Észak-Magyarország, 1999. február (55. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-23 / 45. szám

1999. február 23., kedd Kultúra 8 hírcsokor • Grafikák a pincében. Horváth Mónika grafikáiból látható kiállítás február 23-ától március 1-ig Miskolcon a Tetemvár u. 72. sz. alatti pincében. • Az Állatfarm című Orwell-regényből írt színpadi játékot tekinthetik meg az érdeklő­dők február 28-án, vasárnap délután 5 órá­tól - a Sárospataki Református Kollégium Gimnázium diákszínjátszóinak előadásában - Sárospatakon A Művelődési Házában. • Rajzos előkészítő. A főiskolai előkészítő szakkör felvételi előkészítő tanfolyamot hirdet fej-alak-akt rajzolás témában febru­ár 27-től április 17-ig (nyolcszor négy óra). A foglalkozásokat szombatonként délelőtt 9-től délután 1 óráig tartják a miskolci Ifjú­sági és Szabadidő Házban. Előadások a templomért Miskolc (ÉM) - Kálvin teológiájának lé­nyege és mai jelentősége címmel Hegedűs Lóránt teológus, dunamelléki püspök tart előadást a Deszkatemplomért esték című rendezvénysorozat keretében február 24- én, szerdán délután 5 órától. Ugyancsak ezen az összejövetelen hallhatják az ér­deklődők Hegedűs Lorántné Illés Zsuzsa orvos Az orvosetika mai kérdései evangé­liumi szempontból című előadását a Ti- száninneni Református Egyházkerület székházában (Kossuth u. 17.). Költői gondolatok Tiszaújváros (ÉM) - Uram, nem látta Magyarországot? címmel Pregitzer Fru­zsina mondja el gondolatait hazáról, kötő­désről, esetleg arról, hogy mi a dolgunk - Ancsel Éva, Reményik Sándor, József At­tila, Karinthy Frigyes, Lázár Ervin és Bá­lint György művei segítségével - február 24-én, szerdán este 6 órától a tiszaújvárosi Városi Könyvtár előadótermében. Azerbajdzsáni könyvkiadók Miskolc (ÉM) - A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének meghívásá­ra azerbajdzsáni tankönyvkiadói delegáció érkezett Magyarországra. A hattagú kül­döttség február 24-én, szerdán felkeresi a Miskolci Egyetem területén működő, Her- mész-díjjal kitüntetett Egyetemi könyves­boltot is. A látogatás célja, hogy megismer­jék, a tankönyv- és jegyzetellátás rendszerét, valamint betekintsenek az elsősorban jegy­zetkiadásra szakosodott Bíbor Kiadó műhe­lyébe. A nap folyamán a küldöttség tagjai megtekintik a Miskolci Egyetem Könyvtá­rát, a microCAD ’99 számítógépes szakkiál­lítást. Szabó Miklós rektorhelyettes tájékoz­tatja a vendégeket az egyetemi képzés rend­szeréről, és a tankönyvellátás sajátosságai­ról. Szabados Rudolf, a miskolci Földes Fe­renc Gimnázium tanára a középiskolai tan­könyvrendelésről tart rövid beszámolót az azerbajdzsáni szakemberek számára. Illúziók. Takács József 19 éves mis­kolci fiatalember, ha teheti, fényképező­géppel a kezében járkál. Azokat a pillana­tokat keresi, amelyekből kis változtatás­sal valamit „ki tud hozni". Ő ugyanis montázsokat készít: saját fotóit és esetleg neki tetsző újságfotókat vág össze, fényké­pez újra, s ad a képnek új tartalmat. Közel negyven képéből álló kiállítását a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház galériá­jában tegnap délután Ádám Ibolya, a ház igazgatója nyitotta meg. Fotó: Farkas Maya Vonalak, színek, kiégetett képek Lőrincz Róbert alkotásai a Tiszai pályaudvar olvasó-várótermében Miskolc (ÉM - FG) - Változa­tok vonalakra és színekre címmel Lőrincz Róbert fest­ményeiből, grafikáiból, tűz­zománcaiból látható kiállí­tás a Tiszai pályaudvar olva­só-várótermében. Bámulná az ember a balajti dombokat, bandukolna - leg­alább gondolatban - a nyári délutánba bágyadt fák alatt, de a vonatfütty megszakítja az ál­modozást. Indul az InterCity - nem Balajtról, hanem a Tiszai pályaudvarról. A vonatfütty valóságos, hi­szen az első vágány melletti ol­vasó-váróteremben állították ki Lőrincz Róbert festményeit, grafikáit, de a megfestett dom­bokat hiába is hasonlítgatnánk a balajtiakhoz, hiszen „csak” a tájélményt hozta onnan az alkotó.- A munka, a napi elfoglalt­ság mellett nem marad idő a festésre. Egy két óra nem elég a ráhangolódásra sem, így in­kább csak nyaranként, az alko­tótáborokban dolgozom. Egyik kedves helyem Balajt, de ilyen volt Tokaj, Mártély, Királd és Bogács is - meséli a balajti kép születésének történetét Lőrincz Róbert. - Az utóbbi két évben pedig a salgótarjáni zománcmű­vészeti alkotótáborban dolgoz­hattam. Ott készültek a tűzzo­mánc képek. Szeretek minden­féle technikát kipróbálni. A kedvencem az akvarell, a pasz­tell, de a rézkarccal is szívesen foglalkozom. Lőrincz Róbert Pácinban szü­Lőrincz Róbert és a balajti dombok letett. Gyermekkori élményei a Bodrogköz tájaihoz kötik. De már Miskolcon járt iskolába. Középiskolás volt, amikor kap­csolatba került a képzőművé­szettel. Előbb a Lukovszky László által vezetett városi szakkörbe járt, majd tagja lett a Vasas Képzőművészeti Körnek. Itt Seres János majd Papp Lász­ló lett a mestere. Érettségi után jelentkezett a képzőművészeti főiskolára, de csak egyszer ment el felvételizni. így eredeti szakmájában, villamosipari technikusként dolgozik - nap­közben. Délutánonként eljár a Vasas-körbe, nyaranként az al­kotótáborokba, ott van a BAK Stúdió, a borsodi amatőr képző­művészek kiállításain, láthat­tuk már alkotását a Miskolci Téli Tárlaton. Nem hajszolja a kiállítási lehetőségeket, de ha már elkészülnek a belőle kikí­vánkozó élményeket, hangula­tokat rögzítő újabb képek, szí­vesen megmutatja, mint példá­ul most is.- Változatok vonalakra és Fotó: Bujdos Tibor színekre. Ez ez cím túl sokat nem árul el a témáról, műfajról - jegyezte meg a tárlat megnyi­tóján Pazár Éva művésztanár -, annál inkább arról, hogy valaki a világ dolgait színeken, vona­lakon, formákon át érzékeli, szedi szét és rakja össze, játszik vele, és mutatja fel: íme, ezt lát­tam, nekem ez a ,szép, a jó; a csúf, a fájó - vegyétek és egyé­tek... Lőrincz Róbert kiállítása március 10-éig látható a miskol­ci Tiszai-pályaudvaron. kotásaiból nyílik kiállítás ma, ked­den délután 4 órakor a Miskolci Egyetem galériájában. Makoldi Sándor festőművész és felesége, aki ugyancsak festőművész, valamint gyermekeik: Makoldi Sándor Gyula szobrászművész és Túriné Makoldi Gizella textiles iparművész alkotá­sait láthatjuk, és itt lesz az egykori tanítvány, Gyöngy Enikő, aki maga is művész tanár és az egyetemi tár­latra saját művein kívül elhozza gyermekei és tanítványai tűzzo­mánc alkotásait, ékszereit is. Képünkön a szerencsi várban látható Makoldi Sándor-alkotás. A rajztanítás leltára a Leltárban Balogh Jenő egyszerűen, közérthetően beszél a vizualitás szerepéről Balogh Jenő Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - DK) - Balogh Jenő valóban leltárnak szánta a közelmúltban a Miskolci Galéria kiadásában megjelentetett Leltár című kötetét. De nem saját, ha­nem a szakma, a rajztanítás leltárának...- Természetesen a rajztanítás­ról szóló összefoglaló az én szemszögemből készült - hang­súlyozta Balogh Jenő a Miskol­ci Galéria Petró-házában meg­tartott könyvbemutatón. A Ma­gyar Képzőművészeti Főiskola nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára vallja, hogy metodika, tanterv íróasztal mellett nem születhet, az élet, a gyakorlat „írhatja” az igazán jó módszereket. A szerzőnek a vi­zuális nevelésben korszakos je­lentőségű életművét egyébként számos könyv, tanulmány, és felkészült tanítványok sora jel­zi. Az alkotó nyitottságot, a megismerés szabadságát és a gyermekek szeretetét központ­ba állító pedagógiáját méltán tekintik ma is sokan példa­adónak. Balogh Jenő egész életében az érzéki kultúra fejlesztésére törekedett, bár úgy érzi, ez századunkban látványosan le­romlott.- Ma eszményeket állítani a fiatalok elé vakmerő vállalko­zás. Nincs rá fülük - hangoztat­ta a könyvének bemutatóján résztvevő rajztanárok előtt, majd felhívta a figyelmet az új, a digitális vizualitás veszélyei­re: - Szimulált, manipulált vi­lágról van szó. Abszurd, hogy valaki úgy nőjön fel, hogy a va­lódi világgal nem találkozik. Mi azért vagyunk felelősek, hogy az óráinkon a gyerek még találkozzon a valósággal! Dobrik István, a Miskolci Galéria igazgatója könyvismer­tetőjében elmondta, hogy a kö­tet a galériának a rajztanárok számára szervezett továbbkép­zésen ’97 szeptemberében el­hangzott előadás szerkesztett változata.- Olyan kis lelkiismeret-éb- resztő breviárium lehet ez a könyv, amelynek minden rajz­tanár polcán helye van... - mondta a galéria igazgatója. - A szerző bölcs emelkedettség­gel szól a szakma problémáiról, egyszerűen, közérthetően be­szél a vizualitás szerepéről. Esszenciája ez az általa koráb­ban leírtaknak, s bár a kor új kihívásokat hoz, Balogh Jenő gondolatai mégis veretesek, megfogadásra, átgondolásra ér­demesek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom