Észak-Magyarország, 1999. június (55. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-22 / 143. szám
1999. június 22., kedd Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Jótékony Promenád. A Miskolci Szimfonikus Zenekar június 24-én, csütörtökön délután 5 órakor Promenád koncertet rendez a Miskolci Nemzeti Színház szabadtéri színpadán. A hangverseny bevételét Hajnal Gábor gyógykezelésére ajánlják fel a zenészek. • Amatőrök Rockpárbaja. Rockpárbaj címmel amatőr zenekarok pénzdíjas versenyét hirdeti meg a kazincbarcikai Eg- ressy Béni Művelődési Központ. A jelentkezéseket augusztus 25-ig lehet benyújtani. Bővebb információt személyesen a művelődési központban (Fő tér 5.) vagy a 48/312-413-as és a 48/312-384-es telefonszámokon kérhetnek az érdeklődők. Élő építészetünk - Makoveczcel Miskolc (ÉM) - A tízéves Kós Károly Egyesülés Magyar élő építészet című kiállítását nyitják meg június 22-én, ma délután 5 órakor a Miskolci Galériában. A kiállítást Ferencz István Ybl-díjas építész nyitja meg. A Rákóczi-házban a tíz év munkásságának tárgyi emlékei, úgy mint makettek, enteriőrök, tervrajzok, vázlatok lesznek majd láthatók. A megnyitó után beszélgetésre várják a vendégeket az élő építészetről és más emberi dolgokról a Kós Károly Egyesülés építészei valamint Mako- vecz Imre. Alku a világosságért Miskolc (ÉM - FG) - Juhász József szent- istváni születésű költő legújabb kötetének borítójára Juhász József szentistváni festő akvarelljei kerültek. A szerző ugyanaz, a két kép is hasonló. A festő akvarelljei a tájélményt rögzítik, a költő versei között viszont elenyésző a tájleírás. Juhász József legújabb, Alku a világosságért című kötetében a két tájkép közé zárta gondolati líráját. Nézzük előbb az akvarelleket! Mindkét képen ugyanaz a ház, ugyanazok a fák, de a napszak megváltozott. A címoldali tájat sem ragyogja be a Nap, viszont a hátsó borítóra került képen már csak itt-ott tükröződnek az alkonyat visszfényei. így együtt, a két kép már hasonlatos a versben is megfogalmazott - két évszám közé zárt - életrajzhoz. Juhász József túl van már a nyolcvanadik életévén. Az első világháború kitörésének évében született, aztán jött a második háború, jött az elhallgattatás, a forradalom, a letartóztatás. Sokat tapasztalt, sokat szenvedett, sok keserűséget átélt. Korábbi keltezésű verseire sem volt jellemző a felhőtlen játék, vagy a hatalom által elvárt életszemlélet, a szocialista embertípus kincstári optimizmusa. De a most megjelent kötet versei sem lettek derűsebbek. Életbölcsességét bizonyítja, hogy gyakran fogalmaz röviden, epigram- maszerűen. (Az Inverzió című költemény mindössze ennyi: „Igazán csak az tud / békével meghalni, / kinek háború volt / egész élete.”) A kötet másfélszáz verse között több olyan is található, amely korábban született. A keltezés is bizonyítja például, hogy a Hallgatnom nehéz című költeményét 1952-ben írta a szerző. Az Internacionalizmus végén nem szerepel ugyan évszám, de nehezen hihető, hogy mostanában született volna. Az pedig újabb rejtély, hogy tartalmi vagy formai szempontok miatt válogatta be a kötetbe a szerkesztő. A megyénkből indult, Budapesten élő közíró, szerkesztő, Gergely Mihály a hatvanesztendős barátság jogán - elfogultságait sem tagadva - elismerően szól Juhász József költészetéről. „Ritka ez a hang a kortársi költészetben... Ilyen költészetnek a divatok türelmetlenségével, el- posztavantgardosodó századvégen már a kibontakozása és beérése is kivételes teljesítmény egy vidéki környezet fizikai, intellektuális szűkösségeiben, mely ritkán képes kicsinyes torzsalkodások, kiszorítósdi vetélkedések árnyékában másokról is kimondani két jó szót.” Mindezek után kiegészítésképpen - és önkritikusan is - hadd jegyezze meg a recenzens: a vidéki környezet fizikai és intellektuális szűkösségében a kritikák is óvatosak... Fonó a várban, a legnagyobb nyárban Az idei folklórfesztiválon bemutatkoznak a legjobb kovácsok is Miskolc (ÉM - FG) - A megújult Borsodi Fonók történetében harmadik alkalommal rendez folklórfesztivált a Diósgyőri várban az Ady Endre Művelődési Ház és a B.-A.-Z. Megyei Népművészeti Egyesület. A fonó hivatalos megnyitója június 25-én, pénteken este 7 órakor lesz, de a programok már délelőtt 9 órakor megkezdődnek a Diósgyőri várban. A fesztiválon résztvevő táncosok, hagyományőrző együttesek délután 2 órakor felvonulnak Miskolc főutcáján is, hogy minél több vendéget csábítsanak Diósgyőrbe. Persze, az invitálás, az előkészítés már egy évvel ezelőtt, a tavalyi népművészeti seregszemlén megkezdődött. Nagyon sokan már akkor megfogadták, hogy az idén is itt a helyük. A szervezők most is hívták a város, a megye néptáncosait, hagyományőrző együtteseit. Akkor is jöttek zenészek, táncosok a megye, az ország különböző részeiről, most is szól majd a zene három napon át, de jönnek vendégek a határainkon túlról is. Itt lesz a Hargita Állami Székely Népi Együttes, az ukrán ifjúsági tánccsoport, a Kvity Ukrayiny, jönnek macedón táncosok, lesz moldvai táncház. A vár melletti szabad téren a népi mesterségek képviselői, fazekasok, hímzők, fafaragók, tojásfestők, játékkészítők kínálják portékáikat. A tárgyalkotó népi iparművészek közül tavaly a fazekasoké volt a főszerep. Idén a kovácsművesek számára írtak ki országos pályázatot. Szabó Imrétől, az Ady Endre Művelődési Ház munkatársától megtudtuk, a felhívásra 16 alkotó küldte el 48 alkotását. A szakmai zsűri Szabó Imre, a Borsodi Fonó egyik szervezője a kovácsműves kiállítást készíti előFotó: Végh Csaba Bolacsek László iparművész, Demcsik Attila ötvösművész, Fülöp Tibor népi iparművész, Sélei István, a Kohászati Múzeum igazgatója és Szilágyi László, a Borsod Metall Kft. igazgatója - nyolc tárgyat visszautasított, és kiválasztotta a díjra érdemes alkotásokat. A kitüntetettek nevét egyelőre nem akarták elárulni a szervezők, annyit azonban elmondtak, hogy az első három helyezett közül egyik sem megyei illetékességű, viszont az ifjúsági kategória kitüntetettjei között két miskolci is van, és a különdíjban részesített felnőtt kategóriában is van borsodi alkotó. A kovácsművesség című kiállítást Sélei István, a Kohászati Múzeum igazgatója nyitja meg június 25-én, pénteken délután 5 órakor az Ady Endre Művelődési Házban. Előtte - délután 2 órától - A kovácsművesség múltja, jelene, jövője címmel tartanak szakmai fórumot á kiállítás helyszínén. Jövőre ugyanitt népi gyerekjátékokat láthatunk majd. A Borsodi Fonó június 25-27. között, tehát pénteken, szombaton és vasárnap reggel 9 órától várja az érdeklődőket. Folyamatosan váltják egymást a művészeti együttesek a várszínpadon, a várárokban, még este 9-kor sem késő kimenni Diósgyőrbe, hiszen ilyentájt kezdődnek a táncházak. A fonó A fonó a magyar néphagyományban olyan ház vagy szoba, ahol a falusiak a kender és len feldolgozása, egyszersmind szórakozás céljából az őszi betakarítás és a farsang vége közötti időszakban összegyűltek A fonót a társas munka lég főbb alkalmaként tartják szá mon. Ott helye volt a mese mondásnak, a balladák, histó- riás énekek előadásának, a kö zös éneklésnek, játéknak, ze nének, táncnak. Díjözön a nyíregyházi színháznak Győr (MTI) - A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Krétakör című előadása nyerte el a 18. országos színházi találkozó fődíját. A díjazottak között van Szitás Barbara, a miskolci színház művésze is. Koltai Tamás, a bírálóbizottság tagja az egy héten át tartó és vasárnap befejeződött találkozóról elmondta: a bemutatott kiemelkedő, közepes színvonalú és művészi értékeit tekintve nehezen elfogadható előadások a magyar színház jelenlegi állapotát tükrözték, bár nem feltétlenül ez a találkozó célja. Talán célravezetőbb lenne ezen a fórumon azoknak a művészi törekvéseknek a legjavát megmutatni, amelyek vitaalapot képezhetnek a színház jövőjét illetően - vélekedett. Több, viszonylag fiatal rendező- és színésztehetség mutatta meg magát, s a zsűri a díjak odaítélésével igyekezett felhívni rájuk a figyelmet. Fődíj: Krétakör, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Legjobb rendezés: Ascher Tamás (George Dandin, kaposvári Csiky Gergely Színház) Legjobb férfi alakítás: Gazsó György (Krétakör, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház), Széles László (Cseresznyéskert, budapesti Bárka Színház) Legjobb női alakítás: Szirtes Ági (Portugál, budapesti Katona József Színház) Legjobb dramaturg: Mohácsi János és Mohácsi István (Krétakör, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház) Legjobb jelmez: Szűcs Edit (Krétakör, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház) Legjobb díszlet: Khell Zsolt (Krétakör, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház) A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának küíöndíja: Cseresznyéskert, budapesti Bárka Színház Legjobb férfi epizódszereplő: Wellmann György (zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház), Varga Zoltán (budapesti Katona József Színház) Legjobb női epizódszereplő: Csernus Marian (budapesti Nemzeti Színház) Pályakezdők díja: Szitás Barbara (Petra von Kant keserű könnyei, Miskolci Nemzeti Színház) és Borsos Beáta Verses keresztút Miskolc (ÉM) - A Stációk című - Varga Rudolf verseiből összeállított - zenés irodalmi műsort legközelebb június 24-én, csütörtökön délelőtt 11 órától mutatják be a 13. Számú Gondozási Központban (Miskolc, Kacsóh Pongrác u. 8). A műsorban fellép Balkay Géza színművész, Mészáros Ágnes versmondó, a költő megzenésített verseit - gitárkísérettel - Balkay Leslie László adja elő. A mostani meghívóban csak ennek a három előadónak a neve szerepel, viszont Varga Rudolf, a sorozat elindítója megkérte mindazokat, akik korábbi műsoraiban részt vettek, jöjjenek el a mostani rendezvényre is, és ha kedvük tartja, csatlakozzanak a szereplőkhöz. Lőtte Lenya és/vagy Csákányi Eszter Miskolc (ÉM - FG) - Csákányi Eszter az öltözőtükör előtt ül. Sminkel. Közben ismételgeti, ízlelgeti: Lőtte Lenya, Lőtte Lenya... A sokadik változat után győzedelmesen jelenti be: Lőtte Lenya! - a színésznő megtalálta a színésznő figuráját... A Péntek esték a Rákóczi-udvar- ban című sorozat legutóbbi rendezvényén Csákányi Eszter mutatta be önálló műsorát, pontosabban Brecht-, Weill- és Csákányiest volt ez a javából. A színésznő Kurt Weill és Bertolt Brecht közös műveiből, leghíresebb songjaikból, illetve a fasizmus elől Párizsba, majd New Yorkba emigrált német zeneszerző Amerikában született dalaiból állította ösz- sze műsorát, mégpedig úgy, mintha Lőtte Lenya, a német színészCsákányi Eszter mint Lőtte Lenya nő, Kurt Weill élete párja tekintett volna vissza saját életére. A színésznő egy másik színésznő szerepébe bújt. De ez előFotó: Vajda János adás ennél jóval több átváltozással járt. A dalok nagyszínpadot igényeltek volna, Lőtte Lenya története viszont intim tért. így került annak idején a Katona József Színház nagyszínpadáról a Kamrába az Ascher Tamás által rendezett előadás. Miskolcon, a Rákóczi-udvarban még annyi teatralitás sem várta a művésznőt, mint amennyi a Kamrában van. Szabadtéren a közönség is szabadabban mozog, és a madarak is beleénekelnek az előadásba. Most viszont az eső zavarta meg a műsort. Az időjárás parancsára újabb környezetben láthattuk az előadást. A Miskolci Galéria földszinti termében nemhogy színpad, de még pódium sincs. így akik nem az első sorokban ültek, azok töredékeit láthatták az előadásnak. Ennek ellenére hatalmas siker volt. A hatodik ráadás után is vastaps köszöntötte Csákányi Esztert és Darvas Ferenc zongoraművészt.
