Észak-Magyarország, 1999. március (55. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-01 / 50. szám

1999. március 1., hétfő Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Hobo az egyetemen. Régi bluesok és mesék címmel a Hobo Blues Bánd ad kon­certet a Miskolci Egyetem I. számú előadó­jában március 2-án, kedden este 8 órától. • Világörökség lehet. Pécs középkori mű­emlék együttese jövőre ismét pályázik a Világörökség listára történő felvételre. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal az idén a Hortobágyi Nemzeti Park felvételét kéri. Az Allatfarm Patakon, a sáros pataki Református Kollégium Gimnáziu­mának tanulói vasárnap mutatták be Or- well: Állatfarm című művét A Művelődés Háza színpadán. A Lénárt Attila igazgató által rendezett előadást kedden délután két alkalommal is megismétlik. Fotó: Bódisz A. Gyöngyhimnusz Fecske Csaba Sarkady Sándor szemre is szép kötete, a Gyöngyhimnusz a költő újabb szerelmes verseit és versfordításait tartalmazza. „A Gyöngyhimnusz szerelmes versei éle­tem utóbbi négy, vihar dúlta esztendejében születtek. Váratlanul és maguktól zengtek fel a szélben, mint az eolhárfa húrjai. Jó­zan ésszel nem hívhattam, nem akarhat­tam őket” - írja a költő a „fülszövegben”. Jázmin és olaj című verse egy élet eszenci­ája örökérvényű tanulsággal: Csikorgó telembe Tavasz szele lebben - Mindig az a legszebb, Ami lehetetlen. A kötet címadó ciklusa - harmincegy, zömében klasszikus formájú vers - akár versformákat reprezentáló szöveggyűj­temény is lehetne. Sarkady nagy forma­kultúrájú költő, disztichon, alkaioszi, szapphói, aszklepiadészi strófa, hangsú­lyos, magyaros ütemű versek kerülnek ki a keze alól. A Világ világa szakrális, Mária-Jézus te­matikájú versfordításokat tartalmazó cik­lusának legérdekesebb darabja az Ó-ma­gyar Mária-siralom (mai magyar mondja). Az Ó-magyar Mária-siralom verses nyelvemlékünk eredetileg egy latin nyel­vű költemény átdolgozása, amely az euró­pai irodalomtörténet szempontjából is nagy jelentőséggel bír, mivel a XII. szá­zadból - keletkezése ekkorra tehető - Má- ria-siralmak csak elvétve maradtak fenn. Különösen fontos a magyar irodalomtör­ténet számára ez az irodalmi szempontból értékes költemény. A 6 és 7 szótagos tro- chaikus sorok magyaros ütemben gördül­nek, cáfolván azt a vélekedést, hogy a ma­gyar ritmus nehezen alakult ki, és csak a XVI. századra jutott költői magasságokba. Rímeiben sem elégszik meg a sorok végi vala-volna toldalékszavakkal, ami pedig még Tinódi korában is dívott. Nem tudja az ember meghatottság nélkül olvasni: Világ világa, Virágnak virága, Keserűen kinzatol, Vas szegekkel veretel. Az anyák örök fájdalma árad belőle. Egy ciklusnyi maori versfordítás is olvas­ható a kötetben. A maorik Új-Zélandon élő, mintegy 300 000 lelket számláló nép, nyelvük a maláj-polinéz nyelvcsaládba tartozik. Iro­dalmuk első, teremtésmítoszokat tartalmazó gyűjteménye az ötvenes évek elején jelent meg Az ősapák tettei címmel. Sarkady bele tudja magát élni régi korok hangulatába, mint egyik méltatója írta róla, próteuszi al­kat. Mint Weöres vagy Pessoa. Vagy mai költészetünkben Kovács András Ferenc. A furulya magyar reneszánsza A blockflötések egyre jobbak, de könnyen megbotolhatnak a küszöbben Legalább 400 éven át volt sztárhangszer, ma újra divatos Fotó: D.K. Miskolc (ÉM - DK) - Az első megyei zeneiskolai furulyás találkozót még tragikomikus­nak érezte Lőrincz László, a ré­gi zene egyik legnagyobb ha­zai szakembere. A másodiknál már „felkapta a fejét", az el­múlt csütörtökön megtartott harmadik rendezvényen pe­dig további óriási színvonal­emelkedést tapasztalt. • Igazából már nem nagyon le­pett meg a magas színvonal, hi­szen továbbképzést is tartok itt a miskolci Egressy Béni Zeneis­kolában, így tudom, hogy a ta­nárok milyen hihetetlen lelkese­déssel tanítják a blockflőtét... □ A furulya reneszánszát éli ha­zánkban. Ön szerint mi lehet en­nek az oka? • A világon már vagy 40-50 éve fantasztikus reneszánszát éli a hangszer. Itt nálunk azonban hosszú időn keresztül bizonyos körülmények meggátolták a ter­jedését. Ezek között vannak szűk szakmai érdekeltségek, meg konvenciók is, egyszerűen nem tekintették normális hang­szernek a furulyát. Hogy most fellendülőben van a furulyaokta­tás, annak az a sajnálatos tény is oka, hogy ebben az időszak­ban erősen rákényszerülünk az anyagi megfontolásokra... □ Úgy érti, a csillagászati össze­gekbe kerülő hangszerekhez ké­pest a furulya még egészen olcsó?! • Pontosan. A blockflőtét általá­ban meg tudják venni a szülők gyermeküknek. □ Ha furulyáról beszélünk, egyér­telműen blockflőtére gondolunk? • Igen, mert valahogy meg kell határozni, melyik az az értékes hangszer, amivel régi évszáza­dok muzsikáját, sőt egészen mo­dem zenét is el lehet játszani: ez a modern, angol fogású furulya. Magának a furulyának orszá­gonként rengeteg népies formá­ja van, ezeken viszonylag köny- nyen meg lehet tanulni egyszerű indulókat, népdalokat, de komo­lyabb műveket, szonátákat, con- certókat csak a blockflőtén lehet megszólaltam. □ Van sok mű blockflőtére? • Rengeteg. Hiszen legalább 400 éven át ez volt a sztárhangszer. □ De ezeket a műveket elég rit­kán halljuk. Legalábbis Miskol­I. korcsoport: Könyvjutalom: Aszalós Diána, Sátor­aljaújhely, tanára: Karikáné Hubay Éva, és Mészáros Máté, Eger, tanára: Benyó Tibor. Dicséret: Tálas Áron, Mezőkövesd, tanára: Váradi Tamás. Nívódíj: Rostás Édua, Miskolc, Eg­ressy Béni Zeneiskola, tanára: Sza- bóné Bíró Klára, és Zubay Eszter, Miskolc, Egressy, tanára: Szabóné Bíró Klára. Kiemelt Nívódíj: Tuncsik Georgina, Dédestapolcsány, tanára: Gáspár Attila. con... Viszont majd,, minden is­kolának van blockflőte zenekara. Ez nem ellentmondás? • A sok zenekar a fejlődést bizo­nyítja. De azért bemutatkoznak II. korcsoport: Könyvjutalom: Barta Noémi, Éger, tanára: Kovács István és Pokorni Zsó­fia, Miskolc, Erkel Ferenc Zeneiskola, tanára: Pacherné Tóth Andrea. Dicséret: Boczán Zsófia, Encs, tanára: Uray Márton. Nívódij: Pelyhe József, Eger, tanára: Benyó Tibor és Vasas Nikolett, Mis­kolc, Egressy, tanára: Doma Istvánná. Kiemelt nívódíj: Mitru Tímea, Miskolc, Egressy, tanára: Szabóné Bíró Klára. III. korcsoport: Dicséret: Verók Zsuzsanna, Szerencs, tanára: Fenyvesi Péter. Magyarországon furulyaművé­szek is, persze inkább Pesten vagy Szegeden. És nagy ered­mény, hogy vannak speciális fu­rulyás táborok, például Szom­bathelyen a régizene nyári aka­démiája, vagy a régizene szabad- egyeteme, tartanak mesterkur­zust híres külföldi művészek. □ Sikerül lassan behozni az idő­kiesés miatti lemaradást? • Lassan igen. Az a gond, hogy furulyatanár-képzés néhány év­vel ezelőttig egyáltalán nem lé­tezett. Nyolc éve azonban Szege­den újra elkezdődött a régizene és azon belül a blockflötetanári oktatás. Azóta már több helyen van, például a miskolci konzer­vatóriumban, sőt, szeptember óta a főiskolán is. □ A furulyaoktatásnak van vala­milyen „buktatója”? • A legnagyobb az, hogy bizo­nyos szintet elérni könnyebb, mint bármelyik más hangszeren, de utána vannak olyan küszöbök, amiket nagyon nehéz átlépni. □ Ez alapján mi lehet a perspek­tívája a furulyázni kezdő kisgye­reknek? • A zeneiskolán belül több lehe­tősége van a növendéknek. Ha kitartó és tehetséges, szerezhet művésztanári diplomát. Ha eset­leg nem tetszik neki a furulya, választhat más fafúvós hang­szert, azt tanulhatja komolyab­ban. De végeredményben az sem baj, ha néhány év tanulás után hobbi szinten marad a zenélés... Nívódíj: Borbély Zsófia, Miskolc, Eg­ressy, tanára: Doma Istvánné. Kiemelt nívódíj: Krotos Zsuzsa, Miskolc, Egressy, tanára: Szabóné Bíró Klára. Kamarazene: Dicséret: Farkas Ferenc Zeneiskola, Eger, Egressy Béni Zeneiskola, Mis­kolc, Erekel Ferenc Zeneiskola, Ózd. Nívódíj: A miskolci Fazekas utcai Általánós és Zeneiskola furulya­együttese. Kiemelt nívódíj: Erkel Ferenc Zeneis­kola Ózd. Külön könyvjutalom: Koczka Csaba. Rongyos pajtákból a Pódiumra Tiszaújváros (ÉM - SZP) - Örök emberi problémákról, az igazságról, a gonoszról, a szeretetről, a hazáról szólt Pregitzer Fruzsina, a nyíregy­házi Móricz Zsigmond Szín­ház színművésze a tiszaújvá- rosi Pódium színpadon. Nekifeszülni a világnak, teste­ken keresztül megmunkálni a sikert, a hatalmat, a pénzt, gyor­san és még gyorsabban - ha nem így teszel, idegen eleme le­szel a könyörtelen forgatagnak, mely előbb-utóbb kivet magából. Drámai és sötét üzenet van a hétköznapoknak, de van re­mény: bár a tömeg Barabást ki­ált, az egyén többször Názáretit. Hasonló felkavaró és megnyug­tató gondolatokkal érkezett Pre­gitzer Fruzsina, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház szín­művésze a tiszaújvárosi könyv­tár előadótermének Pódiumára. Az Uram, nem látta Magyaror­szágot? című műsor Ancsel Éva, Reményik Sándor, József Attila, Karinthy Frigyes, Lázár Ervin, Bálint György művei segítségével az élet nagy kérdéseiről, Istenről, az igazságról, a szabadságról, há­borúról, gonoszról, szeretetről, hazáról szólt. Mi a művésznőt a műsor születéséről kérdeztük.- A romániai forradalom ide­jén éreztem először, hogy a saját sorsom történelem, s hogy a tör­ténelem egyúttal az én sorsom is. Az akkori események inspi­ráltak e műsor elkészítésére ­emlékezett vissza a színművész- nő a műsor után. Romániai ba­rátaimmal töltöttem akkor a ka­rácsonyt és a szilvesztert, köz­vetlen-közeiről szemléltem az eseményeket, éreztem az indula­tot, a reményt, a szabadság szele tisztára söpörte a vidéket. A mély benyomások hatására, sa­ját kútfőből és segítséggel, szá­momra kedves versekből és pró­zai művekből állítottam össze egy csokrot. Az egyes műveket népdalokkal fűztem össze, majd ’90 nyarán elindultam Romániá­ba. Én ezzel a műsorral próbál­tam, tudtam szólni a diktatúra szörnyűségeitől sújtott emberek­hez. Mivel semmilyen technikát nem használtam, egy rongyos pajtában is elő tudtam adni. Ma Pregitzer Fruzsina Fotó: Szegő P. már nem kell ugyan pajtákban fellépnem, de a műsor ma is ak­tuális, hiszen örök emberi prob­lémákra keresi a választ. Színházi sörfesztivál Ödön von Horváth Kasimir és Karolin című népszínmű­vét - az újabb műfaji meg­határozás szerint az énekes­dalos sörfesztivált - március 23-án mutatják be a Miskol­ci Nemzeti Színházban. A Novák Eszter által rendezett előadás helyszíne a Csar­nok. Felvételünk a tervelfo­gadáson készült. Képünkön balról jobbra: Lo­vas Imre műszaki vezető, Zeke Edit díszlet- és jelmez- tervező, Veres Attila a festő­tár vezetője és Koncz Bog­lárka, a színház művészeti főtitkára. Fotó: Éder Vera Tankönyves nap Felsőzsolcán Felsőzsolca (ÉM) - Szakmai napot rendez az Apáczai Ki­adó a felsőzsolcai Kazinczy Ferenc Általános és Zeneis­kolában március 3-án, szer­dán délután 2 órától. Putz József iskolaigazgató kö­szöntője és a bemutató órák után Havas Péter, az Orszá­gos Közoktatási Intézet igaz­gatója Környezeti nevelés az alsó tagozatban címmel tart előadást. A szakmai napon Mester Miklósné tankönyvíró be­mutatja a Mi világunk-köny- veket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom