Észak-Magyarország, 1999. július (55. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-23 / 170. szám
1999. július 23., péntek Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Elhunyt Juhász Béla. Életének 68. évében elhunyt Juhász Béla irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. Temetése július 28-án, szerdán délután 3 órakor lesz a debreceni köztemetőben. Juhász Béla többek között 1962 és 1990 között az Alföld szerkesztője, 1978-tól főszerkesztője volt. • Kastélykoncertek. Ma, pénteken kezdődnek a Gödöllői Királyi Kastélyban a Kastély Koncertek. Az egyhetes sorozat hangversenyein esténként, 8 órától neves művészek szólaltatják meg ismert szerzők műveit. Nemzetközi program a Károlyi-kastélyért Füzérradvány (ÉM) - A füzérradványi Károlyi-kastélyba látogat ma az a külföldi és magyar szakemberekből álló csoport, amely a kastély hasznosítását és menedzsmentjét vitatja meg. A szakértői látogatás egy angol műemlékvédelmi civil- szervezet, a National Trust 1996-ban elindított proramjának része, Magyarországról az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Műemlékek Állami Gondnoksága vesz részt benne. Ez évben a szervezet magyar műemlékeket helyezett vizsgálatai középpontjába. Az angol, cseh, finn és magyar résztvevők műhelymunka során vizsgálják a kastély jövőbeli hasznosítását olyan szempontok alapján, mint az adottságokban rejlő lehetőségek, azok erős illetve gyenge pontjai valamint az épületet fenyegető külső tényezők. A kétnapos munka végén a nemzetközi csoport a házigazdákkal közösen a gyakorlatban is alkalmazható elvi javaslatot tesz a kastély hasznosítására. Fafaragást, hímzést, gyékényfonást tanulnak Fotó: Serfőző László Népművészeti telep az internetről Taktaharkány (ÉM) - Mintegy negyven általános iskolai tanuló vesz részt azon a nyári népművészeti oktatáson, amelyet a Polgármesteri Hivatal szervezett Takta- harkányban.- Nem gondoltam az indulásnál, hogy ilyen nagy lesz az érdeklődés a vakációzó diákok között - jegyzi meg a helyi népművészeket egyébként is felkaroló Varga László polgármester. - Úgy látszik, fogékonyak az ősi mesterségek iránt. Azért, hogy ezt az érdeklődést kifejlesztették a gyerekekben, minden elismerésem az oktatóké és a szülőké.- A telep pályázati kiírását az interneten találtuk meg - kapcsolódik a beszélgetésbe Gadnai Mária jegyző. - Nyertünk, igaz nem nagy összeget. Azonban a szülők hozzájárulásával beindulhatott az elméleti és a gyakorlati oktatás. A gyerekek délelőttönként három szekcióban foglalatoskodnak. A hímzőket Vaj- tóné Szabó Ilona, a gyékényfonókat Po- czók Gyuláné, a fafaragókat pedig Poczók Gyula irányítja. Az ifjak elméleti képzését is megoldották, a szakirodalmat Bárány Imréné könyvtáros biztosítja. A gyakorlati oktatók szóvivője, Vajtóné szerint, ha tíz diákból csak egynek lesz hobbija a hímzés, vagy- bármelyik népművészeti ág, már megérte.- Nincs attól nagyobb boldogság, mint látni, hogy az édesanyámtól tanult öltési technika kezd felelevenedni a kicsik ujjai alatt - mondja. A telep 24-én, a kicsik készítette tárgyak kiállításával és táncházzal zárul. Gabi megmutatja a közös ős arcát A világszenzációt jelentő új rudabányai lelet pontosan illik a fejlődési elméletbe Rudabánya (ÉM - FK) - A múlt héten került elő egy újabb 10 millió éves Rudapit- hecus - hivatalos nevén Dryo- pithecus - arckoponyájának és állcsontjának egy darabja. A lelet kétségtelenül világ- szenzáció. De miért is? Már csak azért is, mert a koponyaleletek igen ritkák, mivel ezek a csontok roppant sérülékenyek és málékonyak. A koponyatetőn mindössze egyetlen milliméter a vastagsága. Éppen ezért figyelemre méltó még világviszonylatban is, hogy Ruda- bányán már a második koponyalelet került elő. Emberré válva- Az emberré válás az emberszabású majmok egy csoportjából történő többszöri elágazással ment végbe - magyarázza Kor- dos László, a rudabányai ásatás vezetője, a Magyar Földtani Múzeum igazgatója. - A Rudapithe- cus volt az a bizonyos elágazási pont: innen vált el az ember és a ma ismert emberszabású majmok közül kettő - azaz a csimpánz és a gorilla - fejlődési útja úgy 5-6 millió éve. Az emberszabású ősmajmok Afrikában alakultak ki más majomfajtákból mintegy 30 millió éve. A kontinens akkoriban még sziget volt, de 15-10 millió évvel ezelőtt a nagy földmozgások miatt kapcsolódott Eurázsiához, és Arábián keresztül több hullámban megindultak a vándorlások. A Rudapithecus is így jutott el Európa középső és déli részére, ám a spanyol, a francia, a német, az osztrák és a görög leletek közül egy sem olyan jelentős, mint a magyar. Ez idáig kétszáz Rudapithe- cusszal kapcsolatos lelettel büszkélkedhet a rudabányai feltárási terület, ennyi már elegendő a közös ősre vonatkozó elmélet bizonyítására, amit a legutóbbi koponya- és állcsontdarab is alátámaszt, de sokat nem változtat rajta. Az 1985-ös 10 millió éves első koponyalelethez csak a koponyatető és a felső fogazat tarKordos László a leletekkel tozott, az idei viszont a Rudapithecus arckoponyájának pontos képét is megmutatja. Végre nem kell találgatnunk a közös ős küllemét illetően. Ez az első alkalom, hogy egy példányon megfigyelhető az arc teljes csontsor- összeköttetése. Gábor és Gabi Arra, hogy valójában a Rudapithecus volt az elágazás előtti fejlődési állomás, bonyolult számítógépes módszerekkel, és olyan jellegzetességekből lehet kideríteni, mint például a fogak alak- változása, a koponya egyes csontjainak módosulásai, az arckoponya megnyúlása. Ezeket a változásokat mérik és osztályozzák a tudósok. Fotó: Végh Csaba- Az előző lelet egy hím volt, míg a mostani egy nőstény - mondja el még Kordos László. Ezt onnan lehet tudni, hogy a hímeknek sokkal nagyobb szemfogaik vannak, mint a nőstényeknek, ez még ma is megfigyelhető az emberszabású majmokon. Amikor még a földből csak részleteket lehetett a fogazatából látni, mindenki hímnek vélte, de amikor teljesen kiszabadítottuk az agyagból, és összehasonlítottuk a fogait a korábban megtaláltakkal, már kisebb volt azokhoz képest. Ekkor derült ki, hogy egy nőstény került elő, mégpedig a termetesebbek közül, mivel valamivel nagyobb a szemfogának mérete a nemre jellemzőnél. A Rudapithecusnak már nem hivatalos beceneve is van: Gabi. Ugyanis amíg nem ásták ki teljesen a koponyadarabot, addig a diákok Gábornak nevezték megtalálója, Hernyák Gábor után. Amikor azonban kiderült, hogy nőstény, onnantól Gabiként emlegették. A csontok összeillesztése hónapokig is eltarthat. A munka végén hosszas vizsgálatok várnak Gabira, számítógéppel talán még az' arcát is sikerül rekonstruálni.- Az igazat megvallva, jobban szeretem a hörcsögöket kutatni. Több a meglévő lelet, biztosabban felállítható a fejlődési sor. Az ember őseivel csak bajok vannak - mondja félig komolyan, félig tréfálva Kordos László, aztán újra a csontok fölé hajol, és folytatja a kirakójátékot. A sokat (Gabi nemét is) eláruló fogak és koponyacsont-darabok A festőművész angyalai és a harcosok Máger Ágnes megfestette és egy kicsit átfestette a zsolcai csatát Felsőzsolca, Miskolc (ÉM - FG) - A magyar és a muszka harcosok között megtalálta az angyalok helyét is Máger Ágnes festőművész, a zsolcai csata 150. évfordulója tiszteletére készült Zsolcai csata című festmény alkotója.- Mindig is érdekelt a történelem, de a zsolcai csatáról nem sokat tudtam. Amikor megkeresett Papp Feri, a művház igazgatója azzal, hogy fessek egy csataképet, nagyon megriadtam a feladattól. Elkezdtem bújni a könyveket, mindent elolvastam, amit a könyvtárakban találtam - kezdi az alkalmi festmény bemutatását Máger Ágnes képzőművész. Mivel egy csatajelenet, egy történelmi esemény megörökítését várták a művésztől, mindenképpen ragaszkodnia kellett a valósághoz, nem szárnyalhatott szabadon a fantáziája. Nemcsak a helytörténeti kutató, de a művészettörténész is figyelmeztette a tények tiszteletére. Persze, azért a magyar és a muszka harcosok között megtalálta a saját művészetére oly jellemző angyalok helyét is a képen.- Eredetileg egy kis fahidat festettem a Sajóra - folytatja a történelmi kép történetét az alkotó. - Amikor Zsíros Sándor tanár úr, aki régóta foglalkozik Felsőzsolca történetével meglátta, mit csináltam, azt mondta: itt bizony kőhíd volt! Szó nélkül átfestettem a képet, pedig gyönyörűek voltak a hídon vágtató huszárok, a falúdon látni lehetett a lovak lába alól felszálló porfelhőt... De otthon is gyakran megállt mögöttem a férjem (Végvári Lajos művészettörténész-professzor a szerk.), és mindjárt szólt, ha egy kicsit is eltértem a huszárok viseletének színárnyalataitól. Tudomásul vettem, és tiszteletben is tartottam, hogy egy történelmi eseményt megörökítő képet várnak tőlem. Ennek ellenére sajátomnak érzem ezt az alkotást is, azt hiszem, aki ránéz, felismeri, hogy ez Má- ger-kép. De most már abban is megegyeztünk a felsőzsolcaiakkal - persze csak tréfásan -, hogy ezután bármit kideríthetnek a kutatók: ez a zsolcai csata! Máger Ágnes festményét a fel- sőzsolcai Szent István Általános Iskolában rendezett kiállításon láthatják az érdeklődők. De a kép mása került az évfordulós borítékokra is. A zsolcai csata 150 éves évfordulója tiszteletére rendezendő ünnepi program keretében - a művelődési ház ifjúsági bélyeg- gyűjtő körének köszönhetően - vasárnap délelőtt 10-től 12 óráig alkalmi bélyegzés lesz a Szent István Általános Iskolában, déltől 2- ig pedig a Hősök terén. Ugyancsak az évforduló tiszteletére jelenik meg a zsolcai csata emlékművét ábrázoló levelező lap. Ünnepi rendezvények A zsolcai csata 150. évfordulója tiszteletére több kiállítás is nyílik július 24-én, szombaton délután 1 órakor a felsőzsolcai Szent István Általános Iskolában. Itt láthatják az érdeklődők Dallos László numizmatikai gyűjteményét, Mezei Ferenc magángyűjtő 1848-as katonai díszegyenruháit, Halász Ferenc és a helyi művelődési ház ifjúsági bélyeggyűjtő körének 48-as témájú bélyegeit, valamint a zsolcai csatát ábrázoló - Zsíros Sándor által készített - kartográfiai illusztrációkat. A megnyitót követően helytörténeti emlékülést tartanak az iskolában. Az első előadó Katona Tamás történész lesz, majd a felkért hozzászólók következnek. A Miskolcon élő Ágoston István nyugdíjas református lelkész, Takács László ongai tanár, Hol- pocev Péter felsőzsolcai tanár, Zsíros Sándor nyugdíjas pedagógus, Fazekasné Majoros Judit szerencsi muzeológus mellett szót kap Gulyás József miskolci középiskolai tanár is, aki a lapunkban szombatonként megjelenő 150 éve történt című sorozat szerkesztője. Az évforduló napján, július 25-én, vasárnap délben ünnepi megemlékezést tartanak a zsolcai csata emlékművénél. Ünnepi beszédet mond Katona Tamás történész. Ekkor kerül a helyére az új emlékmű alapköve is.