Észak-Magyarország, 1999. február (55. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-24 / 46. szám
1999. február 24., szerda ÉM-Emra! Szikszó és térsége 16 • Burgonyaültetést is terveznek. A léhi Jóléti Alapítvány 17 hektár földet bérel a helyi önkormányzattól. A földmunkát a lakosok végzik, az alapítvány adja a vetőmagot. A helyiek támogatására létrejött civil szerveződés a kertművelésben is segítséget nyújt. Ebben az évben burgonya- ültetést is terveznek. • Csereüdültetés Szentistvánbaksán. 2000-re tervezi a szentistvánbaksai önkormányzat - és a Szent István Király Szövetség, amelynek tagja a település is -, hogy erdélyi illetve szlovákiai falvakba küld 10-15 gyermeket üdülni. Cserébe pedig ezekről a településekről fogadna üdülni vágyó gyermekeket a falu. Az ehhez szükséges szálláshely ugyan már adott Szentistvánbaksán, ám az egykori óvoda épületén még akad fejleszteni való: a vizesblokkok kialakítása mellett például az ágyneműbeszerzését is meg kell oldani. • Batyusbál. Zártkörű bált tartottak február 5-én, pénteken este 7 órától hajnal 4 óráig Gagyvendégiben, a helyi kultúrház- ban. Belépődíjat nem szedtek, az önkormányzat vállalta magára a zenekar költségeit. Összesen hatvan fiatal és középkorú szórakozott a település farsangi rendezvényén. Óvodai program készül Nagykinizs (ÉM - SZ) - Az 1991-ben alakult hernádkércsi óvodába jelenleg 25 gyermek jár részben a településről, részben pedig Nagykinizsről, Felsődobszáról.- Sajnos folyamatosan tapasztalhatjuk a gyermekek létszámának csökkenését a környező települések lakosságának elöregedése miatt. így csak remélni tudjuk, hogy néhány év múltán nem áll majd üresen az óvoda épülete - mondta Tóth Györgyné óvodavezető. A jövőről beszélve utalt az új, tevékenységközpontú óvodai nevelési programra is, melynek összeállításán jelenleg dolgoznak.- Az 1999 szeptemberétől beindítandó program alapján nagyobb hangsúlyt helyezünk majd a helyi adottságokra, a helyi kultúrára: így a már korábbiakban is szem előtt tartott néphagyományok és népi játékok őrzésére, a környezetvédelemre- mondta a vezető. Pihenés közben Fotó: Czapák Veronika Egy békés község Kiskinizs (ÉM - SZ) - Kiskinizsen csöndes az élet, minden itt lakó ismeri egymást - mutatta be szülőfaluját Ríz Attila, aki 25 éve él a településen.- Ha nem helyben, akkor a környező településeken minden szükségeset megtalál az ember. Szórakozásra a nagyobb ünnepek alkalmával itt is van lehetőség, ebben az időszakban például farsangi bál szokott lenni. Sokan elvágyódnak innen, de én semmi pénzért nem költöznék el. Szeretem a csöndességet, azt, hogy mindenki ismeri egymást. Igazi nevezetessége nincs a falunak, bár néhány évvel ezelőtt itt volt az ország egyetlen krétagyára. Én magam is ott dolgozom - mondta Ríz Attila. Ríz Attila: szeretek itt élni Fotó: Czapák Nagy könnyebbség egy kisbolt a falunak Hosszú szünet után újra vásárolhatnak a gadnaiak a falu kiskereskedésében Újra vásárló és eladó Gadnán Fotó: Végh Csaba Gadna (ÉM - NyZ) - Évekig üresen állt a bolt a kisközségben, január 27-én azonban újra kinyitott a kis vegyeskereskedés. A gadnaiak- nak nem kell a szomszéd falvakban vásárolniuk. Hitel nincs, figyelmezteti a belépőt a felirat az ajtóval szemben. Körülnézve a kisboltban pedig az alapvető élelmiszereket és háztartási cikkeket fedezheti fel a látogató. A kis helyiségben több vásárló is vár a kiszolgálásra, de van, aki csak álldogál, „fogyaszt” az olajkályha melege mellett.- Korábban Vadászra vagy Lakra jártunk vásárolni, hetente kétszer-háromszor is. De volt, amikor hoztak kenyeret, tejet ide a faluba, akkor nem kellett utazni érte - szól pár szót Nádi Richárd vásárlás közben.- Ötszáz forintot is kifizettünk a buszjegyért, most ezt is élelmiszerre költjük. Nem kell menni sehová, és ez nagy könnyebbség - folytatja nevét nem adva egy másik vásárló. De mind a vásárlás közben lévők, mind a vásárlás után állók azt erősítgetik: csak jobb, hogy van bolt a faluban, hiszen így nem kell menni se a szomszédos falvakba, sem messzebbre Miskolcra, Szikszóra utazni.- A nyitáskor még nem volt nagy választék, csak olaj, tészta, liszt, tej, kenyér... Az, amire nagyon nagy szükség van - mutat körbe a polcokon a bolt vezetője, Viskolcziné Veres Márta. - Két hete, ahogy jöttek és kértek ezt is, azt is az emberek, hozattam konzerveket, fűszereket, savanyúságot. Most még hetente hoznak árut, a jövőben kéthetente fognak. De már most is úgy érzem, hogy húsfélékre, hentesárura is szükség van, és az édesség is gyorsan fogy. És bár délután is megtelik a kis üzlet, a legtöbben reggel jönnek: a tejet, kenyeret inkább akkor veszik meg a gadnaiak. Ebédszünet után, délután már csak azt viszik haza a férfiak vagy a gyerekek, ami kimaradt a bevásárlásból. Summáját írta Halmaj községének Héderváry Ferenc beírta a nevét a település történetébe Idősek, fiatalok vendégei a kultúrháznak Fotó: V.Cs. Újjászülető klub és klubélet Selyeb (ÉM - NyZ) - Több átalakításon, felújításon ment keresztül a selyebi kultúrház az elmúlt években. Tavaly például kívülről nyert új formát a község életének színteréül szolgáló épület. Csatornáztak, vakoltak, meszeltek - sorolta a munkálatokat Hubi József polgár- mester. A teendőket a közhasznú munkások végezték el, az önkormányzatnak pedig csak az anyagok árát - megközelítőleg 100-150 ezer forintot - kellett kifizetniük. A kisebb összejöveteleket, gyűléseket, közmeghallgatásokat mindig is a községi kultúrházban tartották a település lakói. Nagy tervük, hogy a régebben működő if- 'júsági klubot újra felélesszék. Halmaj (ÉM - NyZ) - Bekerült a múlt a halmaji krónikába, a jövő is benne van, de még kitöltésre vár. Héderváry Ferenc, Halmaj krónikása azért tartja szépnek ezt a munkát, mert a jövő számára készül.- Gót betűkkel szedve és barnás papíron került be az eddig elkészült anyag a krónikába. Az antik hatás miatt - mondja Héderváry Ferenc. És bár a tekintélyes súlyú és külsejű, központilag elkészített krónika a polgár- mesteri hivatalban tekinthető meg, a krónika írója, az általános iskola nyugdíjas igazgatója elénk teríti a másolatait. Az első említés egy 1234-es oklevélből való, „Holmoy” - olvasható a névalak. De még korábbról, a VI-VII. századról indul a halmaji történelem. A középkor után pedig a barokkra, a re- fomációra, a török-német korra helyeződik a hangsúly. A település történetét, fejlődését, a lakosság növekedését, az iskolák múltját és az egyházakat mutatja be a vaskos „történelem- könyv” elkészült része. És bár a központilag megformált krónika összesen két oldalt rendelt a múltnak, Halmajon pótlapokat is - összesen harminc oldalt - tettek a könyvbe.- A kezdetekről a kilencvenes évekig mit lehet két oldalon elmondani? - kérdez vissza indoklásként Héderváry Ferenc. A következő években már csak ki kell tölteni az előre befűzött oldalakat: a politikai eseményeket, a népesség alakulását, a költség- vetést, a községi terveit, a gazdasági életet, az idegenforgalmat, építkezéseket, a kulturális életet vagy a balesetek számát dokumentálja majd a jelen. De felsorolják a község, a gazdasági élet, az egyház és az oktatási intézmények vezetőit is.- Száz év múlva lesz ez igazán érdekes. És mivel. a jövőnek szól, nem a személyes vélemény, hanem a történelmi tények, az események fontosak. Ezért is felsorolásszerű - fűzi a krónikaírásról szóló oldalakat a halmaji múltba Héderváry Ferenc. A múlt összegyűjtésének módszeréről érdeklődve pedig azt tudjuk meg, hogy nem új számára ez a munka. Annak idején, 1946-ban, huszonhárom évesen, mint fiatal tanító, Gagybátorban Béres Ferenccel együtt gyűjtötték a népszokásokat. Részt vett helytörténeti kutatásokban, legutóbb pedig a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére kiadott, Abaúji iskolák és tanítók című könyv második fejezetét írta meg.- Mindennek van története - mereng el, és mint egy emberöltő ismerője, az utóbbi harminc évről már sajátjaként idézi a halmaji képeket. Elmeséli a lakásához közeli utcák fejlődésének történetét, amikor a vasútállomás közelsége miatt kezdtek Halmajra költözni a szomszédos kisközségek lakói. Héderváry Ferenc Fotó: Végh Csaba Szociális konyha időseknek, iskolásoknak Felsővadász (ÉM - NyZ) - Tavaszra elkészül a felbomlott termelőszövetkezet öt éve nem használt ebédlőjéből és kultúrterméből átalakított szociális konyha Felsővadászon. A község önkormányzata 1997- ben kétmillió forint hitelből vásárolta meg a tsz ingatlanát. Mint Szemán János polgármester mondta, azt szerették volna elkerülni, hogy valaki nem megfelelő célra - esetleg magtárként vagy juhólként - hasznosítsa az alapvetően jó állapotban lévő, bár folyamatosan pusztuló épületet. Tavaly a területkiegyenlítési alap által kiírt pályázaton nyertek 2,5 millió forintot, hozzátéve az önerőt pedig 3,7 millió forintot tudnak a felújításra, átalakításra fordítani. A munkákat már januárban megkezdték, jelenleg az elfagyott radiátorokat és a csempéket cserélik ki. Az átalakítás után - remélhetőleg már tavasztól - szociális konyhaként fog működni az intézmény. De mivel a Rákóczi- kastélyban működő iskola tanulóinak létszáma emelkedik, elképzelhető, hogy az iskolai konyha is rövid időn belül idekerül - vázolta a terveket Szemán János polgármester. Emlékligetet terveznek Nyésta (ÉM - Hl) - Millenniumi emlékliget telepítésére adott be pályázatot a nyéstai önkormányzat.- Nyésta egyetlen nevezetessége a temploma, de a falu a kék-túra útvonalába esik, Szanticska gyalog három kilométer. Van egy használaton kívüli iskolánk, a polgár- mesteri hivatal is elég tágas, ha ki tudnánk alakítani egy turistaszállót, talán többen keresnének fel minket. Szociális helyiséget is kialakítanánk az időseknek, a millenniumi pályázatunkon, ha nyerünk, emlékligetet ültetnénk. Sikerült elérni: nem kell kilométereket gyalogolniuk a Miskolcon dolgozó ittenieknek, két busz végre bejár a településre - mondta el Bárdos Ferenc, Nyésta új polgármestere a terveikről. Jelenleg a radiátorokat és a csempéket cserélik Fotó: Végh Csaba
