Észak-Magyarország, 1999. február (55. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-03 / 28. szám

1999. február 3., szerda Kultúra / Hirdetés 8 HÍRCSOKOR • Moliére-est. Moliére-est lesz az Alliance Francaise-ben (Miskolc, Kossuth u. 11.) feb­ruár 5-én, pénteken este 6 órától. A film­részletekkel és színházi előadások felvéte­leivel kiegészített esttel a Francia Intézet a Comédie Francaise február 12-14. közötti budapesti fellépését szeretné előkészíteni. • A Győri Balett sikerei. Nagy siker kíséri a Győri Balett nyugat-európai turnéját. Az együttes a hat országot érintő körutazásán Carmen és Carmina Burana című táncjáté­kát adja elő. A sikert jelzi, hogy meghívást kaptak egy a mostanihoz hasonló turnéra. Szakrális földrajz Miskolc (ÉM) - Kaptárkövek és a bükki táj szakrális földrajza címmel Baráz Csaba egri kutató tart előa­dást február 4-én, csütörtökön este 6 órától Miskolcon a Jókai lakótelepi Fábián-malomban. A kaptárkövek a bükki táj különös látványosságai. A felszíni erózió által for­mált riolittufa kőzet sokszor érdekes, sajátos alakot vett fel. Az ebbe vájt kőfülkék, me­lyek a kaptárkő nevet kapták, kutatók gene­rációjának fantáziáját mozgatták meg. A kaptárkő elnevezés a méhészetre utal, de a kutatás jelenlegi állása szerint sokkal in­kább kultikus, temetkezési szokásokat szol­gáltak ezek a vájatok, melyekhez hasonlót Közép-Ázsiában sikerült találni. Hogy kik voltak, akik ránk hagyták szent helyeiket, erről szól az avatott földrajztudós, a Bükk kiváló ismerőjének diavetítéses előadása a Mandorla csütörtöki rendezvényén. Komolyzene-hallgatás klubközösségben Miskolc (ÉM - DK) - A klubta­gok kéthetente csütörtökön­ként két órára kényelmesen elhelyezkednek a fotelekben. Aztán van, aki pihen, elalszik, volt olyan hölgy, aki kötöge- tett, van, akinek gondolatait serkenti a zenehallgatás, és itt találja ki a megoldást ügyes-bajos dolgaira. Itt sem­mi nem szentségtörés. És ez így megy 25 éve...- Több tagunk a kezdetektől jár a klubba - mondja Bócz Sándor, az Egressy Béni Zeneiskola igaz­gatója, aki ugyancsak kezdettől tagja, sőt, vezetője a Miskolci Ko­molyzenei Hanglemezklubnak. - De jönnek újak is sokan. Most nagyjából ötvenen vagyunk, összejöveteleinken alkalmanként általában a tagság fele vesz részt. A programot augusztusban, a klub „pihenőhónapjában” állítja össze a klubvezető.- Régen sok előadót hívtunk, többször járt itt például Juhász Előd. Ma már csak én tartom az előadásokat, aminek financiális okai vannak. Illetve van egy olyan sorozat - Kedves lemeze­im címmel amikor a klubta­gok szólalnak meg. A találkozókon előkerülnek szimfóniák, kamaraművek, de a nagy kedvenc az opera. Sokszor végighallgatnak egy zenedara­bot, van, mikor csak részleteket belőle. Azt gondolhatnánk, hogy 25 év kétheti találkozásai alatt már „felélték” az egész zeneiro­dalmat, de ettől Bócz Sándor sze­rint a következő 25 évben sem kell félni. Mert vannak művek, amelyeket még soha nem hallgat­tak, de sok olyan is van, amit jólesik újra és újra elővenni. Az összejövetelek elején meg­beszélik az aktuális koncerteket, ki hol volt, hová készül, aztán a klubvezető beszél egy kicsit a meghallgatandó műről. Az elő­adásban nem megy túl mélyre, mert mondja, ez nem tudomá­nyos műhely. így az alapinfor­mációk, és esetleg egy kis „pletyka” érdekli a tagokat. Ze­neszerető mérnökökről, pedagó­gusokról, munkásokról stb. van szó, akiket az igazán mély elmé­leti rész nem nagyon köt le. Vi­szont van három „Kinyermás”, akik rendszeresen utaznak Pest­re az Astoriába, hogy játssza­nak, és többnyire nyernek is. Az utóbbi években nemcsak külön, hanem együtt is utaztak Pestre a klubtagok: az Erkel Színházban vagy az Operában megnéztek egy-egy operaelőa­dást. A jegyet persze mindenki Bócz Sándor kedves lemezeivel Fotó: Dobos Klára magának vette meg, de a buszt a fenntartó, Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda intézte. Hogy más városokban is él­nek-e még ezek a klubok, arról nincs biztos információja Bócz Sándornak. De úgy hiszi, nem nagyon.- Itt sem működne, ha csak annyi lett volna benne, mint amit a hanglemezgyár a felfutás Aranykorszak A komolyzenei hanglemezklu­bok a magyar hanglemezgyár­tás aranykorszakában jöttek létre. Az akkori - negyedszá­zaddal ezelőtti - művelődési kormányzat támogatni akarta a hanglemezkiadást, minél több ember számára szerette volna elérhetővé tenni a ko­molyzenei korongokat. Ezért létrehozott egy klubhálózatot, s akik ebbe beléptek, kedvez­ményesen juthattak hozzá a lemezekhez. (Miskolcon a klub 1974-ben jött létre az ak­kori Művészeti és Propagan­da irodában.) Rendeztek a klubokban élőzenei bemutató­kat, kiállításokat, tartalmas kiadványokhoz jutottak a ta­gok. így ebben az időben ren­getegen jelentkeztek a klubok­ba. De persze a foglalkozások­ra nem mindenki járt el... pillanatában támogatott. Volt, hogy hónapokon keresztül hár- man-négyen voltunk egy-egy összejövetelen. Aztán - bár egy­re kevesebb volt a támogatás -, valahogy élni kezdett ez az ügy, egyre hűségesebbek lettek a ta­gok. Talán mert annyira szere­tik a zenét, és mert sokkal job­ban esik közösségben hallgatni a muzsikát, mint egyedül... Né­ha azért csodálkozom, hogy 25 éve folyamatosan működünk, és jó érzéssel tölt el, hogy ebben nekem is van szerepem. A klub része lett az életemnek -, ahogy másokénak is... Negyedszázad A Miskolci Komolyzenei Hanglemezklub az idén 25 éves. Ebből az alkalomból ün­nepi klubfoglalkozást tartanak február 4-én, csütörtökön dél­után fél 5-től az Egressy Béni Zeneiskola nagytermében. A klubtagok és az érdeklődők többek között Ki nyer ma?-já- tékban vehetnek részt. A zenei részletek megszólaltatását az Egressy tanárai vállalták. A természet szava Fecske Csaba Kerék Imre Tarka szőttes című, igényes, szép kivitelű gyerekverskötetének darab­jai a természetről szólnak, környezetünk flórájáról-faunájáról. Jó formaérzékkel nagy mesterségbeli tudással, de mesterké- letlenül szól hozzánk a költő, nemcsak a gyerekekhez, hanem a felnőttekhez is, a poézis iránt érzékeny olvasóhoz. Egyre jobban elidegenedő, elgépiesedő, kőszívűsödő világunkban igen fontos meg­idézni a minket körülvevő élővilágot, ame­lyet évszázadok óta felelőtlenül szennye­zünk és pusztítunk, nevén nevezni a fákat, bokrokat, füveket, mert például fű is sokfé­le van, orbáncfű, papsajt, zsúrló, palástfű, rezgőfű, kakukkfű, acsalapu, útifű, fecske­fű, pásztortáska, s ki tudja még, mi zöldül réten, domboldalon, erdőn, ahol nyomun­kat és szemetünket otthagyjuk. A madarak­nak is nevük van, a költő megszólítja őket. Egyik fontos költői eszköze az antropo- morfizáció. „A hosszú hallgatás után / az első szó, amit / kimond a föld / tagolva, lassan.” (Hóvirág) Persze nem szavakkal mondja ki, legalábbis csak a költő (és gyer­mek) fülével hallható szavakkal. Kerék Im­re másik fontos költői eszköze a metafora, versei remek vizuális megjelenítő készség­ről tanúskodnak. „Szeptember, az ég óriás / szilva, rászáll a Nap-darázs.” „Kulcsvirág nyitja a tavasz / aranypántos kőkapuját." „A fű kidugja •szarvait.” „Sárga csengőit aranyeső rázza.” „Tökvirág trombitái / harsognak térzenét.” „Kakaskukorékolás hasítja / szét a hajnali csend szőttesét.” A sorjázó verscímek első látásra elárul­ják azt, amiről szólnak: Hóvirág, Tavaszi erdő, Húsvét, Orgonák, Kiscsikók, Vízi­malom, Hajnal, Nádirigó, Vadkacsák. A költészet kies tája a Kerék Imre-i versvilág, ahol otthon érezheti magát az olvasó, megmártózhat tiszta csöndjében. Pannon derű árad belőle, mondom, hogy utaljak a költő somogyi származására, és egyik költő-elődjére, Takáts Gyulára. Két versben - Mondóka, Macskavers - is feltűnik Weöres Sándor neve, sejtetvén, hogy a szerző kedves költője a magyar gyerekköltészet megteremtője. Ennek el­lenére Kerék Imre hangja csöppet sem emlékeztet a Weöresére, nincsenek Wö- res-reminiszcenciák. Saját költői világa van, ezt árnyalja, gazdagítja tovább a Tar­ka szőttes. A könyvet lapozgatva, mintha berekben sétálnánk. Fekete István jut eszünkbe, a gyerekkor, a szülőföld... (Sopron, 1998.) Ismét Mozart. A miskolci szimfonikusok Mozart-bérlet hangversenysorozata idei első koncertjét tartották hétfőn este a Zenepalotában. Vezényelt: Wolfgang Gábriel, hegedűn Kelemen Barnabás, fuvolán Siklósi Tamás működött közre. Fotó: Séllei Zs. Elhunyt Tátrai Vilmos Budapest (MTI) - Életének 87. évében kedden elhunyt Tátrai Vilmos Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész. Temetéséről később intézkednek. Tátrai Vilmos 1912. október 7-én született Kispesten. Tanul­mányokat folytatott a Nemzeti Zenedében, a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskolán. 1933-tól a Budapesti Hangversenyzene­kar első hegedűse. 1936-tól egy éven át a Buenos Aires-i Rádió­zenekar vezetője volt, 1940-ben Ankarában zenekarvezető. 1940-től 1944-ig a Budapest Székesfőváros Zenekara, 1945- 1946-ban a Rádiózenekar, 1946- tól pedig 32 éven át a Fő­városi Zenekar (Állami Hang­versenyzenekar) koncertmeste­re. 1946-tól a Tátrai-vonósné­gyes, 1957-től a Magyar Kama­razenekar alapítója és vezetője. Munkássághoz fűződik mint­egy kétszáz hanglemezfelvétel, hatvannál több magyar mű ős­bemutatója, valamint szá­mos külföldi zenedarab első előadása. 45r MtXt/fí i ... hogy a benzin akkor sem lesz olcsóbb, ha Suzukival jár? Dehogynem I A Suzuki legújabb akciójában a február 28-ig, illetve a készlet erejéig vásárolt, hazai gyártású Suzukikhez az első 9999 km-en csak 99 Ft-ba kerUI a benzin literje.* Bármilyen hihetetlen, mégis igaz: egy. új Suzukival most évekkel visszaforgathatja a Mol-töltőállo- mások számlálóit... És ami a legjobb: az időutazás* végeztével, amikor a benzin már Önnek sem lesz olcsóbb, egy Suzukihoz akkor is kevesebb kell majd belőle. www.suzuki.hu * 5,7 1/100 km-es átlagfogyasztást feltételezve, 165,60 Ft/I benzinárral, az akcióban értékesített, új.'házál gyártású SUZukikhoz ajándékozott Móhchípkártyá értékének levonásával kalkulált Összeg. A Magyar Suzuki ajánlata a raktárkészlet erejéig érvényes. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom