Észak-Magyarország, 1999. május (55. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-06 / 104. szám
1999. május 6., csütörtök Itt-hon 6 HÍRCSOKOR • Újratemetés. Négy érckoporsót találtak Tolcsván az egyik helyi cég beruházása során a közelmúltban. A feltehetőleg az 1790-es évekből származó leletek közül egyet a Hermann Ottó Múzeum munkatársai vizsgálnak, míg hármat az önkormányzat újratemettetett. • Anyák napja. A sárospataki református temetőben is megemlékeztek az élők sorából már eltávozott édesanyákról anyák napja alkalmából. Az eseményen beszédet mondott és igét hirdetett Virágh Sándor református lelkipásztor. IIM225 A hotykai Makkoshotyka (ÉM - BSZA) - Gyárfásné Bar- tus Rózsa a legutóbbi önkormányzati választások során került a mak- koshotykai polgármesteri székbe. Korábban, valamikor a tanácsi rendszer idején már részt vett a helyi közéletben, községi elöljáróként is tevékenykedett, az elmúlt két önkormányzati ciklus alatt mégis csupán szemlélte a faluban történt eseményeket. Makkoshotykán született, az általános iskolát is helyben végezte. Az érettségi után dolgozni kezdett, időközben elvégzett egy középfokú építőipari árkalkulá- tori, valamint egy számítógép-kezelői tanfolyamot. Nem hatalomvágyból Ezután vállalt először közéleti szerepet. Csaknem egy évtizedes szünet után indult el az önkormányzati választásokon a polgármesteri székért.- Nem hatalomvágyból lettem polgár- mester - mondja. Életfelfogása szerint „csak az alázat emel fel és csak a gőg dönthet le”. Ennek szellemében él és végzi a munkáját. Mint elmondja, azért vállalta a munkát a településért, mert úgy érezte, a Hotykán lakó emberek nagy része változást kíván, s tennie kell valamit szülőfalujáért, valamint az ott élő emberekért. Makkoshotykán a képviselő-testület tagjai egyöntetűen a hegyaljai falu fel- emelkedésért dolgoznak, ennek eredményei már az eltelt öt hónapban is megmutatkoztak - hangsúlyozza a polgármester. Amellett, hogy a művelődési házban működő orvosi rendelőt sikerült nagymértékben fejleszteni, a rendőrséget is visszaköltöztették régi helyére. Gyárfásné Bartus Rózsa nagy hangsúlyt fektet arra, hogy jó legyen a kapcsolata a falubeli emberekkel. Szívesen beszélget mindenkivel az utcán, a nap minden időszakában kíváncsi a makkoshoty- kaiak gondjaira. Úgy gondolja, ennek a hozzáállásnak tulajdonítható, hogy a legutóbbi falugyűlésen a helyi emberek soha nem látott érdeklődést mutattak a település dolgai iránt. A polgármester tele van elképzelésekkel azzal kapcsolatban, hogyan is lehetne még szebbé, otthonosabbá tenni Makkos- hotykát. Véleménye szerint elsőrendű kérdés a munkanélküliség csökkentése lenne a településen. Ezen kívül az elöljáró számtalan elképzelést forgat a fejében, amelyet az elkövetkezendő három és fél évben szeretne megvalósítani. Az oldalt szerkesztette: Bódisz Attila Telefonszáma: 06-60-496-578 E-mail: bodisz@usa.net polgármester Gy. Bartus Rózsa Halászlével ünnepelnek a zsadányi halászok Előkészületek a halászathoz (Kocsis Boldizsár - balra - és Smajda András): feszül a varsa Fotó: Bujdos T. Sárazsadány (ÉM - PTA) - A Bodrog-parti Sárazsadány mindig híres volt jó halászhelyeiről. Az egykor önálló Sára településéről származó halászhagyományokat évtizedeken keresztül őrizte a falu, mára azonban a leglelkesebb halászoknak is kedvét szegték a tolvajok. A 73 éves Kocsis Boldizsár 13 éves kora óta halászik. Gyerekként mindig a szüleivel ment ki a vízre, ott leste el a mesterség csínját-bínját. Megszerette ugyan a halászatot, de iskolába is vágyott. Elvégezte a kereskedelmit, nyitott egy vendéglőt, de a halfogásról sem mondott le. A háború alatt azonban kifosztották a kiskocsmát. Még a speciális tölcséreket is elvitték a katonák, pedig azt sem tudták mire való - meséli.- Aztán már nem kezdtünk bele újra, inkább a halászattal foglalkoztunk. Amikor megalakultak a termelőszövetkezetek, nekünk is be kellett lépni. Az sem volt könnyű, mert apámnak volt egy bérleménye és kizsák- mányolónak minősíttettünk. Végül ‘49-ben beengedtek a szövetkezetbe. Tulajdonképpen nem változott semmi, ugyanazzal a hálóval, ugyanazt csináltuk. De a halat nem mi értékesítettük: azt be kellett szolgáltatni. A rendszerváltozás után visszaállhatott volna a régi értékesítési forma, csakhogy egyre többen hagyták abba a halá- szást. Köszönhető ez annak is, hogy sorra lába kélt a kivetett varsáknak, a vízre kötött csónakoknak és más eszközöknek. Aztán egyre elharapódzott a tolvaj- lás. Míg kezdetben csak 1-2 varsát vittek el a sok közül, mára már nem ritka, hogy mindet, 18- 20-at is elvisznek. Halászni pedig lehetne a halban bővelkedő Bodrogban. Csak tudni kell, hogy melyiket mikor és hol lehet kifogni. A csuka például néha 5-6 évre „eltűnik” a vízből, majd hirtelen rengeteg lesz belőle. Úgy mint tavaly, meg az idén. Mindegy, hogy milyen halról van szó, a halfogás művelete, fortélya mindenképp szeretni való foglalatosság a halászmesterek számára. A halvacsora azonban már más lapra tartozik, ott különböznek az ízlések. A halász ünnepe, ha elkészítheti, amit fogott. Kocsis Boldizsárnak a süllő a kedvence, a töltött csukát viszont nála senki nem készíti el jobban. Bátran állíthatja ezt, hiszen Szegeden aranyérmet is nyert az étekkel.- A jó halétel titka a fűszerezés, a töltötthalé is az - állítja. - Nincs pontos utasítás, amit követni lehetne, érezni kell, hogy miből mennyi szükséges. Egyszerűen elkészíthető étel, és nagyon finom. Hogy mindenki kipróbálhassa, elárulom a receptjét is. A töltött hal Kezdetnek készítsük el az alaplevet - ajánlja Kocsis Boldizsár: a vöröshagymát lereszeljük, majd zsiradékon megdinsztel- jük, és megpaprikázzuk. Zsír nélkül elkészített lecsót is adjunk hozzá. Öntsük rá az előzőleg apró halakból készített levet. A csukát - egy 70 dekás halból már kiadós ebéd készíthető - megnyúzzuk. A farokrészt nem kell levágni. A hal húsát megszabadítjuk a gerinctől, majd apró darálóval ledaráljuk. Ezt megpirítjuk hagymán, majd paprikát, borsot, sót, fokhagymát, 2 tojást és egy kis lisztet teszünk hozzá. Próbaképp egy kis kanálkával főzzünk ki a masszából, ha szétesik, kell még bele liszt. A tölteléket a bőrbe tesszük, ügyelve arra, hogy ne feszüljön meg nagyon, a főzéskor ugyanis megdagad a töltelék. A maradékból gombócokat formázhatunk. Mindezt belehelyezzük a már elkészített alaplébe, és körülbelül fél óráig főzzük. Felszelve tálaljuk. Évente százmilliót költenek a végardói fürdőre Sárospatak (ÉM - BSZA) - Csaknem nyolcvanmillió forintos beruházás kezdődött Sárospatakon a Végardói Strandfürdőben. A gyerekek új tanuszodát kapnak, amely azt a területet örökli, ahol a jelenlegi öltözőhelyiségek állnak. Az új öltöző épületében az átöltözés mellett lehetőség lesz a zuhanyzósra is, ezen kívül büfé áll majd a fürdővendégek rendelkezésére. Az önkormányzat lecseréli a régi, téli fürdőzést garantáló sátrat. Jánosdeák Gábor, a város polgármestere arról tájékoztatott, hogy a fürdő rekonstrukcióját négy ütemben kívánják végrehajtani. Ezek közül az első blokk már elkészült, akkor a nagymedencét újították fel, amelyet egyben vízforgató berendezéssel is elláttak. A második ütem a már részletezett munkákat foglalja magában, míg a harmadikban a jelenlegi termálmedencét kívánják vízforgatóval ellátni, látványcsúszdát építenének hozzá, valamint az idősebb emberek számára kör alakú ülőfürdőket alakítanának ki. Egyelőre távlati terv, de a városnak mindenképpen szüksége lenne egy 50 méteres nagymedencére, emellett a fürdő területén kialakított kereskedelmi és kiszolgáló egységek is felújításra szorulnak - tudtuk meg a polgármestertől. A felújítások következtében a város évente 100-100 millió forintot költ a végardói fürdőre. A harmadik és negyedik ütem elkészítéséhez az önkormányzat pályázatokat nyújt be. Zajlik a fürdőfelújítás Fotó: Bujdos Tibor A város lakói szinte nem is veszik észre a turistákat, mert főként a várba, vagy a nagykönyvtárba és a főiskolára mennek. A kirándulók többnyire elégedettek, de rengeteget panaszkodnak a szállás- lehetőségek és az éttermek színvonala miatt. A város tisztaságát, rendezettségét, nyugalmát és a parkjait viszont nagyon dicsérik. Balogh Istvánné (35), tárlatvezető légedett vagyok a város idegenforgalmával, de kell még egy pár év, hogy tökéletes legyen. Hogy több embert foglalkoztassanak a turizmus miatt, és a megélhetés javuljon. Én nem nagyon szoktam kirándulókkal találkozni, hiszen az idelátogatók a várat, a főiskolát, a Ma- kovecz-házakat keresik fel. De látom, hogy sokan jönnek. Simái Dénes (22), kőműves A második szülőhelyem Patak. A várban itthon van a hangszerem. Akik hallják és valami érdekeset szeretnének, azok is azt mondják, hogy a tárogató ide való. És bár nem itt lakom, a város adottságainak kihasználásával elégedett vagyok. A város elöljárói nemcsak ápolják a kultuszt, hanem büszkék is városukra. Nagy Csaba (47), tárogatóművész E légedett vagyok a sárospataki turizmussal. Sokan jönnek megnézni a várost az országból, de külföldről is. Rengeteg a diák, a művelődési ház pedig mindig gondoskodik fiatalos, ugyanakkor színvonalas és művelt emberhez méltó szórakozási lehetőségekről. Évtizedek óta itt lakom, de nem is költöznék el semmi pénzért. Sashalmi Imréné (70), nyugdíjas K imondottan szeretem, hogy sok turista érkezik Patakra. Magam is lokálpatrióta vagyok. Jólszervezetten működnek a rendezvények. Sokszor kérnek tőlem útbaigazítást a turisták, ha van időm nem csak elmagyarázom az utat, de el is kísérem őket. Közben jólesik beszélgetni, érdeklődni, hogy mire kíváncsiak Sárospatakról. Hornyák Józsefné (62), nyugdíjas
