Észak-Magyarország, 1999. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-02 / 178. szám

1999. augusztus 2., hétfő ÉSZM-NUGYMtORSZÁG 4 Aktuális 3 HÍRCSOKOR • Ingyenjogtanács. A Munkáspárt Mis­kolc Városi Területi Elnöksége minden hónap első hétfőjén, így augusztus 2-án is, ingyenes jogi tanácsadást tart a párt Nagy Lajos király u. a 46. szám alatti he­lyiségében délután 5 órától este 7-ig. • Tüzes darazsak. A melléképületben lete­lepedett lódarazsakat szerették volna kifüs­tölni szombaton Ózdon a Sziklástető egyik udvarán. Valószínűleg ez sikerült is, de ott­maradhatott a parázs. A tulajdonosok éjfél után vették észre, hogy fellobbant a láng. A megyei tűzoltóság ügyeletétől megtud­tuk, két melléképület és az ott tárolt tűzifa égett. A kár kb. 100 ezer forint. Díszfegyverek, a hatalom szép jelképei Sárospatak (ÉM - BSZA) - Háromszáz év díszfegyverei a Magyar Nemzeti Múzeum fegyvergyűjteményéből címmel nyílt kiál­lítás szombaton a sárospataki Rákóczi Múzeumban. Jósvainé Dankó Katalin mú­zeumigazgató bevezetőjében kifejtette: a kiállított különleges fegyverek nemcsak hatalmi jelképek, de díszítésük miatt esz­tétikai élményt is nyújtanak. A tárlatot Kovács Tibor, a Magyar Nem­zeti Múzeum főigazgatója nyitotta meg. Mint elmondta, a díszfegyverek a hatalom és a hatalomvágy örök jelképei, amelyek nyomán nemcsak pusztulás, hanem meg­békélés is született. A kiállított pallosok, szablyák, lőfegyverek, buzogányok és vér­tek korábban mind személyekhez kötőd­tek, így alkalmat adnak arra, hogy rajtuk keresztül a látogató különleges kapcsolat­ba kerüljön a történelmi korokkal. A megnyitó vendégeit a kiállítás összeállítója, Kovács S. Tibor fegyvertör- ténész kalauzolta végig az osztrák, török, balkáni és perzsa eredetű, aranyozott ezüsttel, niellóval valamint féldrágakö­vekkel díszített fegyverek között. Abdul Aziz szultán szablyája Ünnepi hét a 780 éves Mucsonyban Mucsony (ÉM) - A település 780 éves év­fordulóját ünnepli Mucsony lakossága ezen a héten. A rendezvénysorozat au­gusztus 2-8. között mindennap tartogat színes programot a helyi közönségnek, így például helyi képző- és népművészek kiállításait nyitják meg, aszfaltrajzver- senyre, kézműves-bemutatókra, szórakoz­tató műsorokra várják az érdeklődőket. Egy napot az időseknek, egyet a sportnak, egyet a ruszin nemzetiségnek szánnak. A fő napon, augusztus 6-án, pénteken Mucsony leégésének és újjáépítésének ün­nepét rendezi az önkormányzat. Ennek ke­retében lesz görög katolikus liturgia, ün­nepi beszédet mond Viszlai Viktor polgár- mester, majd helytörténeti megemlékezés, hangverseny, mazsoret- és bányászfúvós- program, valamint a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek műsora következik. M SZAKÉRTŐI TELEFON A kábeltévéről ÉC5É A Szakértői telefon szolgál- tatásával olvasói még jobb tájékozottságához szeretne hozzájárulni az Észak-Magyarország. A havonta egy alkalommal jelentkező sorozatunk legközelebb augusztus 4-én, szerdán jelentkezik. A téma: a kábeltele­víziós szolgáltatás Miskolcon. Olvasóink kérdéseire, problémáira a té­mával kapcsolatban Szabó Ervin, a Mis­kolci Kábeltévé Kft. ügyvezető igazgatója válaszol délután 2 és 4 óra között a 46/414-022-es telefon 271-es mellékén. „Gabinak” már csak egy foga hiányzik Rudabánya (ÉM - PTA) - Kiál­lításon mutatták be a nagy- közönségnek a közelmúlt­ban talált újabb Rudapithe- cus-leletet, „Gabit" szomba­ton a rudabányai bányászati múzeumban. Az alkalmat, aki tehette, megragadta - az érdeklődés óriási volt. Az új lelet egy Rudapithecus fel­ső állcsontja a hozzá kapcsolódó arc- illetve agykoponya egy da­rabjával. Sorba jöttek a fogak A tízmillió éves emberelőd újabb példányára Hernyák Gá­bor geológus bukkant rá. A las­san harminc éve folyó ásatások leleteinek csaknem nyolcvan százalékát ő találta meg. „Gabi” első darabját, egy fogat, pedig Kordos László ásatásvezető, az Országos Földtani Múzeum igaz­gatója - még 1988-ban. Az új le­let helyétől nem messze buk­kant rá a fogra, nem is sejtve, hogy további értékes koponya­darabok vannak a közelben. Most, az előember koponyáját felfedezve kiderült: 4 fog hiány­zik. Tovább ásva kettőt megta­láltak, a harmadikat pedig a ’88- as foglelet adta. Egy fognak azonban még mindig híja van. Hordtak csontot, cserepet Ez a csöppnyi hiányosság azon­ban a legkevésbé sem zavarta a rudabányai múzeumba látogató­kat. A szenzációs lelet hírére még az ország másik feléből is Rudabányára sereglettek az em­berek, hiszen az újonnan meglelt előember-koponya most először (és sokáig utoljára) volt megte­kinthető. Ritkaság az is, hogy az eredeti került közszemlére. A le­let védelme miatt ugyanis csak ritkán, különleges alkalmakkor láthatók a régészeti értékek. A nagyközönség rendszerint csak másolatokat láthat. A helybéliek közül sokan már évek óta nem jártak a múzeum­ban. így például Szánkovics Ti­bor, aki villanyszerelőként egy­kor még a régi bányajáratokban is megfordult.- Akkoriban nem volt nagy értéke az ilyen holmiknak - mu­„Gabi", a szenzáció Fotó: Vajda J. tat körbe a múzeumban Szánko­vics Tibor. - Bárki elvihette a csontokat, cserepeket, meg az ásványokat. Én is vittem; ha tu­dom, hogy ilyen értékük lesz egyszer, nem ajándékozgatom el. Bizony sokat elhordták az emberek - nehéz már ott találni valamit. Csoda, hogy meglett ez a koponya is. Titkolózós koponya A bejáratnál és a kijáratnál hosz- szú sor tekergőzik. Bent pedig még nagyobb a tumultus - csak libasorban lehet haladni. A láto­gatók türelmesen végignéznek minden bányászattal kapcsola­tos érdekességet, de a legtovább a Rudapithecus Hungaricus feli­ratú vitrin előtt időznek. A bányászmúzeumnak talán még soha nem volt ekkora láto­gatottsága: egy nap alatt több mint 1500 vendég érkezett. Ez körülbelül az éves látogatottság egyharmada.- „Gabi” szinte még semmit sem árult el magáról, Annak is csak néhány napja, hogy össze­raktuk a darabokat - mondja Kordos László. - A további tisztí­tásokra, másolatkészítésre, majd a tudományos feldolgozásra Bu­dapesten kerül sor. Mindez nem­zetközi szakemberek, speciális kutatók bevonásával. Előtte azon­ban szerettük volna kézzelfogha­tóvá tenni, mi az, amit találtunk. Hangdús és látványos vízifesztivál Szerelem vagy amit akartok - akár tűzijáték és lézershow is Miskolc (ÉM - PTA) - Zene és Fény Fesztivált tartottak Miskolctapolcán szombaton az Ifjúsági és Szabadidő Ház szervezésében. Az esemény­dús rendezvény fénypontja a Lézerszínház produkciója, il­letve az ahhoz kapcsolódó tűzijáték volt. A zenére és látványra épülő prog­ram helyszíne a miskolctapolcai park, valamint a csónakázó tó. A zenéről az Egressy Béni Zeneisko­la Ütős Együttese, a Főnix Ma­gyar Rézfúvós Kvintett, illetve a Bergendy szalonzenekar gondos­kodik. De nem hiányozhat a szín­ház és a szerelem sem: a játéko­sok - a Kréta Kör Színház - a vá­sári komédia, a commedia del’ar- te szabályai szerint Shakespeare Vízkereszt vagy amit akartok cí­mű művére alapozva tartják meg Szerelem vagy amit akartok című előadásukat. A virágkötészeti ver­senyen közel egytucat virágkötő oldja meg a feladatot: úszó virág­koszorú és úgynevezett tavi téral­kotás készítését. Fák takarta látvány Mire kezdetét veszi az est fény­pontjának ígérkező Diaporáma Show-műsor, illetve a Lézerszín­ház bemutatója, az ünnepelt vi­rágköltemények már elhagyatva lebegnek a tó felszínén. A Lézer- színház produkciója nagy izga­lomban tartja az embereket. In­nen is, onnan is elcsípni néhány beszédfoszlányt: „Te tudod, mi ez?” Tétován járják körbe a ta­vat az emberek - nehéz ilyen „tudatlanul” megtalálni a sötét­ben azt a helyet, ahonnan a leg­jobban látható majd a show. Egy tízéves forma kisfiú így ma­gyarázza anyjának:- Olyan, mint a diszkóban: háromszögek, meg fénycsíkok viliódznak majd. Csak itt még egy vízfüggönyön is megtörik a fény. Számítógépbe ma már mindent be lehet táplálni, anyu! Mit is figyeljek? Amikor felvillanak a tó felett az első lézernyalábok, derül ki: ha mindenki látott volna már ilyet, akkor is nehéz lenne ideális he­lyet találni. A part széli fák Fotó: Végh Csaba, Vajda János szinte mindenhonnan beletakar­nak a képbe. A legjobban azok járnak, akik a tó közepi étterem­ben üldögélnek. Onnan valóban élvezhető a fények játéka, amely alatt Vangelis és Strauss zenéje szól. És jól lehet látni az előadás utolsó percei alatt a tűzijátékot is. A színkavalkád kellős köze­pén mégis zavartan szólal meg mellettem egy hölgy:- Te jó ég! Most mit figyeljek, a tűzijátékot vagy a lézerfényjá­tékot?... Száz év, ezernyi baj - hittel, humorral Vásárhelyi Jenő 100. születésnapján a tapolcai Szikla-kápolnában A száz gyertyát Sedon László plébános segítségével fújta el Vásár­helyi Jenő Fotó: Végh Csaba Miskolctapolca (ÉM - FG) - A családtagok és a tapolcai hí­vek körében ünnepelte 100. születésnapját Vásárhelyi Je­nő a Szikla-kápolnában tar­tott tegnap délelőtti szent­mise után.- Nem voltam én mindig az az extra fiú! - hárította volna el a di­cséreteket Vásárhelyi Jenő, akit nagyon sok rokon, ismerős, barát köszöntött 100. születésnapján.- Amíg az ember fiatal, könnyebben veszi az életet - mondja mosolyogva az ünnepelt. De akkor sem komorul el az ar­ca, amikor az elmúlt száz esz­tendő és egy nap - olykor szo­morú - eseményeit idézi.- 1899. július 31-én reggel 6 órakor születtem Maroshévizen. Csíksomlyón kezdtem a gimná­ziumot, aztán Csíkszeredán foly­tattam, de bejöttek a románok, így Kolozsvárra kerültem. Ne­gyedikig szín jeles voltam, de utána jobban érdekeltek a világ dolgai, mint az iskola. A hetedi­ket kétszer jártam... Még hittan­ból is megbuktam...- Jó! jó! - csitítgatnák a csa­ládtagok.- Nem dicsekszem én ezzel, de így történt - erősíti meg az elégtelent Jenő bácsi. - Az is igaz, hogy piarista diákként szi­gorú nevelést kaptam. Rám kü­lönösen nagy hatással volt az unokabátyám, aki szerzetesta­nárként tanított. Érettségi után gazdasági aka­démián folytatta tanulmányait, de nem tudta befejezni az isko­lát, mert a család 1920-ban re­patriált. Vagonba pakolták, amit lehetett, és elindult a vonat Ma­gyarország felé. Miskolcon tele­pedtek le, de itt már nem gazda­sági iskolába járt, hanem jog­akadémiára.- Először Tornaszentandráson voltam jegyző, onnan Jósvafőre kerültem, aztán következett Per­kupa, ott 10 évig voltam kör­jegyző, 1940-ben Szikszó főjegy­zője lettem, de 45-ben fenékbe rúgtak - zárja le röviden jegyző- ségének történetét. - Később voltam én minden: fúrómunkás, az útfenntartóknál főkönyvelő, 53-ban a színi erdészethez kerül­tem, majd pedig Mérán lettem könyvelő nyugdíjazásomig, 1960- ig. Az erdőgazdaságnál töltött évek után állapították meg a nyugdíjamat, a jegyzőséget be sem számították. Amikor jött az Antall-kormány, akkor megír­tam neki a történetemet, és így rendezték a nyugdíjamat. Jenő bácsi feleségével két lányt nevelt, de a tapolcai szüle­tésnapon ott volt a két unoka és a dédunoka is.- A feleségem 1985-ben meg­halt. Ágnes lányomékkal lakom az Avason, de itt van telkük Ta­polcán, és nyaranként a Szikla- kápolnába járunk misére. Itt vasárnaponként Sedon László, hejőcsabai plébános vár­ja a híveket. Ő javasolta, ünne­peljék együtt a születésnapot. Vásárhelyi Jenő hite, tartása, humora példa lehet a fiatalab­bak számára, a mise utáni ün­nepség pedig jó alkalom arra, hogy a tapolcai hívek egymással is elbeszélgessenek egy kicsit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom