Észak-Magyarország, 1999. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-22 / 93. szám

1999. április 22., csütörtök ísiak-maovarorszAo# Kultúra / Hirdetés 10 HIRDETÉS ...néhány évvel ezelőtt belevágtam, sokan kételked­tek a vállalkozás sikerében. Azóta már sok víz lefolyt a Dunán, a gazdaság pedig szépen gyarapodik. Nem kellett hozzá más, csak gondos előkészítés, tervezés és persze rengeteg munka. Az ember mindig legyen tisztában a lehetőségeivel, és a számára legmegfelelőbb eszközöket válassza céljai megvalósításához. Bizony, ahogy mondom. www.suzuki.hu SUZUKI. A mi autónk. Zongoristák kurzusa Miskolc (ÉM) - Baranyai László zongora- művész, a Zeneakadémia tanára tartott a hét elején mesterkurzust a Miskolci Egye­tem Bartók Béla Zeneművészeti Intézete végzős hallgatóinak. A kurzus befejezése­ként koncertet is adott a Bartók-terem- ben, ahol Scarlatti-, Beethoven- és Mu- szorgszkij-műveket szólaltatott meg: elját­szotta a vasárnapi - a Zeneakadémián tartandó - szólóestjének programját. • Mesterkurzus. Karvezető mesterkurzust tartottak a héten a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Intézetben. A Michael Bre- wer professzor vezette kurzuson mintegy harminc hallgató vett részt, közülük töb­ben bemutatkoznak a holnap, pénteken délután 1 órakor kezdődő zárokoncerten a Zenepalota Bartók-termében. • Megszűnik a Flamingó. A miskolci Ifjú­sági és Szabadidő Ház által szervezett Fla­mingó Nosztalgia Klub e hónapban meg­szűnik. Már a következő, április 23-ra, péntekre szervezett összejövetelt sem tartják meg. • Kalotaszegi ballada. A nagykapusi Ma- risia Egyesület művelődési köre adja elő Szentimrei Jenő: Csáki bíró lánya című ka­lotaszegi balladáját április 23-án, pénte­ken délután 5 órakor a szerencsi Városi Kulturális Központ színháztermében. • Barlangrajzok. Barlangrajzok címmel Fejér Ernő Balogh Rudolf-díjas grafikus- és fotóművész alkotásaiból nyílik kiállítás április 23-án, pénteken délután 3 órakor a Miskolci Galériában. A kiállítást meg­nyitja Jankovics Marcell. „Újraolvassák” Kassákot Miskolc (ÉM) - Újraolvasó-Kassák La­jos címmel szervez konferenciát ma, csütörtökön délelőtt fél 11-től más­nap délutánig a Miskolci Egyetem a miskolctapolcai Pelikán-klubban. Az idei ülésszak is az 1991-ben Pécsett megkezdett előadássorozatba illeszkedik. Ekkor az irodalomtörténet, irodalomelmé­let jeles képviselői arra vállalkoztak, hogy az 1920-30-as évek magyar és euró­pai lírájának, prózájának, a fordítás kér­déseinek és az irodalomértelmezés hagyo­mányainak szenteljenek rendezvényeket, és a 20. század magyar költészetének leg­jelentősebb életműveit „újraolvassák”. A Kassák-életmű „újraolvasásakor” is elsősorban poétikai, komparatisztikai és recepciótörténeti szempontok érvényesül­nek. Azon belül is a huszas évek, a „Ló meghal...” és a számozott versek valamint a hatvanas-hetvenes évek vitái kerülnek napirendre. A konferenciát ma délelőtt fél 11-kor Kabdebó Lóránt, a Miskolci Egye­tem Bölcsészettudományi Karának dékán­ja nyitja meg, majd Szabolcsi Miklós aka­démikus vezeti be az előadássorozatot. Beszélgetés Jankovics Marcellel Miskolc (ÉM) - Ének a csodaszar­vasról címmel Jan­kovics Marcellel rendeznek beszél­gető összejövetelt április 23-án, pén­teken délután 5 órától a miskolci Ifjúsági és Szabad­idő Házban. A ne­ves filmrendező a millenniumra ké­szülő új animációs filmjéről és annak munkálatairól is elárul részleteket. Világhírű János vitéz Jankovics Mar­cell 1968-ban került a Pannónia Filmhez, azóta csaknem minden rendezésével nagy sikert arat. A hazai elismeréseken túl nemzetközi dijak tucatjait is elnyerte már. Nevéhez fűződik többek között a Ma­gyar népmesék sorozat, a Fehérlófia és a világsikert aratott János vitéz. Minden valószínűség szerint munkás­sága egyik legfontosabb műve lesz Az em­ber tragédiájából készült animációs film­sorozat. Ezen a produkción immár kilen­cedik esztendeje dolgozik Jankovics Mar­cell és hamarosan elkészülnek az utolsó részek is. Játszótéri mesék a Meseboltból Ami bentmaradt az előadásban és ami nem Nagy Ferenc, Szatmári Zsolt és a Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye Vasárnap: kutyás-macskás premier a miskolci Csodamalom Bábszínházban Miskolc (ÉM - DK) - Bár a fő­szereplő egy kidobott kisku­tya, mégsem szomorú a Ját­szótéri mesék című bábdarab. Egyrészt, mert a kutyus a vé­gén gazdira lel, másrészt mert a cselekmény a macska-kutya cívódásra lett kiélezve...- A macska-kutya cirkuszok na­gyon vidámak - mondja Korzsé- nyi Tibor, a miskolci Csodama­lom Bábszínház új darabjának (bemutató: április 25, vasárnap délelőtt 10 óra) rendezője. - Ked­ves, modern meséről van szó, szerzője Pető Ferenc a szombat- helyi Mesebolt bábszínház művé­sze. Az eredeti darab cime: Vá­rosligeti mesék. Szombathelyen már játszották is, persze más ze­nével, más bábokkal. Mi csak a szövegkönyvet kaptuk meg. A történet egy lakótelep kissé elhanyagolt játszóterén játszódik. Főszereplője egy kidobott kisku­tya, aki gyorsan barátokra lel két kóbor kutya „személyében”. És kezdődnek a nagy csaták a kó­bormacskákkal. A „műsorban” Jóbarátok a játszótéren aktívan részt vesz a Cimbor nevű egérke is. Találkozhat még a kö­zönség Zsazsa nénivel, aki kisku­tyát keres az unokájának, illetve a „csúnya sintérrel”, aki össze- fogdossa a kóborkutyákat. E két szereplő élőben is megjelenik (Zsazsa néni: Heiszmann Ildikó, sintér: Ivánkó István). Rajtuk kí­vül még Hajdú Gáspár Zsolt és Tóth Krisztina mozgatják a kesz­tyűs- és zsákbábokat. A díszlete­ket Barnáné Juhász Ildikó ter­vezte a bábok Heiszmann Ildikó munkái. Minden darab a báb­színház műhelyében készült. Fotó: Dobos Klára- Egy részben játszott, 45-50 perces, kifejezetetten kicsiknek való darabról van szó - mondja Korzsényi Tibor. - Az előadás zenéjét Csabai László szerezte. Nagyon jó modern zene szólal meg, őrjöngnek rá a kőbőr macskák... Bánhegyi Gábor Miskolc (ÉM) - Haydn c-moll (Nr. 95.) szimfóniája, Mozart A-dúr klarinétversenye - Szatmári Zsolt közreműködé­sével -, valamint Schumann 3. „Rajnai" szimfóniája hangzott el a Nagy Ferenc vezényelte Miskolci Szimfo­nikus Zenekar hétfő esti hangversenyén a Miskolci Nemzeti Színházban. Iskolapélda a karmester szerepé­ről - akár ezt az alcímet is visel­hette volna a hétfő esti koncert, hiszen Nagy Ferenc széles skálá­ját mutatta annak, mennyit nyom a latban a karmester je­lenléte az.előadáson (is). Elsőként a „visszafogott és kissé feszült vagyok”-attitűd ka­pott szerepet a Haydn-kompozí- ció megszólalásakor. Nagy Fe­renc ici-pici, halovány mozdula­tokkal, összehúzódva vezényelt, amitől a német zeneszerző műve ezzel is segítve a lámpalázzal küzdő szólistát”-beállítottságú karmestert. Szatmári Zsolt pe­dig köszönte szépen a támoga­tottságot és meghálálta a bizal­mat. Még akkor is igaz ez, ha a felső regiszterek klarinéttól szo­katlanul kicsit fémesen sikoltoz­tak, a mély tónusok azonban fi­gyelemre méltó kerekségükkel és lágyságukkal arattak osztat­lan sikert. A szünet után pedig követke­zett az a dirigens, akinek a jelsza­va: „kedves kolleginák és kolle­gák, engedjék meg, hogy önökkel együtt élvezzem a muzsikálást”. Nagy Ferenc hatalmas, szépen rajzolt, precíz mozdulatokkal irá­nyította társulatát. A karmester végre megengedte magának, hogy felhőtlenül mosolyogjon, oldott testtartással dirigálja Schumann azon opuszát, amelyről a zenetör­ténészek azt tartják, a komponis­tának szándéka ellenére nem si­került vidám művet alkotnia - pedig de. tompának, erőtlennek, épphogy a háttérből előkukucskálónak hatott. Haydn lendülete, fegyel­mezettsége mögül időnként kibú­jó hamiskás mosolya még nyo­mokban sem volt felfedezhető. Félő volt, a hangverseny ilyetén folytatása következtében a pro­dukció tömény unalomba fullad. Második színrelépésekor Nagy Ferenc azonban bemutatta a „vaskézzel tartom a produkciót, Nagy Ferenc és Szatmári Zsolt Fotó: Bujdos Tibor HÍRCSOKOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom