Észak-Magyarország, 1999. július (55. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-12 / 160. szám

Itt-hon 5 1999. július 12., hétfő HÍRCSOKOR • Aratási gondok. Az árvíz a külterületi utakat is megrongálta Alsóvadászon, a dűlőutak használhatatlansága pedig még égetőbb most, az aratás idején. Mivel nincs fél millió forintjuk a szükséges mun­kák elvégzésére, a mintegy 1500 tonna termés behordása miatt új utakat kezde­nek. A birtokviszonyokat ősszel rendezik. • Oszlopok és lámpák. A fából készült oszlopokat cseréli ki az ÉMÁSZ Abaújla- kon a múlt hét közepétől. A település ön- kormányzata egyúttal - bár nem nyert a pályázaton - a közel háromszázezer fo­rintba kerülő energiarekonstrukciót is el­végzi. Korszerű lámpatesteket szerelnek fel. A munkákat körülbelül két hét múlva fejezik be. ÉM-PORTRÉ A lelkésznő Gagybátor (ÉM - NyZ) - Télen be­széltünk először, akkor ökumenikus istentiszteletet szervezett Bódi No­émi. Nemcsak az tűnt érdekesnek, hogy a gagybátori lelkész nő, hanem az is, hogy a csere­háti kisfaluban lát­ja el teendőit.- Keresztyén val- Bódi Noémi lásos családban ne­velkedtem. Megszokott volt a templomba járás. A konfirmáció időszaka is fontos volt, és az akkori ige: „Aki mindvégig állhatatos marad, az üdvözöl.” De a Komjátiban élő lelkészházaspár is hatás­sal volt rám - kezd mesélni először ar­ról, miért választotta ezt a hivatást. - A debreceni református gimnáziumba mentem, és ott folytatódott, ami elkezdő­dött. Osztályfőnöke azonban nem nagyon örült annak az elhatározásnak, hogy érettségi után a fiatal lány teológiára akar jelentkezni. Közösen megegyeztek, hogy egyszer mégis megpróbálhatja. És ha Debrecenbe nem is, de a Sárospata­kon akkor induló teológiára felvették. Termük nem volt, a színpadon tanultak, de ez sem vette el a kedvét. Isten segedelmével- A héber és a görög nehezen ment, majdnem ott is hagytam. De éreztem, hogy Isten valami jót fog ebből is kihoz­ni. 1997-ben aztán kibocsátottak, és októ­berben segédlelkész lettem. Gagybátor és Abaújkér között választhattam, de sze­rettem volna Komjátihoz közel maradni. Tavaly szeptemberben letettem a máso­dik lelkészképesítő vizsgát is. Nem volt nehéz megszokni, és a kis gyülekezetek­nek is szükségük van lelkipásztorra - mondja. Arra a kérdésre pedig, hogy sze­retne-e maradni, így válaszol: - Úgy be­széltük meg a gyülekezettel, hogy igen. Hivatalosan négy körzet tartozik hoz­zá: Gagybátor, Pamlény, Szászfa, Kupa, de ellátja a gagyvendégi és a krasznok- vajdai, büttösi gyülekezetei is. Az isten­tiszteleteken kívül gyermekistentisztele- ket is tart, anyák napját, tanévzárót szervez a hittancsoportnak, és idén elő­ször ökumenikus imahetet is rendeztek.- A vonaton sok emberrel megismer­kedtem. Amikor megtudták, hogy teoló­giát hallgatok, távolságtartóbbak lettek. De szerencsére ez mindig már csak Pa­tak előtt derült ki - idéz fel egy történe­tet végül arra a kérdésre, hogy hogyan fogadják el, mint lelkésznőt. Ebből is, abból is egy kicsit a tóparton A szikszói művészeti iskola diákjai közül 119-en nyaralnak a Rakacai-tónál Szikszó és környéke Rakacai-tó (ÉM - NyZ) - Ta valy a szikszói művészeti is­kola egy csoportja „fel­avatta" a szikszói önkor­mányzat Rakacai-tó mellett lévő üdülőjét. Idén viszont már négyszer annyian pihen­nek, nyaralnak az összművé- szeti táborban. Ősszel kezdődött. Az épület áta­dása után a szikszói művészeti iskola egy csoportja a szikszói önkormányzat üdülőjében ven­dégeskedett. Puskásné Pásztor Márta képzőművész-tanár veze­tésével alapvetően képzőművé­szeti tábor volt az akkori. A gye­rekek jól érezték magukat - ez indította a művészeti iskola és a művelődési ház vezetőit, hogy másodszor és hagyományterem­tő szándékkal idén nyáron is megszervezzék a tábort. Július 5-étől kezdődően, heti váltással, összesen négy csoportban, 119 - aszalói, alsóvadászi, ongai, felső- dobszai, krasznokvajdai és szik­szói - gyerek nyaral, pihen a Rakacai-tó partján. A tábor jellegét így lehetne meghatározni: összművészeti. Festenek, rajzolnak, selymet „pingálnak”, gyöngyöt fűznek, korongoznak, táncolnak a fiata­lok. De szerdánként német és angol nyelvű foglalkozásokon is részt vehetnek. Vannak kötelező teendők, de a választás lehetősé­ge mindig adott. Aki Horváth Kálmán fazekas munkája iránt érdeklődik, az a korong és az agyag mellett figyelheti a viragvarazsias selyemre „varázsműveleteket”, aki Füzes- séryné Lengyel Ágnessel gyön­gyöt fűzött, büszkén mutathatja a fülbevalót, az állatfigurákat. Azoktól pedig nemcsak faggató- zunk, akik éppen selymet feste­nek, hanem meg is örökítjük őket.- Most próbálom ki. Egyéb­ként zongorázni tanulok. Na­gyon tetszik - vonjuk el pár pil­lanatra az egyik alsóvadászi kis­lány figyelmét.- Egyáltalán nem nehéz - mondja az egyik ongai kisfiú, miközben virágok kerülnek az előtte lévő selyemdarabra A készült alkotásokat a tábor végén hazavihetik a gyerekek, de emlékplakettet is kapnak, rajta felirat: „Rakaca, 1999”. Az ismerkedő körbejárás után pe­dig a tábor céljáról a művészeti iskolát működtető művelődési ház igazgatóját, Füzesséry Jó­zsefet kérdezzük.- Szabadon, oldottabb körül­mények között nyerhetnek be­pillantást a gyerekek más művé­szeti tevékenységekbe, és kipró­Fotó: Bujdos Tibor hálhatják magukat. Érezhetik az alkotás örömét. Nem tartunk at­tól sem, hogy - mivel itt kedvet kapnak a gyerekek - ősztől meg­változik majd a csoportok száma vagy összetétele, ugyanis, ha va­laki egy szakra jár, hetente négyszer jön a foglalkozásokra. Kétszer ennyit már nem nagyon bír el, hiszen még tanulnia is kell. Ha viszont most itt kiderül, hogy valamiből nagyon tehetsé­ges, akkor esetleg válthat, vagy nyomós indok esetén több sza­kot engedélyezünk neki. Biztonságban magaslik a templom tornya Selyeb (ÉM - NyZ) - Már ősz­szel átadták, július 4-én, va­sárnap pedig Szarka József, encsi kerületi esperes fel is szentelte a selyebi görög ka­tolikus templom újonnan épült tornyát. A görög katolikus templom hu­szonhat évvel ezelőtt épült Se­A megújított templomtorony Fotó: Bujdos Tibor lyeben. A templomtorony akkor alig volt magasabb, mint maga a tetővel fedett templomhajó. A torony tetejét üvegből álmodta meg a tervező, ez azonban ké­sőbb gondot okozott: az üveg tö­rött, és hiába javították a hibá­kat, a toronyban tavaly már életveszélyes volt közlekedni. Ekkor döntött úgy a gyülekezet, hogy leveszik az üvegtetőt, meg­emelik a tornyot, és rézlemezek­kel borítják a sisakot - ismerjük meg a történetet Pólyák Péter­től, selyebi görög katolikus pa- rókustól. Az építkezés során a templo­mot kívül-belül kifestették, réz­csatornákkal díszítették. Anyagi segítséget a németországi - nie- dernhauseni - testvérközössé­güktől kaptak, de a hívek is - mivel magukénak érzik a fiatal templomot - kivették részüket a munkákból. Tennivaló viszont még akad: a betonfalakat né­hány helyen a vizesedés miatt újra kell festeni, de ezt vállalták a kivitelezők. Húsz éve nyílt Kupa (ÉM) - Nemrég múlt húsz éve, hogy a Magyar Me­zőgazdasági Múzeum megnyi­totta a mezőgazdasági múzeu­mot Kupán. A Felsővadász, Kupa, Gadna és a Patak völ­gyének mezőgazdaságát bemu­tató - a felsorolt településeken kívül még Abaújlakról, Monaj- ról, Homrogdról, Gagybátor- ból és Alsóvadászról származó - kiállításon több érdekességet is láthat a látogató. Többek között őrlőkövet, szelelőrostát, szénavonót, motollát, fontot, lábat, pintet, iccét, meszelyt. Szelelőrosta Fotó: Bujdos Tibor Fertőtlenítenek az ár után Alsóvadász (ÉM) - A közelmúltban levonult árvíz után megkezdték az egészségügyi fertőtlenítést Al­sóvadászon. Azoknak az ásott kutaknak a közegészségügyi ál­lapotát állítják helyre, amelye­ket még vízforrásként használ­nak a település lakói. Eddig 73 kutat fertőtlenítettek, de még közel 40 vár arra, hogy a vize ihatóvá váljék. Szatmári István a község polgármestere el­mondta, hogy nehéz helyzetben vannak, mert elfogyott a pén­zük, és eddig semmilyen segít­séget nem kaptak. Önerőből kellett védekezniük, és eddig 1,5 millió forintot költöttek az árvízi károk helyreállítására. Nemzetiségek másodszor Homrogdon Homroad (ÉM - NvZ) - Má- \ral\r A Vtoliron(v>i tt j . „ .. . . _ Az oldalt szerkesztette: Nyikes Zita Telefonszám: 46/414-022/215 E-mail: nyikes@iscomp.hu Homrogd (ÉM - NyZ) - Má sodszor rendezik meg a Nemzetközi Nemzetiségi Folklórtalálkozót Homrog­don, a szabadtéri színpadon július 17-én, szombaton és 18-án, vasárnap. A kétnapos találkozót Homrogd önkormányzata és a Mezőkövesd és környéke Kultúrájáért Egye­sület közösen szervezi. Homrogd ugyan nem tartozik a Kövesd környéki településekhez, de Ju­hász József, a község polgármes­tere vázolja az együttműködés előzményeit: sokszor járt a Hom- rogdi Népdalkor is népdalverse­nyekre, fesztiválokra, például Cserépváraljára. Ezeket a verse­nyeket pedig a Mezőkövesd és Környéke Kultúrájáért Egyesület szervezi, ott ismerkedtek meg az egyesület titkárával, és szervez­tek próbaként egy találkozót ta­valy. A helyszínt Homrogd, a szakmai felügyeletet pedig az egyesület adja. A folklőrtalálkozó azonban nemcsak Homrogd életét színe­síti. Az Encsen elszállásolt ven­dégek ugyanis azon a környé­ken is bemutatják majd műso­rukat. Szépítik a szabadtéri színpadot FELLÉPŐ EGYÜTTESEK Bakonyerdő Pávakör (Gyulafirátót) Hagyományőrző Népdalkor (Tiszatarján) Pilisszentiváni Német Nemze­tiségi Táncegyüttes Apci Népdalkor Fülöpi Népdalkor Csokonai Népdalkör (Gesztely) Nyugdíjas Táncegyüttes (Maglód) Cserépfalui Citerazenekar Nagymamaklub Pávaköre (Mezőkövesd) Tűzoltó Dalárda (Tiszacsegej Szentistváni Asszonykórus Kisgyőri Népdalkör Mezőnagymihály Népdalkör Boldogi Férfi- és Asszonykórus Homrogdi Népdalkör Naplemente Hagyományőrző Népdalkor (Hernádnémeti) Búzavirág Népi Együttes (Brassó, Románia) Énekes Lenke Népdalkor (Vitnyéd) Vágkirályfa Együttes (Szlovákia)------------------------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom