Észak-Magyarország, 1999. július (55. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-21 / 168. szám
1999. július 21., szerda HÍRCSOKOR • Kevesebb lakás. Az idén a reális becslések szerint 25 ezer lakás épül, ami ötnyolcezerrel kevesebb a tervezettnél. A Társaság a Lakásépítésért Szervezet képviselője szerint az éptőipar számára az idei év első három hónapja katasztrofális volt, s a januártól újra igénybe vehető általános forgalmi adó visszaigénylési lehetőség sem sokat segített. • Kincstárjegy-aukció. Nem változott a hozamszint a három hónapos futamidejű diszkont kincstárjegyek keddi aukcióján. A jegyek 96,5018 százalékos átlagos eladási áron, 14,54 százalékos átlagos éves hozammal keltek el. A maximális hozam 14,57, a minimális 14,20 százalék volt. Az értékestésre felajánlott 8 milliárd forint értékű kincstárjegyre 17,26 milliárd forintnyi jegyzés érkezett. • Támogatott szennyvízberuházások. A Szabolcs-Szatmár megyei Területfejlesztési Tanács szerint mintegy másfél milliárd forint igény merült fel a szennyvízberuházásokra, erre azonban sincs keret. Hét település beruházásának finanszírozása vállalható 450-500 millió forintos támogatással. 150-200 millió forint kell ahhoz, hogy az önkormányzatok kifizessék a már szinte teljesen elkészültek munkák kivitelezőit. Egy hét múlva Tranzit Expo Tiszaújváros (ÉM - SZP) - Utolsó fázisához érkezett az idei tiszaújvárosi Tranzit Expo előkészítése és szervezése - tájékoztatta lapunkat Csonka Gyula, a Trade Fair Plussz Kft. Kiállításszervező és Kivitelező Kft. ügyvezetője. A régió egyik legnagyobb kiállítását és vásárát negyedik alkalommal rendezi meg Tiszaújváros. Négy év alatt folyamatosan bővült a kiállítók száma, az idei, július 28-tól augusztus 1-ig tartó expón majd 300 kiállító mutatja be áruját vagy szolgáltatását. Változik a színhely is: idén először a Tiszaújvárosi Sportcentrum ad otthont a rendezvénynek. A kiállítók listáját böngészve feltűnhet, hogy túlsúlyba kerültek a más megyékből, 52 városból és a fővárosból érkező vállalatok és vállalkozók. Ennek az lehet az oka - túl a lokálpatriotizmus csökkenésén - hogy a kiállítók szívesen választják terepnek a fejlődő térséget, benne is a Tranzit Expót - véli Csonka Gyula. Az ötnapos vásár alatt több szakmai fórum is lesz, például a gazdasági régiók kialakításáról, hatásairól, továbbá minőségügyi kérdésekről, és a magyar mezőgazdaság EU-csatlakozással kapcsolatos felkészítéséről. Szociális bérlakások Debrecenben Debrecen (MTI) - Újabb 45 felújított lakás átadásával folytatódott kedden Debrecenben a szociális bérlakásprogram. A lakásokba több éve igényléssel rendelkező, illetve gyermekeket nevelő, szociálisan hátrányos helyzetű házaspárok költözhettek be. Az egykori szovjet katonai repülőtérhez tartozó lakótelep négyszintes panelépületeinek felújításáról csaknem két éve döntött Debrecen önkormányzata. Az első lakásokat múlt év augusztusában vehették birtokba a bérlők. Az azóta átadott összesen 182 lakásból 40-re a rendőrség, illetve a tűzoltóság kapott bérlőkijelölési jogot. A többi lakás bérlőjét az önkormányzat szociális bizottságának javaslata alapján jelölték ki a hátrányos helyzetű lakásigénylők közül. A kedden átadott 45 lakásos épület teljes felújítása csaknem 85 millió forintba került. A házban 36 másfélszobás, 42 négyzetméteres, valamint 9 másfélszoba- étkezős, 50 négyzetméter alapterületű lakás található. A bérlőknek 4200, illetve 4500 forintos havi bérleti díjat kell fizetniük. A város a bérlőkkel ötéves szerződést kötött, amely 2004-ben a szociális bizottság javaslata alapján újabb öt évvel meghosszabbítható. A debreceni repülőtéri lakásrekonstrukció jövő márciusában folytatódik, amikor újabb 110 felújított lakást adnak át az igénylőknek. fam-maarntaHte $ Gazdaság 7 / Bérlő helyett tulajdonos a GE Ozdon Kornya István Ózd (ÉM) - Tavaly szeptemberben vásárolta meg Ózd önkormányzata az Kincstári Vagyonkezelőtől azt a területet, amelyen a General Electric (GE) csarnokai épülnek. A GE eredeti terveit megváltoztatva nem bérelni fogja a területet, hanem megvásárolta. A szerződést tegnap írták alá, az ózdi képviselő-testület pedig látogatást tett az üzemben. Ózd város képviselő-testületének tagjai tegnap látogattak először a GE 12 ezer négyzetméteres csarnokaiba, ahol a januári próbagyártást követően már folyik a termelés. A gyárlátogatásra külön busz- szal indultunk délelőtt a polgár- mesteri hivatala elől. Az út a GE-telepig Ózd sajóvámosi részén vezet át. Lelakott kertesházak sora, az utcákon láthatóan szociálisan hátrányos helyzetűek lézengenek, a Vigyorgóhoz címzett sörözőben - már csak a nagy meleg miatt is - jelentős a forgalom; erre következtetni legalábbis a bejárat mellé támasztott biciklik számából. Ők most kimaradtak az álomból. Egyik pillanatról a másikra változik a kép. Az út sima, a táj rendezett, már látni a távolról építőkockákra emlékeztető üzemcsarnokot. Mellette már az újabb épül. Gaz közül álom- Egy évvel ezelőtt még vállig érő gazban jártunk itt, mint az egyik lehetséges befektetési helyszínen - mondja a belga származású Patrick Mares, a GE egyik, befektetési projektekért felelős igazgatója. Aztán az amerikai filmekből ismert fordulattal úgy fogalmaz: „az álom megvalósult". A 12 500 négyzetméter A csarnok már üzemel rés üzemcsarnok - amely jelenleg 157, az év végéig 319 dolgozót foglalkoztat majd - a magyar munkatempóhoz szokottak számára valóban fantasztikus sebességgel épült fel. Tavaly nyáron választották ki Ózdot, szeptemberben már megkezdték a munkásfelvételt. Fekete László gyárigazgató szerint a GE elégedettségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy néhány termék összeszerelése helyett számos új gyártását - a legmodernebb technológiák alkalmazásával - áthelyezik ide. A teljesítménykapcsolóét például Olaszországból, az úgynevezett fireléjét Spanyolországból. A stratégia bázisa Az előadóteremben Gerry Le- very, a GE európai befektetési igazgatója tart rövid tájékoztatót. (Ő az eredetileg amerikai cég vezetői között a multinacio- nalitás jegyében történetesen ír származású.) Arról beszél, hogy a cég Európa nyugati feléből fokozatosan Kelet felé települ, és ennek a stratégiának a központja lesz - egy lengyelországi üzem mellett - Ózd. Ehhez a GE eddig 4,5 milliárd forintot fektetett be, 2003-ig pedig - amikor az üzem teljes kapacitáson ezer dolgozót alkalmaz majd - 8,5 milliárdot. Négy év múlva a jelenlegi közel 3 milliárd forintos árbevételüket 25 milliárdra kívánják feltornászni. A képviselők egyike arról tudakozódik, hogy milyen lehetőségei lesznek a helyi vállalkozóknak beszállítóként kapcsolódni a multi céghez. Fekete László szerint a város feladata, hogy a lehetséges partnereket bemutassa nekik. Völgyes Iván, a GE vezérképviselője váratlanul azt javasolja, rendezzenek termékbemutatókat, tájékoztassák a potenciális feleket arról, mit is kellene gyártani. A GE magyar és más nemzetiségű vezetői rövid tanácskozás után helyben hagyják az ötletet. Rugalmas döntéshozatal; lám, a multik ezt is tudják. Sok? Kevés? A fizetésekről elhangzott kérdésre Hilbert Attila, az üzem humánpolitikai vezetője elmondta: 220 forint egy betanított munkás kezdő órabére. Ez 40 órás munkahéttel számolva havi 35 ezer forintot jelent. Sok? Kevés? Cáfolta azonban azt a híresztelést, hogy betanított munkásnak is csak érettsé52 millió Mivel a tavaly nyáron megkezdett tárgyalásokon a GE világossá tette: egyedül Ózd városával kíván jogi kapcsolatban állni, ezért az önkormányzat a kiválasztott területet megvásárolta a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól. A GE-nek egy működő Raab Karcher tüzép-telep egy hektárjára is szüksége volt, s azt is megvették. (Ennek áráról nem árultak el részleteket.) A GE a korábbi tervek szerint bérlője, lízingelője lett volna az 52 millió forint értékű 12 hektárnak. Ám a vállalat jelentős fejlesztéseket hajtott végre, s kelet-európai támaszpontként kívánja működtetni az üzemet. Ezért döntött úgy a GE, hogy ugyanazon az áron, mint amennyiért a város megvette, tulajdonjogot szereznek a terület felett. Az erről szóló szerződést tegnap írták alá Ózdon. gizetteket vesznek fel. Mint mondta, ehhez a munkához a nyolc általános is elég lenne, ám a számtalan orvosi, alkalmassági és képesség-vizsgán többnyire a magasabb végzettségűek jutnak át. S ők azok, akik egyáltalán jelentkeznek. A hatalmas üzemcsarnokban dolgozó kis munkacsoportok mellett táblákon jegyzik a teljesítményt. A lemaradás szégyen, a norma túlteljesítése jutalmat - pénzt - jelent. A munkások többsége munkanélküliből lett_ családja egyedüli keresőjévé. Ők nem pusztán a plusz bérért, de a fix munkahely megtartásáért is hajtanak. És a GE-nek erre van szüksége. A vezetés pedig elégedett. Lenne vállalkozó húsmarhák tenyésztésére Száz tenyészet alakulhatna... Fotó: Farkas Maya Gagyvendégi (ÉM - SZ) - A húsmarhatenyésztés lehetőségei megyénkben címmel tartottak tanácskozást tegnap a Csereháti Településszövetség gagyvendégi központjában. A húsmarhatenyésztés csereháti fejlesztésének lehetőségeiről szóló előadásokat hallhattak a szakemberek tegnap a Csereháti Településszövetség, a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete, a Szerencsi Mezőgazdasági Rt. és az Aba- úji Charolais Mezőgazdasági Rt. által szervezett konferencián. Bodó Imre professzor előadásában arról beszélt, hogy a napjaink mezőgazdaságát jellemző szoros piaci versenyben egy térség akkor állhatja meg helyét, ha gazdaságosan, környezeti adottságait kihasználva termel. Utóbbiak megyénk területén elsősorban a húsmarhák tenyésztésének kedveznek, kihasználva az állami támogatások erre vonatkozó előnyös feltételeit. Hozzátette azonban: a verseny sajátosságai szükségszerűvé teszik, hogy a húsmarhatenyésztés ne egyedüli megoldás legyen a térség fejlesztése szempontjából. Domokos Zoltán, a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének ügyvezetője arról beszélt, hogy a Cserehát térsége alkalmas a húsmarhatenyésztésre, a'tőkehiány azonban nehezíti azt. A fejlesztést egy szaktanácsadói rendszer, valamint egy értékesítési szövetkezet megalakítása szolgálná. Tanulmányuk készítésekor 360 személyt, zömében őstermelőket és kisvállalkozókat kerestek fel a zempléni és csereháti térségben, akiknek 50 százaléka hajlandóságot mutatott húsmarhák tenyésztésére. Az indulásukat segítő, kialakítandó támogatási rendszer tanulmányban foglalt részletei alapán 680 millió forintos támogatásból 5 év alatt 100, összesen 5 ezer marhából álló tenyészet alakulhatna a térségben. / Miskolc (ÉM - SZ) - A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara múlt féléves tevékenységének áttekintéséről, valamint jövőre vonatkozó terveikről tartottak sajtóbeszélgetést a kamara képviselői tegnap délután. Az elmúlt félévre visszatekintve a kereskedelmi és iparkamara újabb közjogi feladatai között a Békéltető Testület létrejöttét emelte ki Bihall Tamás, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke. A június végén megalakult testület célja, hogy segítse a fogyasztók és vállalkozók közötti viták kompromisszumos megoldását. Bihall Tamás hozzátette: bővültek a kamara jogai például a szakképzések területén, s utalt a Miskolci Egyetemmel közösen megvalósítandó területfejlesztési koncepcióra is.- Megyénk gazdasága túlju-Bihall Tamás Fotó: F. M. tott a '90-es évek közepét még jellemző nehézségeken, helyzete azonban nem stabilizálódott, s a világpiaci recesszió miatt megtorpanni látszik a fejlődés - mondta. - A megyét szigetszerű fejlődés jellemzi: Miskolc. Tiszaújváros, Mezőkövesd térsége felzárkózik a hazai átlaghoz, az abaúji térségben gyors beavatkozásra lenne szükség, Zemplénnek pedig jók az esélyei. Bihall Tamás kitért a kamara működését alapvetően érintő törvénymódosításra is, melyről a múlt pénteken miskolci tanácskozásán foglalt állást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége. Üdvözölték a kormányhatározat azon részét, mely megőrzi a kamara köztestületi jellegét, aggályokkal fogadták azonban a kötelező tagság intézményének felfüggesztését. A kamara elnöke elmondta még: a kézműves kamara 2000től összeolvad a kereskedelmi és ipari kamarával. Működésük gazdasági vonatkozásairól Szilágyiné Baán Anna titkár beszélt. A 300 millió forintos költségvetésből gazdálkodó kamara 220 millió forintot alapfeladatai ellátására, s azok ellenőrzésére költ. Eddig szolgáltatásaik fejlesztésére fordíthatták a kötelező tagsági díjat, a módosítást követően azonban egyes szolgáltatásaikért pénzt kell majd kérniük. Jelenleg tartanak az egyeztetések, mely szolgáltatások milyen mértékben válnak térítéskötelessé. Az átalakuló szolgáltatási rendszerben szeptembertől beindítják az aktív információnyújtó programot: szeminárium jellegű tanfolyamokat tartanak majd a vállalkozóknak - számolt be erről Horánszky Árpád gazdaságfejlesztési szak- igazgató.
