Észak-Magyarország, 1999. július (55. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-23 / 170. szám
1999. július 23., péntek Aktuális 3 W:' - J . ■!. . '''! ■ ': HÍRCSOKOR • Golopi Napok. „Golopi Napok" címmel kétnapos programot szervez a község kép- viselő-testülete július 24-25-én, szombaton és vasárnap a golopi kastélykertben. • Helyreállító bizottságról tárgyaltak. Helyreállító bizottságok alakulnak a természeti csapások okozta károk rendezésének koordinálására. A bizottságok feladatairól, működéséről tárgyalt tegnap a belügyminiszter a megyei közgyűlések elnökeivel Budapesten. Megyénket - Odor Ferenc közgyűlési elnök távollétében - Papp Ferenc képviselte. Szabadulnának a túlsúlyos sertésektől Miskolc (ÉM) - Még nem tudni mely vágóhidak lesznek jogosultak a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által elrendelt sertésfelvásárlásra - tudtuk meg a megyei FVM hivatalban De- me András főfalugazdásztól. Az előzetes felmérések szerint a megyében mintegy 2000-2500 sertés felvásárlását pályázzák majd meg. A pályázók köre kizárólag a hozzávetőlegesen 300 gazdát jelentő őstermelőkből kerülhet ki. A túlsúlyos - 160 kilogrammot meghaladó - sertések eladási igényét a termelők július 31- ig jelenthetik be a falugazdászoknál - tájékoztatott Deme András. A múzeumalapító emléke Rudabánya (ÉM) - Murvay László, a ru- dabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum alapítója és,első igazgatója halálának 15. évfordulója alkalmából koszorúzást és megemlékezést rendeznek július 23-án, ma délelőtt 11 órától a rudabányai múzeumban. Murvay László Hajdúnánáson született, tizenöt évvel ezelőtt, 1984. július 23-án hunyt el Pécsett. Rudabányán - műszaki szakemberként - a bánya fejlesztési munkáit irányította, ezzel párhuzamosan kutatta az itteni ércbányászat tárgyi és írásos emlékeit. Az 1956-ban alapított rudabányai bányászattörténeti gyűjteményt 1965-re Érc- és Ásványbányászati Múzeummá fejlesztette. Az odalátogatók megismerhetik a történelmi Magyarország érc- és ásványbányászatának emlékeit. Beruházásokkal őrzik piaci pozíciójukat Miskolc (ÉM - SZ) - Cégük legújabb beruházásait mutatták be a Fux Ipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. vezetői a sajtó képviselőinek tegnap. A közelmúltban megvalósuló beruházásai révén a közepes nagyságú cégkategóriába lépett a miskolci Fux Kft. Erre az évre tervezett beruházásainak 70 százalékát már megvalósította a cég, melyek között legújabb az acélhuzalgyártó- és hőkezelőüzem. Ezekben részlegesen már megkezdték a termelést. Barkóczi István ügyvezető igazgató véleménye szerint az üzemekben már megkezdett termelés is szerepet játszik a tavalyi évhez viszonyított jelentős bevétel-növekedésben. Az exportra irányuló termelés bővítésével, a speciális igények kielégítésére is alkalmas új gépeikkel őrzik pozíciójukat az egyre erősödő piaci versenyben. Új üzemeiket bemutatva Csomós József cégvezető igazgató elmondta: három éve dolgoznak az összesen 48 millió forintos beruházás megvalósításán. Ebből 5 millió forint visszatérítendő, illetve 5 millió forintot vissza nem térítendő terület-feljesz- tési támogatás. Az új üzem beindításakor a dolgozók létszámát is növelték. Emelkedett a cég összlétszáma is, melyet az előbbin kívüli beruházások tettek szükségszerűvé. Ezek között említendők a hőkezelő kemence és a sodrógépek. Több huzalgyártó kellett Fotó: Végh Csaba Elosztották a megyei katasztrófaalapot Újabb 5 millió forinttal szeretnék feltölteni a keretet Miskolc (ÉM - Hl) - Elosztották az 5 millió forintos megyei katasztrófaalapot: a júniusi viharokban károsult 51 településből 32 önkormányzat kapott támogatást. A júliusban károsult településeknek még 5 milliót szeretnének elkülöníteni.- A júniusi viharok megyénkben 51 településen okoztak kárt, összesen közel 259 millió forint értékben. A megyei közgyűlés által júniusban létrehozott 5 millió forintos katasztrófakeret ehhez képest csak jelképes ösz- szeg, de jelzi a megyei önkormányzat törődését - mondta Tállai András országgyűlési képviselő, a megyei önkormányzat pénzügyi és gazdálkodási bizottságának elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. Kiemelte: a szűkös keret elosztásánál az egy-egy településen esett kár mértékét és a lakosság számát arányították. Ezt figyelembe véve az 51 közül 19 települést nem támogattak, mivel ott az egy főre eső kár mértéke nem érte el az 1000 forintot. KATASZTRÓFAALAPBÓL KAPTAK Aszaló 400 000 forint Hegymeg, Tömör, Hangács, Tiszapalkonya 300 000 forintot* Boldva, Bükkzsérc, Garadna, Homrogd, Nyomár, Taktakenéz, Tállya 200 000 forint* Alsóvadász, Balajt, Bogács, Cserépváralja, Cserépfalu, Csobaj, Egerlövő, Hercegkút, Irota, Kistokaj, Mályi, Mezőnagymihály, Négyes, Sajóvámos, Sóstófalva, Szegilong, Szikszó, Tibolddaróc, Tiszabábolna, Tiszaladány 100 000 forint* * a támogatás a településekre külön-külön vonatkozik Ha a támogatott önkormányzatok nyilatkoznak arról, hogy a pénzt a megjelölt célra fordítják, nem kell elszámolniuk. A júliusi esőzések okozta károkra - amelyek hozzávetőleg 40 települést sújtottak, közel 250 millió forint értékben - újabb 5 millió forintot szeretne elkülöníteni a pénzügyi bizottság. Tállai András kifejtette: erre elvileg van erre lehetőség, hiszen a közgyűlés elnöke két ülés között dönthet 10 millió forintot meg nem haladó összegről. Kár és igény A hó megyénkben 280 millió forint kárt okozott. Ebből 30 millió forintnyit, amennyit az önkormányzatok az országos közutakon való védekezésre fordítottak, sem a Belügyminisztérium, sem a KHVM nem ismer el jogos igénynek. A hó elleni védelmi munkára, a károkra a megye 115 millió forintot fordított a vis mai- or alapjából. Borsod-Abaúj- Zemplén központi forrásból 150 millió forintot kap. Az 500 ezer forint alatti igényt benyújtott önkormányzatok már megkapták a pénzt, az ennél nagyobb összeget igénylők csak annak 50 százalékát. Bár a megye több mint egy hónapja elszámolt a minisztérium felé, a fennmaradó 50 százalékot a Belügyminisztérium még nem utalta át. Ár- és belvízkárokra 147,5 millió forintot kap a megye központi forrásból, ez fedezi a védekezés költségeit. A pénz 30 százalékával adós még a minisztérium. A 395 millió forintra rúgó épületkárok fedezetének eddig egyharmada érkezett meg. A megyei közutakban 800 milliós kár esett. Erre országos szinten 1,6 milliárd forintot különítettek el a tárcák, de döntés még nem született arról, hogy mely megye mennyit kap a keretből, illetve arról sem, hogy milyen elvek alapján osztható fel megyén belül a támogatás. MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: AZ ÁRVÍZKÁRTALANÍTÁSRÓ H allottam róla, a kormány arra kérte a biztosítókat, hogy az árvizek kapcsán kártalanítsák azokat is, akiknek nem volt érvényes biztosításuk. Értékelem is a szándékot, de nem vagyok biztos benne, hogy ez így jól fog működni. Ákik eddig becsületesen fizették a biztosítási összeget, azok jogosan háborodhatnak fel, hogy nekik miért kellett fizetni éveken át, ha más a semmiért kap pénzt. Másrészt mindenképp azok járnak jobban, akiknek van biztosításuk. Mert lehet, hogy kapnak pénzt mások is, de szerintem mindenképp kevesebbet. Téglási Béla (58), ROKKANTNYUGDÍJAS R engetegen mentek tönkre az árvíz miatt. Rettenetes lehet ilyesmit átélni. Mindenképpen segíteni kell nekik, mert egyedül biztos, hogy nem tudják rendbe hozni az életűiét. Sokaknak egy élet keserves munkáját tett semmivé a katasztrófa. Hallottam, mit tervez a kormány, meg a köz- társasági elnök, és egyetértek a kezdeményezéssel. Bár az egy kicsit zavar, hogy tulajdonképpen a mi zsebünkből húznák ki azt a pénz, amiből másnak ház épülne. De ha úgy tetszik, tekinthető ez a polgárok általános segítségnyújtásának is. Molnár Gabriella (45), MUNKANÉLKÜLI S enki nem számított rá, hogy sorozatban ilyen súlyos károkat fog okozni az áradás. Szerencsére az én rokonságomból senkit nem érintett a dolog, de rossz még belegondolni is, mi lett volna, ha mégis. Nem tudom, mit tennék, ha ilyen a károsultakhoz hasonló helyzetbe kerülnék, és há ebből indulok ki, bizony nagyon jólesne nekem is a segítség. Szerintem igenis újra kell építeni a bajba jutottak házát, és kártalanítani kell azokat is, akiknek nem volt biztosításuk. Helyesen döntött a kormány. Baloghné Horvát Mária (67), nyugdíjas A zzal nincs semmi probléma, hogy akinek biztosítása van, az kapja meg a megfelelő összeget. Bár szerintem sokszor ez is kevés a felírj ításhoz. Az már elgondolkodtató, hogy mi legyen azokkal, akiknek nem volt szerződésük. Hiszen valószínűleg azért nem biztosították magukat, mert olyan kevés pénzből élnek, hogy nem futotta volna rá. Legalábbis többségében nagyon szegény emberekről van szó. Szerintem méltányossági alapon kellene biztosítani valamilyen támogatást az újrakezdéshez. Bogdanovics Péter (48), FÖLDMÉRŐ E lég szerencsétlen dolog. hogy pont a mi térségünket sújtja mindig valamilyen természeti csapás. Télen a hó, utána pedig az árvizek. Her- nádnémetiben, ahol lakom, szerencsére nem voltak nagy gondok, így a kártalanítás sem érint közvetlenül. A híradásokat persze hallgatom, és ettől még érdekel más emberek sorsa. Jó megoldásnak tartom, hogy segíteni próbál a kormány. Akkor is. ha talán még soha nem volt példa arra, hogy a biztosítók azoknak is fizessenek, akik nem tartoznak az ügyfeleik közé. Farkas Bernadett (19), TANULÓ Szeretnék, ha elismernék: ők is károsultak Tiszabábolna (ÉM - SSM) - A Tiszabábolnai Mezőgazdasági Szövetkezet kilátástalannak látja helyzetét a földeket elárasztó árvíz miatt. Az elnökhelyettes arra kér, lapunk nyomban menjen a helyszínre. Tiszabábolnán láthatóan még mindig terjeszkedik a víz, egyre nagyobb kárt téve a földeken. Átható szaga már messziről csavarja az ember orrát. A növényeket elárasztó víz felszínén gyanús fekete foltok úszkálnak.- A sajtóban már csak a Bodrog- és Taktaközben gondot okozó belvízről esik szó, pedig sok dél-borsodi község, köztük Tiszabábolna is nehéz helyzetben van - sorolja Lakatos Elek, a helyi tsz elnökhelyettese. - A községben jelenleg (szerdán) elsőfokú árvízvédelmi készültség van a hegyekből levonuló ár miatt. Kora tavasz óta ez már a harmadik, és egyúttal a legnagyobb vízhullám, amely a mezőgazda- sági területünket veszélyezteti. A víz e hét elején ért el a faluhoz a Tiszavalki Főcsatornából, amelybe a Bükkből érkező Ká- csi-patak is csatlakozik. Védett, vizes terület Fotó: Vajda A patak múlt hét csütörtökön kezdett áradni, s a medréből kilépett hatalmas víztömeg végigvonult a part menti településeken. A falvak megóvása érdekében Mezőkeresztesnél átvágták a gátat, Mezőnagymihálynál pedig gátszakadás történt. Bizonytalanság- Természetesen megértjük, hogy az emberélet fontosabb, mint a mezőgazdasági terület. A bábolnai szántók szinte sík területen vannak, ezért itt áll meg a hegyekből levonuló ár. Mi pedig csak tehetetlenül nézzük, ahogy a termés egyre nagyobb része kerül víz alá - panaszolja Lakatos Elek. A községhez 3000 hektár földterület tartozik, amely fele legelő. Ha a szennyes víz nem húzódik vissza róla, akkor állattartásra alkalmatlan lesz. Az 1300 hektár szántóból az idén csak 800-at tudtak bevetni, és ennek most egyharmada károsult. Vízben áll a napraforgó, veszélyben a búza és a repce. A tsz-en kívül az egyéni gazdálkodók is megsíny- lik az elöntést. Sőt a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó tájvédelmi körzetet is fenyegeti az áradás - tudjuk meg az elnökhelyettestől. Aki hozzáteszi: csak azt szeretnék, ha a tárca elismerné, hogy ők is károsultak, és erre a településre is jutna támogatás. Nincs veszély A faluban - mint elmondták - félnek az ivóvíz fertőződésétől is, de a megyei ÁNTSZ illetékesétől, Andrik Pétertől megtudtuk, ennek ellenére nem kaptak felkérést a tiszabábolnai ivóvíz vizsgálatára. A Kácsi-patak vonalán lévő településeken ezen a héten megismételték a vizsgálatokat, és - Mezőnyárád kivételével - már mindenhol iható a víz, így Mezőnagymihályon is, ahonnan Tiszabábolna kapja az ivóvizet. Most már tiszta a Kácsi-patak alapvize, csak az egyes falusi elosztóhálózatokból kerülhet bele szennyeződés. Megkérdeztük az Évízig munkatársa, Demjén Sándor mérnök véleményét is a Tiszabábolnán kialakult helyzetről. Ő is megerősítette: a töltésátvágásokra mindenképpen szükség volt a falvak megóvása érdekében. Felmérésük szerint a víz rövid időn belül visszahúzódik, az áradás két nap alatt levonult. Újabb áradás nem veszélyezteti Tiszabábolna térségét, Mezőnagymihálynál már meg is kezdődtek a gátzárási munkálatok, így kevesebb víz terheli majd a községet érintő Tiszavalki Főcsatornát.- A növényzetnek - a vízügyi szakember szerint - ezt a pár napos áradást ki kell bírnia. Arról, hogy károsodik-e a szemre szennyes vízben álló termés, a Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakemberét is szerettük volna megkérdezni, azonban konkrét vizsgálatok nélkül nem vállalta a véleményadást.
