Észak-Magyarország, 1999. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-13 / 188. szám

1999. augusztus 13., péntek Iszak-maqvarorszAq # Aktuális 3 HÍRCSOKOR • Jön a Jazz+Az. Nyári turnéja alatt Tisza- újvárosban is fellép a Jazz+Az. Az együt­tes szombaton este 9 órától a Sportcent­rumban koncertezik. Ez a mostani a csa­pat első, egyben utolsó nyári turnéja, hi­szen a tervek szerint 2000 januárjában a Budapesti Sportcsarnokban tartják legkö­zelebbi, egyben búcsúkoncertjüket. • Heine-Medines osztálytalálkozó. Heine- Medines osztálytalálkozót tart a Mozgássé­rültek és Barátaik Miskolc városi Egyesülete augusztus 14-én a Muhi Rehabilitációs Parkban. Jelentkezni az egyesület irodájá­ban vagy telefonon a 46/324-699-es tele­fonszámon lehet a délelőtti órákban. Szőlővédelem a gyakorlatban Miskolc (ÉM - FL) - A tegnap rendezett bükkaljai regionális növényvédelmi ta­nácskozáson aktuális növényvédelmi te­endőkről volt szó tekintettel a szőlőt és a gyümölcsösöket különösképpen károsító rendkívüli időjárásra. A növényvédő sze­rek gyártóinak termékbemutatója után gyakorlati bemutató következett. A Bükk­aljai Borvidék Hegyközségi Tanácsának kísérleti területén technológiai értékelést tartottak a használatban lévő védőszerek­ről a szakemberek. A bemutató Fotó: Farkas Maya Fejedelmi eskü a pataki lovagteremben Sárospatak (ÉM - PT) - Sárospatak önkormányzata zászlót adományo­zott a városban táborozó nemes if­jaknak. Történelmi személyiségeink cselekedetei meghatározzák múltunkat, de kijelölik az előttünk álló utat is. Tartást és erőt ad­nak magyarságunk megőrzéséhez - mond­ta Jánosdeák Gábor, Sárospatak polgár- mestere tegnap, amikor átadta városa zászlaját a Magyarország Felfedezői Szö­vetsége képviselőinek. A Vajdaságból, Erdélyből, Kárpátaljá­ról, Felvidékről érkezett ifjak, hazai tár­saikkal együtt az úgynevezett nemes ifjak örököseiként a sárospataki Rákóczi-vár lovagtermében emlékeztek a kuruc kor hőseire. Felidézték II. Rákóczi Ferenc 1709-ben ugyanezen a helyen történt fé­nyes ünnepét, amikor a fejedelem zászlót adományozott a korabeli nemes csapat­nak, apródjainak, ifjainak. Zengő anyanyelv. Zengő anyanyel­vem címmel Faragó Laura mutatta be nép- költészeti műsorát tegnap este a miskolci városháza udvarán. Fotó: Farkas Maya Korszerű és az egyetlen a megyében A Semmelweis Kórház bőrgyógyászati osztálya új épületbe került Miskolcon Pusztai Erzsébet államtitkár és Kobold Tamás az átadáson Fotó: vj. Miskolc (ÉM - NyZ) - Bár kö­zel egy hónapja már üzemel, tegnap ünnepélyesen is átadták a megye egyetlen bőrgyógyászati osztályát a miskolci Semmelweis Kór­házban.- A mai nap ünnep, és még örömtelibb, ha azt is figyelembe vesszük, hogy eddig a bőrgyógyá­szat számára külön osztályt nem emeltek a városban, a megyében. Mindannyian örülhetünk, legin­kább pedig azok, akik használni fogják ezt a korszerű épületet - köszöntötte az épület átadásán megjelenteket Koleszár Lajos, a miskolci Semmelweis Kórház igazgató főorvosa. Beszédében megemlítette azt is, hogy Miskol­con régi hagyománya van a bőr- gyógyászatnak: az első osztály száznegyvenhárom évvel ezelőtt, 1856-ban kezdte meg működését a városban, annak idején még a Tetemváron. A szaktárca által hetven-, a város által harminc-, a Semmel­weis Kórház által pedig húsz­millió forinttal támogatott, hat­vanágyas osztály modernségét többen is hangsúlyozták az áta­dáson. Kobold Tamás utalt arra, hogy a tekintélyes múlt végre kellemes és jó körülmények kö­zé került, és mint mondta: ez az új épület is reprezentálja Mis­kolc egészségügyének megújulá­si folyamatát. A megyeszékhely polgármestere azt is elmondta, hogy a jövőben a Semmelweis Kórház belgyógyászati és króni­kus belgyógyászati osztályának megújulását remélik - az erre irányuló programot már benyúj­tották. Károlyi Zsuzsanna, az osztály vezető főorvosa rendkívüli és különleges eseményként értékel­te, hogy a korábban mostoha- gyermekként kezelt osztály meg­felelő ellátást tud nyújtani a jö­vőben. De vannak még teendők: a bőrsebészeti osztályt - mivel egyelőre elfogyott a pénz - még ezután alakítják ki. „Lassan megyünk messzire” - tette hoz­zá Koleszár Lajos kórházigaz­gató. Terveik szerint pályáza­tok segítségével - a bőrgyógyá­szat volt épületét eladják, ez az összeg képezi a pályázatokhoz szükséges alapot - és támogatá­sokkal jutnak majd a műtő be­rendezéseihez. Fejlesztés, hitelből Miskolc (ÉM) - A költségve­tésviták most folynak, ezért nem tudott részleteket mon­dani Pusztai Erzsébet a jövő évben felosztásra kerülő, kórházrekonstrukciós támo­gatásról. Annyit azonban elárult a szaktárca politikai államtitkára, aki a kórház- avatóra érkezett Miskolcra: nagy a rekonstrukciós igény az országban, ezért látják szükségesnek, hogy más erő­forrásokat is bevonjanak. Azon dolgoznak, hogy kiala­kítsák a költségvetési cím­zett támogatás és a hitelfel­vételi lehetőség összeköté­sét. Ennek az új rendszer­nek a működtetésével két- három év alatt óriási fejlesz­tés érhető el a magyar egész­ségügyben, továbbgördülne az infrastrukturális és szer­kezeti átalakulás. Csak az aszúra lesz biztos a vevő Hercegkút, Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - Úgy tűnik: az idei hegyaljai szőlőtermés­nek csupán a harmada szá­míthat biztos piacra. A jelenlegi helyzet alapján so­kan úgy látják, az idei szüretet korán meg kell kezdeni, ugyanis a szőlő körülbelül három héttel előrébb tart az érésben, mint az ilyenkor szokásos. Szabó Dániel, a Hegyközségi Tanács alelnöke szerint a kistermelőknek koc­káztatniuk kell majd: a korai szüret helyett várniuk kell majd az esetleges aszúsodásra. Ezzel együtt azt ajánlja, hogy aki tud­ja, tárolja a borát. Azzal azon­Miskolc (ÉM - Hl) - A me­gyénk és Lotharingia tarto­mány közötti megállapodás részeként készült közös pá­lyázati projekt az ipari terüle­tek újrahasznosítására és a szennyvízhálózat fejlesztésre. A programokról Jacek Zapas- nik, a Nancie Nemzetközi Vízü­gyi Központ igazgatóhelyettese adott tájékoztatást tegnap az Észak-magyarországi Környezet- védelmi Felügyelőségen. A franciaországi Lotharingia tartomány és Borsod-Abaúj- Zemplén megye korábbi vezeté­se között született megállapodás most lett szorosabb. Ennek kere­tében a franciák a Nancie Nem­zetközi Vízügyi Központ segítsé­gével elkészítettek egy húszmil­lió forintos pályázati tervcsoma­got (18 milliót a franciák, 2 mil­liót a megye biztosított). A pro­jekt egyik témája az Ózd-Put­ban tisztában van: erre kevés termelő képes, hiszen a legtöbb­jüknek nincs annyi pénze, hogy a jövő évi szőlőmunkákat az idei bevétel nélkül finanszírozni tudja. Hegedűs Zoltán, a Tokaj Ke­reskedőház Rt. vezérigazgatója elismeri, cégüknek nagy készle­tei várnak eladásra. Mint el­mondja, idén kiemelkedően jó minőségű termés várható Hegy­alján. Bár piaci oldalról nem te­remtődött meg a feltétele a rész­vénytársaságnál a felvásárlás­nak, hibának tartaná, ha a kivá­ló termésből nem venne a keres­kedőház. A vezérigazgató sze­rint cégük továbbra is meghatá­nok-Rudabánya térség ipari te­rületeinek rekultivációs lehető­ségei, a másik a Tokaj és 10 kör­nyező település, illetve Encs és kistérsége szennyvíztisztítási problémáinak megoldása. A szennyvízhálózatra vonatkozó projekttel ebben az évben már pályáztak céltámogatásra, de elutasították a tervet. rozó szerepet tölt majd be a fel­vásárlás terén. Idén is ők ve­szik majd meg a legtöbb szőlőt, ám mégsem annyit, amennyi megoldaná Tokaj-Hegyalja helyzetét. Hegedűs Zoltán tájékoztatása szerint idén a szerződéskötése­ket is módosítják. A továbbiak­ban nem átvételre szerződnek, hanem egy augusztus végétől szeptember végéig tartó terület- bejárás után tesznek vételi aján­latot a szőlőre. A vezérigazgató megerősítette: a kereskedőház is javarészt a 19 mustfok feletti szőlőt és az aszút igyekszik át­venni, e szint alatti’ szőlők vá­sárlását maga is bizonytalannak A továbbiakban a francia szak­emberek szakmai segítségnyújtá­sával dolgoznak tovább a két té­makörben, és megpróbálkoznak azzal, hogy uniós forrásokat nyerjenek a megvalósításhoz, foglalta össze Jacek Zapasnik, a Nancie Nemzetközi Vízügyi Köz­pont nemzetközi kapcsolatok osz­tályának igazgatóhelyettese teg­nap, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelősé­gen (ÉKF). A megyei önkormány­zat meghívására érkezett szak­ember elmondta: a központ fela­datai közé tartozik, hogy szakmai apparátusával segítse az uniós csatlakozás előtt álló országok­ban az uniós irányelvek átvételét és a gyakorlati alkalmazás felté­teleinek megteremtését. Itt-tar- tózkodásuk alatt a központ mun­katársai ellátogattak Ózdra, Encsre és Tokajba is. Egyik szak­emberük néhány napig még To­kajban marad, hogy az ott létesí­tendő szennyvíztisztító rendszert együtt tervezze a magyarokkal. tartja. Mint elmondja, a kiala­kult helyzetet sokfelé jelezték, ám a korábbi mezőgazdasági ká­rok egyelőre elvonták a figyel­met a hegyaljai problémákról, így egyelőre a korábban alkal­mazott, úgynevezett „szociális felvásárlásról” sincs szó. A töb­bieket a szőlő feldolgozására és tárolására fogják bíztatni. Ma­gánvéleménye szerint jelen pil­lanatban körülbelül a szőlők egyharmadának felvásárlása lát­szik biztosítottnak. Hamarosan találkozót szerveznek a borfelvá­sárlók, ahol az érintett térségek országgyűlési képviselőivel kö­zösen próbálják megkeresni a megoldást. Rádiós beharangozó Miskolc (ÉM - SZN) - A holnap kezdődő Westel 900 - Miskolci Nyári Vá­sárhoz igyekszik hangula­tot teremteni ma délután a Centrum előtt a Magyar Rádió Miskolci Körzeti Stúdiója. A délután 3-tól 5 óráig tartó vásári beharangozót a tokaji mazsoretek bemutatója nyit­ja, s a jó zenék mellett beszél­getést láthatnak, hallhatnak az érdeklődők Márton Sza­bolccsal, a vásárt fővédnöklő Westel 900 Rt. miskolci iroda­vezetőjével, Szarka Máriával, a lapunkat kiadó cégcsoport marketing-vezetőjével - hi­szen a rendezvény fő média­támogatója az Észak-Magyar- ország. Ezenközben az Észak- Magyarország játékán érté­kes nyereményeket lehet nyerni és nagyon sok vásári tiszteletjegy talál gazdára. Itt mondjuk el: lapunk szombaton nyolcoldalas vásá­ri melléklettel jelenik meg. Vásári készülődés Fotó: v.j. Amit támogatnak Miskolc (ÉM) - Megyénk szennyvízhálózatának helyze­téről Dernei Lászlóné, az ÉKF csoportvezetője adott tájékoz­tatást. Borsod-Abaúj-Zemplén víz­ellátása 100, a csatornázottság viszont csak 38-39 százalékos. A nagyobb városokban a csa­tornázottság többé-kevésbé megfelelő, területük 70-100 szá­zalékát lefedi a rendszer, ám a kistelepüléseken sokkal rosz­szabb a helyzet. Megyénkben 355 település van. a szennyvíz- tisztítók száma azonban csak 29. Az Aggteleki Nemzeti Park területén például nincs egy sem. Tíz éven belül 100 telepü­lésen kell megoldani a csator­názást és a szennyvíztisztítást, hogy az ellátottság megfeleljen a vonatkozó kormányrendelet­nek. Ezért támogatják a regio­nális szennyvíztisztító telepek építését, különös tekintettel a természetvédelmi területek környezetében. Segítenek a francia vízügyi szakemberek Sokkal több szennyvíztisztítóra van szüksége megyénknek Az ÉKF laboratóriuma: balra a vendég, mellette vendéglátói Fotó: v. j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom