Észak-Magyarország, 1999. május (55. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-12 / 109. szám

1999. május 12., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG £ Kultúra R ám m • Sodrásban. Ádám János fotóművész Sodrásban című kiállítása nyílik meg má­jus 14-én,'pénteken délután 5 órakor a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház Fotó­galériájában. • Modelltanfolyam. Nyolcvanórás manö­ken- és fotómodell tanfolyamot indít a Ró­nai Művelődési Központ, melyre 16 és 22 év közötti fiúk és lányok jelentkezését várják. Jelentkezni lehet a Rónai Művelődési Köz­pontban, a 46/342-485-ös és a 46/342-408-as telefonszámokon vagy a ronaimuv@mail.- matav.hu e-mail címen. KÉSZ-nap Miskolc (ÉM) - A Keresztény Értelmiségi­ek Szövetségének miskolci csoportja ma, május 12-én este 6 órától tartja következő összejövetelét a Szent Anna-templom mellet­ti Kolping-házban. Meghívott vendég Alak- szainé Oláh Annamária, Miskolc alpolgár­mestere, Kesselyák Gergely, a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója. A műsor­ban közreműködik a Fráter György Katoli­kus énekkara, vezényel: Regős Zsolt. A be­szélgetést Gróf Lajos újságíró vezeti. Egressys versmondók Kazincbarcika (ÉM) - A kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvár által megrendezett szavalóverse­nyen a következő eredmények születtek. 1-2. osztályos versmondás: 1. Csonka Dorottya, Rimaszombat, Srobár úti iskola; 2. Kovács Krisztián, Encs, Pe­tőfi Sándor Általános Iskola; 3. Fodor An­namária, Encs, Kazinczy Ált. Isk. 1-2. osztályos prózamondás: 1. Újvári Zoltán, Kazincbarcika, Dózsa György Ált. Isk.; 2. Hangácsi István, Rima­szombat, Srobár úti iskola; 3. Harda Ale­xandra, Kazincbarcika, Pollack úti iskola. 3-4. osztályos versmondás: 1. Pálkövi Flóra, Kazincbarcika, Dózsa György Általános Iskola; 2. Emődi Brigit­ta, Rozsnyó, Református Alapiskola; 3. Pol­gár Edit, Encs, Kazinczy Ferenc Ált. Isk. 3-4. osztályos prózamondás: 1. Mihályi Péter, Rimaszombat, Novomesky úti iskola; 2. Plajner Nándor, Kazincbarci­ka, Újvárosi Általános Iskola; 3. Hangácsi Zsuzsanna, Buzitai Magyar Iskola. A 30 éves kör. A 30 éves Paál László Képzőművészeti Kör kiállítását Sa- jószentpéter várossá nyilvánítása 10. év­fordulója alkalmából nyitották meg a he­lyi művelődési házban. Ezzel is elismerve azt a kulturális munkát, amelyet a tagok végeztek a kör 1969-es megalakulása óta. A tagok legjobb alkotásaikból szeretnék létrehozni a városi galériát, amelyet 2000- ben nyitnának meg. Fotó: Végh Csaba HIRDETÉS ' y Atlaszok,----1 Térképek és útikönyvek NAGY VÁLASZTÉKBAN. l 3 BIBLIOFIL KFT. E Kazinczy Könyvesboltja n ; Miskolc, Széchenyi u. 33. i j Tel.: 46/342-908. E Csak a zenekar játszotta Rachmaninovot Oravecz György és Kovács László búcsúztatta a Mesterbérletet a miskolci szimfonikusokkal Oravecz György a Kovács László által vezényelt Miskolci Szimfonikus Zenekarral Fotó: Bujdos Tibor Bánhegyi Gábor Miskolc (ÉM) - Rachmaninov 1. (fisz-moll) zongoraverse­nye - Oravecz György közre­működésével - és Bartók Concerto című műve hang­zott el a Kovács László vezé­nyelte Miskolci Szimfonikus Zenekar előadásában a Mes­terbérlet hangversenysoro­zat idei utolsó előadásán hétfőn este a Miskolci Nem­zeti Színházban. Rachmaninovot vagy csak ferge­tegesen szabad megszólaltatni, vagy sehogy. Megszólaltatni vi­szont szinte kötelező, hiszen az orosz utóromantika zseniális képviselőjének minden darabja színpadért kiált. Zongoradarab­jához viszont avatott előadók szükségeltetnek. Vagy olyan ön­törvényű, az „átlagember" sze­mében őrültnek tűnő művészek, mint amilyen maga a szerző volt - ebbe a kategóriába tartozik például Dávid Helfgott. Vagy zseniális zongoristák, akik az előadás idejére készek öntörvé­nyű, csak a zene nyelvén kom­munikálni képes emberekké vál­ni, mint amilyen - hogy Richte- rig ne szaladjunk vissza - Ko­csis Zoltán. Rachmaninov meg- szólaltatója ezer fokon izzó ze­nészt kíván, aki képes akár a színpadon meghalni csak azért, hogy a mű a szerző kívánalmai, elvárásai szerint megszólaljon. Rachmaninovot csak egyféle­képpen nem szabad eljátszani: szépen és elegánsan. Oravecz György pedig ezt tette. Rendkívül gáláns, udvarias, pontos, virtuóz előadás volt az övé, éppen csak Rachmaninov hiányzott belőle. Az a szenvedélyes tűz, az az önsa­nyargató kitárulkozás, amelyre Racmaninovon kívül kevesen vol­tak képesek a zenetörténet során. Oravecz György a könnyebb utat választotta, nem kívánt megszen­vedni az l. zongoraversenyért, hanem csak eljátszotta a hálás közönségnek. Komolykodóan, he­lyenként patetikusan. A publi­kum pedig tombolt. Olyannyira, hogy ráadást is követelt. Rachmaninov után éppen ezért Bartók is a népszerűségke­resés áldozati oltárára került. Bartók Béla Allegro barbaro cí­mű műve ilyen gyorsan még ta­lán sohasem hangzott el a mis­kolci színpadon. Csakhogy Bar­tók Béla nem Hadaró barbaro címmel komponálta zongorare­mekét. Gyors, sebes, de világo­san tagolt, gyönyörűen artiku­lált mondatok komponálódtak logikus egymásutánban. Hétfőn a zenei nyelv sárba tipródott, el- maszatolt, nyelvbénító katyvasz- szá silányult az Allegro barbaro elhangzásakor. Szerencsére kárpótlás nyújtó- dott a hangverseny második fe­lében, hiszen Bartók ilyen zseni­álisan, ilyen eléggé meg nem kö­szönhetően még nem szólalt meg Miskolcon, mint ahogy Kovács László eldirigálta a Concertót. Fényképezőgéppel készített jegyzetek A Körülírt képek című kiadványt mutatták be a közelmúltban a Miskolci Galériában Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Már a múlt néprajzosai is fontosnak tar­tották témájuk képi rögzíté­sét. Talán innen eredeztethe­tő a vizuális antropológia, hiszen e tudomány képvise­lői is készítenek jegyzeteket fényképezőgéppel. A közel­múltban miskolci antropoló­gusok kutatási eredményeit tartalmazó kiadványt mutat­tak be a Miskolci Galériában. „Egyék plébános úr, nagy mar­hának sok étel kell!” - így a csángó asszony. Ilyés Zoltánnak a Körülírt képek című kötetben közreadott tanulmányából kide­rül, a néni ezt tisztelő formulá­nak szánta, hiszen azon a vidé­ken minden az állattenyésztés­nek van alárendelve. S ha a magyarázó szó nem lenne elég mentség, ott a fotó: a csángó gazdasszony fontosnak tartotta, hogy a kutatók állataival együtt fényképezzék le... Együtt él, egymást erősíti tehát a szöveg és a kép. Nagyon leegyszerű­sítve erről szól a vizuális antro­pológia. De mielőtt a kutatók megsér­tődnének, idézünk a Miskolci Galéria és a Miskolci Egyetem együttműködése keretében a közelmúltban megjelent kiad­ványból egy tudományosabb meghatározást. Fejős Zoltán ír­ja nyitótanulmányában: „A fényképezésre alapozott megis­merő módszertan a kép és kon­Edelény (ÉM) - Kerek Gábor fa­gottművész, tanár, zeneszerző szerzői estjével kezdődik május 16-án, vasárnap este 6 órakor a 8. edelényi hét rendezvénysoro­zata a borsodi református temp­lomban. Bákai Imre református lelkész igehirdetése, és Szilágyi Adolf polgármester megnyitóbe­széde után kezdődik Kerek Gá­bor szerzői estje. A műsorban közreműködik az edelényi Da­Bán András a kötettel Fotó: b t. textus szoros kölcsönhatásán alapul: a fényképező valamint a lefényképezett vagy az informá­maszkuszi Szent János kórus, a miskolci zeneművészeti főiskolá­sokból alakult kamarazenekar. Kerek Gábor fagottművész, ta­nár karnagy szakon végzett a bu­dapesti zeneakadémián. Zeneszer­zés tanulmányait a szakiskolában kezdte, majd fagott és karnagyi tanulmányai miatt, a szakiskola után magánúton folytatta. így ke­rült kapcsolatba több mai híres­séggel is, irányításuk mellett ta­tor együttműködő kapcsolatán.” Sokan saját készítésű fotóikat, mások a „terepen" fellelhető fényképeket elemzik. Utóbbi bi­zonyos szempontból izgalma­sabb, több „nyomozást" igénylő feladat. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara Kul­turális és Vizuális Antropológia Tanszékének hallgatói és okta­tói - a kötet szerzői - mindkét esetre adnak példát. Az általá­ban kevésbé ismert tudomány­ágat is „szemléltető” tanulmá­nyaik bemutatják többek között a gyimesi életmódot, a Kórógy- kutatás eredményeit, egy dél­ausztráliai magyar közösséget, a közelből a sajókazai romák életét... Az esetleg bánthatja az olva­nulta a mesterség fortélyait. Je­lenleg a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének zeneszerzés szakos hallgatója Cse- miczky Miklós osztályában. Zene­szerzői tevékenysége több évre nyúlik vissza, az igazán átütő si­kert az 1996-os év Zenei vüágnap- ja hozta meg számára, amikor el­hangzott Miskolc város számára komponált oratóriuma. A bemu­tató után több felkérést is kapott. só szemét, hogy a fotók nem mindig az elvárt, sőt nem min­dig jó színvonalúak. Vannak kö­zöttük igencsak komponálatlan - mi több, zavaróan életlen - felvételek, amelyek a laikusban nem erősítik e tudományterület komolyságát, hiszen az egyik eszköz, a fotó kivitelezésben amatőr (értsd itt: gyenge minő­ségű). Hiába beszél a művészet- történész a többrétegű jelentés­halmazzal szemben háttérbe szorult esztétikáról, mégis azok a tanulmányok az izgalma­sabbak, egységesebbek, ame­lyekhez igazán kifejező, izgal­mas fotó társul - mint amilye­nek a tanszékalapító Kunt Ernő képei, akinek emléke előtt tisz­teleg a kötet. Tavaly nyáron őt kérték fel a We- idinger Imre Nemzetközi Főisko­lás Fagottverseny kötelező darab­jának megírására. Kerek Gábor több éve tanít az edelényi zeneiskolában. Az est műsora: Hat kis kánon (Duó fuvolára és alt blockflőté­re), Ima (Szóló fuvolára), Via Crucis (Kamara kantáta tenor szólóra, női karra és nyolc hangszerre), Missa Brevis (Ve­gyeskarra és zongorára). A mű­sor szólistái: Bacskó Éva (fuvo­la), Kerek Gábor (alt blockflőte), Zólyomi Ernő (tenor). Egy kapcsolat kötete- Folyamatos kapcsolatunk van a Miskolci Egyetem antropoló­giai tanszékével - mondja Dob- rik István, a Miskolci Galéria igazgatója. - Ez onnan datáló­dik, hogy Kunt Ernő tanszék- alapító haláláig a galéria művé­szeti tanácsának is tagja volt. Az együttműködés - amelynek egyik állomása a Bán András szerkesztette Körülírt képek cí­mű kötet - többek között kihe­lyezett előadásokban, közös ki­állításokban nyilvánul meg... Az új kiadvány számomra azért izgalmas, mert a képi in­formációrobbanás után ma el­kerülhetetlen a képek „megfej­tése”, a világ és a múlt képe­ken keresztüli értelmezése. Ma már nem lehet a hagyományos esztétikai megközelítést alkal­mazni a fotó esetében: a művé­szeti aspektus csak egy a több­rétegű jelentéshalmazon belül, aminek nagyon izgalmas filozó­fiai, történeti, szociológiai, nép­rajzi stb. összetevői vannak. Ahogy egy festmény alapján - a festő világlátásán keresztül - beleélhetjük magunkat az adott korba, a fotó méginkább a kor dokumentuma, segítségével ér­telmezhetjük létezésünket egy- egy korban, viszonyunkat egy- egy társadalomhoz, földrajzi egységhez, népünkhöz... A képi informá­ciórobba­nás után ma elke­rülhetet­len a ké­pek „meg­fejtése" Dobrik István Kerek-est az edelényi héten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom