő támogatások Budapest (MTI) -r Az idén nőtt a tehén­szám a múlt év végihez képest, június else­jén 413 ezer darabot tartottak nyilván, szemben a múlt év decemberi 407 ezerrel - tartalmazza a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium legfrissebb összegzése, amelyet a tejpiac helyzetéről ál­lítottak össze. Elsőrendű feladat a szakem­berek szerint annak a mintegy 300 millió liter többlettejnek az elhelyezése, amelyet a belföldi piacon már nem lehet értékesíteni. A minisztérium a belföldi piaci feszültsé­gek oldására az export növelése érdekében rendeletet tervez megjelentetni egyes tejter­mékek exporttámogatásáról. E körbe tartoz­na egyebek között a sajt, a v^j és a tejpor. Az akció támogatására mintegy 650 millió forintos költségvetési forrást biztosítanak. Az extratej minőségi támogatását lite­renként 4 forintról 5-re tervezik emelni, ehhez 700 millió forintos állami támoga­tást kíván biztosítani a tárca. A szükséges rendeletek előkészítése most folyik. I HETI ÉRTÉKPAPÍRPIAC Gyorsjelentések idején A Budapesti Értéktőzsdén az elmúlt héten vegyesen alakultak az árfolyamok. A hét közepén az index értéke 7000 pont alá süly- lyedt, de az amerikai inflációs és kamat- emelési félelmek elmúltával ismét dinami­kusan emelkedtek az árfolyamok. A belföldi hírek ugyancsak vegyesek voltak, és a közzétett gyorsjelentések is igen változatos képet mutattak. Az inflá­ció ismét 10 százalék fölé kúszott, amiben jelentős szerepet játszott az üzemanyagok és gyógyszerek árának emelkedése. Az élelmiszerek ára továbbra sem emelkedik, az üzemanyagok áremelkedésének begyű­rűzése és a mezőgazdasági termékek eset­leges áremelkedése szertefoszlathatja a kormányzat jövő évi inflációs álmait. A társaságok gyorsjelentései is okoztak meglepetést, rontott: a TVK (eredménye a tavalyihoz képes 65 százalékkal kevesebb), BorsodChem (-37 százalék), MÓL (-35,7 szá­zalék), ÉMÁSZ (-50 százalék). Kiemelkedően jó eredményt ért el viszont a Matáv, az OTP és az Egis - amely így már jelentősen alulárazottnak tűnik a Richter- hez képest - a két cég árfolyama között 20 százalék eltérés lenne indokolt. A kisebb társaságok közül a Cofinec megduplázta a tavalyi első félévéhez képesti eredményét, drámaian rontott viszont a Mezőgép, amely­nek nyeresége a felére esett vissza. A fenti­ek alapján a jövőben tovább nőhet a különb­ség a részvények árszínvonala között. A nemzetközi piacokra jótékony ha­tást gyakorolt az amerikai tőzsdéken ki­alakult optimista hangulat, amelynek a napvilágot látott termelői árindex ada­tok adtak alapot. Ez alapján enyhült az inflációs nyomás, csökkent a nagyobb mértékű kamatemelés esélye. (Természete­sen a Fed emelhet kamatot, hiszen a várat­lan monetáris akciók hoznak csak sikere­ket, ami miatt a tőzsdei árfolyamok esés­nek indulhatnak.) Az Egyesült Államok fe­lől további veszélyforrás az internetes cé­gek piacán lezajló korrekció | (krach?), ami a mélybe ránthat­ja a főbb indexeket. Az elemzést készítette: LI SO MISKOLCI BKOKLKIIA/ 3525 MISKOLC, KIS-HUNYAD U.27. Ttl.:46/356-646 Kisebb szőlőtermés várható Bükkalján A megnövekedett költségeket a felvásárlásnál nehéz elismertetni Növényvédelmi technológiát vizsgálnak Fotó: Farkas Maya Faragó Lajos Miskolc (ÉM) - A Bükkaljai borvidék szőlőterületeit je­lentősen károsította az idei, rendkívüli időjárás és az en­nek következtében fellépő nagymértékű fertőzés. Az utóbbi négy esztendő leg­szerényebb termését várják. A Bükkaljai borvidékhez - Me­zőkövesdtől Miskolcig, Bükk- zsérctől Ernődig - 21 település, illetve a határukban lévő szőlő- terület tartozik-. Összesen 2500 hektár ültetvényt integrál a Bükkaljai Borvidék Hegyközségi Tanácsa és további 1000, jelen­leg ugaroltatott terület tartozik hozzájuk. Ennek betelepítésére az EU-csatlakozásig kell lehető­séget találni a magasabb belépé­si kvóta érdekében. Korszerű szőlőfajtákkal Bükkalján fehér és kékszőlőt ter­mesztenek. A fehér közül legje­lentősebb a leányka, az olaszriz- ling, de van chardonnay, trami­ni, pinot blanc, zengő, zenit, cserszegi fűszeres és zöld velteli- ni is. A kékszőlők közül legelter­jedtebb a kékfrankos, mellette van zweigel, medina, oportó, te­lepítés alatt Tibolddaróc és Me­zőkeresztes határában 20 hektár cabernet és kékfrankos. A bük­kaljai borvidéken - amely vi­szonylag későn, csak 1960-ban jött létre, ennek köszönhetően itt a legkorszerűbb szőlőfajtákat te­lepítették - mintegy 3000 család foglalkozik szőlőtermesztéssel.- Az idei év nagyon nehéz időszak Bükkalján. Rendszeres volt a jégverés, az egész terüle­ten 40-45 százalékos károsodást okozott. Július közepén egy hét alatt 200 milliméter csapadék hullott, súlyos fertőzés kezdő­dött a rendszeres és szakszerű védekezés ellenére is - vázolta az idei helyzetet Farkas Attila, a hegyközségi tanács elnöke. Jégverés és fertőzés- A peronoszpóra, a lisztharmat, a szürkerothadás teljesen új és erősebb változatai léptek fel új, szokatlan tünetekkel. Közis­mert, hogy a direkt termő szőlő­ket teljesen, a nemesebbek kö­zül a biankát, a göcselyi zama­tost a félig ellenálló fajták kö­zött tarthattuk számon, idén azonban ezeket is megtámadták a betegségek. A múlt hét kedd­jén nyolcadszor permeteztünk, de valószínű, hogy még további kettőre szükség lesz. Annak ér­dekében, hogy lombozat marad­jon a szőlőn, hogy a kórokozó jö­vőre ne „spájzoljon be”, a nö­vényvédelemmel már most meg kell állítani szaporodásukat. A szakszerű, de a lehető legkisebb költséggel elvégezhető védelem érdekében szervezünk regioná­lis tanácskozásokat Miskolc-Gö- römbölyön. Aktuális növényvé­delmi kérdésekről, az új növény­védő szerekről és a hatékony szőlővédelem új útjairól - mond­ta Farkas Attila. A költségek- Ha egy kilogramm szőlőt idén 40 forintért vásárolnak fel, ak­kor egy hektárról legalább 100 mázsa szőlőt kell(ene) leszüretel­ni minden költséget felszámolva annak érdekében, hogy a ter­mesztés ne legyen veszteséges. Ezzel szemben a fehér szőlő fel- vásárlási ára az elmúlt években csak 25-30-35 forint volt, idén el­várható a 40. A kékszőlőért mi­nimálisan 60-at fizettek kilo­grammonként. Ármegállapodás még nem született, érdeklődés már van Csehországból kéksző­lőre, kékcefrére, Szlovákiából fe­hér mustot és kékcefrét venné­nek és felvásárlónk az Egervin Rt. is. Gondjaink a feltételekkel vannak, mert ők több résztétel­ben kívánnak fizetni. Ez aligha nevezhető korrektnek, mert a termelőnek kell megfinanszíroz­nia az összes éves költséget. A felvásárló veszi fel az adóható­ságtól a 12 százalékos kompen­zációs támogatást, de ezt is csak a felvásárlási árban, részletek­ben „csurgatva” adja a gazdál­kodónak. 1998-ban 20 százalé­konként fizették ki a vételárat. Szüretkor, decemberben, január­ban, februárban, s végül márci­us végén - panaszolta a hegy­községi tanács elnöke. Támogatott szőlőtelepítés Budapest (MTI) - Az idén mintegy 4,2 millió hektoliter borra számíthatnak a szőlős­gazdák a szüretet követően - mondta Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium köz- igazgatási államtitkára hét­főn Budapesten, a XXVI. or­szágos borverseny ünne pélyes megnyitóján. Az államtitkár szorgalmazta az ültetvények felújítását is. El­mondta, hogy 2-3 hektár új szőlő telepítését 50 százalé­kos vissza nem térítendő költségtámogatással, vala­mint 40 százalékos kamatté­rítéssel a tárca is hajlandó támogatni. A ;A)í<; ;< A' Ad , Termésátlag (q/ha) 1996. 70 1997. 60 1998. 1999.(*) 55 50 Összes termékmennyiség (ezer q) 180 150 140 100-120 Növényvédőszerek költsége (ezer Ft/ha) 60 85 100 120-140 * becsült adatok - Forrás: Bükkaljai Hegyközség Tanácsa Stabilizációs huzavona a kassai vasműben Kassa (ÉM - GJ) - A kassai Kelet-szlovákiai Vasmű Rt. gazdasági stabilizálása hó­napok óta napirenden van. A Diósgyőri Acélművek Rt. anyavállalatának helyzetét egy, a hitelezők, illetve a szlovák kormány közötti egyezmény segítené, amit azonban máig nem írták alá. A kassai Kelet-szlovákiai Vas­mű Rt. (VSZ) illetékesei a múlt hétre jelezték annak a létfontos­ságú dokumentumnak a parafá- lását, amely megszabja a cég, to­vábbá a hitelezők és a szlovák kormány közös, összehangolt te­endőit a gazdasági téren tavaly bajba jutott acélipari társaság megerősítése érdekében. Augusztus elején még úgy né­zett ki, hogy a stabilizációs hár­masegyezményt az érintett felek bécsi tárgyalásán aláírják, ám onnan végül azzal tértek haza a kassaiak, hogy még néhány részletkérdést tisztázni kell, te­hát az aláírásra pár nap múlva kerül sor. Nos, az elmúlt héten sem látták el kézjegyükkel a fontos okmányt az illetékesek. Érdek, ellenérdek Természetesen az utóbbi napok­ban is az asztalon volt az egyez­mény véglegesnek mondható tervezete, amiről a kassaiak és a szlovák kormány képviselői to­vább tárgyaltak, ám a nagy pil­lanat még nem következett be. Bekövetkezett viszont más: a vasgyár egyes tulajdonosai és választott vezetői között belharc alakult ki. Előbb lemondott a hat fős igazgatótanács három tagja - állítólag azért, mert nem értenek egyet az aláírásra kész stabilizációs szerződés tartalmá­val -, majd a vasgyár részvénye­inek 10 százalékával rendelkező Hutník Rt. vezetősége fejezte ki elégedetlenségét a VSZ csúcsve- zetőségének munkájával, illetve gyárirányítási filozófiájával kapcsolatban. Az elmúlt hét vé­gén pedig a cég kilenc fős fel­ügyelőbizottságának hat tagja jelezte: kezdeményezni fogják a hitelező bankok embereként ta­valy decemberben megválasztott Gábriel Eichler elnök leváltását, valamint az utóbbi időben náluk tevékenykedő külföldi mene­dzserek, köztük az amerikai U.S. Steel cég képviselőinek me­nesztését. Szerintük a mostani csúcsvezetőség legfőbb embere a hitelező bankok kiszolgálója, akinek az az érdeke, hogy a sta­bilizációs szerződéssel megte­remtse a feltételeket valamelyik külföldi stratégiai partnerjelölt olcsó pénzen történő kassai megtelepedéséhez. Kormányérdek Köztudott, hogy az Eichler levál­tását követelő Hutník Rt. a vas­mű szakszervezeti bázisán a ko­rábbi csúcsvezetés működése idején alakult, vagyis akkor, amikor a kassai cégnél - a mai tények ismeretében - rossz gaz­daságpolitikát kezdtek folytatni. Úgy tűnik, a gyáron belüli élénk vita, illetve a stabilizációs szer­ződés aláírását ellenző vasgyári körök mozgolódása a szlovák kormányt nem ejti kétségbe. A Dzurinda-kabinet illetékes tár­cavezetői azzal érvelnek: igaz ugyan, hogy a Kelet-szlovákiai Vasmű Rt. nem állami cég, ha­nem magánvállalat, ám közér­dek, hogy segítsék megoldani az ott felgyülemlett nem kis gazda­sági gondokat. Az államnak ugyanis nem mindegy, hogy végre megszületik a vasmű adósságrendezési átütemezését is garantáló stabilizációs egyez­mény vagy sem. Mint ismeretes, a kassai vas­mű nem csak a hazai és külföldi bankoknak tartozik, hanem az állammal szembeni adóhátralé­ka is meghaladja a kétmilliárd koronát. Az államot képviselő szlovák kormány tehát hitelező­ként is érintett az ügyben. Egyes megfigyelők szerint a huzavonának még nincs vége, mások viszont úgy látják, hogy a stabilizációs hármasegyez­mény rövidesen megszületik. Lassul a monetáris bázis növekedési üteme Budapest (MTI) - A monetá­ris bázis - a forgalomban lé­vő készpénz mennyisége és a hitelintézetek jegybanki tartalék- és egyéb forint- számláin lévő összeg - éves növekedési üteme 16,2 szá­zalék volt júliusban. A Magyar Nemzeti Bank az elő­zetes adatok alapján tudatta: a monetáris bázis összege 1270,9 milliárd forint volt július 31-én, szemben a június végi 1239,2 milliárd forinttal. A bankrend­szeren kívüli készpénzt és a lát­ra szóló forintbetéteket tartal­mazó pénzügyi mutató - az úgy­nevezett Ml aggregátum - az előző év júliusához képest 17,2 százalékkal emelkedett. így nö­vekedési üteme az előző havihoz képest 1,8 százalékponttal gyor­sult. A bankrendszer összevont mérlege szerint a belföldi hitel- állomány enyhén csökkent az év hetedik hónapjában. Július vé­gén 5877,6 milliárd forintot mu­tatott, szemben a hatodik hónap végén elért 5887,9 milliárd fo­rinttal. A kormányzat nettó tartozá­sai július 31-én 3184,6 milliárd forintot tettek ki, szemben a jú­nius 30-i 3217,3 milliárd forint­tal. A kormányzat devizahitelé­nek összege valamelyest emelke­dett júliusban. Az értéke a júni­us 30-i 1716,9 milliárdról 1745,8 milliárd forintra nőtt. A vállalati hitelek állománya a hetedik hónapban 2129,1 milli­árd forint volt. A vállalati beté­tek az év hetedik hónapjának végén 1041 milliárd forintra rúg­tak, szemben a június végi 997,7 milliárd forinttal. A háztartások (azaz a lakos­ság és a kisvállalkozók) együttes kölcsöneinek összege 412,5 milli­árd forintot mutatott július 30- án. A háztartások betéteinek ér­téke 2775,7 milliárd forint volt, ellentétben az előző hónap végén elért 2766,6 milliárd forinttal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom