Észak-Magyarország, 1999. március (55. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-02 / 51. szám

1999. március 2., kedd Aktuális 5 HÍRCSOKOR • Apáczai-nap. Apáczai-napot tartottak tegnap az Apáczai Tankönyvkiadó és a ti- szalúci Arany János Általános Iskola szerve­zésében a község általános iskolájában. A rendezvény ideje alatt a kiadó könyveiből kiállítást is rendeztek az intézményben. • Fogyasztóvédelmi előadás. Amit a fogyasztóvédelemről tudni kell - ezzel a címmel tart előadást ma délután 3 órától az MSZP nőtagozata szervezésében Majo­ros Zoltán, a Fogyasztóvédelmi Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szerveze­tének vezetője Miskolcon, a Corvin út 9. szám alatti épületben. • Ajándékok szétosztása. A Doni Bajtársak Szövetsége szerdai ülésén osztja szét tag­társai között a Béres Alapítvány ajándékát. Megkezdődött az eboltás Miskolc (ÉM - NyZ) - Megkezdődött tegnap Miskolcon az ebek idei, ve­szettség elleni kötelező védőoltása. Tavaly összesen 123 296 négylábú házőrző kapta meg a vakcinát a megyében. Mis­kolcon a héten a következő helyeken és időpontokban adják be a jószágoknak 500 forintért a veszettség elleni oltást. Kedd: Szolártsik tér 6. (de. 9-12), Dráva u. 1. (du. 2-4). Csütörtök: Szigligeti tér (de. 9-12), Füzes u. 48. (du. 2-4). Péntek: Szeretet u. 34. (de. 9-12). Nem tehető ki a kutya A tavalyi helyzethez képest fontos válto­zás, hogy január 1-jén hatályba lépett az állatok védelméről szóló 1998. évi XXVIII. törvény. Ennek nyolcadik paragrafus az alábbiakat mondja ki: „Az ember környe­zetében tartott, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos." Azért érdekes ez a jogsza­bály, mert eboltáskor gyakran megesik, hogy a gazda nem fizeti az oltás költsége­it, inkább szabadjára engedi a kutyáját. Kérdés: érvényt tudnak-e szerezni a ható­ságok az előírásnak?- Nehéz tényszerűen megállapítani, hogy valakinek elveszett a kutyája, vagy ő maga tette ki, űzte el - veti fel Sidló Gyula, a városháza hatósági osztályának főtanácsosa. A továbbiakban pedig az el­múlt egy hónap tapasztalatáról számol be: kitett, elűzött kutyáról senki sem tett még bejelentést. Az elűzés, elhagyás vagy kité­tel pedig az érvényben lévő jogszabályok értelmében, a cselekmény súlyától függő­en akár 150 ezer forintig is büntethető. Hozzátette még azt is Sidló Gyula: egy esetleges eljárás során figyelembe kell venni, hogy számtalan ok miatt veszhet el egy kutya. A tulajdonos pedig úgy segít­heti a hatóság munkáját, ha bejelentő la­pon regisztráltatja az eltűnés idejét. Tegnap már oltottak Fotó: Bujdos Tibor Kevesebb iskolai osztály Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Meghatá­rozta a kazincbarcikai képviselő-testület az elkövetkező két tanévben indítandó ál­talános iskolai első osztályok számát. Az óvodai létszámadatok alapján mindkét tanévben 18 tanulócsoportot tervez az ön- kormányzat, ami három osztállyal keve­sebb a jelenleginél és a ‘97-98-asnál. Az osztályok átlaglétszáma 22-23 fő lesz - de­rül ki a határozatból. Mérlegre kerülnek a bírójelöltek Az alkalmasság csak az ítélkezés során derül ki igazán - állítják az érintettek ítél a bíró. Az alkalmasság a gyakorlatban derül ki. Miskolc (ÉM - PT) - Egészség- ügyi, lélektani vizsgálatnak kell megelőznie ettől a hó­naptól a bírók és ügyészek kinevezését. Ez áll az igaz­ságügyi és egészségügyi tárca közös rendeletében. A márciustól hatályba lépett rendelkezés szerint felmérik a bíró, illetve ügyészjelöltek álta­lános fizikai és lelki állapotát. A személyiségvizsgálat során az igazságügyi szakértők arra kere­sik a választ: rendelkezik-e az említett pályát élethivatásul vá­lasztó objektivitási, elvonatkoz- tatási készséggel, képes-e meg­birkózni a szakma gyakorlása­kor óhatatlanul jelentkező dön­téskényszerrel, halogatás nélkül meg tudja-e tenni az érdemi lé­péseket. Az Országos Igazság­szolgáltatási Tanács egyetértésé­vel kijelölt szakértőkre hárul az a feladat is, hogy felismerjék, ha valaki nem tárgyszerű, esetleg befolyásolható. A rendelet arra is módot ad, hogy a már aktív bíró munkája kapcsán felvetődő alkalmatlanság kérdésében is el­végezhessék a komplex szemé­lyiségvizsgálatot. A megkérdezett szakemberek és jelöltek egyelőre nem ismerik azokat a személyiségvizsgálati teszteket és módszereket, ame­lyeket a szakértők ettől a hónap­tól alkalmaznak. Az érintettek ezzel együtt sem ellenzik az al­kalmasság vizsgálatot. Bodnár Sarolta büntetőbíró szerint volt olyan kollégája, aki gyakorló bí­róként hagyta el a pályát. Nem tudta megemészteni döntéseinek az adott személyre vonatkozó súlyát. Hazatérve is csak az járt az eszében: megfelelőképpen ítélt-e. Azzal kapcsolatban azon­ban kétségei vannak a bírónak, Fotó: Vajda hogy az „előszűrővel" egyértelműen megállapítható-e az alkalmatlanság. Aki bíró sze­retne lenni, előbb elvégzi a jogi egyetemet, majd szakvizsgát tesz. A bíróságon előbb fogalma­zóként, majd titkárként próbál­hatja ki magát. Ebbéli minőségében még nem hoz ítéle­tet, a felelősség súlya nem rá hárul. Igazából csak a bírói székben ülve derülhet ki a rá­termettség. Kriston Róbert fogalmazónak ezzel kapcsolatban az a megjegy­zése: a bírói hivatáshoz vezető úton eddig is számos próbán ke­resztül kellett mennie. Van idő rá, hogy a gyakorlatban bizonyít­hassa ki-ki az alkalmasságát. Szabó József, a Miskolc Váro­si Bíróság csoportvezetője sze­rint az egészségügyi problémá­kat minden bizonnyal egyértelműen kiszűrhetik majd a szakértők. Azonban előre álta­lánosan kinyilatkoztatni valakiről, hogy bíró - jó bíró - válhat-e belőle vagy sem, nem lehet. Azt a tehertételt, ami a bí­róra vár, csak a pulpituson ülő érezheti át. A rendeletben előírt vizsgálatot a csoportvezető in­kább előzetes puhatolódzásnak értékeli. Az ítélkezést elkezdő bírót ugyanis három év után alaposabban megvizsgálják és csak ezt követően szerezhető meg a véglegesített státus. Boholy Zoltán megyei főügyész véleménye döntő többségében összecseng bíró kollégáival. Az egészségügyi alkalmasság kérdé­sét már egy éve megoldottnak látja szervezetüknél, mert az ügyészségnek is van üzemorvosa. Az újonnan munkába állóknak pedig eddig is be kellett szerezni­ük az orvos által kiállított alkal­massági bizonyítványt. Az idén is folytatódik a pincevédő program Csakis a közterületeket veszélyeztető munkálatokra van lehetőség Megkezdődtek az előkészületek a történelmi Avason Fotó: B. T. Miskolc (ÉM - SZ) - 1992-ben csatlakozott Miskolc az or­szágos pinceveszély elhárítá­si programhoz. Évenként 15-20 millió forint állami és ugyanekkora mértékű ön- kormányzati támogatással teszik biztonságossá a me­gyeszékhelyen a közterüle­tekre veszélyt jelentő pincé­ket. Az idei munkálatok elő­készítését a napokban kezd­ték meg. Több évtizede kezdődött meg ha­zánkban a közterületeket veszé­lyeztető pincés területek re­konstrukciója. A pincék és mes­terséges üregek okozta veszély elhárítását pályázati úton támo­gatja az állam. Miskolc 1992-ben csatlakozott e programhoz, azó­ta minden évben sikeres pályá­zatot nyújtott be a város: állami támogatásból évente 15-20 millió forintot kaptak a munkálatok­hoz, melyet a költségvetésből előteremtett 15-20 millió forint­tal egészített ki évente az önkor­mányzat.- Az elmúlt hat évben az Avas több pontján is folytak ezek a munkálatok, melyek az állapottól függően megerősítést vagy tömedékelést, azaz a pince vagy üreg megszüntetését jelen­tik. A Hidegh-soron vezető utat a ‘90-es évek elején pincebesza­kadás miatt le kellett zárni, nap­jainkra sikerült megteremteni az út bővítésének lehetőségét: tömedékeltünk, megerősítéseket végeztünk és egy 100-120 méte­res támfalat építettünk - utalt a program keretében megvalósult korábbi eredményekre Gyarma­ti Péter, a polgármesteri hivatal városüzemeltetési és beruházási osztályának tanácsosa, a mun­kálatok koordinátora. Kitért a Teleki soron, a La­jos soron, a Toronyalja és Kő­poros utcákon, valamint a Bá- bonyibércen végzett hasonló munkálatokra is: a pincék megerősítésére, üregek töme­dékelésére és támfalak építésé­re. Hangsúlyozta azonban: sok pincetulajdonos keresi meg őket a kéréssel, hogy portáju­kon is végezzék el a veszélyes állapotokat megszüntető tenni­valókat. Az állami és önkor­mányzati támogatás azonban csakis olyan területek védő­munkálataira terjed ki, ahol a pincék, üregek állapota közte­rületeket veszélyeztet. Ebben az évben is pályázott az önkormányzat, saját költségveté­séből pedig 15 millió forintot kü­lönített el a program folytatásá­ra. A pályázat eredményességé­ről márciusban kapnak tájékoz­tatást, de remélik, az idén is foly­tathatják a munkákat.- Ebben az évben a Tetemvá­ron és a Kis-Avason folytatjuk a picék által veszélyessé tett terü­letek reparálását. A napokban kezdődtek meg az élőkészületek, tavasszal pedig több beszakadás­sal fenyegető pince és üreg tö­medékelése, az utak biztonsá­gossá tétele következik - mond­ta Gyarmati Péter. Újabb fegyveres rablás Miskolcon Miskolc (ÉM - FJ) - Rablás bűntettének alapos gyanúja miatt folytat nyomozást a Miskolci Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya ismeretlen tettesek ellen. A két ismeretlen tegnap reggel a Miskolc belvárosában található IBUSZ Utazási Irodában fegy­vernek látszó tárggyal megfe­nyegette az ott tartózkodókat, s eltulajdonítottak körülbelül 600 ezer forint értékben magyar, va­lamint külföldi fizetőeszközöket. Az egyik elkövető 25-30 éves, 170-180 centiméter magas, vé­kony testalkatú, kreolos bőrű férfi. Arca hosszúkás, orra, szá­ja normális. Sötétbarna, kis ba­juszt viselt. Kezei szinte nőie­sek. Piros, elől sötétebb betéttel díszített, csípőig érő dzsekit vi­selt. Fején fekete sísapka volt, illetve barnás lencsével ellátott napszemüveg. Kiejtése, kinézete alapján, külföldi is lehet. A másik férfi 170-180 centimé­Fantomrajz az elkövetőkről tér magas, szintén 25-30 év körü­li, hasonló testalkatú, ugyan­csak kreolos. Ő sötétebb szürke vagy kék kabátot, kék farmert és ormótlan, bakancsszerű sötét­barna vagy fekete lábbelit vi­selt. Neki is idegen kiejtése volt. A rendőrség kéri, aki a bűn- cselekménnyel kapcsolatban fel­világosítást tud adni, jelentkez­zen a Miskolci Rendőrkapitány­ságon, vagy telefonon az 46/514- 511/22-92-es melléken. Hirdetés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom