Észak-Magyarország, 1999. február (55. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-15 / 38. szám
1999. február 15., hétfő gfL Í<J: SSMÍ-j'ji/ltí yjiíj MiiÜSi í Itl-hon 5 CSOKOR • A kicsik otthon, a felsősök Vadászon. A gagyvendégi önkormányzat is támogatta az iskolatej-akciót. így február 1-jétől településükön is ihatnak tejet-kakaót az óvodások és az általános iskola alsó tagozatos diákjai. A felsősök viszont nem otthon, hanem a felsővadászi általános iskolában jutnak hozzá a napi két deciliter tápanyagdús folyadékhoz. • Pályáznak is a bővítkezéshez. Egy osztálytermet és egy szolgálati lakást ad vissza a református egyháznak a kázsmárki ön- kormányzat, és ezért - várhatóan - 11 millió forintot kap az államtól. Ezt az összeget pályázatok segítségével kívánják kiegészíteni, így szeretnék majd bővíteni az iskolát. Tantermeket terveznek, valamint az ideiglenes helyről állandó helyre költöztetik a nyelvi labort és a könyvtárat - tájékoztatott Bortnyik Béla polgármester. • Veszélyelhárítás. Tavaly ősszel 3 millió forintot nyert a léhi önkormányzat az óvoda épületrészének megcsúszásából adódó veszély elhárítására. A tervekkel és az óvoda jövőbeni fejlesztésének ütemtervével - többek között - február 11-ei ülésén ismerkedett meg a léhi testület. Mint látták: egy foglalkoztató helyiséget és mellékhelyiségeket toldanak a jelenlegi épülethez, így hárítják a közvetlen veszélyt. A munkákat márciusban kezdik a településen. A fogságot járt Hernádkércs (ÉM - NyZ) - Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott, majd főkertész lett a termelőszövetkezetben Kusnyér Bertalan. Röviden beszél a munkájáról, a nyugdíj utáni tevékenyebb életről, a hadifogság viszont mély nyomokat hagyott benne.- 1909 hetedik hó hatodikán születtem. Két éves volt az idősebb lányom, amikor a háború befejeződése után az oroszok fogságába estem Ausztriában - idézi a kiKusnyér Bertalan lencvenedik évében történetének kezdetét Kusnyér Bertalan. Három év Oroszországban - ugrálunk az időben -, de hosszú hetek teltek el addig is, amíg a fiatalember társaival együtt kikerült a lágerbe.- Úgy szálltunk fel a vonatra, hogy azt mondta az egyik százados: „Vége a háborúnak, mennek haza!” Aztán egyszer csak megállt a vonat, kitessékeltek bennünket. „Igyí”, szólt oda a százados, és betereltek bennünket egy laktanyába. Onnan átgyalogoltunk Pozsonyba. Bedrótozott ablakos vagonokban mentünk tovább, azt mondták, mielőtt hazamegyünk, két-három évet le kell dolgoznunk. Hitte is, meg nem is az ember - jönnek elő az emlékek. Idővel hazafelé Majd sivár töredékekben a láger képe is feltárul a fogságot járt elbeszélésében: egy gyárat építettek a foglyok, emberi erővel dolgoztak, gumicsizma nélkül hányták az iszapot, a földet. Enni pedig annyit kaptak, hogy az szinte semmire sem volt elég.- Borzalom a rágondolás. Mégis, ahogy bírtunk dolgoztunk, ezért is engedtek haza. Egy hétig várakoztunk a vagonokban a lágertől kilométerekre lévő állomáson. Bizony sokan a vonat alá ugrottak volna, ha mégsem indítják el a vonatunkat hazafelé. Bár én nem is hittem, hiszen egyszer már becsaptak - állunk meg az emlékezésben, majd derűsen dédunokáiról beszél az idős férfi, a nyugdíjas évekről pedig megjegyzi: jól telnek a napok... Az oldalt szerkesztette: Nyikes Zita Telefonszám: 46/414-022/215 E-mail: nyikes@iscomp.hu Lakodalom, sokadalom farsangkor az óvodában Három éve őrzik a népi hagyományokat a csobádi napközi otthonos óvoda összevont csoportjában Fotó: Vajda János Csobád (ÉM - NyZ) - Idén nem a művelődési házban, hanem az óvodában farsangoltak a csobádi gyerekek. Lakodalmas-jelenetet játszottak el, utána „tyúkot" vertek, seprűt táncoltattak. Ottjártunkkor azonban még csak próbálták a mulatságot. Összesen huszonnégyen vannak ebben az évben Csobádon az összevont óvodai csoportban, de mivel a többiek betegek, csak tizenheten állnak kört. A farsangra készülnek. Jelmezben vannak ugyan - piros pántlika a hajukban, kékfestő szoknya a derekukon, a fiúk pedig sötét nadrágban, mellényben -, de nem kimondottan farsangi szokást elevenítenek fel. „Leszel a mátkám?” „Leszel a mátkám?” - fordul az ötéves forma fiatalember választottjához. „Mennyasszony, vőlegény, de szép mind a kettő” - folytatódik a ceremónia, majd egy éleshangú vőférjlegény inti a megjelenteket: „Együtt van a lakodalom, kezdődhet a sokadalom!”- Három éve alakítottuk meg a hagyományőrző csoportot itt Farsangi lakodalmat próbálnak az óvodában - meséli Szabados Lajosné óvodavezető. - Akkor kellett programot választaniuk az óvodáknak. Úgy gondoltuk, hogy az egészséges életmódra, a környezetvédelemre való nevelést falun jobban megtanulják a gyerekek. De az is befolyásolta a döntésünket, hogy már ekkor is gyaki'an látogattuk a tájházat, a gyerekek pedig nagyon szerették nézni, megfogni, vagy amikor kikölcsönöztük, használni is ezeket a régi, népi tárgyakat. Jeles napról jeles napra Minden hónapban egy-egy jeles nap köré szerveződik a tennivaló a csobádi óvodában. Szeptemberben például a Mihály napi vásárra készültek: vásári dalokat tanultak, a rajz foglalkozáson mézeskalácsot készítettek. Októberben csőszdalokat tanultak, szőlőleveleket ragasztgattak, Luca napján kortyoltak. A farsangot követően pedig énekelve várják a tavaszt: „Sándor, József, Benedek zsákban hoz majd meleget...” De nemcsak a hagyományok tiszteleltére, felelevenítésére, hanem a természetes anyagok szeretetére, használatára is nevelik a gyerekeket Csobádon. Kukoricából, babból, termésekből ragasztanak képeket, csuhé- ból készítenek tárgyakat, és elhelyezik a terem sarkában felállított kiállítópolcon.- Tavaly a művelődési házban rendeztük meg a farsangot. Mindenki külön-külön öltött jelmezt, és mindenkinek a jelmezéhez köthetően mondtunk mondókát, énekeltünk egy dalt - folytatja az óvodavezető. - Most viszont sok a beteg gyerek, a művelődési ház pedig hatalmas. Ezért itt lesz a farsang az óvodában. A lakodalmas jelenet után ügyességi játékokat játszunk, majd a gyerekek a maguk készítette álarcban táncolnak népzenére, és mivel a mai zene a vérükben van, könnyűzenére egyaránt. Három szinten az idegenforgalom Még az átépítés előtt a régi magtár Fotó: Vajda János Turizmus és fejlesztések Felsődobsza (ÉM) - A Zemplén közelsége mellett a Hernád vonzza a turistákat Felsődobszára, és évről évre, tavasztól őszig egyre mozgalmasabbá válik az élet a községben. Tavaly nyáron iskolák kirándulócsoportjai táboroztak itt, és vállalati rendezvényeket is tartottak. De hétvégi házak épülnek, és régi parasztházakat is felújítanak új tulajdonosaik - mondta Sivák Imre polgár- mester. Idén pedig egy sétányt alakítanak ki a Hernád partján. A folyóparton 2-3 méter széles, kivájt, lehengerelt gyalogösvény vezet majd végig, szalonnasütőhelyeket építenek, 300 méteres szakaszon horgászpart várja a látogatókat - sorolta Sivák Imre a komplex kistérségi idegenforgalmi pályázatként nyert támogatás rájuk vonatkozó részét. Halmaj (ÉM) - Tavaly ősszel átadták a régi magtárból kialakított református templomot Halmajon, az immár hitéleti célt szolgáló épület másik része azonban még átalakítás előtt áll. A tervek szerint a magtár „fennmaradó” részében - a tetőtér beépítésével együtt három szinten - helytörténeti kiállítóházat, mintegy 40-50 fő befogadására alkalmas szálláshelyet és konferenciatermet alakítanak ki a sikeres, komplex kistérségi idegenforgalmi program részeként. A kiállítóházban egyrészt a régi, népi használati tárgyak - jelenleg az iskolában tartott - gyűjteményét és a most összeálló egyháztörténeti gyűjteményt helyezik majd el - mondta Tóth József polgármester. A szálláshelyek kialakítására pedig azért van szükség, mert úgy érzik: a kistérségben nincsenek megfelelő szálláslehetőségek, a Herná- don evezők azonban jönnek, és az erdélyi, felvidéki testvérközségek is évről évre ellátogatnak Halmajra. A mintegy 12,5 millió forintba kerülő építkezést tavasszal kezdik el, és ha ezen a nyáron még nem is, de jövő nyáron remélhetőleg már életmódtáborokat, csereüdültetéseket is tudnak szervezni. A későbbiekben pedig kulturális rendezvényeken is várják a látogatókat. Egyengetik, tömörítik Korábban Szentistván- baksáról, Nagykinizs- ről és Felsődobszáról is Hemádkércsre hordták a lakossági szilárdhulladékot, a szemétlerakóhely azonban betelt, és a hernádkércsiek türelme is elfogyott. Előfordult, hogy állatok pusztultak el, mert megették a széthordott műanyagzsákot - említette Kiss Zoltán polgármester. Novemberben a település vezetői úgy döntöttek, hogy megszüntetik a her- nádkércsi hulladékgyűjtőhelyet, és csatlakoznak az Abaújszán- tón megépítendő regionális szilárdhulladéklerakóhoz. Jelenleg „felszámolják”, egyengetik, tömörítik, majd pedig földréteget terítenek a szennyezett területre. Fotó: Vajda János Tízen közösen a szennyvízért Kázsmárk (ÉM) - Február 2- áig nyújtotta be céltámogatásra irányuló pályázatát tíz abaúji település: Felsődobsza. Hernádkércs, Nagykinizs, Szentistvánbaksa, Kiskinizs, Halmaj, Csobád, Rásonysáp- berencs, Léh és Kázsmárk. Egy közös szennyvízhálózat kialakítását tervezik. A szippantóautóval történő szállítással sokan elégedetlenek a községekben. De azt is hozzátette Bortnyik Béla, Kázsmárk polgármestere, hogy az ő községükben azért is várják a szennyvízhálózat kialakítását a lakók, mert a szennyvízakna többszöri szippantása sokba kerül. Kázsmárkon közel 180 család csatlakozására számítanak, a csatlakozás mintegy 40 ezer forintba kerül, de tervezik a hiteltörlesztés lehetőségét is. Arról is tájékoztatják a lakosságot, a hálózat működésének beindulása után a nemcsatlakozókat - a törvény értelmében - környezetterhelési bírsággal kell sújtani.
