Észak-Magyarország, 1999. május (55. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-17 / 113. szám

1999. május 17., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG I Itt-hon 5 hírcsokor • Járdafelújítás. Járdafelújításra és járda­építésre pályáznak Homrogdon. A körül­belül egy kilométernyi gyalogutat „felfrissítenék", ahol pedig hiányzik, ott építenének. Közel hét és fél millió forint­ra volna szükség, pályázatukat május 30- áig juttatják el az Útgazdálkodási és Ko­ordinációs Igazgatósághoz. • Környezettisztítás. A szeméttárolót szeretnék rendbe tenni, az illegális szemét­lerakóhelyet pedig felszámolnák Kázsmár- kon. A falu ivóvízkészletét biztosító, mély­fúrású kutak karbantartását is szeretnék el­végezni. A környezetvédelemi munkákkal kapcsolatos pályázatát május végéig nyújt­ja be a kázsmárki önkormányzat. • Hely a csereüdültetéshez. Mint a Szent István Király Szövetség tagjához Erdélyből és az ország más részeiből is gyakran érkeznek Szentistvánbaksára vendégek. A településen hiányzik azon­ban a befogadó szálláshely. Pályázati pénzből a volt iskola épületét szeretnék felújítani. Legkésőbb június közepéig pályáznak. A közösségi ember Rásonysápberencs (ÉM - NyZ) - Még az idősebbek is Magdika néninek hívják Balogh Lajosnét. Úgy gondol­ja, hogy talán tisztelet­ből. Aktív, közéleti em­ber, és ha valakinek valami gondja van, hozzá fordul Rásony- sápberencsen.- Egyszer még ki­tüntetést is kaptam a társadalmi munká­mért - kezdi. Az is kiderül, hogy a rend­szerváltás óta tagja az önkormányzati tes­tületnek. Az ünnepségek megszervezése nem nagy gond, de annál nagyobb a segé­lyek szétosztása. Ahogy mondja: nehéz el­dönteni ki a. szegény, és ki nem, a pénz pedig befolyásolja az emberek életét. Ar­ról is ejt néhány szót, hogy ügyes-bajos dolgaikkal gyakran keresik fel a község­beliek, és úgy gondolja: haragosa sincs a faluban. Az pedig már az élettörténetéhez tartozik, hogy nem is rásonysápberencsi. „Közel a szívemhez"- 1965-ben költöztünk ide, a második fiam már itt született. Én abaújalpári vagyok. A férjem viszont agronómus volt, és ideke­rült a téeszhez. Aztán elváltunk, ő elment, én maradtam a két fiammal. Egyikük ma Szikszón, másikuk Nagyorosziban lakik. Hívnak, de itt van az én életem. Balogh Lajosné már nyugdíjas, de még dolgozik a halmaji agráripari szövetkezet­nél. Fél ötkor kel, későn ér haza, nyáron legtöbbször éjszaka 11-kor. Többféle felada­tot lát el, ő vezeti a Kázsmárk határában lévő Liliom-tanyát, a juhtelepet, a rásony­sápberencsi tintaüzemet, hozzá tartozik a keverőüzem, s őt bízta meg a szövetkezet a kastély gondnokságával is.- A föld, az állat közel áll a szívemhez. Édesapám juhász volt, tőle tanultam. Most is van negyven anyajuhom, és a kisbárányok. Egy időben őzikéket is tar­tottunk otthon, a fiaim sebesülten hozták haza. Még ikergidáink is voltak. Minden­féle állatom, de most aprójószág sincs, a vadászkutyám széttépné - meséli. Mie­lőtt pedig a Trabantjába szállna, hogy az ebédet vigye a tanyára, megjegyzi az au­tóról: „Látják, még ez is zöld, mint a ter­mészet!" Balogh Lajosné Az oldalt szerkesztette: Nyikes Zita Telefonszám: 46/414-022/215 E-mail: nyikes@iscomp.hu Először utaztak a kisvonattal. Ötödik éve minden év­ben elmennek a miskolci Vadasparkba a csobádi óvodások, az idei - az önkormányzat segítségével, a farsangi bál bevételéből és a Nemzeti Ifjúsági és Sport Alapítvány által húszezer forinttal támo­gatott - kirándulás azért volt különleges, mert először utaztak kis­vonattal a gyerekek. Csobádról az önkormányzat buszával érkeztek a bükki kisvasút diósgyőri végállomásához, felvonatoztak Lillafü­redre, sétáltak, uzsonnáztak, majd a Vadaspark következett - szinte egyöntetűen a medve és a tigris tetszett leginkább a kis látogatók­nak. Bár már hiányolták a születendő kistigriseket. (Felvételünk az indulás pillanatában készült, a 18 kisgyerek és a kísérőnevelők inte­getnek.) Fotó: Czapák Veronika Gyűjtik, mert pénzt látnak benne Legjobban a csipke fizet a gyógynövények közül, biotermékként a piaca is biztos így szárad a galagonyavirág - mutatja Bállá Ferenc Fotó: vajda János Gagyvendégi (ÉM - NyZ) - Majd öt évvel ezelőtt kezd­tek a gyógynövénygyűjtésbe a Csereháton. Egyre többen gyűjtenek, a növények már biotermékek, a vágóberen­dezések viszont egyelőre még hiányoznak. A munkanélküliség enyhítése céljából indította be a Csereháti Terület- és Gazdaságfejlesztő Központ a gyógynövénygyújtési programját négy és fél éve. Má­ra már a Csereháton - a Ruda- bányától, Rakacaszenden, Ga- radnán és Kázsmárkon át Gagy- vendégiig elterülő területen, összesen 21 településen - közel ötszáz ember került kapcsolatba valamilyen formában a gyógy­növénnyel. Legtöbben azonban még csak pénzt látnak benne, a növények gyógyhatásaival nin­csenek tisztában. Gyűjtenek vagy a felvásárlás­ban, szállításban, szárításban dolgoznak, de termesztenek is gyógynövényeket a Csereháton. A Borsodi Sörgyárral kötöttek szerződést, 250 hektáron így sör­árpát termesztenek, sokan pró­bálkoznak a bodzával is, de a vadon termő növények közül nem lehet minden növényt ter­meszteni, „kultúrába állítva" ugyanis már legtöbbször nem hoznak annyi termést, mint sza­badon.- Az a koratavaszi tapaszta­lat, hogy ebben az évben nem nagy az igény a gyógynövények iránt. Tavaly öt millió forint ér­tékben vásároltunk fel. Legin­kább a csipkebogyó és a boróka­bogyó kelendő a piacon. Húsz tonna csipkebogyót gyűjtöttek be, hat és fél tonna borókabo­gyót értékesítettünk - sorolja Bállá Ferenc, a gyógynövény- progam vezetője. A tavaszt a kökényvirág gyűj­tésével kezdték, jelenleg gala- gonyvirágot gyűjtenek, majd kö­vetkezik a bodzavirág, a hársvi- rág, az orbáncfű, júniusban-júli- usban pedig az ezerjó fű. A 2500 hektárnyi terület ellenőrzött te­rület - semmilyen vegyianyag­gal nem fertőzik a növényeket, gyár sincs a közelben -, így a központ tagja a Biokultúra Egyesületnek. Biotermékeket ál­lítanak elő, leginkább pedig a Herbária vásárol tőlük.- Nagy gondot fordítunk erre, a biotermék ugyanis eladha- tóbb, biztosabb iránta a keres­let. És a piaca is fejlődőben van. A gázolajjal működő szárítót majd napelemes száritóval sze­retnénk felváltani, és egy vágó­gép is kellene. így kész áruval jelenhetnénk meg a piacon - mondja terveiket a programve­zető. V0 Idén nyáron - a szociális föld- munkaprogram pályázatán nyerve - oktatásba kezdenek. Helyben mutatják be a gyűjtési módokat, ismertetik a gyűjtőket a növényekkel. Új embereket is szeretnének beszervezni, télen pedig a gyógynövényekről és a biotermesztésről hallhatnak majd előadásokat az érdeklődők. Majális gyermeknapon Hernádkércs (ÉM - NyZ) - Alámosta az eső a majálisra alkalmas területet a Hernád partján, így Felsődobsza, Nagykinizs, Kiskinizs és Hal- maj május 29-én, a gyermek­napon ünnepli a májust. Állandóan esett az eső május elseje előtt, ezért nem tudták megfelelően előkészíteni a Her- nád-parti Füzest az ünneplés­hez. A rendezvény azonban nem marad el, csak május 29- ére, gyermeknapra halasztották- tudtuk meg Kiss Zoltántól, Hernádkércs polgármesterétől. A négy község évek óta ha­gyományos közös rendezvényén délelőtt fél 11-re várják az ér­deklődőket. A műsorban fellép a Nagyidai Néptáncegyüttés, lesz divatbemutató, sportvetél­kedő, de hőlégballonnal még a magasba is felemelkedhetnek a kíváncsiskodók. Szórakozás közben pedig ingyen ebéddel meg is vendégelik majd a tele­pülések lakóit és az odaérkező vendégeket. Tölgyerdőt telepítenének Kázsmárk, Léh, Rásonysáp­berencs (ÉM) - Erdőtelepí­tésre adott be pályázatot május 3-án Kázsmárk, Léh és Rásonysápberencs önkor­mányzata. A regionális kísér­leti programtól munkát re­mélnek a település vezetői. Tölgyerdőt telepítenének, ha nyernek az Egri Regionális Phare Iroda pályázatán - mondta Medve Ferenc, Rásony­sápberencs polgármestere. A közösségi jellegű erdőtelepítést és annak előkészítését célzó program első fordulójában 10,3 hektárt ültetnének. Megvennék az eszközöket is - traktort, ekét, tárcsát -, utána pedig évente 10-10 hektárnyi csemeté­vel bővülne az ültetvény. Az öt éves programidő alatt több mint 50 hektár tölgyes alakul­hatna ki a területen, Léhen 10, Kázsmárkon 25, Rásonysápbe- rencsen pedig 15 hektár tölgyer­dő telepedne meg. Először az erdőtelepítés, ké­sőbb az erdőművelés juttatná jö­vedelemhez a községek lakossá­gát, és ez mindenképpen fontos akkor, amikor a megélhetésből adódnak a gondok - jegyezte meg a pályázat kedvező elbírálá­sát remélve Medve Ferenc. Park a község központjában Aszaló (ÉM) - Különböző és több tucat facsemetét, bokro­kat ültettek el Aszaló központ­jában, a református templom melletti területen a közelmúlt­ban. Korábban egy épület volt a területen, azt az önkormány­zat lebontatta. A mostani par­kosítást pályázaton nyert pénzből, kilencvenezer forint­ból tudták megoldani a község forgalmas helyén - tudtuk meg Saminé Matlák Magdol­nától, a település jegyzőjétől. A füvesítés még hátra van, és bár hivatalos átadási ceremó­nia nem lesz, május végére el­készül, évek múltán pedig ár­nyassá válik az üde színfolt Aszalón. Épül az Esély Elkezdődtek és folytatódnak a homrogdi Esély Közösségi Ház építési munkála­tai. A március­ban lerakott ala­pokra már a fala­kat húzzák. A munkanélküliek képzésének, mun­kaerő-közvetítés­nek és családgon­dozónak is helyet adó intézmény várhatóan decem­ber végére készül el. Fotó: B.T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom