Észak-Magyarország, 1999. június (55. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-23 / 144. szám
1999. június 23., szerda ÉM-Extra 5 HÍRCSOKOR • Felújítanák a számítógépparkot. Az általános iskola számítógépparkjának felújítására készülnek Hejőbábán. Az önkormányzat hat gépet szeretne modernebbekre cserélni, e cél támogatására adtak be pályázatot a Megyei Területfejlesztési Tanácshoz, kaptuk az információt Juhász Barnabástól, Hejőbába polgármesterétől. • Szennyvízhálózatot építenek. Elkészült a megvalósíthatósági terve a szennyvízcsatornarendszernek, amit Kesznyétennel és Girinccsel közösen szeretne megvalósítani a sajóörösi önkormányzat. A százmilliós beruházáshoz állami támogatást szeretnének igénybe venni. Jövőre kezdenék a három évig tartó építkezést. • Életveszélyes utak. Életveszélyesnek minősítette a Szakáid területén lévő utakat a község polgármestere, Treznai István. A települést útjai néhol egy nyomon sem járhatók. A B.-A.-Z. Megyei Közútkezelő Kht. kezelésébe tartozó utakra a kht. munkatársai figyelmeztető táblákat helyeztek el, azok azonban több helyről is eltűntek. A millenniumra, a fákat a közei múltban ültették el a hejőkürti millenniumi emlékműnek és parknak helyet adó óvoda udvarán. Jelenleg pedig a környezetét rendezik a község leendő, új látványosságának. Folyamatosan dolgoznak a falubeliek, hiszen augusztus 20-ára szeretnék átadni az emlékművet. Fotó: Bujdos T. Nagyszabású fejlesztés Oszlár (ÉM - PT) - A TVK-tól kapott iparűzési adó tette lehetővé Oszlár számára a közelmúltbeli látványos fejlesztéseket. Az új községháza épületének udvar felőli részében szolgáltatóházat is kialakítottak. A falu ügyeinek intézésre mikrobuszt vásároltak, és valamennyi ingatlantulajdonos ingyen csatlakozhatott a díjmentes kábel- televíziós hálózathoz. Seres Lajos polgár- mester szerint a következő beruházás egy új óvoda megépítése lesz, és az év végéig millenniumi emlékparkot is kialakít önerőből az önkormányzat. Az Új községháza Fotó: Puskár Tibor A csapadékvíz elvezetése következik Gelej (ÉM - FL) - A község önkormányzata a kevés pénz legésszerűbb felhasználására törel^zik. A korábbi körzetesítés után 1991-re felújították az elhasználódott iskolaépületeket és az alsósok mellé Me- zőcsátról, Mezőnagymihályról hazahozták a felsős tanulókat is. A következő évben korszerűsítették az óvoda konyháját, majd kiépítették a község ivóvíz- és gázrendszerét. 1994-ben a régi iskola két tanterme vált életveszélyessé. Felújították és mellette két új tantermet is építettek, aztán az utak következtek. A mostani időjárás a csapadékvíz elvezetését sürgeti és szükség van a polgármesteri hivatal felújítására is - sorolta a gondokat Demeter József polgármester. Nyolcvankétmillió a forráshiány Az M3-as autópálya továbbépültével Dél-Borsod kapuja lehetne Mezőcsát A polgármester Dél-Borsod kapujának álmodja városát Fotó: végh cs. Mezőcsát (ÉM - FL) - A történelem során jóból és rosszból egyaránt jutott Mezőcsátnak. Dúlta a török, elnéptelenedett, felégette a tűz, volt mezőváros, volt járási székhely és nagyközség. Aztán városi címet kapott, de hozzá pénzt nem, vagy csak keveset... •Nehézségekkel küzdünk, ugyanis 82 millió forint forráshiányunk van, amit semmiképpen nem tudunk központi támogatás nélkül biztosítani - kezdi helyzetük ismertetését Arnóth János polgármester. - Ötvenmillió forintos támogatási igényt nyújtottunk be. A többi 32 millió „kigazdálkodása” komoly gondot jelent. A működőképesség fenntartását megoldjuk, bármi történik is. Elbocsátásokról szó sem lehet, mert a máshol emlegetett racionális gazdálkodás nálunk már öt-hat évvel ezelőtt megvalósult. □ Mire kellene a pénz? •Elsősorban intézményhálózatunk működtetésére. Továbbá útjaink nagyon rosszak. Aztán be kell indítanunk a szennyvíz- beruházást. Ezt Igricivel, Hejő- papival közösen csináljuk és már kaptunk hozzá céltámogatást. A többi, korábban benyújtott pályázatunk sorsáról még nem tudunk. □ Mit várnak az autópálya építésétől? • Elég közel van hozzánk ahhoz, hogy megépítése eredményeként Mezőcsát Dél-Borsod kapuja legyen. Közelebb kerülnénk Budapesthez és az ipari, kereskedelmi, szolgáltató létesítmények idecsa- logatása is könnyebb lenne. □ Most mi a helyzet a meglévő válla Ikozásokka l? • A rendszerváltást után született vállalkozások zöme kényszervállalkozás. Vannak már befutottak, mint a Z + Z Kft., a Trewi Cipőipari és Kereskedelmi Kft., valamint az Új Gazdák Mezőgazdasági Szövetkezet, amelyek nagyobb számban alkalmaznak dolgozókat. Sajnos az önkormányzatnak szabad épületkapacitása, olyan létesítménye nincsen, ahová csak be kellene költöznie egy vállalkozásnak. Zöldmezős beruházásra alkalmas területekkel rendelkezünk. Ide csak egy 150-200 méteres csatornát kellene vezetni és akkor elmondhatnánk, összkomfortos ingatlant kínálunk. □ Milyen a kapcsolatuk Tiszaúj- várossal? • Emberi, jó kapcsolatban vagyunk. Arról Tiszaújváros nem tehet, hogy annak idején úgy fejlesztették, ahogy. Mi pedig arról nem tehetünk, hogy bennünket úgy tettek tönkre, ahogyan ez bekövetkezett. Hozzánk nem lehetett ipart telepíteni, mert kellett a munkáskéz Diósgyőrbe és Tiszaújvárosba, most pedig ezek az emberek munkanélküliként itthon vannak. Mezőcsáton az országos átlagnak legalább a duplája, 30 százalék fölötti a munkanélküliek aránya. □ Milyen jövő elé néz Mezőcsát? • Az itt élő emberek a történelem folyamán sose kaptak semmit ingyen. Mindenért meg kellett dolgozni, meg kellett szenvedni, meg kellett küzdeni. A jelen generációja is érzi, hogy vannak kötelezettségei. Annyit és úgy fogunk dolgozni, hogy az utókor ne kárhoztasson bennünket - nyilatkozta Arnóth János polgármester. Kiírtam, hogy tudják: nincs, nincs! Nagyon jól kell sáfárkodni a jobb években megépített létesítményekkel Tiszaújváros (ÉM - FL) - A gyakran irigyelt Tiszaújváros önkormányzata (is) nadrág- szíjhúzásra kényszerült az idén. Az elmúlt évek látványos fejlődése után hosszabb távon most a takarékosság időszaka következik. □ „Improvizálók figyelem! A város 1999. évi költségvetését februárban megalkottuk. Az általános és céltartalék május végére elfogyott. Az ötletekkel és igényekkel a 2000. évi költségvetést kell megcélozni. Farkas Zoltán polgár- mester. ” - Miért írta ki ezt a hivatali ajtajára? • Nyolc év alatt nem sikerült tudatosítani, hogy miután a város éves költségvetését elfogadtuk, azt „felpuhítani” nem lehet. Most, amikor komoly szigorításokat kellett bevezetnünk, többen vannak, akik elégedetlenek a maguk helyzetével és jönnek a legkülönbözőbb igényekkel. Háromezertől 40 millió forinttal bezárólag. Azért írtam ki az ajtóra, hogy tudják: nincs, nincs! □ Az elmúlt években viszont több nagy létesítménnyel gazdagodtak. • Egyik legfontosabb a termálfürdő, amelyikben már van strand, gyógyító rekreációs blokk és lesz gyógyászati fizikoterápiás műhely. Másik a sport- centrum, amely 24 sportág művelésére és kulturális rendezvények, konferenciák megtartására is alkalmas. 155 hektáros ipari parkunkból 40 hektár már elő van készítve. Négy szerződést aláírtunk, legalább tízszerese azok száma, akikkel tárgyalásban állunk. Létrehoztuk az idősek gondozó házát, Bogácson átépítettük a felnőtt és a gyermeküdülőt. Mindezeknek a forrása olyan bevételre épült, amelyre a következő években, hosszú távon nem számíthatunk, tehát ezekkel nagyon jól kell sáfárkodnunk. □ Időközben a városkörnyékkel is szorosabb lett a kapcsolatuk. • Létrehoztunk egy városkörnyéki társulást, amelybe egyszer 50, egyszer 30 millió forintot tettünk. Azon kívül vállaltuk, hogy minden évben mi fejenként 300 forintot fizetünk be, a társulás többi tagja pedig 100- at. Mi sose veszünk ki belőle, ők mindig. Ezzel azt akartuk elérni, hogyha közösségi célok érdekében pályáznak, ebből biztosítsák az önerőt. Létrehoztuk a törvény által előírt oktatási, építésügyi társulást, hozzájárulunk az ügyeleti rendszer, a rendelőintézet fenntartásához, a tűzoltóság, a polgárvédelem a rendőrség működtetéséhez, támogatjuk a Volánt, ami a környékre is jó hatással van. □ S milyen a szomszédos Mező- csáttal a kapcsolatuk? • Az a 20 kilométer nem kevés. Érzemileg közel állunk egymáshoz, de ott mások az adottságok, a problémák és a lehetőségek. Érdekes helyzet az autópálya megépülte után lesz. Az M3-as a dél-borsodi régiót kettévágja, és ettől kezdődően a nyugati rész önállóan kezd fejlődni. Az építésben és a továbbiakban a csáti és környékbeli emberek munka- kultúrájára nagy szükség lesz. Szűkebb esztendőket jósol Farkas Zoltán polgármester Fotó: végh Laktanyából otthon lenne Szakáid (ÉM - SZ) - Szociális otthon kialakítását tervezi Szakáid önkormányzata az egykori laktanya épületében. Az 1960-as évektől 1990-ig használta a honvédség az épületeket, melyeknek egy részében jelenleg raktárhelyiség és lakások vannak, egy részét pedig nem hasznosítják.- A 12 kihasználatlan lakás átalakításával szociális otthont működtetnénk az épületben, a térségben ugyanis csak elmeszociális intézet van - kezdte terveik ismertetését Treznai István polgármester. - Elsőként az épület tulajdonjogát kell megszereznünk az államtól - ezt is a környező önkormányzatokkal együtt. A szociális otthon kialakítását, működtetését is önkormányzati társulási tonnában valósítanánk meg. Az átalakításra jövőre benyújtandó pályázatot is együtt írnák az önkormányzatok képviselői, s a 60-70 embert befogadó majdani szociális otthonban a beruházásban vállalt szerepe arányában kapna helyet egy-egy település. A kétemeletes téglaépületeket - melyek alatt pincerendszer húzódik - már tervezővel is megvizsgáltatták, aki nem talált szakmai akadályt a tervvel kapcsolatban. A laktanya Új program a jubiláló palkonyai óvodában Tiszapalkonya (ÉM - SZ) - Ebben az évben ünnepli működésének 20. évfordulóját a tiszapalkonyai Általános Művelődési Központ Napköziotthonos Óvodája. 1979 júniusában nyitotta meg kapuit az új tiszapalkonyai óvoda. A korábbi intézmény egy csoport számára adott helyet, az új épületben már 50 gyermek fér el.- Fejlődés jellemezte az elmúlt húsz évet: bevezették az óvodába a vizet, parkettáztak, új bútorokkal rendezkedhettünk be, a konyhát is fejlesztették, melyben jelenleg 180 fő - beleértve az iskolásokat és az időseket is - számára főznek - tudtuk meg Ládi And- rásnétól, az óvoda vezetőjétől. A múlt év végén létrehozták az Aranykéz Óvodai Alapítványt, melynek célja a hagyományőrző műhelymunka támogatása. Utóbbihoz kapcsolódik az idén kidolgozott új nevelési program is, melyet ez év szeptemberétől alkalmaznak.- A program a település hagyományainak őrzésére épül, erre fűzzük fel az aktuális ünnepekhez kapcsolódó munkát: versek, mondókák, énekek tanulását, rajzok készítését - mondta az óvodavezető. A 20. évforduló alakalmából rendezett ünnepségre már ennek jegyében készültek az óvodások: lakodalmas játékot tanultak be, valamint szüleik segítségével kiállítást rendeztek régi használati tárgyakból. Fotó: Bujdos Tibor
