Észak-Magyarország, 1999. május (55. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-13 / 110. szám

1999. május 13., csütörtök ESUK-MA6YARI itt-hon 6 • Bányászokkal újít a faüzem. A kurityá- ni Silber Fox nevű fafeldolgozó vállalko­zás bővítené tevékenységi körét, s fém­munkákat is végezne. Lévai László cégve­zető az ehhez szükséges 10-15 fős szak­embergárdát a megszűnés előtt álló Fe­ketevölgy Bánya Kft. képzett fémiparos bányászai közül alkalmazná. • Pom-Pom - majálison és CD-n. Az or­mosbányai majálison önálló koncerten mutatta be új CD- és kazettaanyagát a kazincbarcikai Pom-Pom Família. A gyer­mekdalokat Állati buli címen, egy össze­kötő mesére fűzte fel Reiter Károly. Az idén elkészülő hanghordozóból 300 dara­bot ajándékoz az együttes az óvodáknak. • Dédesi szennyvízügy: új eljárás. A dé­destapolcsányi önkormányzat fellebbezé­sét elfogadta és a megyei bíróságot új el­járásra kötelezte a Legfelsőbb Bíróság a községvezetés és a Borsodvíz Rt. között több éve tartó szennyvízperben. Friss adalék az ügyben: a 600-ból 150 érdekelt porta kivitelezési problémák miatt nem tudott rácsatlakozni a vezetékre. A „nagykövet” Kazincbarcika (ÉM ­SZN) - Lehet egy lengyel állampolgár igazi barci- kai lokálpatrióta? Lehet. Ennek Tornász Skierni- ewski a megmondhatója. 1984-ben a Balti-tenger partján, egy ifjúsági tá­borban ismerte meg a barcikai óvónőt és kislá­nyát, akik miatt a lengyel fővárost a ma­gyar kisvárosra cserélte. Házasságkötésük óta 14 év telt el, s ma már tudja: jó döntést hozott.- Hivatalos utakon Lengyelországban inkább magyarnak érzem magam, noha senki nem mondaná, hogy Magyarorszá­gon élek, amikor egy lengyel üzletben perlekedek az eladóval - teszi hozzá mo­solyogva. —A varsói Magyar Kulturális Intézetben kezdtem magyarul tanulni, de valójában itt, „a konyhában" sajátítottam el a nyelvet. Magyarul gondolkodom és álmodom, olykor nem jut. eszembe egy szó lengyelül, máskor magyarul, de mivel a miskolci Lengyel Só Kft. ügyvezető igaz­gatója vagyok, naponta szükséges bármi­kor egyik nyelvről a másikrk váltanom. Régóta gondolkodom a kettős állampol­gárságon, de nincs időm felkészülni rá. Intenzív lengyel kapcsolatok A varsói születésű hídépítő technikus jó kapcsolatteremtő képességét már korábbi munkahelye, az egykori Borsodi Vegyi Kombinát is kamatoztatta, az önkor­mányzat pedig először ’96-ban, egy knuro- wi delegáció hivatalos látogatásakor kér­te a segítségét. Azóta a Skierniewski há­zaspár szervez, fordít, ügyeket intéz, To­rnász kiemelkedő munkát végez a város intenzív lengyel kapcsolatainak kiépíté­sében, ápolásában, a lengyel népi kultú­ra, néptánc és népzene barcikai megis­mertetésében. Ezért elnyerte a város kul­turális díját is. Alapító tagja volt a Bem József Kulturális Egyesületnek. Miskol­con a vasárnapi lengyel iskola beindítá­sához kérték a segítségét. Tevékenységét nagyra értékelik lengyel és magyar diplo­máciai körökben is.- Nagy megtiszteltetés, hogy „barcikai lengyel nagykövetként" emlegetnek. Azt még nem tudom, hol temetnek el, lengyel vagyok, az is maradok, de barcikai is, aki nagyon tiszteli a magyarokat. Az oldalt szerkesztette: Szabó Nóra Telefonszáma: (46) 414-022/202 E-mail: nszabo@iscomp.hu T. Skierniewski A Hangyabolyért szurkolt az egész osztály A Hangyaboly csapat saját környezetében Fotó: Antal István Bánhorváti (ÉM - SZN) - Kör­nyezetismereti és környezet- védelmi megyei vetélkedőt nyertek a bánhorváti harma­dikosok. S még valamit: a si­keres csapatmunka izgalmas élményét. Pál Izabella, Földvári Zsófia és Szaluter Viktor. Ők alkották - Pálné Komjáti Ilona irányításá­val - a bánhorváti Hangyabolyt, amely a szirmai Bem József Általános Iskola rendezte me­gyei környezetismereti és kör­nyezetvédelmi vetélkedőn az év­folyamonkénti tíz-tíz csapatos döntőben az első helyen végzett. Az alsósok vetélkedése már ja­nuártól, három írásbeli fordulón át tartott, s a döntőben is há­romfordulós volt a játékos elmé­leti verseny, a vezető megyei környezetvédelmi szakemberek zsűrije előtt.- Nagyon komolyan kellett készülni, hiszen egész listát kap­tunk azokról a szakkönyvekről, amelyek a szükséges tananya­gon kívüli ismereteket tartal­mazzák - árulta el a felkészítő pedagógus.- Ha nincs ez a külön tanulás, sohase tudtam volna meg azt a sok izgalmas dolgot például a húsevő növényekről - teszi hoz­zá Pál Izabella.- Nem volt könnyű: minden nap bejártunk az iskolai órákon kívül, a tanító néni nagyon so­kat foglalkozott velünk - meséli Szaluter Viktor. - Előre meg kellett tanulni az egész évi tan­anyagot és még külön feladato­kat is kaptunk, én például a hül­lők, a kétéltűek és az emlősök témáját. Az emlősöket szerettem a legjobban. Pálné Komjáti Ilona úgy érzi, igazi csapatmunka volt ez, olyan közösségformáló, izgalmas ese­mény, amelybe bevonták a szü­lőket is. Az osztálytársak együtt gyűjtötték össze és hozták be a könyveket, enciklopédiákat, s a döntő napján koradélután már ott topogtak, izgultak Szaluterék udvarán.- Minden elismerésünk a ren­dező iskoláé, akik sportszerű­ségből csillagos ötöst érdemelné­nek, hiszen jól felkészült csapa­taikat versenyen kívül indítot­ták, hogy még a tisztességtelen­ség árnyéka se érje őket. A pe­dagógusok általános véleménye volt ez, gratulálunk nekik - fo­galmazott a tanító. A nyárádi történelem és egy 700 éves per Felsőnyárád (ÉM - KI) - A Felsőnyárád nevét első íz­ben említő oklevél 700 éves. Lóránd nádor 1299. május nyolcadikán kelt oklevele tanúsítja ezt. Ennek évfor­dulóját ünnepli az idén a te­lepülés.- Az utolsó Árpád-házi király, III. András uralkodásának 1299. évében, pünkösd havának nyol­cadik napján - azaz május nyol­cadikán - az ország Dunától ke­letre ítélkező nádora, a Rátót nembeli Loránd Edelényben tar­tott törvénynapot - mondja K. Szoboszlay Ágnes, a Miskolci Egyetem oktatója, Felsőnyárád falukönyvének szerkesztője. - Az ekkor kiadott oklevél a tele­pülés számára azért fontos, mert ebben fordul elő először a Nyá- rád név, ami azt bizonyítja, hogy a falu már az Árpád-kor­ban - 1299 előtt is - létezett. A nádor 700 évvel ezelőtt a kurityáni nemesek hatalmasko­dása ügyében ítélkezett Edelény­ben; a nemesek lerombolták Zu- bogy, Ormos és Nyárád falva­kat, s ezért 100 márka bírság fi­zetésére köteleztettek.- A korabeli bíráskodási gya­korlat szerint a nemesi túlkapá­sok ügyében a nádor ítélkezett, mégpedig a helyszínen - magya­rázza K. Szoboszlay Ágnes. - Amikor egy-egy kitüntetett he­lyen, mint amilyen Edelény is volt, felgyűltek a peres ügyek - vagy 6-8 hetenként rendszeresen a nádor népes kíséretével megjelent igazságot szolgáltatni. A törvénynapok alatt vásárt is tartottak; sokan gyűltek ilyen­kor össze a településen, árut cse­réltek, intézték hivatalos ügyei­ket. A nádor ezeken az alkalma­kon a helység legjelentősebb uránál vagy a papnál szállt meg. így történhetett ez 700 éve Ede­lényben is, s az esemény évszá­zadok múltán nyert rendkívüli fontosságot az említett települé­sek, így Felsőnyárád számára. Ismét dédesi vásár Dédestapolcsány (ÉM) - Kor­látozta az önkormányzat a jövő heti dédesi vásáron árusító kereskedők számát. Már tavaly az volt a tapasztalat: túl sok a 200 kereskedő, így 100 vásáros érkezik az idén a május 17-i rendezvényre az ország minden részéből. Ők a polgár- mesteri hivatallal előre megkötött szerződés alapján árusítanak majd. A hagyományos dédesi or­szágos állat- és kirakodóvásár vendége lesz a Regionális Idegen- forgalmi Bizottság is. A kulturális műsorban fellépnek helyi, uppo- nyi, múcsonyi, alberttelepi, szuha- kállói, nekézsenyi, sajóvelezdi, barcikai és egri hagyományőrző együttesek. Lesz duda-, furulya- és tárogatószó, s a tervek szerint ci- teramuzsika is. Óvodásportékák Mihály-napi vásárt tartottak Má- lyinkán az óvodások. A helyi napköziotthonos óvoda nevelési programjában a gyermeki tevé­kenység áll az előtérben, így szü­letett meg a vásár ötlete is. Az eladásra szánt portékához az alapanyagot a kicsik gyűjtötték, s a szülőkkel együtt készítettek használati- és dísztárgyakat. A gyermekek, eladva az árut, megízlelhették a vállalkozói éle­tet. A próbálkozást egész Má- lyinka fontosnak érzi, látszott ez a vásár iránt mutatkozó nagy ér­deklődésen. A hagyományterem­tő vásárban befolyt összeget színházlátogatásra, budapesti ki­rándulásra, a nekézsenyi ovisok­kal közös gyermeknapra költi az intézmény. Fotó: Győrfi György Denevér: már az európai élvonalban Csak a házigazdák legjobb csapata tudta megelőzni a borsodi gyengén látó tekéseket Pozsony, Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Már tartanak Európá­ban a Magyar Vakok és Gyen- génlátók Országos Szövetsége megyei szervezetének sporto­lóitól, akik a második helyen végeztek a XV. Duna Kupán, 18 csapat versenyén. A vakok és gyengénlátók nemzet­közi versenyein a mindössze né­hány éve létező, első magyar lá­tássérült tekecsapattól, a kazinc­barcikai székhelyű Denevér SE- től korábban nem kellett tartani­uk azoknak az országoknak, ame­lyeknél nagy hagyományai van­nak a sportágnak. Az utolsó két évben azonban a mieink igen gyorsan feljutottak az élvonalba, s ma már minden megméretésen a dobogósok között kell keresni a borsodi gárdát. A tavalyi, első hi­vatalos Eb-n a harmadikok vol­tak, a német nemzetközi tornáról minden első helyezést elhoztak, a kazincbarcikai versenyen is „taroltak". A szlovákok áprilisi, hagyomá­nyos pozsonyi tekeversenye már Európa-kupának tekinthető, ez alkalommal is csak a németek hi­ányoztak a jól ismert mezőnyből. Ott voltak azonban a románok, a horvátok, a szlovének, a csehek, a rendező szlovákok számos csa­pattal, valamint a Denevér. Nagy László edző-versenyző kategóriá­ját megváltoztatta a vezetőbíró, így az eredményét felszorzás nél­kül számították be, azaz nem kapta meg a neki járó plusz 5 százalékot. A házigazdák győztes csapatát azonban már a levonás­sal együtt sem tudták volna be­fogni a mieink. Ennek a páros versenyben lett volna jelentősé­ge, ott az ötödik helyett a harma­dik helyen végzett volna a Nagy- Sisenszki duó. Az eredmények: csapatban 1. Pozsony „A" (Spoje Bratislava, Szlovákia) 2276 fa, 2. Denevér SE, 2206 fa (Mónus Gézáné 536, Har- sányi János 546, Sisenszki Péter 602, Nagy László 522), 3. Szatmár­németi (Satu Maré, Románia) 2202 fa. Mind Harsányi János (B3 kategória), mind Sisenszki Péter (B2) eddigi legjobbját gurította, egyéniben Sisenszki 600 fölötti teljesítménye mégis „csak" a 3 helyre volt jó. A második Európa-bajnokságot a romániai Marosvásárhelyen rendezik május utolsó hetében. A magyar válogatottat jelentő bor­sodi csapat vasárnap még utoljá­ra összemérte tudását egy hivata­los versenyen a már 20 éves teke­hagyományokkal bíró Szlovákia legjobbjaival a Denevér székhe­lyének számító kazincbarcikai te­kepályán. Ez alkalommal a ma­gyarok voltak a jobbak 46 fával. Tavaly Sisenszki Péter nyakába került az Eb-ezüst

Next

/
Oldalképek
Tartalom