Észak-Magyarország, 1999. február (55. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-08 / 32. szám

1999. február 8., hétfő Itt-hon 5 • Közös jövőjüket tervezték. Elkészült az öt település, Hejce, Regéc, Mogyoróska, Fony és Baskó közös fejlesztési terve. Mint azt Lévai Csabától, Hejce polgármes­terétől hallottuk, a falvak átfogó terve­ket készítettek az infrastruktúra, a mező- és erdőgazdálkodás, az idegenforgalom, a faluépítés fejlesztésére. A polgármester szerint a megvalósításba a lakosság felét bizonyosan be lehet majd vonni. • Mezőgazdasági program. Folytatja me­zőgazdasági programját ebben az évben is az Észak-Magyarországi Romákért Ala­pítvány (ÉMR). Fulókércsen, Fájban, Sze­merén, Hernádpetriben, Homrogdon, Fonyban és Hernádvécsén elvégezték a szántást a kertekben és a háztáji földe­ken. A többi környékbeli faluban a szán­táshoz nem kértek segítséget, mert az önkormányzatoknál működő föld-alapít­ványok felvállalták a munkát - kaptuk a tájékoztatást az ÉMR-től. A földvár kitörési pontot jelenthetne Sivák Tamás a régészeti leleteket bemutató múzeumban Fotó: V. J. Abaújvár (ÉM - Hl) - Abaúj- vár várát a források szerint István király építtette, egy­kor ispán is tevékenykedett a falai között. A falu vezetői szeretnék, ha az 1974-ben el­kezdődött feltárás folyta­tódna, és az országos jelen­tőségű műemléket bemutat- hatóvá lehetne tenni. Így Abaújvár is bekapcsolódhat­na a térség idegenforgalmi útvonalába.- Két évvel ezelőtt.felmérés ké­szült a település lehetőségeiről. Azt vizsgáltuk, mik azok a kitö­t't,, : i ­*‘»v a* o~ o.y,í _______t______IM___l_l___L________í--------1------------------íé_---­Göncz Árpád bejelentés nélkül érkezett Fotó: Vajda János rési pontok, amelyek a jövőt je­lenthetik számunkra. Úgy gon­doltuk, földvárunk, ez a kultúr­történeti emlékhely ilyen kitöré­si pont - mondja Sivák Tamás, Abaújvár polgármestere. - Fel­tárási terv készült, amelyet több helyre beadtuk, de sehonnan sem kaptunk jelentős támoga­tást. Most, talán, a millennium kapcsán, lehetőséget kapunk - folytatja. - Ha elkezdődne a fel­tárás, életmódtábort is szervez­nénk. A diákok segíthetnék a ré­gészek munkáját, ezáltal lehető­ségük nyílna arra, hogy ne csak a tankönyvből ismerhessék meg a történelmet. A vár területén 1974-ben kez­dődött a feltárás Wolf Mária ve­zetésével, a pénz akkor nyolc év­re volt elegendő. Wolf Mária és Gádor Judit kutatásaiból kide­rül: a földvárat István építtette, az erődítmény a 11-12. század­ban a vármegye székhelye volt. Területén templom is állt, a 11. században emelték. A feltárások szerint egyhajós alaprajzzal ké­szült. A vár körül földbe vájt há­zakból álló település, gazdasági épületek, temető helyezkedett el.- Mindez bemutatható lehet­ne. A templom, a valamikor 15- 20 méter magas, fahasábokkal erősített, földből döngölt várfa­lak megvannak, a kutatások, lé­gifelvételek alapján pontosan tudjuk, mei're húzódnak. A vár híre most is sok turistát vonz, de csalódniuk kell, mert csak egy dombocskát és egy sáncsze­rű építményt látnak - így a pol­gármester. A korábbi ásatáson talált lele­tek egy része a miskolci Hermán Ottó Múzeumba került, de Abaúj­váron is látható néhány tárgyi emlék és fotó. A helyi múzeum 1997-ben nyílt. A múzeumot ta­valy nyáron Göncz Árpád köztár­sasági elnök is meglátogatta. Fe­leségével magánemberként érke­zett, nem jelentkezett be előre, meséli Tóth István, alpolgármes­ter. Az elnök látogatásának emlé­két a vendégkönyv őrzi. A bárónő szobrait is helyreállítanák A Pallavicini család szemerei kastélyának parkjában és a fa­luban is számos szobor állt. Pallavicini Alfréd őrgróf felesé­ge alkotásai. Egy-egy darabot még megcsodálhat a települé­sen járó.A szemerei temetőben kápolna emelkedik, alatta volt a grófok kriptája. Pallavicini Alfrédet és feleségét, Nopcsó Ilonát is oda temették. Báró Nopcsó Ilona szobrai közül a fő­utcán ma is látható egy jó álla­potban megmaradt faragvány, hívta fel figyelmünket Tóth László polgármester. Mint mondta, terveik között szere­pel. hogy a kastéllyal együtt a szobrokat is rendbe hozatnák. Az épületben ma általános isko­la működik. A Kanadában élő leszármazottal, Pallavicini Alf­réd őrgróffal a polgármester ez ügyben már felvette a kapcsola­tot. Fotó: Vajda János Szívből szemerei Szemere (ÉM Hl) - Tóth László három és fél éve költözött Szeme­rére. Az első pillanattól tevékenyen közremű­ködött a falu életében. Az ő kezdeményezésére alakult szabadegyetem és az általa szervezett kutyakiállítás felpezsdí­tette az ottani életet, mindkettőt évente meg­rendezik. Tóth László- Tóth László nak októberben bizal­mat szavaztak a szemereiek: polgármester­ré választották.- Nincsenek szemerei gyökereim. Sá­toraljaújhelyen dolgoztam mint erdészeti igazgató, a munkám korábban Szabolcs­hoz kötött. Majd, amikor egy kullancstól lyme-kórt kaptam, életem e szakasza lezá­rult. Családommal Miskolcra költöztem. Több kutyát is tartottunk, ugyanis kül­lem- és munkakutya-bíróként is tevékeny­kedtem. A városi lakásban sem mi, sem az állatok nem érezték jól magukat. Így eljöttünk Szemerére. Munkahelyteremtés A költözés után nem sokat tétlenkedett, egyesületet hozott Tétre Szemere kulturális, szellemi értékeinek megőrzéséért. Majd szabadegyetemet szervezett, a Szemerei Szabadegyetemet ebben a hónapban tartják meg negyedik alkalommal. De eredeti szak­májától sem távolodott el. Megalakította a Szemere és Vidéke Erdőszövetkezetet. Mint az Abaúji Aranyszarvas Vadásztársaság vadászmestere és a Csereháti Hubertusz Vadásztársaság elnöke a vadgazdálkodás sem áll távol tőle. Sikeres pályázatának kö­szönhetően lehetőség nyílt szarvasok élőhe­lyének bővítésére. Mindemellett létrehozta az ebtenyésztők országos egyesületének abaúji szervezetét (májusban rendezik har­madik kutyakiállításukat). Aztán eljött 1998 október 18.- Nagyon büszke vagyok arra, hogy be­vándorló létemre négy induló közül en­gem választottak. Programomban kiemelt szerepet kapott a munkahelyteremtés. Tárgyalásokat folytatunk egy fűrészüzem telepítésére, illetve egy varroda alapításá­ra, amelyekben 20-25 ember számára nyíl­na munkalehetőség. Falugondnokságot is szeretnénk létrehozni a tavasszal. A falu- gondnoki rendszer, amellett, hogy javíta­ná a település ellátottságát, a szociális földprogramhoz csatolva munkahelyeket is teremtene. A földprogramban ugyanis 3-4 embert alkalmazhatnánk, az ő munká­jukat is összefogná a falugondnok. Egy gyülekezet, két templom Hernádcéce (ÉM - Hl) - Her- nádcécén két református templom is áll. Bár a gyüle­kezet nem túl nagyszámú, mindkét templomot használ­ják. Egyszer az egyikben, másszor a másikban gyűlnek össze istentiszteletre. Hernádcéce régi ' református temploma feltehetően az Árpád korban épült. A 14. századi stí­lusjegyeket viselő épület elmúlt évi tatarozásakor előkerült a ro­mán kori templom patkó alakú apszisa. Azt azonban nem lehet tudni, vajon falak is maradtak-e meg abból a korból. Lehetséges, hogy azokat beépítették a későb­bi templomba - magyarázza Kó- kai Csaba, Hernádcéce reformá­tus lelkésze. Meséli: a település másik templomát a század ele­jén nagygazdák építették, Alsó- cécén. Ugyanis nem szívesen jártak a falu másik végébe, Fel- sőcécére: saját falurészükben sa­ját templomot emeltettek. Ma hozzávetőleg 70 reformá­tus él Hernádcécén. Ragaszkod­nak ahhoz, hogy mindkét temp­lomot látogassák. Egyik vasár­nap az egyik, másik vasárnap a másikban tartja az istentisztele­tet a lelkész, a sátoros ünnepek­re is készült beosztás. Kókai Csaba nemcsak Her­A régi... nádcécén teljesít szolgálatot, jár Hejcére, Vilmányba, Korlátra is. Mint mondja, nem a lelkészhi­ány miatt lát el négy falut.- Fogynak a gyülekezetek. Az a legszomorúbb az egészben, ...és az újabb Fotó: V. J. hogy ezeken a településeken lát­szik, egykor virágoztak. Két templomot is építhettek, mint Cécén. Ma viszont már szinte csak ezek az épületek emlékez­tetnek a valamikori virágzásra. Elindult az encsi tejakció Encs (ÉM) - Encs is csatla­kozott a Földművelésü­gyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kezde­ményezett iskolatej-akci- óhoz. Erről január 25-i ülésükön döntöttek a képviselők. Vál­lalták. hogy a költségek 30 százalékát állják. így febru­ár elsejétől a két encsi álta­lános iskola 1100 tanulója és a mintegy 370 bölcsődés és óvodás gyermek napi két de­ci tejet kap. Mint azt Menyhért Bélától, Encs polgármesterétől hal­lottuk, az akciót kedvezően fogadták. Arról is szólt, hogy elképzelhető: a válasz­ték bővülni fog, így nem­csak tejet, de kakaót is kap­hatnak a gyerekek. A kér­désben még tárgyalnak a szállító céggel. A polgármester beszámolt arról is, hogy néhány, nem encsi lakhelyű iskolás ki­marad az akcióból. Az ál­landó lakcím szerinti ön- kormányzatuk ugyanis bi­zonyos okokból - egyelőre - nem támogatta napi teja­dagjukat. Az oldalt szerkesztette: Halmos Ildikó telefonszáma: (46) 414-022/214 e-mail: halmos@iscomp.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom