Észak-Magyarország, 1999. március (55. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-17 / 63. szám

1999. március 17., szerda ÉSZAK-MA6YAR0RSZÁG i Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Zen-saláta. Peremartoni Krisztina és Bor­bély László Zen-Saláta című előadóestje lát­ható március 18-án, csütörtökön este 6 órá­tól a tiszaújvárosi Városi Könyvtárban. • Varga Sándor kiállítása. Újraolvasol egy elfelejtett cselekményű regényt... címmel nyílik Varga Sándor kiállítása március 18-án, csütörtökön délután 5 óra­kor Miskolcon, a Teleki Tehetséggondozó Kollégium galériájában. • Máger-tárlat. Máger Ágnes festőmű­vész alkotásaiból nyílik kiállítás március 18-án, csütörtökön délután 5 órakor a miskolci Karacs Teréz Középiskolai Leány- kollégiumban (Győri kapu 156.). A tárla­tot Alakszainé Oláh Annamária, Miskolc alpolgármestere nyitja meg. • Festmények az iskolában. Baumli Péter festményeiből nyílik kiállítás Miskolcon a Kazinczy Ferenc Általános Iskolában (Közép­szer u. 3.) március 18-án, csütörtökön dél­után 5 órakor. A március 26-ig megtekint­hető tárlatot Szabó Imréné, az iskola igaz­gatója ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Gershwin-est Miskolc (ÉM) - George Gershwin művei­ből válogatták annak a koncertnek a prog­ramját, amelyet március 18-án, csütörtö­kön délután fél 6-tól tartanak a miskolci Városháza dísztermében. A mindmáig népszerű énekes műveket miskolci művé­szek, Mojzer Andrea, Molnár Erik és Lá­bas Norbert adják elő. Az est a Városházi esték című sorozat része. „Lápi”-fotók Miskolc (ÉM) - Mocsári László (Lápi) fo­tókiállítása látható március 26-ig Miskol­con az Ifjúsági és Szabadidő Ház Ifjúsági Galériájában, Underground ’88-’90 címmel. Mocsári László 29 éves. 1983-ban volt .elő­ször Európa Kiadó koncerten, éppen az If­júsági Házban. Ettől kezdve járt undergro­und koncertekre, előadásokra. Fotókat 1988 óta készít, nagyjából azóta meg is jellennek különféle zenei folyóiratokban, elsősorban a Rockinformban. A kiállított képek nagy­részt ’88 és ’90 között készültek. TELEVIZI Ami látszik Brackó István A színfalak mögött dúl a médiaháború. A képernyős törvényt még csak értelmezik, vi­tatják; van is, meg nincs is kuratórium; az ORTT pert vesztett... De ez a nézőt kevésbé érdekli, mint példáid az interneten (fél)mez- telenkedő Albert Györgyi, vagy a fecskében és a fecske nélkül elhíresült Fábry Sándor. Szóval van itt minden: cici és kuki. A fontos az, ami a képernyőn látszik, s a reklámbevétel miatt zsebbevágó az, hogy a közönség többsége melyik csatornát vá­lasztja. A „húzós” műsorok (show, sorozat, vetélkedő, sport) kitapinthatóan lendítenek á nézettségen s a nagyérdemű nem mérle­gel, hogy a pordukció „közszolgálati” vagy „kereskedelmi”. így van ez a hírekkel, il­letve az ezekhez kapcsolódó háttéranyagok­kal is. (Aktuális, Mélyvíz, Esti Gyors, Ma­gyarország holnap.) Külön versenyt futnak a reggeli blokkok. Keményedik a harc és a koránkelő ember hétféle magyar menü kö­zül választhat. A közvéleménykutatók sze­rint a prímet a „királyi tévéből” a TV3-ra költözött Nap-Kelte viszi, annak ellenére, hogy a korábbi sikerstábból hiányzik Ha­vas Henrik, Nika György, Bárdos András, Mélykúti Hona. A tízéves múltban gyökere­ző menetrenden lényegében nem változta­tott a jóérzékű porducer, Gyárfás Tamás. Jellemző, hogy a Kereszttűzben elhangzot­tak más médiákban is hivatkozási alapul szolgálnak. Igaz viszont, hogy a szekértábo­rok kínosan ügyelnek arra, ne legyen át­járhatóság a kanálisok között. A másság nehezebben érhető tetten az esti híradásokban. Ha az ember türelmes és kiváncsi, akkor délután hatkor megnézi a Dunát, fél órával később a TV3-at, 15 perc után kezdődik az RTL Klub, de 19 órakor már nyit a TV2 triója, s a sort az MTV1 fél nyolcas híradója zárja... Ebben az informá­ciós áradatban lubickolhat a polgár, vagy eltévelyedhet, netán megfulladhat, ha nem tud úszni, vagy ha nincs mentőöve, akkor be se kapcsolja a világ többnyire lehangoló híreit harsogó televíziót. Szentivánéji álom, technikai átok Miskolc (ÉM) - A hagyományok­kal ellentétben a pénteki premier előtt a ma esti főpróba idején - technikai okok miatt - nem nyit­ják meg a közönség előtt a Mis­kolci Nemzeti Színház nézőterét. Sőt, a csütörtöki, Egyetemi bérle­ti előadás is elmarad. A techni­kai okok szó szerint értendőek: a díszlet kivitelezése során felme­rült technikai problémák zavar­ták meg a színházi rendet. Vi­szont a premierközönség pénte­ken este 7 órától már láthatja Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékát. Akik a mai nyil­vános főpróbára váltottak belé­pőt, a színház jegypénztárában visszaválthatják. Az Egyetemi bérlet május 6-ára, a Mágnás Miska című előadásra érvényes. Képünkön a Szentivánéji álom szereplői a próbán: Csapó János, Kovács Vanda, Fandl Fe­renc. Fotó: Éder Vera 110 éves ötlet: ezredéves ünnepélyt! A sárospataki diák, beregszászi hírlapíró és laptulajdonos cikke - és a millennium Kornya István Miskolc (ÉM) - 110 éve, 1889. március 10-én látott napvilá­got Janka Sándor cikke: Vár­megyénk és az ezredéves ün­nepély. A ma Ukrajnához tar­tozó kárpátaljai Beregszászon megjelenő egykori Bereg című lapban közölt írás volt a mil­lenniumi mozgalom elindítója. „Egy tenger áradat csapott ki partiból, a mint had nyomul, hogy új hazájokat: Etele örökét hódítsa vissza most. A harczi mén dobog, turul madár repül...” - olvashatta Beregvármegye kö­zönsége 110 évvel ezelőtt 1889. márczius 10-én, a vasárnaponként megjelenő Bereg című, akkor 15. évfolyamába lépő társadalmi és megyei érdekű heti lapban. A cikk a korstílusnak megfelelően romantikus történetfelfogású, pá­tosszal teli'és hazafias. A felhívás Az írás azonban felhívás is volt egyben: ....a honfoglalás ezred­éves örömünnepe a fontos tény­hez és annak eredményéhez mél­tón ünnepeltessék meg ország­szerte...”. A szerző szerint még csak kevesen szóltak ez ügyben, a vármegyék, a kormány pedig alig tett valamit. Ezért azt java­solja, hogy az ünnepséget 1889 és 1894 közé eső valamelyik évben rendezzék meg, mert „a történe­lem szerint a honfoglalás teljes munkája ez öt év alatt zajlott le” - 1000 éve, és országos mozga­lom elindítását szorgalmazza. Beregvármegyének pedig élen kell járnia ebben, mert ez volt a „honfoglalók első birtoka”. A ve­zércikk szerzője a Bereg alapító­szerkesztője, egyben tulajdonosa, ardai Janka Sándor volt. A mozgalom megindítójának személyére, a cikk utóéletére Csatáry György kárpátaljai le­véltáros hívta fel a figyelmet, az 1996-ban rendezett beregszászi és nyíregyházi konferencián. (Ennek anyaga tavaly „szemel­vények Kelet-Magyarország és Kárpátalja iskolatörténetéből” címmel a Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei pedagógiai intézet kiadásában jelent meg.) A hatás Janka javaslatára egy hónap múlva Beregvármegye törvény- hatósága a millennium ügyében körlevelet intézett az ország me­gyéihez, és felterjesztést a bel­ügyminiszterhez. (Akkor a bel­ügyi tárcát is Baross Gábor, a neves közlekedési miniszter ve­zette. Ö volt az, aki aztán 1891 októberében benyújtotta a mil­lennium 1895-ben Budapesten tartandó országos nemzetközi kiállítást indítványozó törvény- javaslatát. Az ünnepi év aztán 1896-ra tolódott át.) A Janka-cik- ket 1906-ban történelmi ereklye­ként a Magyar Nemzeti Múze­umban helyezték el. Pataki diák volt Janka Sándor - írja Csatáry - a 19. század vidéki hírlapirodal­mának jeles művelője volt. Szinnyei József - az akkori kor­társ hírlapirodalmat is feldolgo­zó - „Magyar írók élete és mun­kái” című 14 kötetes lexikoná­ban ez olvasható: református lel­kész fiakén 1847-ben született Beregsomban, gimnáziumi, aka­démiai tanfolyamot végzett Sá­rospatakon, ahol két évig főgim­náziumi segédtanár, az Erdélyi önképző kör, az ifjúsági olvasó- egylet elnöke volt. 1869-től Be­regszászon gimnáziumi tanár egy évre rá már lelkész. Mintegy 1000 cikket publikált többek közt - a Fővárosi Lapokban, a Pesti Naplóban, a Budapesti Hír­lapban. írt elbeszélést, verset; színműve, a „Vértanú és szent” dicséretben részesült az akadé­mia „Karátsonyi-pályázatán”. Fő műve - így Csatáry - az 1874-ben alapított Bereg című lap, amelyet megszakításokkal haláláig - 1914-ig - szerkesztett, és a lap történetének (1874- 1896) megírása volt. Janka tör­ténelmi ereklyék iránti szenve­délyét mutatja, hogy közremű­ködött a pudpalóci (vezérszállá­si) Rákóczi asztal megszerzésé­ben is, amelyen - a legenda sze­rint - a fejedelem megpihent. Ez az asztal ma is látható a Sá­rospataki Református Kollégi­um kiállításán. 10. szám. XV. évfolyam. Megjelenik minden vasárnap. Beregszász, StEftKesrTfcCö: * 1*7 M*tlr«d rvr.vft ill/Ű ,u». riiM'Waa Sári. nin. Ki ADÚMIVATAtt; umlmrMmH, *• «■/•*­*itm i itt m. »**«­BÉR Vármegyénk és az czrctlővcG tumejiély. « v . Iráfijíy szellő fuvjlniA tfónii ártíomat l,1j;y,.o MonjEva-liQflgVA, — felől jövő. llarc/i l4r»n.-» vegyül óm Círiiin­harcuk i* hallatAtawaV vele. Mi raj, mi ürrti.i «* '* iwuwe l.1j triói ? - . . Öv Almot népe kél nagy utn *notiai» OH; milljőny* mor­dul s órúnlik mii’ Pannónia leié. Kién a bölcs tvJtvr, nyonndmtt fclkewn uj Im*íh swreint kést •jlsrini csajnt nyomni. S miként a fcTgetni;, a |mí« vihar «lwht Íelí.itíhalatlanul a porta <Kin(i. mit bal*or*,T. véjrreU; tttjiba sodort; utji nyiwnról nyoiiM.T tör előtt: a ctapiM \ föld tumtü ; W lj», nép * adó dűlt bármim, ‘ Jelit*; orma. Muok.Ic* hegyvidéke, mikor Almos fiit, hótbtö Árpidul paitsra emelve, atyja min c ttép vérérré emelte | Ho^jr imyűtt a K.lrpit s vek vőlj.'y és balom; ‘lista Örömében itst.ikj;atu partját * hódolni ment elé; Unt;, latoréra,. SSott­vezetőjévé lett, ho^y im^nailo^As^tk Afjiűd hű népének a najjjatdíj* Alföld hullámos téréit * mis kincses bányáit v.t áldott Imának... liter eves emlék? , , . liter * ht>/;y őseink huj idő »lat«. Ji^ TÁRSADALMI £S MEGYEI ERDEKO HETILAP. BEREGVÁRMEGYE HIRDETÉSEI. * KIR. TANFFÜlf.YFlMn. I KflOTElfc EGYLET I r.A7[iASÁGI EGYESOLTO iiHMgalmat <* cmd' pelévélw*. Ikrcj; vármegyéi tos vrcrep várakor! orovilánrés* illeti: rlónképtni bölcsője, lás dic^:„;';-anká/An A történelmi emlékezetet őrző történelmi vezércikk a Beregben „Ne a sikert, az emberek szívét keresd!” A Felsőzsolcán élő zenészek jótékonysági hangversenyen mutatkoztak be Felsőzsolca (ÉM) - Jótékony- sági hangversenyen mutat­koztak be a Felőzsolcán élő művészek a helyi művelődé­si házban rendezett március 7-i koncerten. Az estről Só- váriné Barta Katalin tájékoz­tatta lapunkat. A hangverseny repertoárján olyan közismert művek - külön­böző zenei korszakokból szár­mazó szóló és kamarazenei alko­tások - szerepeltek, melyek hall­hatók a rádió- és televízióműso­rokban is. Elsőként a J.S. Bach kortársaként számon tartott ki­váló ízlésű G.P. Telemann F-dúr oboára és fagottra írott kettős- versenyének III., IV. tételét hall­hattuk két kitűnő művészünk, Menyhártné Tatár Bea és Ha­lász István előadásában. Játé­kukban remekül emelték ki a francia zenekari szvittek mintá­jára készült darab játékos ele­ganciáját. Második műsorszám­ként Veszprémi Éva dinamikus tolmácsolásában a bécsi klasszikus stílus őserejű meste­rének, J. Haydn Esz-dúr zongo­raszonátájának MII. tételét hall­hattuk. Igazi zenei csemegében része­sített bennünket Eperjesi Erika énekművész, aki G. Verdi Rigo- letto című operájából Gilda áriá­ját énekelte elmélyült jellemáb­rázolással, a bel canto elveit szem előtt tartva. R. Schumann Álmodozás című, lírikus karak­terdarabja Halászné Rózsa Már­ta előadásában újabb színfoltot jelentett a hangversenyen. A csellóra készült átirat megszó­laltatása során a romantikus ze­ne kromantikára épülő változa­tos harmóniavilágában gyönyör­ködhettünk. Stamitz F-dúr quartettjének II. tétele kamarazenei együttes­re íródott. A művészek - ki­használva a darab eredeti és friss dallamosságát, a ritmikai és dinamikai szembeállításokat - gáláns előadói stílusban mu­zsikáltak. Liszt Ferenc Manók tánca cí­mű zongoraműve az igazi prog­ramzene különös varázsát nyúj­totta számunkra, bebizonyítva Veszprémi Éva fejlett hangszer­technikai tudását. Ízelítőt kap­tunk a kortárs zene világából is. Maros Rudolf Triójából a felsza­badult, önfeledt muzsikálás pil­lanatait élvezhettük. A koncert befejezéseként Eper­jesi Erika Kálmán Imre Csárdás­királynő című operettjéből éne­kelte a közismert részletet, Szil­via belépőjét - áradó életkedvvel, magyaros kolonittal. A fogékony, értő közönség lel­kes tapssal köszönte meg a mű­vészek előadását, az élő zene kü­lönös varázsát, mely mind- annyiunknak felejthetetlen él­ményt jelentett. Muzsikájukkal kifejezték számunkra azt a beet- hoveni gondolatot: „Ne a sikert, az emberek szívét keresd!”Zsolcai négyes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom