Észak-Magyarország, 1999. július (55. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-22 / 169. szám

1999. július 22., csütörtök Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Mobil-buli. Az idén 30 éves, de ma is népszerű P. Mobil (korábban Gesarol) együttes ad koncertet július 24-én, szom­baton este 8 órától Miskolcon a Diósgyőri várban. A P. Mobil-rajongók ismét hall­hatják a zenekar egykori énekesét, Viki­déi Gyulát is. • A Tomkins Miskolcon. A Városházi es­ték sorozat keretében lép föl a Tomkins énekegyüttes ma, csütörtökön délután fél 6-tól Miskolcon. A Dobra János vezet­te együttes műsorán madrigálok, orosz li­turgikus énekek, népdalfeldolgozások, spirituálék szerepelnek. • Sanzonok. A péntek esték a Rákóczi- házban című sorozat keretében Kulka Já­nos színművész sanzonestjével vendég­szerepei július 23-án, pénteken este 8 órától a Miskolci Galéria Rákóczi-házának udvarán. Jegyek válthatók az Ifjúsági és Szabadidő Házban (Győri kapu 27.), és az előadás előtt a helyszínen. • Bölcsészközgyűlés. A Miskolci Bölcsész Egyesület ma, csütörtökön délután 3 órá­tól tartja rendes évi közgyűlését a diós­győri oktatási épületben. Az Apáca-lányok körében Peller Károly és Gebora György zenei vezető Fotó: f. m. Apácák az Akropoliszon Miskolctapolca (ÉM - HR) - A tapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpadon lát­ható Apácák című musical szereplői sokszínű egyéniségek. Azonban egy dologról mindannyian hasonlóan vé­lekednek: legfontosabb számukra a színház. Az egykori operettszínházi tanodásokat az Akropolisz Szabadtéri Színpadra a Kecskés és Társai Műsoriroda hívta meg. A Gál Judit, Erdős Borcsa, Váradi Eszter Sára, Szvetnyik Szilvi, Kecskés Tímea és Peller Károly alkotta társulat a Budapesti Operettszínház Színész- és Zeneképezdéjé- ben végzett még 1998-ban. A tanodái tanulmányok után Szvetnyik Szilvia, Erdős Borcsa és Peller Károly ka­pott szerződést az operettszínháztól. Emellett Szilvia Szekszárdon, Borcsa Sze­geden, Károly pedig Győrött alakít nagy­sikerű szerepeket. (Borcsát az Apácákban - betegség miatt - Agócs Judit helyettesí­ti, aki Gór Nagy Mária tanodájába járt, és jelenleg Győr és Tatabánya színpadain arat hatalmas sikereket). A fővárosi taní­tóképzőt végző Tímea a Budapesti Kama­raszínházban játszik, de utazóprodukciók­ban is kapott már szerepeket. Gál Judit bár egyik színháznak sem tagja, szorgal­masan tanul különféle szerepeket, első­sorban zenés műveket, hiszen leginkább az opera vonzza. Eszter a következő éva­dot is a székesfehérvári színházban tölti. A Dán Goggin-musical színre vitelét még stúdiósként határozta el az alkalmi társulat. Az ötletgazda Peller Károly volt. Ő alakítja Sam szerepét is, de a rendezés és a koreográfia is őt dicséri. Dán Goggin Apácák című musicaljét a miskolctapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpadon ma is - ezt követően pedig júli­us 23-án, 24-én, 29-én és 30-án - este fél 9- től láthatja a közönség. Az isaszegi ütközettől a Gyűrűk uráig Csaták a Diósgyőri várban - két napig, négy terepasztalon, ezer ólomkatonával Miskolc (ÉM - FG) - Az idén ötéves Reváns stratégiai klub tagjai szombaton és va­sárnap -1000 ólomkatoná­val - megszállják a Diósgyőri várat. A Diósgyőri várban most is van­nak ólomkatonák. Pontosabban a vár melletti Déryné-házban rendezett kiállításon a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban működő Reváns klub tagjai fel­vonultatták az 1848/49-es sza­badságharc honvédéit. A 150. év­forduló tiszteletére az isaszegi csata egyik jellemző pillanatát is megállították, és most egy ha­talmas terepasztalon láthatjuk a kicsinyített, ólomba merevített - mégis eleven - történelmet. A Reváns klub fennállásának 5. évfordulója tiszteletére július 24-én, szombaton és 25-én, vasár­nap délelőtt 9-től délután 5 óráig a várárokban felállítandó négy terepasztalon versenyben csatáz­nak majd a klubtagok. Homoki Gyulától, a klub vezetőjétől meg­tudtuk, hogy 10 csapatban 1000 ólomkatona harcol - a stratégiai játékok szabályai szerint - a szü­letésnapi versenyen. Most nem a magyar történelem harcaiban, hanem kitalált csatákban mérik össze erejüket, felkészültségüket, Az isaszegi csata a terepasztalon stratégiai ismereteiket a csapa­tokat mozgató játékosok. A Gyű­rűk urából is ismert szereplők ólomfiguraként jelennek majd meg a terepasztalokon. Mivel el­sősorban a középkort idéző har­cokban versenyeznek a klubta­gok, a győztes egy középkori kardot kap jutalmul. A szerve­zők szándéka szerint ez a kard vándordíj lesz, minden évben a verseny győztese veheti át, de a legjobb stratégák nevét belegra- víroztatják a kard markolatába. A kitalált csaták is megkí­vánják a felkészülést, de a meg­történt események felidézésé­hez mindenképpen szükség van az alapos történelmi tanulmá­nyokra. A megfelelő harcosok elkészítése, „felöltöztetése", „felszerelése", az ólomkatonák megfestése pedig kézügyességet kíván. A mindössze 28 mm-es figura Zrínyi Miklós lesz - ha megfes­tik a szakádat, ha megkapja fegyverét Fotó: Farkas Maya A csűr is műhely, a csöröge is műalkotás Máger Ágnes képzőművész és barátai tíz éve alapították a Gömörszőlősi Művésztelepet Gömörszőlős (ÉM - FG) - A gömörszőlősi faluvégen, a hí­res füstös házban az itt mű­ködő müvésztelepen az el­múlt tíz év, és az utóbbi tíz nap során számtalan értékes műalkotás született. Ezek kö­zül néhányat a putnoki Holló László Galériában láthatunk. A füstös ház falai hófehérek. Hi­bátlan a tető, takaros az udvar, a kemence frissen meszelve. Eh­hez hasonlót már csak skanze­nekben látni, múzeumi látvá­nyosságként mutogatják dédszü- leink emlékeit. De itt laknak! A kerítésre ruhát teregettek. A konyhában fánk sül, vagy in­kább pampuska, esetleg kremp- li, pontosabban kröpli... Művészi csöröge- Csöröge lett! - zárja le a tájsza­vak versengését Végvári Zsófia. Az ifjú művész többek között a Miskolci Nemzeti Színházban a Má­ria evangéliuma című musical jel­mezeit, maszkjait tervezte, most Koltay Gábor mellett a millennium tiszteletére készülő Sacra Corona cí­mű film díszlettervein dolgozik. De legújabb műve a csöröge. Egy tál frissen sült tésztát tesz az asztalra.- Nem lett volna arra idő, hogy várjuk, amíg meg kel a tészta - mentegetőzik az alkotó.- Fánkot sütni külön művészet! De talán a csöröge is ízleni fog! Előbb a vendégeket kínálja az alkalmi gazdasszony, de jut bő­ven a táborlakóknak is.- Önellátók vagyunk! De fo­galmazhatnék úgy is, hogy eb­ben is követjük a népi hagyo­mányt, a helyi jellegzetességeket- mondja Máger Ágnes képző­művész, a Gömörszőlősi Mű­vésztelep művészeti vezetője. Gömöri kör „Régóta Gömör szerelmese va­gyok. Kiváló embereket ismer­tem meg, akik szűkebb hazájuk helytörténetével, néprajzával és ezen belül sok-sok kutatással foglalkoznak" - fogalmazta meg a művésztelepen szerkesztett Gömöri Műhely című kiadvány 1991-es számában Máger Ágnes. Véleménye azóta sem változott, nem is változhatott, hiszen az itt élő emberek számára most is ugyanolyan fontos Gömör, ugyanolyan fontos a falujuk, a közvetlen környezetük, mint volt öt vagy tíz évvel ezelőtt. Gömöri borral koccintanak a vendégek: Ráczi Győző, Király István, É. Kovács László és a táborvezető, Máger Ágnes művészeti vezető. - Ez a létszám mindig változik, hiszen van, aki csak néhány napig maradhat. A táborozok többsége még diák, fő­iskolára, egyetemre készülnek, vagy már ott tanulnak. Ők tan­év közben is be-bejárnak mis­kolci műhelyembe. De vannak olyan barátaink is, akik már is­mert művészek, mégis fontos­nak tartják, hogy nyaranként itt dolgozhassanak egy-két hetet. Nagyferencz Kata fafaragó, ri­maszombati pedagógus például már az első táborban itt volt. Most is a csűrben rendezte be alkalmi műhelyét... Gömörszőlősön műhely a csűr, de műhely az udvar, az ut­ca, a falu és a széles határ. Nin­csenek kötelező programok, egyéni és csoportfoglalkozások. Az itteni tábort a nagybányai is­kolához hasonlítja Máger Ágnes.- Az utolsó fél században a művésztelepeken már kollégiu­mokban és hasonló épületekben dolgoztak az alkotók. Ennek kö­vetkeztében ezeken a helyeken is folytatódott a városi élet gya­korlata. Számos mai művésztele­pen már nem fogadnak el inspi­rációkat a környezettől, sőt egyenesen elzárkóznak, stíluso­kat és esztétikai kiáltványokat követnek. Itt a nagybányai mű­vésztelep mintájára a helyi jel­legzetesek, a „couleur locale" hatása alatt dolgozhatunk. Czidor Ágnes és Nagyferencz Kata a csűrben Az idén is az É. Kovács család régi házában - példásan rend­ben tartott, az itteni hagyomá­nyokat, az építészeti szokásokat, a régen elhunyt szülők, nagy­szülők emlékét is őrző hajlék­ban - találtak otthonra a táboro­zok. A Gömörszőlős múltjáért, jelenéért oly sokat dolgozó É. Kovács László most Ráczi Győző erdőmérnökkel, a Tompa Mi­hály Társaság alelnökével nézett be a tábori portára.- Rólam már sokat írtak! - hárítja el az érdeklődést É. Ko­vács László - De itt van Ráczi Győző, ő faragta meg a fiával együtt a templomunk kapuját! Most jött az értesítés, hogy meg­kapja Az Ember az Erdőért-em- lékérmet. És arról sem szabad megfeledkezni, mi mindent tesz a Tompa-kultuszért! A gömörszőlősiek és a vissza­térő táborozok ismerősként kö­szöntik Király Istvánt is. A Sajó- velezden élő pedagógus-képzőmű­vész ajándékként néhány liter bort hozott saját pincéjéből, és az általa illusztrált legújabb kötetet... Természetesen- Húszan-huszonöten lehetünk - veszi számba a táborlakókat a Fotó: Farkas Maya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom