Észak-Magyarország, 1999. július (55. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-19 / 166. szám

1999. július 19., hétfő Profit 7 HATÁRIDŐNAPLÓ Július 20. • Adóbevallás - A havi adóbevallásra köte­lezettek előző havi adói; Az évközi adóbe­vallásra kötelezettek előző negyedévi adói; Havi, negyedéves, illetve gyakoribb áfa; Já­tékadó; Jövedéki adó; A fogyasztási adó és a fogyasztói árkiegészítés negyedéves összesítője; Engedély alapján gyakoribb költségvetési támogatás bevallása; Nyom­tatványfogalmazók adatszolgáltatása. • Adóbefizetés - Áfa; Jövedéki adó net­tó összegének és előlegének különböze- te; A havonta, illetve a negyedévenként fizetők társasági adóelőlege; Fogyasztá­si adó nettó összegének és előlegének különbözete; Környezetvédelmi termék­díj; Játékadó; Munkaadói, munkaválla­lói járulék; Nemzeti kulturális járulék; A rehabilitációs foglalkoztatási hozzájáru­lás előlege; Szakképzési hozzájárulás előlege; Turisztikai hozzájárulás befize­tése, illetve az 1998. évvel összefüggő különbözet pénzügyi rendezése; Fo­gyasztói árkiegészítés, mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás, ser­tésállomány mentesítési hozzájárulás; Az előző hónapra megállapított költ­ségvetési támogatás; Engedély alapján gyakoribb költségvetési támogatás kü­lönbözet; Egyszeri támogatási előleg. Tejtermelés, önkorlátozás nélkül Budapest (MTI) - Az önkorlátozás megszüntetéséről döntött a Tej Ter­méktanács közgyűlése a múlt hét csütörtökén. Berki Viktor, a terméktanács titkára el­mondta: önkorlátozás ugyan nincs, azaz minden tejtermelő annyit termel, amennyit tud, ám literenként az eddigi 1,95 forintos befizetését a terméktanács intervenciós kasszájába, további literen­kénti 3 forinttal növelik azoknak, akik bőyítik termelésüket. Az így befolyó pénz­ből a terméktanács a bel- és külföldi érté­kesítést segíti. A termelők dönthetnek úgy is, hogy nem növelik termelésüket és akkor a 3 fo­rintos literenkénti többletköltségtől is mentesülnek, ám az 1,95 forintos hozzájár rulást továbbra is fizetniük kell.- A tejértékesítés növelését a miniszté­rium ebben az évben 650 millió forinttal támogatja. Emellett a tárca a minőséghez kötött támogatást literenként 4-ről 5 fo­rintra növelte - mondta a terméktanács titkára. Hajdútonet: minőséggel hajlított Debrecen (MTI) - A bel- és külföldi pia­cok megtartása és versenyképességének megőrzése érdekében ISO 9001-es minő­ségtanúsítványt szerzett a debreceni Haj­dútonet Hajlítottbútor és Kereskedelmi Rt. Hazánk egyetlen hajlítottbútor gyárá­ban e héten adták át az elismerést. A minőségbiztosítási okirat megszerzé­sét 11 hónapos, a gyár teljes termelését érintő vizsgálat előzte meg. Ennek ered­ményeként áttekinthetőbbé és hatéko­nyabbá vált a termelés - jelentette ki Ko­vács Sándor ügyvezető igazgató. A Hajdú­tonet bútorgyárban évente 150-160 ezer ülőbútort állítanak elő. A székeket több mint 100 típusban, fából és fémből gyárt­ják. A termékek 40 százalékát belföldön, a 60 százalékát külföldön értékesítik. A gyár a közeljövőben igyekszik meg­szerezni az ISO 14000-es környezetvédelmi tanúsítványt is, mert ettől az export to­vábbi bővülését remélik. INGYENES REKLAMTANACSADAS Az Észak-Magyarország szolgáltatása induló vállalkozóknak, vállalkozásoknak: ingyenes reklámtanácsadás. Ha érdekli Önt,, hívja munkatársunkat a 46/4I4-022-es telefonszámon! INGYENES REKLAMTANACSADAS Fogyasztóvédők piacokon, vásárokon Egyetlen olyan elárusítóhelyet találtak, ahol nem kellett kifogást emelni A kereskedelem minősége időről időre terítékre kerül Fotó: vajda János Miskolc (ÉM) - A vásárokon és piacokon az elmúlt félévben több alkalommal végzett vizs­gálatot a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Közigazgatási Hi­vatal Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelősége. A témavizsgálat során - amely főként a műszaki, vegyipari, a könnyű- és élelmiszeripari cik­kek értékesítésére terjedt ki - a fogyasztóvédők 6 vásáron, il­letve piacon 25 üzemeltető 26 elárusítóhelyét, további 1 piac­fenntartót ellenőriztek. Mind­össze egyetlen olyan elárusító­helyet találtak, ahol semmi­lyen formában nem kellett ki­fogást emelni - tette közzé a felügyelőség. Élelmiszer-kereskedelem Az élelmiszerek területén a ha­zai termékek között jelöletlen, vagy jelöléshibás termékekkel nem találkoztak a felügyelők, akik ellenben megjegyezték: a piacokon árusított import édes­ségek - amelyek nagy része Szlo­vákiából, Németországból és Lengyelországból származik - magyar nyelvű jelölése és hazai szaklaboratóriumban történő be­vizsgálásának igazolása (OÉTI- engedély) általában hiányzik. Nem kereskedelmi forgalom­ba szánt édesipari termékek, ételízesítők értékesítésével, va­lamint mozgó húsárusítással az ellenőrök nem találkoztak, lejárt minőségmegőrzési idejű termé­kek értékesítését ugyancsak nem regisztrálták. A háztartási vegyipari s koz­metikai cikkek tekintetében leg­jellemzőbb probléma ugyancsak az OÉTI-engedélyszám hiánya volt, de találtak olyan árut is, amelyen lejárt érvényességű volt az engedély. Műszaki cikkek •Hálózatról üzemeltethető mű­szaki cikkeket egy korábban született jogszabály értelmében tilos vásáron, piacon árulni, a vizsgálatok alkalmával azon­ban számos elárusítóhelyen ta­lálkozni lehetett ilyen termé­kekkel. Amennyiben a híradástechni­kai és villamos kisgépeket ma­gánszemély kínált eladásra, az árukészletet lefoglalták (232 da­rabot, 180 579 forint értékben), amennyibén vállalkozás foglal­kozott az értékesítéssel, a termé­kek foralmazását tiltották meg (98 darabot, 254 800 forint érték­ben). Könnyűipari termékek A könnyűipari termékeket - for­galomba hozatalkor - minőség- tanúsítással, illetve használati­kezelési útmutatóval kell ellát­ni. Ezt az előírást azonban vál­tozatlanul ritkán tartják be a pi­acokon, vásárokon értékesített termékeknél. Ezen hiányosság miatt 274 darab, 290 950 forint értékű ruházati termék későbbi forgalmazását kötötte feltételhez a felügyelőség. A felügyelők emellett felje­gyezték: a próbavásárlások so­rán az ellenőrzöttek közel 30 százaléka nem állított ki nyug­tát a vásárlásról. A vételre kí­nált áruk származását a keres­kedők 24 százaléka nem tudta a helyszínen hitelt érdemlően iga­zolni, míg a fogyasztói ár feltün­tetése - hiánya, vagy részleges hiánya miatt - az ellenőrzöttek 40 százalékánál kellett kifogást emelni. BÍRSÁGOK, INTÉZKEDÉSEK szankció érintettek száma bírságösszeg, illetve áruérték (forint) • szabálysértési birság21 fő 449 000 • végrehajtási bírság3 fő 130 000 • helyszíni bírság6 fő 30 000 • áruforgalmazás megtiltása262 040 • feltételhez kötött értékesítés312 930 • lefoglalt műszaki cikk195 999 • elkobzott élelmiszerek 46 670 Forrás: megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség Könnyítések a tb-adósság rendezésére Miskolc (ÉM) - A társadalom- biztosításijárulék-folyószám- lák ez évi rendezéséhez kap­csolódik az a nemrégiben életbe lépett rendelkezés, mely szerint pótlék- és bírság­elengedésben részesülnek azok, akik tartozásukat a tár­sadalombiztosítás felé 30 napon belül kiegyenlítik. Mint arról lapunkban korábban már írtunk: az Országgyűlés az június végén törvényt hozott a tb-adósságok könnyített rendezé­séről. Eszerint az a járulékkötele­zett, aki 1999. január 31-én fenn­álló - és a törvény hatályba lépé­séig ki nem egyenlített - tartozá­sát adott határidőn belül rendezi, annak az APEH Járulék Igazga­tósága a késedelmi pótlékot és a mulasztási bírságot elengedi. A kedvezmény lehetőségét az érintettek írásban kérhetik a já­rulékigazgatóságtól, ám az eljá­rás illetékköteles. A 10 ezer forintot meg nem ha­ladó tőketartozásokat, valamint az ehhez kapcsolódó késedelmi pót­lék és bírság összegeit az APEH Járulék Igazgatósága - az előírás­nak megfelelően - hivatalból törli. Azokra, akik tartozásukat (pót­lékkal, bírsággal) a törvény életbe lépése, július 6. előtt már ki­egyenlítették, a mostani, várható­an december 31-ig élő rendelkezés már nem vonatkozik. Amennyi­ben a tartozást csak részben ren­dezték, a fennmaradó összegre a kedvezmény érvényesíthető. TB KINTLÉVŐSÉGEK B.-A.-Z. MEGYEBEN Működó' vállalkozások 5,3 milliárd Ft Felszámolás, végelszámolás alatt lévő társaságok 8,2 milliárd Ft Megszűnt vállalkozások 2,2 milliárd Ft Forrás: li.-A.~Z. megyei APEH Járulék Igazgatóság Koszovó kárának összegzése Budapest (MTI) - A koszo­vói válság miatt a magyar gazdaságot ért közvetlen károk becsülhető összege elérheti a 200-250 millió dollárt - jelentette ki Belyó Pál, az Ecostat Gazdaság- elemző és Informatikai In­tézet igazgatója. A Gazdasági Minisztérium veze­tésével és az összes tárca képvi­selőinek részvételével egy mun­kacsoport dolgozik a magyar gazdaságot közvetlenül ért ká­rok, veszteségek és közvetett ha­tások összegzésén - tudatta az igazgató. Ennek eredményét várhatóan a hét közepén hozzák nyilvánosságra. Mindent egybe­véve az idén akár egymilliárd dolláros kár érheti Magyaror­szágot a háború következtében - vélte Belyó Pál. Az elemző szerint a múlt évi Jugoszláviába irányuló 143 mil­lió dolláros kivitel és a 61 millió dolláros import számottevő csökkenésére nem kell számíta­ni az idén. Az orosz tulajdonú jugoszláv rendeltetésű vezetékes gáz tranzitdíjának éves összege mintegy 40 millió dollár, ami­nek jelentős részétől az idén el­esik Magyarország. Az összes fuvardíj-árbevétel kiesés havon­ta elérte az egymillió dollárt. Belyó Pál elmondta: Magyar- ország idegenforgalmi devizabe­vételének csökkenése 1999-ben elérheti az 500 millió dollárt. A banki pénzforgalmi kapcsolatok­ban jelentős zavar nem várható. Meglévő követelései elsősorban a MÁV-nak és az Eximbanknak vannak. Ez utóbbi mintegy 4,7 millió dollár lejárt hitelkövete­lésre adott halasztást. Belyó Pál idézte a bécsi szék­helyű Nemzetközi Tanulmá­nyok Intézetének elemzését, mely szerint az idén a magyar GDP 0,5 százalékkal, az export 1 százalékkal csökkenhet, míg a központi költségvetés kiadá­sai 0,5 százalékkal emelkedhet­nek a koszovói válság követ­keztében. Kevés vállalat az interneten Budapest (MTI) - Magyar- ország száz legnagyobb vállalata közül mindössze 45 rendelkezik internetes honlappal - mondták el a Carnation Consulting stra­tégiai internet tanácsadó cég napokban rendezett budapesti sajtóbeszélge­tésén. A cég az idén mérte fel a száz legnagyobb árbevétellel ren­delkező hazai vállalat interne­tes infrastruktúráját - mondta el Szekfú Balázs ügyvezető igazgató. Kiderült, hogy már mindenhol kiépítették a helyi hálózatot, és az internetes kapcsolat is általánosnak te­kinthető. A megkérdezett vállalatok 91 százaléka a mindennapi kommunikációban használja az internetet. A száz legna­gyobb magyar vállalatnál hoz­závetőlegesen 107 ezer számí­tógéppel dolgoznak, ebből mint­egy 38 ezer rendelkezik inter­net-hozzáféréssel. A felmérés szerint lényege­sen kedvezőtlenebb a helyzet az internetes jelenlét tekinte­tében. A száz vállalat közül mindössze 45 rendelkezik hon­lappal, és a website-ok túlnyo­mó többsége nem lép túl az úgynevezett brosúra-oldalak kategóriáján, s további infor­mációkat alig lehet kérni ezekről a cégekről. A felmérés szerint az inter­netes jeleni,éttel a legkisebb mértékben rendelkező ipar­ágak a feldolgozóipar, a gyógyszeripar, az energiaipar, az éptőipar, valamint a keres­kedelem. írott informatikai stratégiá­ja a megkérdezett vállalatok 64 százalékának van, az inter­net felhasználására vonatkozó elképzelése azonban csak 7 százalékuknak van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom