Észak-Magyarország, 1999. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-13 / 85. szám
1999. április 13., kedd ÍSZAK-MAGYARORSZ/ÍG I Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Szinte-tárlat. Szinte Gábor festőművész munkáiból rendeznek kiállítást a kazincbarcikai Városi Kiállítóteremben. A tárlatot április 15-én, csütörtökön délután 4 órakor Hegyi Árpád Jutocsa, a Miskolci Nemzeti Színház igazgató-főrendezője nyitja meg. • Kerámiák. Fodor Ida és Mészáros Gábor keramikusművészek munkáiból nyílik kiállítás április 15-én, csütörtökön délután 5 órakor A Művelődés Háza Galériájában, Sárospatakon. • Képek a Tiszáin. Kőváriné Juhász Ilona festőművész kiállítása nyílik április 13-án, azaz ma a miskolci Tiszai pályaudvar olvasó-várótermében. A művésznő kedvenc témái a tavak, erdők és ligetek. • Demjén-tárlat. A Cserépfaluban élő, festészettel és képzőművészettel is foglalkozó nyugalmazott pedagógus, Dem- jén István festményeiből nyílt kiállítás tegnap, hétfőn délután 3 órakor a felső- zsolcai Szent István Általános Iskola galériájában. A tárlat április 23-ig látogatható hétköznapokon reggel 8-tól délután 4 óráig. • Diaporáma. Sodrásban címmel mutatja be legújabb diaporámáját Ádám János, a Miskolci Galéria munkatársa április 16-án, pénteken délután 5 órától a budapesti Kossuth-klubban. A bemutató előtt bevezetőt mond Vass Tibor költő. Overpelti énekesek Miskolc (ÉM) - A belgiumi Overpelt kórusa a Fazekas Utcai Általános és Zeneiskola meghívásának köszönhetően ma, kedden délután Miskolcra érkezik. Núcz Istvánnétól, a vendéglátó iskola igazgatójától megtudtuk, hogy tavaly a Fazekas kórusa járt egy nemzetközi fesztiválon Belgiumban, akkor ismerkedtek meg az overpelti együttessel. A miskolci diákok a hozzánk érkező kórus tagjainál kaptak szállást, most pedig az itteni családok látják vendégül a harminc gyereket és a tíz felnőttet. Az overpelti kórusról megtudtuk, hogy elsősorban a közös éneklés öröme tartja össze a műkedvelő együttest. Nem kötődnek egyetlen iskolához sem, bár a vezetőjük rajz szakos középiskola tanár. A legfiatalabb kórustagok 10 évesek, a legidősebbek 20-22 évesek lehetnek. Az látogatás ideje alatt a vendégek megismerkednek megyénk és a város nevezetességeivel, a Fazekas Úti Általános Iskola és Zeneiskola munkájával, szerdán este táncház lesz az iskolában, csütörtökön este 7 órától pedig a Zenepalotában (Bartók tér 1.) ad koncertet a vendégegyüttes és a Fazekas kórusa. Koszorúzás a helytörténész sírjánál Fotó: Vajda János Maijalaki nyomában Miskolc (ÉM) - Marjalaki Kiss Lajos miskolci helytörténész emlékére szervezett történelmi vetélkedőt a megye középiskolásainak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet, valamint a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium. Az eredményhirdetés és a díjak átadása előtt a verseny szervezői és a huszonnyolc résztvevő megemlékezést tartott Marjalaki Kiss Lajos sírjánál az avasi temetőben. A koszorúzáson Gyulai Éva muzeológus méltatta a helytörténész munkásságát. A verseny eredményhirdetését a Hermán Ottó Múzeum központi épületében tartották. 1. Koós Gábor, Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc; 2. Kiss Béla, Fráter György Katolikus Gimnázium, Miskolc; 3. Czap Sarolta, Fráter György Katolikus Gimnázium, Miskolc és Papp Edina, József Attila Gimnázium, Ózd. Rippl-Rónai sapkában, Munkácsy eredetiben A hamisítványok felbukkanása a piac élénkülésének egyenes következménye Az árveréseken sok kép talál új gazdára Fotó: Dobos Klára Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Rippl-Rónai József „botrányos" festő lett. Hogy pont az ő műveit hamisítják előszeretettel, annak a képek nem ritkán milliós értéke lehet az oka. De hozzá kell tenni: ez nem most kezdődött... A pasztell-technikával készült hamisítványokat különösen nehéz felismerni, hiszen ezek kora pontosan csak az anyagok vizsgálatával, és kevésbé esztétikai ismeretekkel határozható meg. De azért a tapasztalt szem észreveszi, ha valami nem stimmel. A Petró-gyűjteményben például volt egy kép: az Apám és Pia- csek bácsi vörösbor mellett című Rippl-Rónai alkotás pasztell átfestése. Végvári Lajos művészettörténész figyelmeztette a gyűjtőt, hogy az hamis. Mire a válasz: Tudom, de szép... De más kedves történetet is mesél a művészettörténész:- Egy kollégám felfigyelt arra, hogy nagyon sok svájci sapkás Rippl-Rónai önarckép van. Utánanézett, kiderült, hogy egy öreg festő munkái. Mikor meglátogattuk, mutatta: nézzétek, van nekem egy ilyen sapkám. Ha belenézek a tükörbe, látok egy öregembert. Ugye hasonlít Rippl-re? Hát most azt mondjátok, hogy hamisítottam?! Hitetlen hitelesítés- Ha ismeretlen festmény kerül elő, nem csak a múzeum szakemberei nézik meg, hanem felkérünk országos szaktekintélyeket is a vizsgálatra - mondta Veres László, a miskolci Hermán Ottó Múzeum igazgatója. - Hitelesítést pedig nem vállalunk, hiszen ezzel vissza is lehet élni. Behozza például valaki az eredeti képet, aztán a másolatot értékesíti a múzeumi papírral... A Miskolci Galéria sem vállalkozik hitelesítésre. Azt nem tartja valószínűnek Dobrik István igazgató, hogy hamis kép kerülne hozzájuk, hiszen ők többnyire kortárs művekkel foglalkoznak, de ha történeti alkotást vesznek, akkor azt „biztos helyről”.- Nem annyira bonyolult ez - magyarázza a galéria igazgatója. - Beindult a műtárgypiac, ami lehetőséget ad arra, hogy sokan visszaéljenek az értékekkel. De a hamisítás nem újdonság.- A szakértőknek mindig szembe kellett ezzel nézni - erősíti meg Ács Érmes Károly műtárgyszakértő is. Majdnem Rembrandt Ács Érmes Károlynál egyszer egy idős úr jelentkezett, hogy családjuk 40 éve rejteget egy Rembrandt-képet. A műtárgyszakértő külföldi művészettörténész ismerőse segítségét kérte, hiszen több szem többet lát, ráadásul senki nem érthet egyformán a műtárgykereskedelem minden területéhez. A „nagy műnek” még csak a fele látszott, mikor a művészettörténész bejelentette: másolat. Ezt a technikai vizsgálat be is bizonyította.- Az első benyomás sokat számít, hiszen az embernek már van egy őrült gyakorlata - mondja a több különleges alko„Hamis” tények A Somogy megyében lefoglalt Rippl-Rónai-hamisítvá- nyok száma jelenleg 24. A másolatokat készítő P. J. előzetes letartóztatásban van, a képeket művészettörténész szakértők vizsgálják... De időről-időre felbukkan hamis kép számos más alkotó (Molnár C. Pál, Schei- ber Hugó, Fried Pál stb.) munkái között is. Hazánkban a műtárgypiac forgalma dinamikusan nő. A tavalyi 2,5 milliárd forintos összforgalom közel 80 százaléka a festmények eladásából származik. tásnak „nevet adó” Végvári Lajos. - Aztán jobban megnézem az ecsetkezelést, a szignót, a vásznat, az anyagot, a keretet, a kép hátulját. Utána meg lehet világítani infralámpával, megnézni, van-e ráfestés, nem későbbi-e a szignó, mint a kép, milyen az alapozási technika... Mesteri tekintély Végvári Lajos felesége festőművész. Hogy Máger Ágnes mit szólna, ha hamisítanák a képeit? A férj szerint inkább dühös lenne, mint büszke. Mert hiába csak a „nagyokat” hamisítják, de ha az nem olyan színvonalú, akkor rontja a művész tekintélyét. Szerencsére kortárs alkotók munkáit nemigen másolják. De a nagyokét sem mindig. Mert bár Munkácsy Mihály a legnagyobbak közül való, de a miskolci művészettörténész szerint semmi ok nincs a trilógia darabjainak eredetiségi vizsgálatára.- Nem kell azokat vizsgálni! Esetleg javításra lehet szükség, hiszen már a művész életében is legalább 80 kiállításon szerepeltek, ami sok törődést jelentett. De teljesen eredetiek. Van persze a Krisztus Pilátus előttnek néhány változata, melyeket részben Munkácsy növendékei csináltak. Rippl-Rónai is megírta, hogy két évig tanítványaként másolta a mester képeit, amikbe Munkácsy belefestett még egy kicsit, majd aláírta őket... „Alábecsült” A műtárgyak szakértői véleményezésének rendszere a szakemberek szerint ma szabályozatlan és átláthatatlan. Jelenleg nincs olyan törvény, amely szabályozná a műtárgykereskedelmet illetve a műtárgyakra vonatkozó szakvélemény kiadását. Senki sem vállal felelősséget az általa készített szakvéleményért. A Nemzeti Galéria szakemberei is becsüsök csak tájékoztatást adnak a műtárgyról, elkészítik a műkincs dokumentációját. A ‘20-as, ‘30-as években tekintélyes becsüsök véleménye adott segítséget a vásárlásokhoz vagy eladásokhoz. Becsüsök persze ma is vannak. Ács Érmes Károly műtárgyszakértő tájékoztatása szerint a foglalkozás most is szerepel a hazai szakmai képesítések jegyzékében. A háború előtti és a mai működésük között azonban több jelentős különbség is van. Régen például csak kaució letétele mellett foghatott munkához a becsüs, sőt esetleges tévedéseinek fedezetéül komoly biztosítással is kellett rendelkeznie. Ma sem a becsüsökre, sem a műbírálatot végző művészettörténészekre nem vonatkozik ilyen jogi kötelezettség! „Emberebb ember, magyarabb magyar” Beszélgetés Hársing László egyetemi tanárral új könyve megjelenése alkalmából Nagy Zoltán * • Miskolc(ÉM) - Hársing László A filozófiai gondolkodás Thalésztől Gadamerig című könyve először 1992-ben jelent meg. Az első kiadás több mint 10 ezer példányban kelt el, a második most - a Bíbor Kiadó gondozásában - tartalmában felfrissítve, külsejében megújulva kerül az olvasó kezébe. Hársing László könyve az európai filozófiai gondolkodás fejlődését mutatja be a görögöktől kezdve az 1970-es évekig. Azt, hogy könyve „csak” az európai filozófiai gondolkodás felvázolására vállalkozik, a szerző így magyarázza: • A filozófia történetének természetesen részei a keleti filozófiák is. Ezek feldolgozását két ok miatt mellőztem. Egyrészt mert nem ismerem a keleti nyelveket, másrészt a keleti kultúrákban honos mentalitás sohasem állt hozzám közel. □ Miben segíti a filozófiai gondolkodás megismerése a mai embert? • Úgy vélem, a régi korok filozófusai között is akadnak jó páran, akik olyan erkölcsi és életviteli elveket fogalmaztak meg, amelyek ma is követhetők. Manapság egy gondolat inkább akkor tesz szert népszerűségre, ha meghökkentő, ha a túlzott ereHársing László új könyvével Fotó: Farkas Maya detiség igényével lép fel. A mai individualizmus az egyéni és személyiségi jogokat már olyan életkorban mértéktelenül előtérbe állítja, amikor az ember jelleme még ki sem alakult. Ez az úgynevezett posztmodern irányzat, amely kezd eluralkodni a filozófiában is, nem számol azzal, hogy az ember lényegét tekintve közösségi lény, és önmagát csakis közösségben tudja megvalósítani. Csak üdvözölhetem azt a törekvést, hogy oktassanak erkölcstant az általános és a középiskolákban. Az ifjúság épülését szolgálja, ha legalább megismerik azokat a normákat, amelyek az embert emberré vagy emberebbé teszik. □ A fiatalság körében eluralkodni látszik a túlzott pragmatizmus. Az érvényesüléshez szükséges szakmai, nyelvi, informatikai ismeretek elsajátításán kívül alig van igény a szellem fejlődésének szélesebb horizontú megismerésére. • Mindig lesznek megszállottak, akik elmélyednek az emberi gondolkodás történetében, amely első történeti formában mint filozófia jelent meg, és ez utóbbi mindmáig megőrizte világnézeti és módszertani orientáló szerepét. Ezt bizonyosan elősegíti a napirenden lévő felsőoktatási integráció, az univer- sitas egy eddiginél hatékonyabb kiteljesedése. A kis közösségek ugyanis nem kedveznek a szellemi versengés kibontakozásának és a tudományos életben is szükséges nemzedékváltásnak. A helyi kötődés fontos dimenziója nemcsak a mindennapi, hanem a tudományos életnek is. A tudomány azonban mindig egyetemes, az emberi tudás gyarapítására és/vagy megújítására törekszik. Nem dönthető el helyben megalapozottan, ki mennyit ér a tudományban. □ Min dolgozik most? • Az emberség útján címmel írom újabb könyvem, mely bevezetés az etikába. Egyetemi-főiskolai tankönyvnek készül, de segítség lehet a gyakorló és leendő pedagógusok számára is. Szeretnénk ilyen tematikájú tanfolyamot indítani a Miskolci Egyetem bölcsészkarán, melyhez megkaptuk a Oktatási Minisztérium hozzájárulását. LEXIKON: HÁRSING LÁSZLÓ • 1949-ben érettségizett Keszthelyen, az egykori premontrei gimnáziumban. • Az egri tanárképzőn, majd a szegedi tudományegyetemen matematikát tanult, később elvégezte a filozófia szakot is. • 1955-től a murakeresztúri általános iskolában tanított, 1959-től Zalaegerszegen tanulmányi felügyelő. • 1961-től előbb a Budapesti Műszaki Egyetem, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófia oktatója. • 1967-től a filozófia kandidátusa. • 1973-tól 1982-ig az MTA Filófiai Intézetének tudományos tanácsadója. • 1978-tól a tudományok doktora. • 1982-tól a Miskolci Egyetem oktatója. • 1985-től 1993-ig a filozófia tanszék vezetője.
