Észak-Magyarország, 1999. július (55. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-26 / 172. szám
1999. július 26., hétfő Kultúra 8 HÍRCSOKOR • A világ eszperantistái. Az 55. Eszperantó Ifjúsági Világkongresszust augusztus Sítől 16-áig Magyarországon rendezik meg, ám szervezési okok miatt nem Zánka, hanem Veszprém városa ad otthont a rendezvénynek. A konferencia témája: az emberi kommunikáció története és jelene. • Stáció. A Varga Rudolf írásaiból összeállított Stáció című sorozat következő előadása július 29-én, csütörtökön délelőtt 11 órakor kezdődik a miskolci Szondi-tele- pen. A verseket Balkay Géza és Szegedi Dezső színművész adja elő, a megzenésített költeményeket - saját gitárkísérettel - Balkay Leslie László mutatja be. Múzeumi felújítás Forró (ÉM) - A forrói Abaúji Múzeum kiállításai felújítási munkálatok miatt nem látogathatók, de gyűjteményi egységei előzetes egyeztetés után kutathatók. Érdeklődni a következő telefonszámokon lehet: 46/386-028, 46/308-872. ’99 4 Matyóföldön nem csak a matyók táncolnak Mezőkövesd (ÉM) - Az idei már a tizennegyedik alkalom, hogy megrendezik a Matyóföld Nemzetközi Néptáncfesztivált július 31-én és augusztus 1-én Mezőkövesden. A magyar fellépőkön kívül a hét végén még szlovénok, lengyelek, macedónok, észtek, németek és nigériaiak is bemutatják tánctudásukat. A találkozó első napján, szombaton délelőtt 10 órakor kezdődnek a fellépések a Fő téri színpadon és egészen este 8-ig folyamatosan tart a seregszemle. Majd a közönség is kipróbálhatja tudását a Táncpajtában este 8 órakor kezdődő táncházban. Vasárnap már reggel kilenctől ropják az együttesek a Fő téren. Ez 6 óra körül marad abba, de csak azért, hogy mindenki ott lehessen a Mátyás király úti menettáncon. A felvonulás visszavezet majd a Fő térre, ahol kezdetét veszi a díjkiosztó gálaműsor. Nyáron képtelenül Brackó István A nyári televízió olyan, mint a nyári Mikulás. Szóval nem az igazi. S főleg nem évszak-komfortos. Nincs parlamenti közvetítés, hiányzik a foci, s hójelentés sem borzolja a kedélyeket. Ha mégoly jó lenne is a műsor, nyáron, szabadságon normális ember nem ül a képernyő elé. Lábát áztatja, nézi a naplementét, sörözget és hajtja a szúnyogokat. A néző így elbliccel néhány sorozatot, megkíméli magát a krimiktől, a rút haláltól és a paradicsomlé látványától, nem csipeget a szexből, nem csodálhatja meg Torgyán József nemrég készített pompás fehér öltönyét. Ez az elektronikus absztinencia helyre teszi a vérnyomást, javítja a cukorszintet, a pH-értéket, és senki haja sem lesz korpás... Csakhogy a képernyőtől való önmegtartóztatás problémákat is felvet. Tételezzük föl, hogy együtt a család, s a gyerekeket nem kell lepisszegni csak azért, mert pereg a film. Lehet, lehetne beszélni és beszélgetni. Aki elszokott ettől a konzervatív kommunikációtól, annak bizony nehezen nyílik szóra a szája, s nem biztos, hogy nyitva a füle. Tisztelt nézők! Elfelejtettünk kvater- kázni, jóízűt dumcsizni, időt múlatni, szép emberi szóval. Ha nem hiszik, próbálják meg. Érdemes. Még dühöng a nyár, lehetőséget kínál. Aztán ha jönnek a hosszú téli esték, újra folytatódhat a jól bevált gyakorlat: néma, közös vacsora a vibráló tv előtt... Sok illetékes közt megmarad a veszély A lelőhely őrzése több mint 2 millióba kerülne évente - a helyreállítások 3,5-be A tető nagy előrelépést jelent - de biztonságot nem Fotó: végh Csaba Rudabánya (ÉM - FK) - A Ru- dapithecus idén megtalált koponyadarabja az egész világ figyelmét felkeltette, tudományos szempontból felbecsülhetetlen értékű. Ennek ellenére még mindig nincs folyamatosan jelenlevő őrség a lelőhely körül. Nagy szükség lenne a lelőhely állandó védelmére Rudabányán. Szerencsére magukat a leletek csak ritkán esnek áldozatul a fosztogatóknak, hiszen szakértői vélemény és a lelőhely hiteles meghatározása nélkül ezek értékesíthetetlenek. Kivételt képez az az - egyébként utolsó - kirívó eset, amely még 1976-ban történt. A földből ellopott ősmajom- csontokat elfogadta, beazonosította és azóta is féltve őrzi egy külföldi múzeum. Ám szinte naponta okoznak hatalmas károkat a lelőhely köré kiépített infrastruktúrában. Fenn a tető, nincsen rend- Nagy eredmény, hogy a kutatási terület felett végre van tető, igaz középen egy sávon még mindig nem teljesen fedett, de ez a kisebbik gond - mondta Kordos László, az ásatás vezetője. - Ellopták már innen a vízelvezető árok betonlapjait, a lépcsőkorlátot, a palát, az útjelző táblákat, a raktárajtót, sőt a kutatóházat is. De ide járnak a tudatos fémgyűjtők, és azok is, akik egyszerűen csak vandálkodni akarnak. Mindent, amit ide terveznek, úgy kell megépíteni, hogy az lehetőleg semmi másra ne legyen jó. A rendőrség is minden nap megjelenik és ellenőrzi, hogy minden rendben van-e. Különösen nyáron, amíg folynak a munkák, de állandóan ők sem tudnak jelen lenni. A feltárási hely valójában nem Rudabányához, hanem Fel- sőtelekeshez tartozik, de mivel természetvédelmi területről van szó, a felügyeletet az Aggteleki Nemzeti Park látja el.- A mi feladatunk lenne őriztetni a területet - mondta el Salamon Gábor, az Aggteleki Nemzeti Park vezetője. - Jelenleg egy természetvédelmi őr figyel az ásatási helyre, de neki több mint két és félezer hektár felett kell őrködnie. Van fegyvere és feljelentést tesz, ha szükséges, de többre nincs pénzünk. Sajnos, munkabérre nem lehet pályázni. Csak akkor lehetne megoldani a folyamatos felügyeletet, ha maga az ásátási terület bemutató helyként is működne, nem csak tudományos szempontból hasznosítanák. Melyik millió a több? A közelmúltban látott napvilágot az a törvény, amely kimondja, hogy az élővilág kutatásával kapcsolatos tevékenység, tehát a Rudapithecus csontjainak keresése is, csak megfelelő előkészületek után kezdődhet el. Ezek közé tartozik a dokumentálás és a feldolgozás tudományos megtervezése, a leletek vizsgálatához szükséges megfelelő helyiségről való gondoskodás, az ásatás anyagi fedezete és a lelőhely megőrzésének biztosítása is. Ezek tükrében a Magyar Földtani Múzeum felelős a terület őrizetéért, ám ők évente csak egyetlen hónapig kutatnak ott. Az állandó őrzéshez hat emberre lenne szükség. Ha minimálbérrel számolunk, akkor fizetésük körülbelül 2 millió forintot igényelne évenként. Ehhez viszonyítva tavaly 3,5 milliót költött a nemzeti park csak a helyreállítási munkákra. A területen egyébként a ‘70-es évek óta nem történt semmilyen beruházás, akkor építette fel ugyanis az akkori tulajdonos, az Országos Érc- és Ásványbányák a kutatóházat a lelőhely kutatásához szükséges épületeket. Amikor 1986-ban leállt a bánya, megszűnt a tulajdonos folyamatos jelenléte és kezdődött el a rendszeres rongálás.- A Környezetvédelmi Minisztérium idei költségvetésből már semmiképpen sem lehet elkülöníteni ezt az összeget - mondta el lapunknak Demeter András, a Természetvédelmi Hivatal természetmegőrzési osztályának vezetője. - Az uniós normákhoz igazodva minden évben növelni kell a természetvédelemben dolgozók számát, ha csekély mértékben is, de ez eddig még minden évben sikerült. Egyszer talán majd az őrzést végző személyzet felvételére is sor kerülhet az Aggteleki Nemzeti Parkhoz. Idén ez még biztosan nem következik be. Ugyanakkor a Magyar Földtani Múzeum munkatársai tervezik, hogy bemutatóhely is legyen a feltáróhely. A majdani kivitelezés azonban komoly akadályokba ütközik. Mivel a kutatási hely természetvédelmi terület, a Környezetvédelmi Minisztérium dönt a sorsáról. A tárca azonban nem tudja önerőből előteremteni a munkálatokhoz szükséges mintegy 100 millió forintot. Éppen ezért az esetleges (mondhatni önként jelentkező) külföldi tőke segítségére számítanak... Ha egyszer mégis elkészül a bemutató- és feltáróhely még akkor sem tudni, hogy ki fizeti majd a fenntartást. A lelőhely addig is bárki által szabadon megközelíthető. Kié a lelet útközben? A leletért egészen addig a pillanatig, amíg a földből ki nem emelik, az Aggteleki Nemzeti Park és így a Környezetvédelmi Minisztérium felelős, mivel akkor még - úgymond - a természetvédelmi terület része. Az előkerült csontok csak onnantól állnak a befogadó múzeum, illetve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma védelme alatt, amikor leltárkönyvbe vagy gyarapodási naplóba kerülnek. Tehát a leletért éppen a legkritikusabb szakaszban, a szállítás alatt nem tartozik senki felelősséggel. Miniatúrák tárlata Pécs (MTI) - Uralkodók, szentek és amatőrök címmel a Habs- burg-Lotharingiai Házból származó tizennyolcadik századi mi- niatúrákból nyílt kiállítás pénteken a pécsi Múzeum Galériában. A tárlaton látható 26 különleges, kisméretű festményt, valamint néhány ezüsttárgyat és fotót maga Habsburg-Lotharingiai Albrecht neje adományozta a pécsi Janus Pannonius Múzeumnak. A hölgyet ugyanis családi kötelék fűzi a magyar délvidékhez. A felbecsülhetetlen értékű adomány különlegessége, hogy a miniatúrák némelyikét neves korabeli festőművészek készítették, mások pedig az uralkodóház tagjainak munkái. Egyiken Mária Terézia királynő sajátkezű írása is látható. Élő népművészet A Diósgyőri vár melletti Déryné-házban Élő népművészet címmel kiállításon mutatkozik be a B.-A.-Z. Megyei Népművészeti Egyesület. Hogy mennyire élő ez a népművészet, hogy a mai mesterek által készített tárgyak milyen közkedveltek, ezt bizonyítja az is, hogy a Déryné-házba látogató miskolci Kőmíves Kata és a szendrői Buku Réka ki is próbálta az itt bemutatott - Balogh István ongai mester által készített - rönkbútorokat. Fotó: Farkas Maya Új intézmény, új kiadvány Miskolc (ÉM - FG) - Megjelent a nemrégiben alapított új intézmény, a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Közművelődési Intézet első kiadványa, a Közművelődési Tájékoztató. Külalakját tekintve könyv is lehetne, hiszen elegáns, ezüst színű borítást kapott a kötet. A negyedévenkénti megjelenés folyóiratot sejtet, ezt a feltételezést támasztja alá, hogy képzőművészeti alkotások: Bozsik István grafikái illusztrálják a kiadványt. De a cím és a tartalom is megerősíti nem könyvet, nem folyóiratot, nem újságot, hanem „csak” tájékoztatót kaptunk - adattárakkal, meghívókkal, tudósításokkal, pályázati felhívásokkal. Pedig éppen az új intézmény feladatainak sokfélesége, és a tájékoztató sokműfajúsága mutatja, többféle kiadvány kellene ahhoz, hogy megfeleljen hivatásának a B.-A.-Z. Megyei Közművelődési Intézet. A megyei közgyűlés által alapított közművelődési intézet feladata az önkormányzatok, az intézmények művelődési céljainak segítése, a megye szellemi, tárgyi, művészeti, közművelődési értékeinek bemutatása. A helyi, kistérségi, megyei, országos és nemzetközi kulturális események gondozása, koordinálása, a kulturális kapcsolatok ápolása, valamint művelődési tevékenységek elemzése, fejlesztő programok kidolgozása, szakemberek képzése és továbbképzése, információk gyűjtése és továbbadása... Mindehhez - a tájékoztatón kívül - kellene még egy szakmai lap, egy igényes folyóirat, egy művészeti magazin, egy információs kiadvány. Nótás kedvű gála és kotta Budapest, Szeged (MTI) - Kék a búzavirág - Jákó Vera emlékezetére címmel az évezred utolsó magyar nóta gáláját rendezi meg a Jákó Vera Alapítvány augusztus 1-jén, Budapesten, a Szabadtéri Budai Parkszínpadon. Ábrahám Dezső, az alapítvány elnöke elmondta: a nótaéneklés műfajának valameny- nyi aranykoszorús előadója részt vesz az elhunyt nótakirálynő születésének 65. évfordulója alkalmából megrendezett gálán. Színpadra lép többek között B. Tóth Magda, Gaál Gabriella, Karácsony Irén, Kovács Apollónia, Madarász Katalin, Takács Béla, Zsuzsa Mihály és Bojtor Imre. Az ezüstkoszorús nótaénekeseket képviseli Sófalvi Éva, Kovács László és Tóka Zoltán. A dalosokat a tizenkéttagú Magyar Nemzeti Cigányzene- kar kíséri majd. A gála napján a kora délutáni órákban az ország majd valamennyi tájáról érkező amatőr népdalkörök, tánccsoportok is bemutatkoznak a közönség előtt. Dankó Pista dalai A szegedi Dankó Pista Emlékéért Alapítvány korabeli kiadások alapján, Csongor Győző Dankó-kutató gyűjtéséből, válogatást jelentetett meg a cigány nótaköltő dalaiból. A tanulatlan dalköltő példátlanul dús termést hagyott az utókorra. Először 1883-ban jelentek meg nyomtatásban szerzeményei, amelyek országszerte viharos sikert arattak.
