Észak-Magyarország, 1999. május (55. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-07 / 105. szám
1999. május 7., péntek ÍSUK-MAGYARORSZÁG * Szín-lap 8 A i'i A'i.1 A '•) A 'A ■ 0 í 0f A'k'i'1,1 (A Latabár Endre Kiskunhalas, 1812. XI. 15. - Miskolc, 1873. VII. 8. Színész, karnagy, színiigazgató, fordító, a Latabár-szí- nészdinasztia őse. Jogi tanulmányait abbahagyta, és családjával összekülönbözve egy debreceni társulathoz állt. A kassai és kolozsvári évek után 1857-ben ő nyitotta meg a tűzvész után újjáépült miskolci színházat. Déryné szerint korának egyik legjobb színésznevelője volt. Latabár Kálmán, id. Szabadka, 1855. II. 16. - Bp„ 1924. Vili. 6. Színész,, Latabár Endre fia. A színipályát 1870-ben Kassán édesapja társulatánál kezdte, majd Pécsett, Kolozsvárott, Szegeden játszott, később a Nemzeti Színházba hívták, onnan a Várszínházba került, évekig a Színművészeti Akadémia titkára volt. Latabár Árpád, id. Miskolc, 1878.IX.19. - Bp., 1951. Vili. 22. Színész, id. Latabár Kálmán fia, Latabár Endre unokája. Már gyermekként színpadra lépett, később elvégezte a Színművészeti Akadémiát, több vidéki társulatban játszott. A Fővárosi Operettszínházban két fiával együtt is gyakran fellépett. Előbb táncoskomikusként, majd operettbuffóként ismerte, szerette meg a közönség. Latabár Árpád, ifj. Sátoraljaújhely, 1903. X. 22. - Bp., 1961. XII. 1. Színész, id. Latabár Árpád fia. Már 16 éves korában fellépett, később a Várszínház tagja volt, játszott Ungvárott és szlovákiai városokban is. Később Kálmán bátyjával évekig turnézott külföldön. Itthon a legtöbb fővárosi színházban játszott, 1954-től haláláig a Fővárosi Operettszínház tagja volt. Latabár Kálmán Kecskemét, 1902. XI. 24. - Bp., 1970 1. 11. Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész. Id. Latabár Árpád fia. A Várszínházban kezdte pályáját mint táncoskomikus, később a Fővárosi Operettszínházhoz került, majd vifJéken szerepelt. 1927. és 1933. között Árpád öccsével külföldön turnéztak mint komikusok és akrobaták. Az 1930-as évektől filmkomikusként is egyre népszerűbb lett. Latyi - hasonlóan Honthy Hannához - a magyar operett jelképe lett. Latabár Kálmán, ifj. Bp., 1938. XII. 7.Jászai Mari-díjas színművész. Latabár Kálmán fia. A színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után Pécsre került, majd a Fővárosi Operettszínház tagja lett. Elsősorban táncoskomikus szerepekben ismerhette meg a közönség. Latabár Árpád, legifjabb Bp. 1963. V. 5. A híres színészdinasztia legfiatalabb tagja, Latyi unokája. Az esztergomi ferences gimnáziumban érettségizett. 1982-ben a zalaegerszegi színházba került, itt Ruszt József tanítványaként kezdte a színészi pályát, majd Pécsre, ’87-ben pedig Kecskemétre került. A családi hagyományoknak megfelelően elsősorban operettekben - táncoskomikusként - lép fel. A két Latabár: Kálmán és Árpád a miskolci Latabár Endre utcában Atyai örökség 1928-ban, a Király Színház egy nem túlságosan nagyigényű francia zenés vígjátékában először szerepelt együtt a három Latabár: az atya, és két pompás színészcsemetéje, Árpád és Kálmán, akik ezt követően - mivel itthon éppen komikusapály volt, ők tehát nehezen, vagyis se- hogysem boldogultak - világ körüli útra indultak - mint artisták. A Király Színház operettjében nagy sikere volt a két Latabár fiúnak. Akrobatikus táncaikkal újat, addig ismeretlent nyújtottak a zenés színpadon. Mintha örökmozgók lettek volna. Megállíthatatla- nok. Lázár Ödön, aki akkor Beöthy Lászlótól már átvette a Király Színház kormánykerekét, nem győzte dicsérni őket, természetesen mindig az idős Latyi jelenlétében:- Nahát, Latyikám, én már sok mindent láttam életemben, bejártam a világot, de ilyen kecses és bravúros táncosokat, mint a fiaid, ilyenekkel még sosem találkoztam, ezek tökéletesen megtanulták a mesterséget... Az öreg Latyi sértődötten kapta fel a fejét és közbevágott:- Mi az, hogy megtanulták?! Az ilyet kérlek nem lehet megtanulni... Ezt csak örökölni lehet, Lázókám! (Bános Tibor: Mosolyország Nyolcvan év színészanekdotái. Bp., 1988.) Az összeállítást készítette: Filip Gabriella Címszerepben: Miska, a táncoskomikus A Mágnás Miska című operett bemutatója a Miskolci Nemzeti Színházban Miskolc (ÉM - FG) - Szirmai Albert Mágnás Miska című operettjét mutatja be ma este 7 órától a Miskolci Nemzeti Színház társulata. A korábbi bemutatóknak, a népszerű filmváltozatnak, az slágerré lett daloknak köszönhetően a Mágnás Miska című operett története nem jelent különösebb meglepetést a közönségnek. Igaz, a műfaj sajátosságai miatt a legtöbb operett hasonló hagyományok, hasonló sablonok szerint épül fel. A megszokott szerkezettől annyiban tér el a Mágnás Miska, hogy a főszerep nem a bonviváné, nem a primadonnáé, hanem a táncoskomikusé. Éppen az ő személyétől, színészi játékától függ, hogy képes-e megleckéztetni a mágnás társaságot, és mennyire tudja megnevettetni, felvidítani a közönséget. A Miskolci Nemzeti Színházban hármas szereposztásban játsz- szák Miska szerepét, a ma esti premieren Magyar Attila lép színpadra mint lovászfiú, és válik a szemünk láttára gróf Eleméry Taszilóvá. Marcsa viszont csak ________________________i__________ ü A Mágnás Miska legnépszerűbb dalai • Hoppsza, Sári • A nő szívét ki ismeri • Fáj, fáj a szívem • Úgy szeretnék boldog lenni • Tasziló a neve • Adj egy csókot tillárom haj • Ó suhogó selyem szálak • Cintányéros cudar világ • Csiribiri kék dolmány egy van! Kovács Vanda mutatkozik be Miska menyasszonyaként, majd pedig grófkisasszonyként. A túzrőlpattant mosogatólány és a talpraesett lovászfiú esetét az úri társasággal Bakonyi Károly találta ki. A zene Szirmai Albertét dicséri, a dalszövegek Gábor Andort. Az operett bemutatóját 1926. február 16- án tartották a Király Színházban. Többek között Latabár Árpád, Lábass Juci, Király Ernő, Fedák Sári, Rátkai Márton vitte sikerre a darabot. Annak idején kétszáznál is több előadást tartottak a Király Színházban. De színre került Bécsben, Berlinben, Milánóban, Belgiumban... A filmváltozatot pedig ma is gyakran műsorra tűzik a televíziók. A miskolci színházban legutóbb két évvel ezelőtt a kassai Thália Színház vendégjátékának köszönhetően az új szabadtéri színpadon láthattuk az operettet. A nagyszínházi sorozat után ezt az előadást is kiviszik majd a szabadtérre, sőt, a tervek szerint a következő évadban is műsoron tartják a Mágnás Miskát. Bemutató előadás 1999. május 7-én, pénteken este 7 órakor MÁGNÁS MISKA Szirmai Albert operettje 3 részben Próza: Bakonyi Károly Versek: Gábor Andor Szereposztás: Korláthy grófVarga Gyula Korláthy grófnéPéva Ibolya Rolla, a lányuk Kertész Marcella m. v. Major Melinda NagymamaKomáromy Éva Baracs, mérnökKiss József Nógrádi Gergely m. v. Molnár Erik Miska, lovászfiú Magyar Attila m.v. Vida Péter m. v. Dézsy Szabó Gábor MarcsaKovács Vanda Pixi grófKiss László Homonai István Mixi gróf Ifj. Latabár Árpád m. v. Leopold, főkomornyik Molnár Sándor Tamás Kriston Ákos Eleméry Tasziló gróf, Afrika-vadász Puskás Tivadar Molnár Sándor Tamás Valamint: személyzet, cigányok, vendégek, egyéb grófok, grófnék, úri társasága Miskolci Nemzeti Színház énekkara és a Színitanoda IMII. évfolyamos növendékei Díszlet-jelmez: Juhász Katalin Ügyelő: Füsti Molnár Ágota Asszisztens: Pöltz Júlia Koreográfus: Majoros István Vezényel: Regős Zsolt RENDEZŐ: HEGYI ÁRPÁD JUTOCSA Hetedszer is Latabár, másodszor is Mixi Legifjabb Latabár Árpád büszke a családjára, de érzi a dinasztia terhét is Miskolc (ÉM - FG) - A Lata- bár-név mindenütt mértéket, minőséget jelent. Miskolcon ahol a színészdinasztia alapítójáról utcát neveztek el, ahol a családi sírbolt zarándokhely - különösen nehéz lehet Mixi szerepe, ha a kissé habókos grófot a legifjabb Latabár Árpád alakítja.- Amikor megérkeztem Miskolcra, zuhogott az eső. Taxiba ültem, és arra kértem a sofőrt: a Latabár Endre utca érintésével jöjjünk a színházba - kezdi visszaemlékezését legifjabb Latabár Árpád, aki a Mágnás Miska című operettben Mixiként lép színpadra. - Talán 4 vagy 5 éves lehettem, amikor először jártunk itt a családdal, akkor vittek el az avasi temetőbe is, de ezek már nagyon halvány emlékek. És most nem elsősorban a nosztalgiázás, hanem a szerep, a színészi feladat miatt jöttem Miskolcra. A legifjabb Latabár miskolci megérkezése másoknak is emlékezetes marad. Úgy mesélik: belépett a színház titkárságára, bemutatkozott, és kabátja alól előhúzott egy szál szegfűt, majd még egyet, és még egyet... Sorra köszöntötte a hölgyeket.- Le sem tagadhatná, hogy Latabár! - állapították meg első belépése után a színház dolgozói.- Büszke vagyok a családomra, a Latabárok sikereire, de érzem ennek a névnek a terhét is - ismeri el a művész. - Apám már tudta, milyen nehéz ilyen elődök után színpadra lépni. Talán ezért ellenkezett olyan hevesen, amikor kiderült, hogy én is színész akarok lenni. Hogy miért akart színész lenni, erre a kérdésre nem nagyon tud válaszolni. Fel sem merült benne, hogy más pályát is választhatna. Már 10 éves korában játszott a Latabár Árpád, a legifjabb Cirkuszhercegnő című operettben. Ráadásul édesapja partnereként.- Ennek a közös szereplésnek sem örült az apám, de én csak erősködtem. Végül, aki eredetileg megkapta a szerepemet, megbetegedett, így én állhattam a helyére. Apámmal ekkor léptünk együtt színpadra először és utoljára ugyanabban a darabban. Bár elég gyakran szerepeltünk különböző szerkesztett programokban, show-músorok- ban. Sőt, régebben kísértem is az apámat - mint dobos... A dobolás gyökereit keresve a zongorához jutunk, a zongorától pedig a különórákig.- Rengeteg különórára jártam, Fotó: Éder Vera de nem azért, hogy felkészüljek a színészi pályára, hanem hogy pótoljam hiányos iskolai tanulmányaimat. Sohasem voltam kitűnő tanuló. Talán ezért is vittek el nyolcadik után Esztergomba, a ferences gimnáziumba, mondván: majd a papok megreguláznak. De talán azért is, mert az apám szintén oda járt. Nagyon sokat köszönhetek a tanáraimnak, hálával gondolok rájuk, pedig akkor rendkívül nehéz volt megfelelni az elvárásaiknak. Dobolni nem lehetett a kollégiumban, a színházba sem mindig vitték a színészfiút, azt mondták a tanárai, tanuljon inkább, neki úgysem jelentene újdonságot egy-egy előadás.- Ugyan mikor jártam volna színházba?! Csak a szünetekben utazhattunk haza. Olyankor aztán megnéztem mindent, amit csak lehetett, és mentem apámmal a fellépéseire. A kimenőket pedig a repülőtéren töltöttem, ahol a vitorlázó repüléssel kezdtem foglalkozni, most a motoros sárkány a mániám, a legjobban azt szeretem, ha elvisznek egy kicsit múrepülni. Talán tízéves lehettem, amikor a balatoni rendőrök, akik ismerték az apámat, felvittek engem is egy kis szemlére. Ahogy esztergomi diák lettem, mindjárt megkerestem az ottani repülőteret. Egyik osztálytársam 20 forintért adta kölcsön a Babettáját, hogy délutánonként kijussak a reptérre, és még időben vissza is érjek a kollégiumba. Hogy el ne felejtsem, amikor megérkeztem Miskolcra, az első kérdésem az volt, hol van a Latabár Endre utca, a második pedig, hogy hol van a repülőtér?! A miskolci repülőtérre még nem jutott el a legifjabb Latabár, egyelőre a színház, a felkészülés tölti ki az idejét. Ismerkedik a társulattal.- Mixi nem jelent újdonságot, Kecskeméten már játszottam ezt a szerepet. Viszont nincs két egyforma rendezés. Még akkor is szükség van a felkészülésre, ha találkoztam már a szereppel is, és ismerem a rendezőt is. Hegyi Árpád Jutocsa direktor úrral korábban dolgoztam Zalaegerszegen, Kecskeméten. Elég jól összebarátkoztunk Az egy bolond százat csinál és a Mária főhadnagy próbái során. Mindig hívott Miskolcra is, én pedig nemet mondtam. Soha nem értette, miért utasítom vissza a hívását. Most meg már én nem értem, miért is utasítottam visz- sza?! Őszinté mondom, nagyon jól érzem magam Miskolcon.
