Észak-Magyarország, 1999. május (55. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-20 / 116. szám

1999. május 20., csütörtök Iszak-magyarobsiAg # Kultúra / Hitélet 8 HÍRCSOKOR • Tölczéki Alberttelepen. Tölczéki Ferenc bányász amatőr festő alkotásaiból nyílik kiállítás ma, csütörtökön délután 5 óra­kor az alberttelepi Hunyadi János Műve­lődési Házban. • Sóvári-képek. Sóvári Éva festménykiál­lítása látható május 20-tól, csütörtöktől június 20-ig a miskolci Tudomány és Tech­nika Házában. • Koncertek. Az After All és a Land of Charon együttes ad koncertet május 21- én, pénteken este 8 órától a kazincbarci­kai Egressy Béni Művelődési Központban. • Színek és fémek. Majercsik János és Ma- jercsikné Bierbaum Anna festőművészek, valamint Fülöp Tibor kovács népi iparmű­vész alkotásaiból nyílik kiállítás május 21- én, pénteken 5 órakor Putnokon, a Holló László Galériában (Rákóczi u. 14.). A tavasz első napjai Tiszaújváros (ÉM) - Tavaszi Fesztivált rendez Tiszaújváros május 21. és 29. között. Első rendezvényként Adilov Alim festő­művész kiállítása nyílik meg május 21-én, pénteken délután 7 órakor a Városi Kiállí­tóteremben, majd Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes lép fel este 7 órától a Derkovits Művelődési Központban (DMK). A hivatalos megnyitó napján, május 22-én, szombaton pedig katonazenekarok hívják a rendezvényekre a városiakat, dél­után 3 órától vonulnak fel az utcákon. A fesztivál ünnepélyes megnyitóját a Városi Sportcentrumban tartják délután 4 órakor. Farkas Zoltán polgármester nyitó beszédét zenés alaki bemutató és összzenekari játék követi a Debreceni, a Szolnoki, az Egri, és a Kalocsai Helyőrségi Zenekar közreműkö­désével. A nap záróeseménye a Cotton Club Singers énekegyüttes koncertje lesz este 7 órától a DMK színháztermében. Megöntették az ágyút, és el is sütik íjászat, lovagi torna, folyamatos fegyvermustra a Diósgyőri várban Miskolc (ÉM - FG) - Már a fércet szedik a napokban el­készült XVI. századi ruhák­ból. A lovagok is megvívják hétről hétre a harcukat. Sőt, ágyú is lesz a Diósgyőri vár­ban. Pénteken felhúzzák a zászlót is: kezdődik a szezon. Ágyú lesz a Diósgyőri várban! A hírnek örülnünk kell, még ak­kor is, ha először az jut eszünk­be: az utóbbi években leginkább arról hallottunk, hogy omlik az épület, pusztulnak a várfalak. Meglepetések sora- A felújítás folyamatos! - nyug­tat meg Kovácsné Ládi Katalin, az Ady Endre Művelődési Ház igazgatója. - Most is dolgoznak itt az építőmunkások. A Diós­győri vár 1998. május 27-én ke­rült a város kezelésébe. Akkorra elkészült egy nagyszabású felújí­tási program. Ennek megfelelő­en megkezdődött a várfalak meg­erősítése, a balesetveszély elhá­rítása, a folyamatos állagmeg­óvás. De nem várhatunk addig, amíg befejeződik a teljes felújí­tás. Nekünk mint üzemeltetők­nek, a rendezvények szervezői­nek arra kell törekednünk, hogy igazi élet legyen a várban, hogy érdemes legyen idelátogatni... A szokásos nyári nagyrendez­vények sora még nem kezdődött el, de már most is számtalan meg­lepetés fogadja az idelátogatókat. A Déryné-házban XIV. - XVI. szá­zadi fegyverekből nyüt kiállítás.- Szabó Imre kollégámmal kö­zösen készítettük el azt a tervet, amely sikerrel szerepelt a Gazda­sági Minisztérium turisztikai pá­lyázatán - mondja Tánczos Ta­más, az Ady Endre Művelődési Ház munkatársa. - Szívügyünk a vár, szeretjük a történelmet, és szeretnénk, ha sikerülne minél elevenebbé tenni a múltat. A pályázaton nyert 1 millió 400 ezer forintból, és az ehhez tartozó 600 ezer forintnyi önerő­ből először „felfegyverkeztek”. Vár ágyú nélkül?- Diósgyőrt ugyan elkerülték a harcok, de milyen vár az, ame­lyikben még fegyver sincs?! - tréfálkoznak a legújabb kori várvédők. Fodor Pál hódmezővásárhelyi fegyverkovács szakkönyvek, ka­talógusok alapján készített kar­dokat, buzogányt, lándzsát, hó­hérpallost a diósgyőrieknek. Ezek már húsvét óta láthatók is a vár udvarán lévő Déryné-ház termeiben. Sőt, fából is készítet­tek pajzsokat, ezek Farkas Béla Tánczos Tamás kezében a régi­új kard j népi fafaragó alkotásai. Maczon- kay Géza, a művelődési ház mun­katársa megfestette, történelmi címerekkel ékesítette a pajzso­kat. Az ő kézügyességét dicsérik a várban bolyongók számára utat mutató történelmi bábuk is. Sőt, rövidesen ő is hasonló viseletét ölt. Hiszen az itt dolgozó szakem­berek, idegenvezetők megjelené­sükben is igazodnak a várhoz. Aranyosi Zsuzsanna textilmű­vész, tanár növendékeivel, a Gá­bor Áron Szakközépiskola diákja­ival együtt készítette el ezeket a ruhákat, sőt, címeres zászlókat is varrnak a várnak. A történelmi hangulat megidézéséhez sok se­gítséget kaptak Demcsik Attila ötvösművésztől is. Szombati lovagi torna- A szomszédos egriek példája erősített meg abban, hogy nekünk is kell egy golyósprés, amellyel az idelátogatók maguk készíthetik el emlékérmeiket - folytatja az új­donságnak számító régiségek lel­tárát Tánczos Tamás. - Mindenfe­lé jártunk, de sehol sem találtunk megfelelő eszközt. Pedig itt rozs­dásodott a miénk Miskolcon. Lit- win József iparművész segített ki bennünket. Neki köszönhetjük az 1930-as években készült szerkezet felújítását is. A verőtövek rövide­sen a helyükre kerülnek. Szabó Géza szegedi ötvösmester készítet­te el az érmékre kerülő képek ne- gatívját. Az egyik oldalon a Diós­győri vár lesz, a másikon Miskolc város címere. Az utóbbi hónapok eredménye az is, hogy szombatonként lovagi tornákat tartanak a várárokban, az érdeklődők ilyenkor lovagol­hatnak is. Egy íjász pedig folya­matosan lövi a tízes köröket. Ugyancsak mindennap látható a Hermán Ottó Múzeum munkatár­sainak köszönhetően megújult történeti kiállítás, és Vincze Ildi­kó képzőművészeti bemutatója is.- Itt lesz az ágyú! - mutatja a békés célokat szolgáló fegyver he­lyét alkalmi idegenvezetőnk. - A kétméteres ágyúcső már elké­szült, itt Miskolcon, a Borsodme- tál Öntöde Kft. műhelyéből ke­rült ki a 730 kilogrammos szerke­zet. Takács Tamás szerencsi hin­tókészítő és kerékgyártó vállalta az ágyúkerekek elkészítését. Az Ady Endre Művelődési Ház munkatársai szerint csak nagyobb ünnepek alkalmával szólal majd meg az ágyú. Abszo­lút veszélytelen lesz. De az, hogy miképpen sül el a fegyver, le­gyen a várvédők titka. Holnap: zászlófelvonás! A Diósgyőri vár új kincseinek bemutatását, ünnepélyes átadá­sát, a zászlóbontást, a díszágyú és éremverő golyóprés avatását május 21-én, pénteken délután 3 órakor tartják. Ugyanekkor nyitja meg Az 1848-49-es szabad­ságharc hadseregei című ólom­katona kiállítást Holló József ve­zérőrnagy, a magyar Honvédség Humáncsoport Főnöke, illetve a megújult vártörténeti kiállítást Veres László, a Hermán Ottó Múzeum igazgatója. Az ünnepsé­gen közreműködnek a Szinva- völgyi Néptáncegyüttes és a Di­ósgyőri Haditornaklub tagjai, valamint zenészek, lovasok, íjá­szok, katonák.A vár és a város képe is kidomborodik a golyósprés alatt Fotók: czapák : ífí'V:'; Május 20. Szt. Bernát, Sziénai Szí. Bernardin, Felícia Május 21. Konstantin, Bobola Szt. András Május 22. Szt. Rita, Szt. Júlia, Szt. Emil Május 23., Pünkösdvasárnap Boldog Apor Vilmos, Szt. Dezső, Szt. Renáta Május 24., Pünkösdhétfő Szt. Eszter, Eliza, Szűz Mária Május 25. Szt. VII. Gergely pp., Szt. Orbán pp., Szt. Piazzi Mária Magdolna Május 26. Néri Szt. Fülöp, Evelin SZENTJEINK Szent Vilmos hitvalló Ünnepe: május 23. Skóciában születet, pékmesterséget tanult. Legénytársai példájára könnyelmű életet élt, azonban a Szentlélek folserkentő kegyel­me rátalált. Példásan keresztény mester lett. Gondját viselte családjának, de a szegények sorsát is a szívén viselte - minden tizedik kenyér és zsemlye, ami kemencéjében sült, mint „szeretet kenyere” a szegényeké volt. Mikor családja sorsát biztosítva látta, 1201-ben be akarta váltani megtérésekor tett fogadalmát: készült a Szentföldre. Isten azonban a mennyei Jeruzsálembe szánta. Rocheser mellett az erdőben orvul megölte pénzére éhes kísérője. Holttesténél mind­járt csoda történt: egy őrült meggyógyult. Erre kezdetét vette megdicsőülése. A katolikus egyház első alkalommal em­lékezik meg hivatalosan a tavaly boldoggá avatott Boldog Apor Vilmos győri püspök­ről, aki nőket védve vértanúhalált halt. Porga Zsolt Köszönet az imáért, az adományért Miskolc (ÉM) - A balkáni népe­kért és menekültekért imádkoz­tak és gyűjtöttek az újjáépült deszkatemplomban a szentelés utáni első vasárnapon. Lehel László lelkész, az összegyűlt 56 260 forint perselypénzt a szenve­dőknek eljuttató Magyar Öku­menikus Szeretetszolgálat igaz­gatója levélben fejezte ki köszö­netét a gyülekezetnek. Pünkösd a Világörökségben Aggtelek (ÉM) - Pünkösdi fesz­tivált rendeznek a hét végén Aggteleken a föld felett, és a föld alatt is. Az Aggteleki - Jósvafői Hagyományőrző és Művészeti Napok egész éves rendezvényso­rozata részeként rendezik meg a pünkösdi fesztivált, amit má­jus 22-én, szombaton délután 3 órakor a Baradla-barlang aggte­leki bejárata előtti téren a helyi általános iskola énekkarának és furulyásainak műsora nyit meg. Kiemelkedő program Sebes­tyén Márta és a Muzsikás együt­tes koncertje. Népzenei műso­rukkal Aggteleken a Világörök­ség részeként számontartott Ba­radla-barlang Hangversenyter­mében lépnek fel szombaton dél­után 4 órakor. A jósvafői közön­ség május 23-án, vasárnap dél­előtt 11 órakor hallhatja őket a református templomban. A be­vételt a szervező Aggteleki Nem­zeti Park Igazgatóság a templom további felújítására ajánlja fel. Mindkét napon a Kézműve­sek utcája, játszóház és kirako­dóvásár várja az érdeklődőket. Szélvihar támadt, lángnyelvek lobbantak Pünkösd a Bibliában, az egyházban, a néphagyományban Miskolc (ÉM - FG) - Pünkösd a szentlélek eljövetelének ünnepe. A hétvégén erre em­lékeznek a templomokban. „Amikor elérkezett a pünkösd napja, ugyanazon a helyen (vagyis az utolsó vacsora termé­ben) mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, minta csak heves szél­vész közeledett volna... Majd lángnyelvek lobbantak, és szét­osztva leereszkedtek mindegyi­kükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek” - így írja le a Bib­lia a pünkösdi eseményt. A pünkösd elnevezés a görög pentékosztész - ötvenedik - szó­ból származik. A hagyomány szerint húsvét után ötven nap­pal történt, hogy Jézus a menny- bemenetelt követően elküldte apostolainak a Szentlelket. A Biblia csodás eseményként írja le a Szentlélek eljövetelét. Az apostolok, akik korábban féltek, rejtőzködtek a világ szeme elől, egyszerre megerősödtek, öröm töltötte el szívüket. Elindultak és elkezdtek Jézusról beszélni az embereknek. A hallgatóság tag­jai, akik különféle országokból ér­keztek Jeruzsálembe, különböző nyelven beszéltek, mégis mind­annyian úgy érezték, az ő nyel­vükön szól hozzájuk az apostol. Aznap legalább háromezer em­ber tért meg, fogadta el a krisz­tusi tanítást. Ezért pünkösd az egyház alapításának ünnepe is. Kisfalusi János görög katoli­kus paróchus összegyűjtötte, könyvben is megjelentette a ke­leti egyházak és az általa jól is­mert csereháti falvak ünnepi szokásait. A pünkösdről a követ­kezőket tartja megjegyzendőnek a viszlói paróchus:- Erre az ünnepre zöld galy- lyakkal díszítik a templomot, fü­vet szórnak a padlózatára. Ezen a napon indult meg az egyház nö­vekedése, tehát ezek a zöld galy- lyak és a fű erre emlékeztet min­ket. Ez a szokás ma is megvan, és nagy kár lenne elhagyni. Zöld gallyakkal díszítik a lakásokat is. Ha kivirágzott az akác, akkor akácgallyakkal akasztgattuk tele a házat, és tele volt akácillattal. A májusfát a mi falvainkban nem május elsejére, hanem pünkösd ünnepére állították... Ünneplőbe öltözött pünkösdre az egész falu. Pünkösd első napján ősi szokás volt, hogy az emberek délután ki­mentek majálisra az erdőbe, és azért végezték el a vecsemyét. Ez a szokás sokáig megmaradt. A majálist falvainkban később áttet­ték pünkösd harmadik napjára. Ilyenkor reggel nyolc órakor volt a szentmise... A mi vidékünkön, a Csereháton a zöld gally a temp­lomban is, meg a kapukban is a nyírfa volt. Nálunk nem aggattak rá sallangokat és díszeket, csak úgy, ahogy a jó Isten megadta... Fjodorov bibliai illusztrációja a lángnyelvek megjelenését mutatja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom