Észak-Magyarország, 1999. május (55. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-31 / 124. szám

1999. május 31., hétfő Itt-hon 5 HÍRCSOKOR • Hangosabban a templomban. A hívek adományaiból és az önkormányzat támo­gatásával építettek új hangosító berende­zést a homrogdi katolikus templomban. A félmillió forint értékű hangszórók, mikro­fonok erősségét és „hasznát" a pünkösd­vasárnapi misén már érezhették is az ün­neplők és a templomba járó hívek. • Fényben és biztonságban. Már felsze­reltek 20 energiatakarékos lámpatestet az ÉMÁSZ támogatásával - mintegy hat­százezer forint értékben - Hernádkér- csen, a további 50 világosító költségeit az önkormányzat állja - mondta Kiss Zoltán polgármester. • Kezdik a sétány kialakítását. Három­száz méteres partszakaszon horgászhe­lyeket, másfél kilométer hosszan - a gát­tól a régi Hernád-hídig - sétányt, közben szalonnasütő-helyeket alakítanak ki Fel- sődobszán, a Hernád partján júniustól. Hernád-parti sétány remélhetőleg nyár végére készül el. Anya és pedagógus Alsóvadász (ÉM ­NyZ) - Pedagógus és anya. Hogy a kettő hogyan is kapcsolódik össze az Alsóvadászon élő Mészáros Kál­mánná életében? Ügy is, hogy fia, Milán iskolába megy. És úgy is, hogy mint pedagó­gus szükségét érez­te egy óvodabú­csúztató, köszönő vers megírásának.- Az én életem egy kész regény - szöge­zi le beszélgetésünk elején. De nem bo­nyolódott minden történés megismerteté­sébe, mert mint mondta: a beszélgetésre készülve rendezte gondolatait. így indu­lunk el onnan, hogy Mészáros Kálmánná 1956-ban megszületett Halmajon. Álma valóra vált Már gyermekkorában pedagógusnak ké­szült. Azt is tudta kisiskolásként, hogy Sárospatakon végzi el a középiskolát. Ak­koriban az volt a divat, hogy Mezőkövesd­re mentek a környékről, ezért ki kellett tartania elhatározása mellett. Sárospata­kon megszerette á biológiát - Koncz Éva tanárnő segítségével -, majd a nyíregyhá­zi tanárképző főiskolán biológia-mezőgaz­dasági ismeretek szakos diplomát szer­zett. Pályája kezdetén három évig Alsóva­dászon tanított, majd Homrogdon, 1980 óta pedig Selyebre jár.- A tanári pálya nélkül nem tudtam lé­tezni - és bármilyen furcsa, ez a mondat átvezet a pedagógus magánéletéhez. 1981-ben agyvérzéssel született meg Edina nevű lánya. A magatehetetlen gyer­mek tíz évig élt, és állandó ápolást, gon­doskodást igényelt, Mészáros Kálmánná viszont emellett is tanított. 1992-ben meg- születtet a fia, és szeptemberben Milán el­kezdi az iskolát. Két hét múlva pedig a ballagáson az édesanyja által írt, pedagó­gusoknak szóló köszönővenset fogja el­mondani.- A mai gyerekek kötelességtudatból adnak virágot, ajándékot. A pedagógusok azonban ezekben ritkán érzik a szeretetek a köszönetét vagy a hálát - sorolja saját tapasztalatait. - De most, hogy a fiam bal­lag, úgy éreztem a szülők és a gyerekek nevében meg kell köszönnöm az óvoda, és az óvónők fáradozásait. Az oldalt szerkesztette: Nyikes Zita Telefonszám: 46/414-022/215 E-mail: nyikes@iscomp.hu Mesék rajzokban, történetek élőben Az idei homrogdi Móra-napok érdekessége a kerítésfestő rajzverseny volt Mesenézőben a homrogdi óvoda udvarán Fotó: Bujdos Tibor Homrogd (ÉM - IMyZ) - Móra- napokat tartottak a homrog­di Móra Ferenc Általános Is­kolában pénteken. A gyer­meknapi rendezvénynek is nevezhető programsorozat­ban mindig vannak hagyomá­nyos és új elemek is. Az idei program is úgy kezdő­dött, mint az összes többi az előző években. Megnyitották, koszorúztak a névadó, Móra Fe­renc emléktáblájánál, jutalom­könyveket adtak át a diákok­nak az egész éves teljesítmé­nyükért, majd kulturális műsor következett. Mint általában, most is hívtak vendéget a Mó- ra-napokra. Serfőző Simon köl­tő-író író-olvasó találkozón me­sélt a gyerekeknek most megje­lent kötete bemutatásaként gyermekkori élményeiről. A ta­nyasi világról, az első dolgozat­ról, az első randevúkról. A kö­zel kétszáz diák köszönő tapsvi­hara után pedig az iskolai szín­játszók előadása következett, majd délután sportrendezvé­nyekkel fejeződött be a nap. Az új és a különleges idén a kerítésfestő-verseny volt Hom­rogdon. Az óvoda betonkerítésé­re varázsolhattak mesejelenete­ket a homrogdi és a környező - szikszói, alsóvadászi, csenyétei és abaújszolnoki - iskolák tanu­lói. Előre megtervezetten, mara­dandó festékkel, közel három óra alatt, a homrogdi óvodások nagy örömére.- Először megijedtünk egy ki­csit. Aztán lépésenként tervez­tük meg, hogy mit fogunk raj­zolni. Nem pontosan olyan lesz, mint a rajzon, mert nem volt annyi helyünk. Egy felhő, egy virág lemaradt róla. Igyekez­tünk színes, vidám mesejelene­tet választani. Nézegettünk me­sekönyveket is, de a tanárnő is sokat segített - mesélik a hom­rogdi általános iskola képviselői az előzményekről. Rigóczki Tí­mea, Veréb Erzsébet és Pólyák Péter kerítésfestményén sün­disznó, és epret toló vakond ké­szül. Aztán azt is mondják még a rajzszerető fiatalok, hogy érde­kes, de nem nehéz feladat ez a kerítésfestés. A formálódó többi mesefest­ményen is különböző állatok, vi­rágok, lepkék, virágok, embe­rek, törpék színesednek, soka­sodnak. Ismert vagy a diákok ál­tal elképzelt mesék részletei, fi­gurái. Nem maradtak azonban szótlanul a készítők és a müvek sem: zsűri előtt rajzuk bemuta­tásaként el is mesélték meséjü­ket a kis festők. Testvérkapcsolat és gyermeküdültetések Homrogd, Kázsmárk (ÉM - NyZ) - „Értenek a vendégek nyelvén" - mondta a kistér­ségi vezetők képzésére irá­nyuló program keretében tett romániai látogatás után Juhász Imre, Homrogd pol­gármestere. A román, francia és magyar együttműködés tavaly a Phare Demokrácia Program pályázatá­val kezdődött. A román és ma­gyar kistérségi vezetők akkor Franciaországba utaztak. Azóta már többször tartottak szeminá­riumokat - francia és román vendégek részvételével - Magyar- országon is, és hogy a három nemzetet összefogó program tel­jes legyen: április 29-e és május 1-e között a magyar és a francia résztvevők Romániába, azon be­lül is Moldvába, Suceava me­gyébe látogattak. A programban két abaúji polgármester Juhász Imre (Homrogd) és Bortnyik Bé­la (Kázsmárk) is részt vett.- Elsősorban a jó természeti adottságra épülő turisztikai léte­sítményeket néztük meg. Falusi vendégfogadókban voltunk el­szállásolva, és végiglátogattuk a környéken lévő, építészeti és történelmi szempontból is jelen­tős kolostorokat. A legfontosabb tapasztalatom pedig az volt, hogy komfortosak, jó állapotban vannak a fogadók, és vendégsze- retőek a gazdák - osztotta meg tapasztalatait Juhász Imre, Homrogd polgármestere. Kázsmárk Butizával - egy 2500 fős településsel - vette fel a test­vérkapcsolatot. De Homrogd is tervezi, hogy kölcsönös gyermek- üdültetésekkel éltetik tovább a magyar-román kapcsolatokat.- A vasárnapi istentiszteletről népviseletbe öltözött emberek jöttek ki a templomból. Eleve­nen élő szokásokat, hagyomá­nyokat láttunk. Ez ragadott meg a legjobban, mert nálunk nincs igazi faluközösség - fejezte be beszámolóját Juhász Imre. Sportos hagyományőrzés Felsővadász (ÉM) - Harmadik éve rendezték meg a felsővadá­szi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában a már hagyományos sportrendezvényt, a Rákóczi-ku- pát. Foci- és kézilabda-mérkőzé­sek várták a környék diákjait. Szikszó, Alsóvadász, Felsőva­dász, Homrogd, Krasznokvajda és Miskolc küldött csapatokat. Fociban a szikszói Szepsi Csom­bor Márton Általános Iskola csapata, kézilabdában pedig a homrogdi Móra Ferenc Általános Iskpla csapata vitte el idén a Rákóczi-kupát. Sziklakért Szikszón. A közművelődési intézmény környezetét rendezve - az intézmény kezdeményezésére - ala­kították ki a sziklakertet a Petőfi Sándor Művelődési Ház előt­ti területen Szikszón. Az újdonság, látnivaló most gyarapodik és népesül be növényekkel a kisvárosban. Fotó: Végh Csaba Részt vettek a mozgásban Kupa (ÉM - NyZ) - Délelőtt kevesebben, délután azon­ban már többen mozogtak a kihívás napján, május 26-án Kupán. A sport mellett még­is a részvétel volt a legfon­tosabb. Reggel 6 órakor kocogással kez­dődött a kihívás napja a 212 fős csereháti településen. Délelőtt összesen 45-en mozogtak, az isko­lások hazaérkezése után, délután azonban megemelkedett a moc­canni vágyók száma. Kötélhúzás, zsákfutás, kerékpárverseny kö­zül választhattak az érdeklődők. A helyi fiatalok pedig a szikszói rendőrség munkatársaival mér­kőztek meg. A tizenötperces „adagokat” összesítve a résztve­vők száma végül 1035 lett. Még Lukács László, a község polgármestere is futott. Ahogy mondta: délelőtt egy-két kört a szervezés miatt, délután azon­ban ténylegesen is. Közben pe­dig folyamatosan konzultált a versenytárssal, a 670 lakossal bíró Balatonmogyoród’ polgár- mesterével. Este aztán megtud­ták, hogy a Balaton partján több mint 4000 pontot sikerült össze­gyűjteni. Fogadó a Csoma-kúriából Rásonysápberencs, Halmaj (ÉM - NyZ) - A rásonysáp- berencsi Csoma-kúriából rövid időn belül vendégfo­gadó és bemutató udvar lesz - ezt tervezi az épület tulajdonosaként a halmaji szövetkezet. A Csoma-kúria épülete a rá- sonysápberencsi önkormány­zat tulajdona volt, a mögötte lévő udvar viszont már a ter­melőszövetkezeté, praktikus­nak tetszett tehát, amikor négy évvel ezelőtt a halmaji Agráripari Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet meg­vásárolta a kúria épületét. Azóta újravakolták a földszin­tes épületet, javítottak a tetőn, hogy ne ázzon be, a pincét pe­dig teljes egészében felújítot­ták, és már szövetkezeti összejöveteleket is tartanak benne.- Másfél hektáros gyönyörű park és gazdasági udvar veszi körül a kúriát. Azért gondol­tunk falusi vendégfogadó ki­alakítására, mert a környéken nincs ilyen. Az őshonos álla­tokból pedig bemutató parkot szeretnénk. Rackajuh, szürke marha, bivaly, mangalica - so­rolja a szövetkezet elnöke, Ba- di István. Az előparkot is ki­csinosítják, de nem zárják el a rásonysápberencsiek elől: a majálist most is ott tartották. Két-három év - ennyi még kell, hogy minden rendben le­gyen. A látogatóknak pedig programként gyalogos, foga- tos, lovas kirándulásokat is kínálnak majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom