Észak-Magyarország, 1999. június (55. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-02 / 126. szám

1999. június 2., szerda KÖNYVHETI HÍRCSOKOR • Zord idők. Bozóky Éva író, aranytollas újságíró, a Nők Lapja volt munkatársa Zord idők címmel megjelent kötetét mutat­ja be június 2-án, ma délután 4 órától a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. • Könyvtári kávéház. Kávéházi beszélge­tésre várja vendégeit Lakatos Pál, a Va­sárnapi Újság főszerkésztője, Sarusi Mi­hály író és Serfőző Simon költő, a Felső- magyarország Kiadó főszerkesztője ma délután fél 5-től a tiszaújvárosi Városi Könyvtár előtti árkádok alá. • Rómeó és Júlia. Shakespeare: Rómeó és Júlia című drámáját mutatja be az ózdi József Attila Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Diák Színjátszó Köre jú­nius 3-án, csütörtökön délután 5 órától a Bükk Művelődési és Vendéglátó Házban. Miskolci megnyitó :íí/ Miskolc (ÉM) - Az ünnepi könyvhét Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és miskolci rendezvénye­it Kohold Tamás, Miskolc polgármesteré­nek köszöntő beszéde után Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke és Görömbei András irodalomtörténész nyitja meg júni­us 3-án, csütörtökön délután 3 órakor a miskolci Erzsébet téren. A megnyitón köz­reműködik Balkay Géza színművész, Bal- kay László zeneszerző, T. Nagy József vers­mondó és Gyöngyösi Gábor művészeti író. A megnyitó előtt a téren délután 2 órá­tól műsorral várja az érdeklődőket az Eg- ressy Béni Zeneiskola Régi Zenei Együtte­se és a Miskolci Mazsorettek. Költő verssel és képpel y Mezőkövesd (ÉM) - Juhász Jó­zsef költő Alku világosságért cí­mű új verseskötetét mutatják be június 2-án, ma délután fél 5-től a mezőkö­vesdi Városi Könyvtár felnőtt részlegének olvasótermében. A könyv bemutatója után a költő festményeiből kamarakiállí­tás nyílik. Köszöntőt Csirmazné Cserve- nyák Ilona, az intézmény igazgatója és Pap János, a Matyófoldi Alkotók és Művé­szetpártolók Egyesületének elnöke mond. A könyvbemutatón Juhász János versei­ből Győrvári János, az egri Gárdonyi Gé­za Színház művésze, Dudás Mária, Far- kasné Gábor Erzsébet, Lázár Józsefné és Tomsics József ad műsort. Új Holnap ^ Miskolc (ÉM) - Az újjáalakult Új Holnap című irodalmi, művé­szeti, társadalmi folyóiratot mu­tatja be június 3-án, csütörtökön este 8 órától a Miskolci Galériában Kabdebó Ló­ránt főszerkesztő és Ficsku Pál felelős szerkesztő. Az irodalmi esten fellép Gál Sándor, Lászlóffy Aladár, Serfőző Simon, Nyilas Attila, Kállóy-Molnár Péter, Pé- terfy Gergely, Vass Tibor, Zemlényi Atti­la és Ficsku Pál. A szerzők dedikálják is a könyvhétre megjelenő könyveiket. Könyvestér lett a Petőfi ^ Ózd (ÉM) - Az ünnepi könyvhét alkalmából átmenetileg Köny­vestérre keresztelik át az ózdi Petőfi teret, hogy méltóképpen köszönt­hessék az ünnepet. Az Ózdvidéki Bányász Fúvószenekar térzenéjével nyílik a városi könyvhét ma, szerdán délután fél 2-kor. A volt Községháza falán avat fel emléktáblát Kálmán Lajos területi képviselő délután 2 órakor, majd ezt követően nyílik az Ózdi Vizuális Csoport kiállítása délután fél 3- kor a Városi Könyvtár aulájában. A kiál­lítást Dobrik István, a Miskolci Galéria igazgatója nyitja meg. Kultúra 8 Örök erdélyi kérdés: Menni vagy maradni?! Találkozás két kolozsvári színésszel, Jancsó Miklóssal és Rekita Rozáliával Miskolc (ÉM - FG) - Az örök erdélyi kérdés: Menni vagy maradni? Ezt a címet adta irodalmi összeállításának Jancsó Miklós és Rekita Ro­zália. A két kolozsvári szí­nész - a Szépmíves Kiadó meghívásának köszönhetően - ezen a héten megyénkben vendégszerepei. Menni vagy maradni? Ezt tartja az örök erdélyi kérdésnek Jan­csó Miklós és Rekita Rozália, de erről szólnak a Menni vagy ma­radni? című összeállításukban szereplő költemények is. Első­sorban a trianoni döntés után, az akkori sokk hatására szüle­tett irodalmi művek szerepelnek a színészházaspár műsorában, bár választhattak volna ugyan­ilyen témájú, de később, akár napjainkban megfogalmazott költeményeket is.- Trianon után nagyon sokan elhagyták Erdélyt, de később sem csökkent az elvándorlás, sőt, napjainkban is foglalkoztat­ja ugyanez a kérdés az erdélyi embereket - állítja egybehangzó­an a két művész.- Igen, mi is sokszor feltettük magunknak a kérdést: Menjünk vagy maradjunk? - vallja be a feleség. - Először a ’80-as évek vége felé éreztük, hogy el kell hagynunk a szülőföldünket. Bu­dapesti barátainknak köszönhe­tően megkaptuk Zalaegerszegről a befogadásunkról szóló nyilat­kozatot, aztán mégis marad­tunk. Jött a forradalom, hittünk a változásokban, azt reméltük, talán könnyebb lesz az életünk. Nem lett könnyebb! Most már a két kislányunk miatt gondolko­dunk azon, hogy talán nekik jobb lenne, ha Magyarországon tanulhatnának. Bár ők nagyon büszkék arra, hogy a Brassai Sámuel Líceum diákjai. Itt ta­nult az apjuk is. Magyar iskolá­ba járnak. Kolozsváron egyéb­ként is minden nagyobb iskola Rekita Rozália és Jancsó Miklós műsorán a miskolci Hermán Ottó Gimnáziumban Fotó: Bujdos t. magyar, mivel visszaigényelték egykori intézményeiket a katoli­kusok, a reformátusok, az unitá­riusok... Ezek kivétel nélkül mind régi, patinás intézmények.- A Brassaiban még a csapok is 450 évesek! - veti közbe a férj.- De félre a tréfával! Valóban nagy jelentősége van a múltnak, a gyökereinknek, szüléink, nagyszüleink emlékének.- Nem olyan könnyű elhagyni a szülőföldet - folytatja Rozália.- Most már az is odaköt ben­nünket, hogy a színházi elfog­laltság mellett Miklós retorikát tanít az egyetemen.- Aki elment, az is maradt! Erről szól a műsorunk - veszi át a szót Miklós. - Elsősorban két költőtől válogattunk verseket, Reményik Sándortól, aki ma­radt Erdélyben, és Áprily Lajos­tól, aki 1926-ban Budapestre köl­tözött, mégis erdélyi költő ma­radt. Aki elmegy, az is magával visz a lelkében egy darab Er­délyt. Jancsó Miklós színművész édesapja, Jancsó Elemér iroda­lomtörténész, egyetemi oktató baráti kapcsolatainak köszönhe­tően még találkozott Áprily La­jossal, megismerhetett nagyon sok jeles erdélyi gondolkodót, olyanokat, akik nemcsak szólni, de tenni is akartak Erdélyért. A színészházaspár némi nosz­talgiával beszél azokról az idők­ről, amikor még a színészet is missziót jelentett, amikor érez­ték: szükség van rájuk. Aztán előkerülnek Miklós írásai is. A játék az élettel című kötetének novellái is a színházról, a színé­szek életéről szólnak.- Ma mintha fásultabb lenne a közönség, de a színészek is megváltoztak - mondja Rozália. - A forradalom előtt mindenki megvette a színházbérletet. Ak­kor eseménynek, a magyarság ünnepének számított minden előadás. Most visszhangtalanab- bak a bemutatóink... A sok keserűség ellenére még­is úgy tűnik, Jancsó Miklós és Rekita Rozália eldöntötte: ma­rad, hiszen mindkettőjüket az foglalkoztatja leginkább, hogy miként lehetne megújítani az erdélyi színjátszást, hogyan le­hetne visszahódítani a kö­zönséget. MERRE JÁRNÁK? Jancsó Miklós és Rekita Ro­zália hétfőn a miskolci Her­mán Ottó Gimnáziumban vendégszerepeit. Kedden dél­ben a Kós Károly Építőipari Szakközépiskolában, este Me­zőkövesden mutatták be iro­dalmi összeállításukat. Ma, szerdán délben a miskolci Földes Ferenc Gimnázium­ban, este 7 órától pedig Sáros­patakon A Művelődés Házá­ban szerepelnek. Csütörtökön délben a szerencsi gimnázi­umban, délután 3 órától Fel- sőzsolcán, este 6 órától pedig a tiszaújvárosi Városi Könyv­tár pódiumtermében mutat­ják be Menni vagy maradni? című műsorukat. Ismét ponyvára kerülnek a könyvek Átlag 1400 forintba kerülnek a csütörtökön kezdődő ünnepi könyvhét kiadványai Miskolc (ÉM - CsM) - Sátor­tábort vernek a könyvárusok csütörtökön a miskolci Erzsé­bet téren, ahol a megyei megnyitót is tartják aznap délután 3 órától. De szinte minden városban lesz - sőt már volt is - ünnepi könyv­heti vásár és program. Az ünnepinél is ünnepibb lehet­ne az idei könyvhét. Supka Géza ötlete nyomán ugyanis hetven évvel ezelőtt tartották az első könyvünnepet - akkor még -na­pot. Két kötet szerepelt 1929-ben a listán, most 170. De nem akár­milyen könyv volt az a kettő. Mó­ra Ferenc Ének a búzamezőkről című regénye és Szabó Dezső El­sodort faluja. Az eredeti ötlet sze­rint az ország minden városában és falujában megrendezték volna a könyvnapot. Most a városok épphogy fele (22). A skála azért széles, jelennek meg szocioló­giai, művészeti, történelmi, mű­velődéstörténeti, néprajzi írások és gyermekkötetek hazai és a határon túli szerzők tollából... A miskolci székhelyű Felső- magyarország Kiadó tizenhárom könyvvel rukkol ki az ünnepre, közülük Görömbei András Létér­telmezések című tanulmányköte­te a hivatalos listán is szerepel. Mindezek ellenére úgy tűnik, nem lesz a megszokottnál ünne­pibb ez a könyvhét. Mert hiába hetvenéves, ez nem a hetvene­dik - az ötvenes években három­szor is elmaradt az ünnep. Egye­lőre nincs olyan kötet sem feltű­nőben, amelyet már a megnyitó napján elkapkodnának. Az vi­szont biztos: a könyvsátrak kö­zött bolyongva az idén is nehéz lesz a választás. Szabadiskola Miskolc (ÉM) - A Miskolci Galé­ria idén is megrendezi Nyári Képzőművészeti Szabadiskoláját július 11-23. között a galéria al­kotóházában. A szervezők a gra­fikához és festészethez vonzódó fiataloknak szeretnének segítsé­get nyújtani egyéni képességeik fejlesztésében. Az alkotótáborban résztvevők képzőművész taná­roktól kapnak személyre szabót elméleti és gyakorlati útmutatást a munkához. A jelentkezőknek biztosítják a teljes ellátást és a szakmai anyagot, de lehetőség van arra is, hogy a leendő művé­szek a szállás és az étkezés igénybevétele nélkül vehessenek részt a szabadiskolán. Bővebb felvilágosítás Szoboszlai Lillától kérhető a 46/500-680-as telefonon. közül se mindbe jut program, sőt ponyva sem, de ahol van, ott va­lóban ünnepet ülhetünk. Hiszen előadások, találkozók, kötetbe­mutatók, irodalmi estek sora, és persze a könyvkínálat a bőség za­varával fenyeget. A kiadók ugyanis, ha nem is került a hiva­talos listára a kiadványuk, mos­tanra időzítik más könyvek meg­jelentetését is. A kínálatot nem­igen bírjuk szellemi kapacitással - és anyagival sem feltétlenül. Az idei könyvheti kínálat át­lagára ugyanis 1400 forint. Az átlagot kiadó árlista alján Mezei László Miklós Szlovenszkói He­likonja áll 480 forinttal. A csú­csot a 7900 forintba kerülő Füst Milán Teljes Naplója jelenti. A Szép verseket és a Körképet 1190 forintra árazták - a könyv­héten viszont 850-ért adják. A műfajok közül a listát a próza Serfőző Simon kiadóvezető a Fel- sőmagyarország új könyveivel vezeti 45 művel, a második he­lyen osztozó költészet és iroda­lomtörténet kötetszáma csak A hányinger éve Varga Rudolf: A hányin­ger éve című versesköte­tét mutatta be Fecske Csaba költő tegnap dél­után a miskolci Fókusz Könyváruházban. A be­mutatón közreműködött T. Nagy József versmon­dó. Az érdeklődőknek ér­demes figyelniük az ün­nepi könyvhét program­ját, hiszen a költővel és kötetével még többször, a megye több településén is találkozhatnak az ünnepi rendezvénysorozat kere­tében. Képünkön: köteté­vel a szerző. Fotó: Vajda János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom