Észak-Magyarország, 1999. július (55. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-29 / 175. szám
1999. július 29., csütörtök Gazdaság 1 SaSBÍáÉllÉli • Nokia és Primatel. A DCS 1800-as koncessziót elnyerő Primatel - az új magyarországi mobilszolgáltató - a Nokiát választotta 1800-as és 900 megahertzes hálózatának kiépítésére Magyarországon. A Primatel hálózatának beindításához a Nokia teljes, kétnormás hálózatot szállít a Primatelnek • Opticard-Forex-bírság. Egymillió forintos pénzbírság fizetésére kötelezte az Opticard-Forex Rt.-t az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet. Az indoklás szerint, egy magánszemély bejelentésére lefolytatott vizsgálat alapján kiderült: a részvénytársaság engedély nélküli értékpapírkereskedést folytatott. Csökkenő munkanélküliség ráta Budapest (MTI) - Idén a hatodik hónapban 6,3 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójából. A ráta tavaly júniusban 7,4 százalék volt, idén májusban pedig 7 százalékot ért el. Idén az első negyedévre átlagosan számított 7,4 százalékos munkanélküliségi ráta a második negyedévben 6,9 százalékra mérséklődött, miközben tavaly az első negyedévben 8,7 százalék, a második negyedévben pedig 8 százalék volt. A KSH értékelése szerint a munkaerőpiacon folytatódnak a közelmúltban elindult kedvező tendenciák. Az előző év azonos időszakához képest a foglalkoztatottak száma 140 ezerrel nőtt, miközben a munkanélküliek száma 38 ezerrel csökkent - emeli ki a KSH. A hivatal adatai szerint a második negyedév 6,9 százalékos munkanélküliségi rátája úgy tevődik össze, hogy a férfiaknál 7,4 százalékos, míg a nőknél 6,2 százalékos munkanélküliségi rátával számoltak. Összehasonlításul a KSH utal arra, hogy az EU-brszá- gok együttes munkanélküliségi rátája 1999. májusában 9,2 százalék volt. Idén júniusban a KSH adatai szerint a foglalkoztatottak száma 3 millió 818 ezer 800 főt tett ki, ami magasabb az év összes eddig eltelt havi adatánál, s a múlt év első félévi számainál is. A foglalkoztatottak számának növekedésével együtt csökken a munkanélküliek száma. Új kirendeltség Szerencs (ÉM - SFL) - Impozáns külső, modern és tágas belső terek jellemzik a B.-A.-Z. Megyei Munkaügyi Központ Szerencsi Kirendeltségének új, tegnap átadott épületét. Eddig egy szúk, a feltételeknek nem megfelelő helyen fogadták a havonta több mint háromezer ügyfelet a szerencsi munkaügyi kirendeltségen. Az új beruházás - amelynek építése tavaly kezdődött és határidőre befejeződött - 610 négyzetméter hasznos alapterülettel rendelkezik, a kivitelezés 70 millió forintbna került. Pulay Gyula a Szociális és Családügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára úgy fogalmazott: tulajdonképpen egy munkaeszköz avatásáról van szó. Az épület infrastruktúrája lehetővé teszi az eddig is szerteágazó munkaügyi tanácsadó szolgáltatások bővítését. Az intézménynek feladata a munkanélkülieken túl a munkaadók kiszolgálása is. A szerencsi munkaügyi kirendeltséghez huszonhárom település tartozik. Az itt élő 54 ezer ember közül 26 ezer 224 fő a keresőképesek száma, a nyilvántartott munkanélküliek száma pedig közel 5 ezer. Ennek mintegy 10 százalékát a pályakezdők jelentik. Hetvenmilliós beruházás Fotó: Serfőző A globalizációnak nincs alternatívája Fónagy János: A területi egyenlőtlenségek mérséklése a kormány feladata Az EU-pénzek hatékony felhasználása a cél Fotó: végh Csaba Tiszaújváros (ÉM - SZP) - A regionális különbségek nem a balsors következményei, hanem történelmi törvényszerűségek - hangoztatta Fónagy János, a Gazdasági Minisztérium (GM) politikai államtitkára a tiszaújvárosi Tranzit Expo tegnapi szakmai fórumán.- Anyagi, gazdasági fejlettségbeli különbségek mindig is lesznek az egyes térségek között, de a kormány feladata az, hogy ezeket a rendelkezésére álló eszközökkel csökkentse - hangoztatta Fónagy János. Hozzátette: a magyar gazdaság dinamikus fejlődése nem áll meg, így nem fog nehézségekbe ütközni a területi egyenlőtlenségek kiküszöbölése sem. Ebben kiemelt szerepe lesz - többek közt - a szegényebb régiók infrastruktúra-fejlesztéseinek. A Tranzit Expo tegnapi fórumán a vállalkozókból, polgármesterekből, intézményvezetőkből álló mintegy százfős hallgatóság megtudhatta még: a polgári kormánynak jól felépített gazdasági stratégiája van, melynek alapja, hogy az országot nem akarja a globalizáció világtendenciái alól kivonni és „szigetállammá” tenni. Az államtitkár szerint az ilyen, szigetpolitikát folytató nemzetek gazdaságilag előbb-utóbb ellehetetlenülnek. Török Zoltán, a Regionális Fejlesztési Ügynökség megbízott igazgatója arról beszélt, miként kell és lehet gyakorlattá, kézzelfogható eredménnyé tenni a területfejlesztési koncepciókat. A fórumon előadóként vett részt Sós Tamás, a Heves megyei közgyűlés elnöke, a három északkelet-magyarországi megye együttműködését koordináló Regionális Fejlesztési Tanács vezetőhelyettese. Mint mondta, elkezdődik Magyarországon egy kiélezett, régiók közötti verseny az Európai Unió forrásaiból pályázható pénzekért. Ám a pénzek megszerzésének és felhasználásnak hatékonyságát a megyék közötti együttműködés, az őszinte párbeszéd jelentősen segítheti. Az időjárás nem kedvez a szőlőnek Számos növényvédelmi szer kapható, a védekezés mégsem kellő hatékonyságú Miskolc (ÉM - KI) - A szőlőültetvények növényegészségügy állapota a tavalyi évhez hasonlóan az idén is kritikus. Erről a Görömbölyön kedden rendezett tanácskozáson Balogh Zoltán, a B.-A.-Z. Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás (NTÁ) igazgatója beszélt. Abban, hogy a csapadékos és párás időjárás jelentős károkat okozott már eddig is a szőlőültetvényekben, szerepet játszik a nem kellő hatékonyságú vagy nem kellő szakértelemmel végzett növényvédelem, illetve az, hogy nem fordítottak megfelelő hangsúlyt az úgynevezett zöldmunkákra. A NTÁ igazgatója szerint azok a területek, amelyeket tavaly „leterheltek”, az idén kevésbé voltak ellenállóak a ká- rosítókkal, a téli fagyokkal szemben. A szőlő károsítói közül a fa- kadás időszakában a hajtásnövekedést késleltető levélatka kártételét figyelték meg az állomás munkatársai. Egyre több ültetvényben észlelik a filoxéra levéllakó alakjának jelenlétét. Balogh Zoltán a repcefénybogarak megjelenését is említette, amelyek a virágzás időszakában a fürtkezdeményeket károsították. Súlyosabb károkat okozott már eddig is a megye két kiemelt szőlőtermelő vidékén - To- kaj-Hegyalján és a Bükkalján - .a szőlőperonoszpóra, annak ellenére, hogy a kórokozók leküzdésére mintegy 60-féle készítmény áll a termelők rendelkezésére. Balogh Zoltán kiemelte: a betegség tünetei elsősorban még csak a lombfelületeken észlelhetők. A közeljövő teendőiről szólva Balogh Zoltán elmondta: általánosan terjedőben van a lisztharmat fertőzés, amely a fürtöket veszélyezteti. Hasonlóan a fürtöket károsítja a szürkepenészes rothadás is. Tűzelhalás A tűzelhalás jellegű baktériumos fertőzés ismét felbukkant a Bodrogközben mintegy 70 hektáron. Az elsősorban körte- és almaültetvényeken jelentkező betegség a levelek gyors barnás-fekete leszáradásáról, a hajtásvégek pásztorbotsze- rú begörbüléséről ismerhető fel. A megyei növényegészség- úgyi és talajvédelmi állomás igazgatója elmondta: azokon az ültetvényeken, ahol a túzelhalást észlelik növényegészségügyi zárlatot rendelnek el. Ez egyrészt a haj tás végek eltávolítását és a kórokozók továbbterjedést megakadályozó kémiai beavatkozást, végső esetben pedig a fertőzött fák kivágását jelenti. Ezek terjedése a megfelelő szerekkel és szerkombinációkkal megakadályozható, a kár enyhíthető. Uj energetikai modellre van szükség Budapest (MTI) - Korszakos jelentőségű a kormány döntése az új energetikai modellről mind a gazdaság versenyképessége, mind a lakosság jóléte szempontjából - értékelte Chikán Attila gazdasági miniszter a kormány keddi döntését szerdán, az Országos Villamos Teherelosztóban (OVT) tartott sajtótájékoztatón. A miniszter kifejtette: az új koncepció megfogalmazását az energetikai iparban a privatizáció után kialakult zavaros viszonyok tették szükségessé. A most elfogadott javaslat kompromisszum a gazdasági és a politikai lehetőségek között. Chikán Attila szerint az új modell kijelöli a magyar energetika fejlődésének irányát és figyelembe véve a gazdaság állapotát, valamint az EU-csatlako- zás követelményeit, fokozatos piacnyitást fogalmaz meg. Eszerint egyes feljogosított nagyfogyasztók lehetőséget kapnak 2001-től arra, hogy válasszanak a szolgáltatók közül. Ez a villamosiparban például kezdetben a fogyasztás 10-15 százalékát érinti. A miniszter szólt az elfogadott erőmúlétesítési tervről is, amely a következő 3-4 évre fogalmazza meg a szükséges lépéseket. Kijelentette: a kormány nem kíván a jelenlegi játékszabályok szerint új hosz- szú távú kapacitáslekötési szerződéseket kötni, a meglévőket azonban érvényesnek tekinti. Chikán Attila hozzátette: a döntés azzal jár, hogy nem épül fel a mátrai erőmű új blokkja, az inotai erőművet 2004-ben bezárják, és az oroszlányi erőművel sem kötnek új hosszú távú szerződést, a hőerőművek kapacitásait is csak két évre kötik le. A miniszter elmondta, hogy az elmaradt befektetések, illetve a befagyott költségek miatt a befektetők kártérítési igénynyel lépnek fel. A GM becslése szerint a befektetőket így ért bevételkiesés nagysága eléri a 35-40 milliárd forintot. Ám a mostani kormánydöntések nélkül 150 milliárd forintos többletköltség keletkezett volna, amit a kormánynak a Magyar Villamosmúvek Rt.-nek és a fogyasztóknak kellett volna megfizetniük. A BDSZ nem osztja a kormány álláspontját Budapest (MTI) - A Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (BDSZ) elnöke a kormány kedden elfogadott új energiapolitikai koncepcióját, az erőműfejlesztés programját kommentálva kifejtette: amíg nem végzik el a 6800 megawattnyi villamosenergia termelőkapacitás korszerűsítését, addig a magyar erőműrendszer műszaki, technikai állapota nem teszi lehetővé a kínálati piacot, tehát a versenyben sem alakulhatnak ki az alacsonyabb árak, ahogyan azt a kormány reméli. Schalkhammer Antal szerint a magyar villamosenergiarendszer ugyanakkor jelenleg nem rendelkezik olyan nagyságú és földrajzi irányú hálózattal, amely lehetővé tenné az azonnali vételezést a külpiacokról, ahol 2005 után valóban lesz majd vásárolható többlet- kapacitás. A BDSZ szerint a hazai energetikai piac gyors liberalizációját semmi sem indokolja, a magyar rendszer e szempontból megfelel az EU átlagának. A BDSZ számításai szerint a következő időszakban az igények kielégítése érdekében 2 ezre megawatt erőmúvi kapacitás selejtezésére és legalább 1500 megawatt új kapacitás kiépítésére lenne szükség. Ez nem konform azzal, hogy a kormány nem kívánja támogatni a hazai szénbázisú erőműveket, még akkor sem, ha az kártérítési kötelezettséget vonz magával. A mátrai, a pécsi és a vértesi erőmű tervezett beruházásainak elmaradása miatt például akár 50 milliárd forint kártérítést is követelhetnek a befektetők. Az erőmúvi fejlesztések elmaradása, illetve a széntüzelésű erőművek működésének időbeli korlátozása miatt a szénbányászatban és a villa- mosenergia-iparban 30-40 ezer ember vesztheti el munkahelyét - mutatott rá a BDSZ elnöke.
