Észak-Magyarország, 1999. július (55. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-31 / 177. szám

1999. július 31., szombat Itt-hon 7 HÍRCSOKOR • Hídvégi falunap. Zeneszóval ébresztik holnap sajóhidvég lakosságát - ezzel kezdő­dik vasárnap a település falunapja. Az em­lékparkban tartandó ünnepi megnyitót ökumenikus istentisztelet, azt pedig kiállí­tás-megnyitó követi, majd aerobik- és sport- bemutató lesz műsoron. Délután a berzéki- ekkel csapnak össze a helyi labdarúgók, és bábszínházi előadás is lesz. A falunap prog­ramját nótaest zárja. • Felújítják a kúriát. A berzéki Potoczki-kú- ria felújítására nyújtott be pályázatot a kul­turális minisztériumhoz a település önkor­mányzata - sikerrel. A pályázaton nyert két­millió forintból a műemlék jellegű épület homlokzatát, csatornarendszerét, illetve az udvari járdákat újítja fel az önkormányzat. A munkákat még idén megkezdik, s a kúria további gondozása végett pályázni fognak. mmm A fafaragó Bükkszentkereszt (ÉM - SZ) - Császári Domonkos fafaragó - hirdeti egy bükkszent- kereszti ház kapuján függő faragott fatábla. Beljebb lépve a lakás egyedi díszei, felszere­lései, bútordarabjai is erről árulkodnak.- Kohóipari techni­kumot végeztem, a fával hosszú éveken át nem volt szorosabb kapcsolatom. Viszont Bükkszentkereszten nőttem fel, szinte az erdő ölén, s akkoriban még magunk ké­szítettük játékainkat, fából - kezdte a be­szélgetést Császári Domonkos. - A bá­tyám oltotta belém a fafaragás iránti ér­deklődést, s a ’70-es évek elején eljutottam egy táborba. Tulajdonképpen ott kezdő­dött... A sárospatakit újabb nyári táborok kö­vették, melyeknek idővel rendszeres tagjá­vá vált, akkor már fafaragóként.- Biztos munkámat felcseréltem a bi­zonytalanra, s ezután csak fafaragással foglalkoztam. A táborokban ismerkedtem meg a legalapvetőbb népi eszközökkel, sa­játítottam el a faragás alaptechnikáit. Kezdetben alátéteket, trófeákat faragtam, később felszereltem a konyhánkat. A család tartóoszlopa Császári Domokos A fafaragással töltött közel három évtized eredményeként az ország több pontján is megtalálhatók munkái: fejfák, kopjafák, táblaképek, eszközök, díszek. Az összes helyszín közül azonban szülőfaluja színe­sítése, utcáinak, tereinek szépítése, gazda­gítása a legfontosabb számára.- Mostanában faoszlopokra helyezett ut­cajelző táblák faragásával foglalkozom. A polgármesteri hivatalnak dolgozva köz­hasznú munkásként köthetem össze a fafa­ragást a lokálpatriotizmussal - utalt jelen­legi elfoglaltságára Császári Domonkos. Tágabb környezetében műhelyéből származó temetőkapu, keresztfa is áll már, lakásában pedig egy tartóoszlopra hívja fel a figyelmünket, ami talán a leg­kedvesebb számára.- Egy fafaragónak ismernie kell az egyes jelképeket, a motívumok jelentéseit. Egy kopjafán például minden motívum­nak megvan a maga jelentése, betűk nél­kül is olvasni lehet róla. Ezeket ötvözve faragtam meg családunk tartóoszlopait, három „gyermekünket” - mondta az osz­lopra mutatva büszkén, melynek motívu­mai két lányát, illetve fiát jelképezik. Re­ményét is kifejezte egyben: utódaik között lesz talán valaki, aki hozzá hasonlóan ké­pes lesz a fa „megszólaltatására”. Az oldalt szerkesztette: Spitzmüller Zita Telefonszáma: (46) 414-022/225 e-mail: spitz@iscomp.hu A múltat idézték, a jövőbe tekintve A szabadságharc zsolcai csatájának eseményeire emlékeztek 150 év távlatából Korabeli díszegyenruhák a zsolcai kiállításon Fotó: végh Csaba Felsőzsolca (ÉM - SZ) - Kétna­pos rendezvénysorozattal emlékeztek a múlt hétvégén Felsőzsolcán a zsolcai csata 150. évfordulójára. Az első napon a korabeli eseménye­ket több szempontból is meg­közelítő történelmi előadáso­kat hallhattak az érdeklődők. Múltidéző ünnepi hangulatban telt a legutóbbi hétvége Felsőzsol­cán. Kiállítás, helytörténeti elő­adások, az ifjú város utcáin lo­vagló huszárok, egy új emlékmű alapkőletétele és az ünnepi műso­rok: mind az 1849. júliusában megvívott zsolcai csatát idézték. A szombati program a Szent István Általános Iskolában meg­rendezett kiállítás megnyitásá­val indult. A paravánokon bélye­gek sokasága, a hadi események kartográfiai illusztrációi, mellet­tük ’48-as katonai díszegyenru­hák, a vitrinekben fegyverek - mint például csappantyús tiszti pisztoly vagy osztrák légiós kard - vonták magukra a figyelmet. Délután a történettudomány szavaival közelítették meg a sza­badságharc Felsőzsolcához és környékéhez kötődő eseményeit. Az első előadó Katona Tamás tör­ténész volt, akit a helytörténet egyes részleteivel foglalkozó ku­tatók követtek hozzászólásaikkal. Katona Tamás, az 1848-49-es események vonulatában elhe­lyezve a Miskolc környéki összecsapásokat, párhuzamba is állította a kort napjainkkal:- A cél akkor ugyanúgy egy korszerű, európai és polgári or­szág megteremtése volt, mint ma. Szerencsétlen nemzet az, amelyben minden nemzedéknek meg kell vívnia a harcot - ugyanazon célokért. A korabeli események közti összefüggéseket élményszerúen feltárva hangsúlyozta: a „nagy történelem” megismeréséhez min­denképpen szükséges a helyi ese­mények, a „kis történelem” meg­ismerése is, s ennek feltárása min­denhol a helytörténészekre vár. A lelkes kutatók át is vették a szót. Elsőként Ágoston István nyugdíjas lelkész, aki az ónodi bíró és jegyző feljegyzéseit meg­őrző korabeli pénztárkönyv alap­ján arról beszélt, hogyan segítet­ték az ónodiak a zsolcai csatában résztvevő honvédeket. Fazekasné Majoros Judit, a szerencsi Zemp­léni Múzeum igazgatója a memo­árirodalom forrásértékére, a csa­tákat megvívok naplóiból, visszaemlékezéseiből nyerhető adatok fontosságára hívta fel a fi­gyelmet előadásában. Gulyás Jó­zsef pedagógus a csata eseménye­it részletezte, míg Holopcev Pé­ter, aki ugyancsak tanár, a rég­múlt háborúk pusztító velejárójá­ról, a szabadságharc idején világ­méretűvé nőtt kolerajárványról beszélt. Végül Zsíros Sándor nyugdíjas tanár azt hangsúlyoz­ta, a régmúltban tett kutatói uta­zások során nem szabad vissza­vetítenünk saját korunk társadal­mi, természeti viszonyait. MSE - a péteri munkanélküliek mentőkötele Sajószentpéter (ÉM - SZ) - Az idén áprilisban kezdte meg működését a Munkanélküliek Sajószentpéteri Egyesülete, azaz az MSE. Tagjainak tenni- akarását bizonyítja, hogy hétfőn nyitják meg Kézmü- vesházukat és kiállításukat. A sajószentpéteri munkanélküli­ek feltehetően jeles napként em­lékeznek majd augusztus 2-ára. Ekkor nyitják meg a Kézműves- házat, jövőbeli tevékenységük központját.- Sajószentpéteren és környé­kén folyamatosan szűnnek meg azok az ipari cégek, melyek ed­dig a lakosság döntő többségé­nek megélhetését biztosították - kezdte a beszélgetést Nyíró Lász- lóné, az MSE elnöke. - A munka nélkül maradt emberek helyzeté­nek javítása érdekében kezdte meg működését az egyesület. A kiemelten közhasznú társadal­mi szervezet azóta 73 tagot számlál, 30 százalékuk fiatal, pályakezdő munkanélküli.- Kézügyességüket kihasznál­va sokan vállalkoztak hímzésre, vagy faesztergálásra. Az egyesü­let e munkák értékesítését be­dolgozói rendszerben vállalja fel - kapcsolódott be a beszélgetés­be Juszkó Mária elnökségi tag. Hétfőn ezekből a hímzett térí­tőkből, fából készített dísztár­gyakból álló kiállításukat nyitják meg abban a házban, amelyet az önkormányzat térítésmentesen bocsátott rendelkezésükre.- Az épület nagyon rossz álla­potban volt, saját erőből vállal­tuk a felújítását. Iskolás gyere­kek rajzaikban fogalmazták meg, mit jelent számukra a munkanélküliség, az ő munkáik díszítik a falakat - mutatott a rajzokra Nyíró Lászlóné, ki­emelve azokon a gyakran vissza­térő témákat: az ószerest, a zá­logházat, a elkeseredettséget.- Éppen ezen szeretnénk vál­toztatni. Tudatosítani az embe­rekben, hogy ez nem járható út. A változásért tenni kell, kihasz­nálva minden lehetőséget a vég­ső elkeseredés helyett - hangsú­lyozták az elnökség tagjai. Könyvbe foglalta szülőfaluja történetét Arnót (ÉM - SZ) - A közel­múltban mutatták be Mol­nár Béla első kötetét, mely­ben a nyugdíjas tanár szü­lőfaluja, Arnót történetét írta meg. A két évtizede kezdődő arnóti helytörténet-kutatást a környe­ző földrajzi nevek összeírásá­val kezdte szülőfalujában Molnár Béla. Később ősei 200 éves múltját tárta fel, a közel­múltban pedig bemutatták az Arnót története című monog­ráfiáját.- Bonyodalmas út vezetett a kötet megjelenéséig - kezdte a beszélgetést a monográfia szer­zője. - A kutatást még pedagó­gusként kezdtem, de aktívan csupán 9 éve, nyugdíjas éveim­ben folytathattam. Sokan mondják, hogy merész vállalko­zás egyedül belefogni egy könyv kiadásába. Az anyagi nehézségek, a kutatást nehezítő forráshiányok időnként való­ban a kedvemet szegték. Ké­sőbb az önkormányzat, alapít­ványok és magánszemélyek is támogattak, az adatgyűjtést pe­dig nem adtam fel. A kezében tartott kötet 280 ol­dalon mutatja be a település földrajzi neveinek történetét, adottságait, történetét egészen az őskortól napjainkig. Az írott szöveget táblázatok, dokumentu­mok másolatai, valamint fény­képek szakítják meg illusztráci­óként.- Titokzatossága miatt talán a török hódoltság időszakának ku­tatása volt a legizgalmasabb. To­vábbi érdekességek is váratnak még magukra, hiszen a mai tele­pülés Sajópálfala felőli végén két évvel ezelőtt feltehetően réz­kori leleteket találtak a kutatók, ám azokat még nem tárták fel egészében. Az elmúlt 50-100 év ugyancsak részletesebb kutatás­ra vár - talán egyszer erre is vállalkozik majd valaki. Molnár Béla abban bízik, ta­lán neki sem volt hiábavaló ne­kivágnia a nagy munkának - a helyiek és a településről elszár­mazottak könyv iránti élénk érdeklődése mindenesetre ezt mutatja. Molnár Béla, az arnóti helytörténet kutatója Hirdetés Eszméletlen jó buli lesz... Beszélgetés Végvári Ádámmal a régi Neotonról és az augusztus 6-i tiszaújvárosi koncertről- Pásztor Laci alapította a Neotont annak idején a Közgazdasági Egye­temen. Ő oda járt. Én '80-ban kerül­tem a Neotonba, ami akkor már Ne- oton Família volt. Ha nagyképű len­nék, akkor mondhatnám, hogy on­nan indult a pálya fölfelé, de valószínűleg épp azért mentem oda, mert akkor már éreztem, hogy ez egy nagyon jó zenekar. 1980-ban a Santa Maria alapozta meg itthon és külföldön a Neoton Família sikerét.- Milyen zenét játszott akkor a Ne­oton?- Kicsit latinos, dallamos, táncolha­tó zenét játszottunk. Nekem az volt a szerepem, hogy a rockos vonalat képviseljem. Ezek voltak az Apám szólt, A legkisebb fiú stb. '90-ig tar­tott ez a korszak, nagyon szép 10 évet éltünk meg együtt. A rengeteg nagy siker mellett volt sok bukás is. A lemezek struktúráját nagyon ke­ményen átbeszéltük. Én a west co- ast zenét szeretem a legjobban, a Toto, a Chicago és Peter Cetera a kedvencem. Az igen tehetséges Pásztor-Jakab-Hatvani trió mellé kerültem új fiúként, őket kellett meggyőzni, hogy játsszunk ilyen west coast-os nótákat is. Rájöttünk arra, hogy direkt jót tesz egy le­meznek, ha egy-két ballada, vagy akár rock-nóta is szerepel rajta. Lé­nyeg az, hogy nagyon nagy hang­súlyt fektettünk a hangszerelésre. Rengeteg jó zenész volt a Neoton- ban. Figyeltünk, hogy az ABBA hogy hangszerel, figyeltük a Boney- M-nél Frank Farian hangszerelését, és szép lassan eltanultuk. A régi le­mezek most megjelentek CD-n is. A Szerencsejáték és Maraton ugyanaz a felvétel, amit '82-83­ban megcsináltunk. Ma is úgy szól, hogy nincs miért szégyenkeznünk.- Az Animál Cannibals Kannibál című dalának a Sámson és Delila az alapja, szerintem nem is változ­tattak rajta.- így van, meg is lepődtem. Sőt van egy másik. Az UFO megcsinálta a Nyár van c. nótát, kicsit áthangsze­relve. A jellege nagyjából ugyanaz maradt, és nem igazán szól jobban. Nekem tetszik, tetszenek a lányok is, mert nagyon aranyosak.- Évával már elég régóta énekelnek együtt. Már sokszor összehozták önöket - szerelmes párként is.- Igen. Ez az egész popszínpad ha­sonlít a színházhoz egy kicsit, el kell játszani a szerepeket. Igaz, mi rá is játszottunk erre.- Milyen lesz a tiszaújvárosi buli?- Eszméletlenül jó buli lesz, hiszen rajtunk kívül Demjén Rózsi is a csúcsformáját hozza majd. Aki látta a tavalyi koncertünket, az tudja, hogy a hang- és fénytechnikánk is méltó az évezred utolsó nagy észak-magyarországi bulijához. A Rádió GaGa bemutatja a Triatlon Világkupa nyitó rendezvényeként Demjén Rózsi és a Neoton sztárjainak koncertjét. Azért, hogy ön még jobban érezhesse magát, új helyszínen, a tiszaújvárosi Termál- és Strandfürdőben augusztus 6-án 20 órától. Belépőjegyek 1999 Ft-ért kaphatók Miskolcon a Rádió Gagában, a Calyp- so Kisvendéglőben, a Médiacentrumban, a Tescóban, Tiszaújvárosban a Derkovits Művelődési Házban, a Golden Phoenix Utazási Irodában, a Ká- belinfónál és a Termál- és Strandfürdőben. A koncert fő támogatói: a TVK Rt. Alapítványa, a TVK-Mali Triatlon Klub, az Unió ÁFÉSZ és a Coop Üzletlánc. A rendezvény támogatói: a jPT Centrál Építőipari, Kereskedelmi és Szol­gáltató Kft., valamint az Express Favorit Szerszámnagykereskedés. Fotó: Farkas Maya

Next

/
Oldalképek
Tartalom