Észak-Magyarország, 1999. május (55. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-25 / 119. szám

1999. május 25., kedd ÍSZM-IHMVmOliSZiO# Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Bohóc-tárlat. Bohócok a falon címmel a város lakosainak bohócaiból nyílik kiállítás május 26-án, szerdán délután 5 órakor a tiszaszederkényi Vásárhelyi Pál Általános Művelődési Központban. A megnyitóra játszóházzal is készülnek, hiszen a gyere­kek kipróbálhatják az arcfestést és készít­hetnek bohócsipkát, pörgettyűt. • Elsodort falu. A magyar XX. század regé­nye: Az elsodort falu címmel tart előadást - a Bocskai Szabadegyetem következő ren­dezvényén - Szőcs Zoltán, a Havi Magyar Fórum felelős szerkesztője ma, kedden délután 5 órától a Miskolci Bölcsész Egye­sület épületében (Vasgyári u. 18.). • Satöbbi. K. Kábái Lóránt munkáiból nyí­lik kiállítás Nagyítás, stb. címmel ma, május 25-én délután 4 órakor a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház Galériájában. A kiállítást megnyitja Szigeti Csaba, performansszal fellép 2/3 Ülje Béla, végül Sityu úr bazsevál. 30 év a népdalkincs megőrzéséért Taktaszada (ÉM - SZ) - Megalakulásá­nak 30. évfordulóját ünnepelte a Tak- taszadai Páva Kör szombaton délután. Vidám énekszóval kísért felvonulás nyi­totta meg Taktaszadán a helyi pávakör megalakulásának 30. évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepséget.- Tulajdonképpen 1961-ben kezdődött a népdalkor története, akkoriban ugyan még nem szervezett formáról, inkább kö­zös éneklésről volt szó. A helyiek igen sze­retik a népdalokat, s végül a vegyes kórus férfi pávakörré alakult 1969-ben. Hosszú évekig Szántó Erzsébet helyi római katoli­kus kántor vezette, segítette őket, én ma­gam három éve vagyok újra a kör művé­szeti vezetője - sorolta CsicsovSzky And­rás, a pávakör egyik alapítója. A Taktaszadai Páva Kör rövid bemuta­tása gyanánt hozzátette még: kizárólag népdalokat énekelnek, melyek között sze­repelnek helyi jellegzetességek, így betyár-, vagy pásztorénekek is. Munkájuk legna­gyobb elismerése, hogy két éve Aranypáva díjat kaptak első minősítésük alkalmával. Énekszó kísérte a felvonulást Fotó: Vajda j. Edelény (ÉM - SZ) - Befejező­dött vasárnap az Edelényi Hét. A rendezvénysorozat zá­ró eseménye a hagyományo­san megrendezett Bódvavöl- gyi Dalostalálkozó volt. A Borsodi Tájház csűrjében ta­lálkoztak az idén a Bódvavölgyi Dalostalálkozó résztvevői. A csűr bejáratánál még gőzölgött a gulyás, amikor bentről már énekszó szűrődött ki.- Az Edelényi Hét hagyomá­nyossá vált rendezvénye már a Bódva völgyében élő népdalkö­rök dalostalálkozója. Ezúttal összesen három együttes lép fel, többen sajnos nem érkeztek meg - mondta Laki Lukács László, a Városi Rendezvények Háza és Könyvtár igazgatója, az Edelényi Hét főszervezője. - Eljött viszont a szlovákiai Péderi Menyecskék kórusa, ők első alkalommal jár­nak nálunk. Ugyancsak részt- vesz a találkozón a Szögligeti Népdalkor, edelényi kötődéseik miatt talán velük legélénkebb a kapcsolatunk. A házigazda pedig az idén 25 éves Edelényi Hagyo­mányőrző Népdalkor. A helyiek repertoárja elsősorban Béres Já­nos népdalgyűjteményére ala­poz, de az utóbbi években idete­lepült emberek más tájakat jel­lemző népdalokkal gazdagítják a A Szlovákiából érkezett Péderi Menyecskék együttese gyűjteményt - beszélt a találko­zóról Laki Lukács László. Áttérve a rendezvénysorozat­ra, melyet e dalostalálkozó le­zár, a nyolcadik alkalommal megrendezett Edelényi Hétről már nem a csűri hangulatot jel­lemző vidámsággal beszélt.- Ez volt az eddigi legszegénye- i sebb Edelényi Hét, melynek első­sorban anyagi okai vannak - mondta. Hozzátette azonban, az is indokolja ezt, hogy a város intéz­ményei mintha csupán a szervező intézmény sajátjaként, nem pedig az egész város rendezvényeként tekintenének a hagyományos egy­hetes eseménysorra. Mint mond­Fotó: Vajda János ta, a jövőre nézve mindenképpen fontos lenne változtatni ezen: a városi intézmények az anyagiak mellett közös gondolkodásukkal, együttműködésükkel is sokat te­hetnének azért, hogy a jövő szá­mára is megmaradhasson az Ede­lényi Hét néven évente megren­dezett programsorozat. Dalostalálkozóval zárult az Edelényi Hét Támogatásért műtárgy kölcsönözhető A múzeumnak is fontos a marketing - erről is szól a ma kezdődő országos konferencia Miskolc (ÉM - FK) - A Her­mán Ottó Múzeum a házigaz­dája a ma kezdődő háromna­pos országos múzeumigaz­gatói értekezletnek. Több mint kétszáz múzeumigazga­tót várnak a lillafüredi kon­ferenciára, melynek egyik témája a múzeumi marke­ting jövő évezredben betöl­tött szerepe lesz. □ A marketing az élet minden te­rén döntő szerephez jutott. Mi­lyen tevékenységet takar ez egy múzeum esetében? - kérdeztük Veres Lászlót, a Hermán Ottó Múzeum igazgatóját. • A rendszerváltás után a mú­zeumi költségvetések annyira lecsökkentek, hogy szinte csak a munkabért és a fenntartási költ­séget lehetett kifizetni belőle. Alig maradt néhány százalék gyűjteménygyarapításra, kiad­ványok kiadására, régészeti munkára, kiállítások rendezésé­re. Azóta a múzeumok országos pályázatok és szponzorok útján keresztül próbálnak pénzhez jut­ni. A marketing-tevékenység el­sősorban a könyvkiadást jelenti, ez azonban nem nyújt megfelelő profitot. Bérbe adjuk a termein­ket, némely műtárgyunkat. Sze­retnénk felújítani néhány alig használt helyiségünket, hogy kávéházat, éttermet tudjunk működtetni. Igyekszünk külön­böző oktatási programokban résztvenni, például művészettör­téneti kurzusok indítását tevez­zük felvételizőknek. □ A helyzet tehát nélkülözhetet­lenné tenné a marketing szakem­berek alkalmazását. • Ezeket a szakembereket a mú­zeumok általában nem tudják megfizetni. A piacon jóval na­gyobb a jövedelmük. Ebben az évben, azért komoly előrelépé­sek történtek e téren. Sikerült két olyan fiatal szakembert al­kalmaznunk, akik rendelkeznek kulturális menedzseri végzett­séggel is. Rájuk vár a feladat, hogy tovább szervezzék a múze­um szponzorálását. □ A támogatóknak milyen hasz­nuk származik abból, ha hozzájá­rulnak egy múzeum működéséhez? • A múzeumok nem ingyen kérik a támogatást. Amit csak nyújtani lehet, azt teljesítik. Konferenciák lebonyolításához biztosíthatunk egy képtárat vagy egy kastélymú­zeumot. Általában szerepeltetjük reklámjaikat a kiadványainkban, Veres László igazgató Fotó: Farkas amelyek eljutnak a világ kétszáz­ötven intézményébe, és ez is bizo­nyos hírverésnek számít. Segítsé­get nyújtunk évfordulós anyagok összeállításában, a szponzorok in­tézményeinek jól őrzött részein műtárgyakat is ki tudunk állítani, ami szintén növelheti például egy bank ázsióját. De a kultúra sehol a világon nem tudja viszonozni azt, amit kap. Ám azt hiszem, nem is erről szól a történet. □ A konferencián komoly hang­súlyt kap a jövő évezred. A Her­mán Ottó Múzeum mivel készül az ezredfordulóra? • Jövőre egy eddig Magyarorszá­gon nem látott, különleges kiállí­tást fogunk rendezni, amely a Kárpát-medence ezeréves bányá­szatát és ásványkincseit mutatja be. Erről a kiállításról Prágában is megjelenik majd egy anyag egy német üzletember jóvoltából. Tervezzük, hogy Hermán Ottó születésének 175. évfordulójára felújítjuk az emlékházat és a mellette álló parókialakásban természettudományos kiállítást rendezünk be. Ennek a múzeum­nak biztosan sikere lenne, hiszen ez a típusú kiállítás látványos és a gyerekek is szívesen látogat­ják. Már valóban a jövő évezred­nek szól a Magyar Nyelv Múzeu­mának létrehozatala a széphalmi Kazinczy emlékmű közelében. Itt be lehetne mutatni nyelvemléke­inket, az írásképünk fejlődését, jeles nyelvművelőinket. Az épü­let konferenciák, szavalóverse­nyek megrendezésére is alkal­mas lenne. Reméljük, hogy egy­fajta nemzeti zarándokhellyé, központtá válhat egyszer. A Her­mán Ottó Múzeumnak ez a nagy álma a jövő évezredre. Néptánc kicsiknek Miskolc (ÉM) - A Diósgyőri Alapfokú Táncművészeti Iskola felvételt hirdet nép­tánc szakra előképző és alapfokú osztá­lyokba 6-8 éves gyermekek részére. A felvételi alapja a megfelelő alkat és a szellemi érettség. Az oktatás a délutáni és az esti. órákban történik. A képzés tizen­két évfolyamos, szakirányú, gyakorlati és elméleti órákkal, melyek kiterjednek a Kárpát-medence teljes népi kultúrájára. A képzésre az iskola több telephelyén is lehet jelentkezni: Ady Endre Művelődé­si Ház, Miskolc (46/370-727), Kaffka Mar­git Általános Iskola, Miskolc (46/379-959), II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Be­kecs (47/368-132), Városi Rendezvények Háza, Edelény (48/341-824), Ady Endre Művelődési Ház, Polgár (52/391-854), Bolyky Tamás Általános Iskola, Ózd (48/471-328), Vasgyár úti Általános Iskola, Ózd (48/417-759), Faluház, Varbó (48/345- 727) és közvetlenül a Diósgyőri Alapfokú Táncművészeti Iskolában (46/370-727). A beiratkozás intézményenként külön­böző napokra esik, érdeklődni a fenti tele­fonszámokon lehet. Aki ezekől lemarad­na, annak pótbeiratkozásra is lehetősége van augusztus 30-tól szeptember 4-ig az összes telephelyen. A falu monográfiája a múltról a jövőnek Girincs gazdag történelme ismerszik meg a település történetét feldolgozó könyvből Girincs (ÉM - SZ) - Harmadik alaklommal rendeztek Girincs újkori történelmében faluna­pokat pünkösd vasárnapján és hétfőjén. A kétnapos ren­dezvény részeként mutatták be a település történetét fel­dolgozó monográfiát.- Három éve fogalmazódott meg egy településtörténeti könyv összeállításának szándéka, majd kezdetét vette az adatgyűjtés, a kutatás - emlékezett vissza Ba- ráth László polgármester. - Eköz­ben vált világossá, milyen gazdag múlttal is rendelkezik Girincs - gondoljunk csak például a Dőryek idetelepedésére, melynek köszönhetően már a korai idők­ben temploma, iskolája lett a köz­ségnek. Kastélyuk messze vitte a település nevét, s a jó hírnevet az utókor számára is meg kell őriz­ni. Girincs történetét a kezdetek­től egészen napjainkig foglalja össze a képes illusztrációkkal, táblázatokkal, korai iratok máso­latával is színesített kötet - utalt a monográfia megszületésére Ba- ráth László. Mint hozzátette, a könyv egyben figyelmeztetőül is szolgál a jelenkor számára: ves­sék papírra a nevezetes esemé­nyeket, hogy az utókor könnyeb­ben megismerhesse napjaink ak­korra már múlttá váló eseménye­it, krónikáját. A monográfia szerzője, Hőgye István, a Sátoraljaújhelyi Levéltár igazgatója könyve bemutatásakor hangsúlyozta: az olvasmányos do­kumentumok között akadnak gaz­dagításra, kiegészítésre váró ada­tok is, tehát a múlt krónikaírása nem záródik le e kötet megjelente­tésével. A polgármesterhez hason­lóan Hőgye István ugyancsak a je­lenkori események feljegyzését szorgalmazta -, hogy a gazdag múlt és szép jelen reményteljes jö­vővé teljesedjék - fogalmazott. Ezer példányban jelentette meg a település önkormányzata a Girincs község története című monográfiát. A nyomdai munká­latok befejezéséig összesen 1 millió 200 ezer forintot vett igénybe a kiadás, melyet támo­gatók - közülük messze kiemel­kedik az önkormányzat - segít­ségével teremtettek elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom