Észak-Magyarország, 1999. március (55. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-12 / 60. szám

1999. március 12., péntek Kultúra / Hirdetés 8 HÍRCSOKOR Kerámiák, képek, szobrok, a „Van” csoport (Fodor Ilda keramikusmű­vész, Mészáros Gábor keramikusművész, Székhelyi Edit festőművész) és Balogh Géza festő- és szobrászművész alkotásai­ból nyílt kiállítás tegnap a Miskolci Galé­ria Rákóczi-házában. A tárlatok április 11-ig tekinthetők meg. Fotó: Vajda János • Családi március. Családi játszóházat rendeznek a miskolci Ifjúsági és Szabadi­dő Házban március 14-én, vasárnap dél­után 4 órától. A programban aszfaltrajz­verseny, huszárcsákó-készítés szerepel, fellép az „Ahhoz képest" színjátszói és a Blue együttes. • Modellkiállítás. Csizmadia Sándor mun­káiból nyílik kiállítás Modellek papírból címmel március 16-án, kedden délután fél 5-kor a tiszaújvárosi Városi Könyvtár au­lájában. A tárlat festett papír épületeket, terepágyakat, maketteket, eszközöket és fortélyokat mutat be. „Itt maradtam utolsó dudásnak...” A 80 éves Pál István szívébe a fiatalok hívták vissza a népdalokat Dobos Klára Miskolc (ÉM) - „Rigó kutyám jaj de mélyen aluszol, nem lát­tad-e a bojtárom valahol..." - írta magának húsz évvel ez­előtti születésnapjára Pál Ist­ván, a mesékben és dalokban gazdag - utolsó - dudás. • A határban dolgoztam ezen a nótán, a juhok között. Apám, nagyapám, mindenki juhász volt, amíg vissza tudok emlé­kezni az időben. És mindenki tele volt népdallal - kezdte Pál István a Juhász Zoltánnal kö­zösen adott miskolci koncertje után. - Nekem könnyű volt megtanulni dudálni is, mert dudával altattak, dudával köl­töttek. Apám nagy énekes volt. A népdalaim 70-75 százalékát tőle és édesanyámtól tanultam, a meséknek majdnem a száz százalékát, mert akkor a szü­lők ezzel foglalkoztatták a gye­rekeket, hiszen nem volt se té­vé, se rádió. Meséltek, mesél­tek... □ Mit szól ahhoz Pista bácsi, hogy nemzeti kincs lett? • Nem tudok ehhez sokat hozzá­tenni. Már annak idején ‘82-ben meglepődtem, mikor rám talál­tak a fiatalok. Este zörgettek fel. Azóta aztán napról napra mellet­tem vannak. Úgy vagyok, hogy kihalt a hat gyermekem, a felesé­gem, egyedülélésem volt. Úgy éreztem, nem bírom tovább az életet, kihaltak a szívemből a nó­ták, elemésztem magamat, men­nék én is a szeretteim után. De szerencsére megtaláltak Juhász Zoliék, és olyan erőt öntöttek be­lém, hogy kezdtem gondolkodni a népdalokon meg máson is. Az­tán Zoli elkezdett hordozni ma­gával külföldre. Végül oda értem el, hogy népművészet mestere lettem, könyvet írtak rólam. Itt maradtam utolsó dudásnak... □ Most nagyon sokat szerepel. Nem volt nehéz ez a váltás, a sok egyedüllét után?! Pál István Fotó: Dobos Klára • Gyerekkoromban is szerepel­tem sokat énekkel, dudával. 14- 15 éves koromban a nógrádi várban is felléptem. Szeretek szerepelni, de a fellépéseken túl tanítom is a fiatalokat. Saját nagyapjukként tisztelnek. Annyira ki bírták belőlem ven­ni a gyászt és a bánatot, hogy vénségemre csak az énekkel meg a zenével foglalkozom. Még arra is rávettek, hogy a tánco­kat bemutassam. □ Legénykorában is nehéz volt Pista bácsit táncba vinni? • Dehogy! Akkor kegyetlen nagy mulató ember voltam. Nó­takirály voltam, szerettem a szép lányokat, ők is szerettek engem, mert nem voltam olyan csúnya legény, mint most 80 évesen. □ Sajnálkozott a koncerten, hogy eladta a dudáját. Miért vált meg tőle? • Nagyon rossz volt már, nem használtam. Egyszer jó húsz év­vel ezelőtt a feleségem azzal fo­gadott, hogy eladta... □ Dühös volt Pista bácsi? Ördögmuzsika (Pál István meséje alapján) Egyszer egy szép juhászlegény csináltatott egy gyönyörű du­dát. De sehogy sem tudta meg­szólaltatni. Találkozott egy gyö­nyörű lánnyal, aki megkérdez­te, miért szomorkodik.- Nézd, milyen szép dudát csi­náltattam, de nem tudok dudál­ni. Pedig én jó dudás akarok lenni!- Akkor meg kell tagadnod Is­tent! - mondta a lány.-Azt se bánom! - válaszolt a fiú. A lány elmondta neki, mit kell tennie. Kilencféle fából csinál­jon egy furcsa széket, éjfélkor menjen ki a keresztútra, vigyen olyan kötelet, amelyikre valaki már felakaszkodott, üljön a székre és várjon... Történt ahogy történt, a fiú eladta a lel­két az ördögnek. Már hazafelé felfújta a dudáját, egész hazáig szólt a hangszer úgy, hogy egyáltalán nem kellett fáradnia vele. Jó dudás lett, meg is gaz­dagodott belőle. Mikor aztán megöregedett, szeretett volna a Jóistenhez só­hajtani. Letette a dudát, sírva sétált. Egy öregasszony megkér­dezte tőle, miért szomorkodik.- Fiatal koromban fiatal ésszel nem is gondoltam, mi lesz, ha elhagyom az Istent... Az öregasszony - a korábbi fia­tal lány - most is segített rajta. A dudás haláláig szánta fiatal­kori eltévelyedését. • Bánkódtam érte. Mondtam, eladtad a nótákat is velem együtt... □ Azóta viszont van új hangsze­re, amit gyakran és szépen szó­laltat meg. De ugye nem adta el a lelkét az ördögnek?! • Az igaz, hogy jól tudok dudál­ni, de mégsem annyira, mint az a mesebeli legény... Kincs a zene - és a zenész • Úgy tudtuk, hogy a ‘70-es években meghalt a legöregebb dudás - mondta Juhász Zoltán népzenész. - Aztán egy vélet­len folytán megtaláltuk Pista bácsit. A nyom annyi volt, hogy főiskolások, akik Teres­kényben nyelvjárást gyűjtöt­tek, hallottak egy bácsiról, aki furulyát készít. Agócs Gergő barátommal elindultunk „szerencsét próbálni''... □ Megtalálták Pista bácsit. És a „szerencséjüket"? • Azt is. Hiszen óriási - rész­ben lejegyzetten - dallam­kincsre leltünk. De végered­ményben nem az a fontos, hogy a népdalhegyeket még megtetézzük egy-két népdallal. Többet jelentett a találkozás a hangszerjáték szempontjából. Ugyanis mi felvételről tanul­tunk meg dudálni, és úgy elég nehéz. Látni kell, mit csinál a dudás. Mert az ördögmuzsikán millióféleképpen megszólalhat ugyanaz a hang, de a követke­ző hang szempontjából már nem mindegy, hogyan szólalt meg... És még a hangszerjáték­nál is fontosabb, hogyan gon­dolkodik ő a zenéről, a világ­ról. Pontosan azokat a hiány­betegségeket tudja kezelni, amelyek közösek nemcsak Ma­gyarországon, hanem az egész világon. Igyekszünk ebből mi­nél többet közkinccsé tenni... Szombattól vár a vár Miskolc (ÉM) - A Diós­győri vár és a Déryné- ház a téli szünet után szombattól újra fogad­ja a látogatókat. A Diósgyőri vár története című kiállítás mellett a rondellában megtekinthe­tő Vincze Ildikó: Monda­világ című kerámiakiállí­tása is. A Déryné-házban az állandó - Dérynét és korát bemutató - tárlat mellett két időszaki kiál­lítás is nyílik: A XIV-XVI századi korhű fegyverek című bemutató, illetve babakiállítás Dudás Jó- zsefné tiszaújvárosi népi­iparművész munkáiból. A vár naponta délelőtt 10 és délután 4 óra között látogatható. A diák és a nyugdíjas belépők 100, a felnőtt jegyek 250 forint­ba kerülnek. Koncert, közvetítés, kiadás Képünk a CD felvételén készült.Fotó: Dobos Klára Budapest (ÉM) - A Mis­kolci Szimfonikus Zene­kar szereplése a Budapesti Tavaszi Fesztiválon már szinte hagyományosnak tekinthető. Idén március 13-án adnak koncertet a miskolciak a Thália Szín­házban, este fél 8-tól. A hangversenyről felvételt készít a Magyar Rádió, és közvetíti is a műsort az Eurorádió országai részé­re. A műsorban Bemstein: Candide-nyitány, Diverti­mento, Szimfonikus tán­cok a West Side Storyból, valamint Rózsa Miklós: Ben Hur-szvit és az Op. 31- es zongoraverseny szere­pel. Vezényel: Kovács László, zongorán közremű­ködik: Dániellé Laval (Franciaország). Rózsa Miklós műveiből egyébként a közeljövőben megjelenik egy CD a fran­cia AUVIDIS cég gondo­zásában, melynek felvéte­lei az elmúlt év közepén zajlottak Miskolcon, szin­tén a francia zongorista közreműködésével. HIRDETÉS 1999. március 19-én, pénteken délután 15 órától kezdődik a Magyar Nemzeti Cirkusz előadása mindazoknak, akiket az Észak-Magyarország vendégül lát erre az alkalomra. Lapunk olvasói közül száz régi, hűséges előfizetőt sorsolunk ki március 13-án! Nyereményük: személyenként 4 db ingyenes belépő az Észak-Magyarország jóvoltából biztosított cirkuszi gálaműsorra. Továbbá az ÉM ezer darab belépőjegyet ajánl fel megyénk általános iskolás gyermekei és a Miskolci Gyermekváros részére, abban a reményben, hogy színesebbé, boldogabbá tehetjük a régiónkban élő gyermekek hétköznapjait. A meghívott vendégek és intézmények nevét március 17-én szerdán megjelenő lapszámunkban közöljük. A nyertesek belépőiket az előadás napjáig a Széchenyi utca 15-17. szám alatti irodánkban vehetik át!

Next

/
Oldalképek
Tartalom