Észak-Magyarország, 1999. február (55. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-17 / 40. szám
1999. február 17., szerda Itt-hon 5 HÍRCSOKOR • Vidékfejlesztés az Unióban. Kulcsár László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára volt a vendége az Őrhegy Egyesület legutóbbi regionális tanácskozásának. A neves EU-szakértő a civil szervezetek szerepéről, a vidékfejlesztés gondjairól és azok megoldási lehetőségeiről, valamint az uniós vidékpolitikáról és a pályázati lehetőségekről tartott előadást a kistérségi települések vezetői számára. • Millenniumi játszótér, A tervek szerint idén augusztus 20-án, Szent István napján avatnák Sajómercse új létesítményét, egy zöldövezeti, fajátékokkal berendezett játszóteret. Ádám László polgármester jelezte: a gyermekparkot a millenniumi ünnepségsorozat keretében készíti és adja át az önkormányzat. • Rendkívüli hómunkások. Közhasznú hómunkások foglalkoztatására adott keretet Királd önkormányzatának a megyei munkaügyi központ ózdi kirendeltsége. A község hat munkanélküli lakosa mostantól a rendkívüli mennyiségű csapadéktól szabadítja meg az utakat, árkokat, feladatuk a síktalanítás és a károk kijavítása - tájékoztatott Zupkó Andrásné polgármester. A díszpolgár Ózd, Debrecen (ÉM KM) - Győri Kálmán életében két meghatározó magyar város van: Debrecen és Ózd. Az egyiknek ma is neves lakója és tudós tanára, a másiknak örökös díszpolgára. A világhírű matematika professzor, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem algebra- és számelmélet tanszékének vezetője rengeteg elfoglaltsága ellenére sem feledkezett meg szülővárosáról, ahonnan elindult. Tettrekész volt akkor is, amikor a kohászvárosért való összefogás jegyében megalakult az „Ózdi Öregdiákok Klubja", s már közszereplést is vállalt gyermek és ifjúkora színhelyén. A város önkormányzatát azonban nem csupán ez, hanem kiemelkedő életútja, nemzetközi hírű tudományos tevékenysége és példamutató embersége is motiválta, amikor tavaly Győri Kálmánt Ózd díszpolgárává avatta. A sakktól a számelméletig Éppen 59 évvel ezelőtt született a kohászvárosban, s kisiskolás korában feltűnően érdekelte a sakk. Középiskolában azonban már a matematika felé irányult megkülönböztetett érdeklődése; gimnazistaként kétszer is megnyerte a Középiskolai Matematikai Lapok országos pontversenyét. Később azon az egyetemen szerezte meg matematika-ábrázoló geometria szakos tanári diplomáját, amelynek tanárává, majd tanszékvezetőjévé nevezték ki 11 évvel ezelőtt. Az egykori ózdi kisdiáknak könyve jelent meg Kanadában, nemzetközi folyóiratokban publikál, a világ számos országában volt már vendégtanár, tudományos előadásokat tartott minden földrészen. Grünwald-emlékdíjas, 1992-ben Akadémiai Díjat kapott. Iskolateremtő tevékenységéért a Bolyai János Matematikai Társulat - amelynek alelnöke - Szele Tibor-emlékéremmel tüntette ki. Győri Kálmán a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, ma is aktív közéleti személyiség. Az oidalt szerkesztette: Szabó Nóra Telefonszáma: (46) 414-022/202 E-mail: nszabo@iscomp.hu Győri Kálmán December óta megtelt a „krízisotthon” A sokgyermekes csonka családok sorsának elvileg fél év alatt kellene rendeződnie Az otthon minden szobáját lakják Fotó: Kerékgyártó Mihály Ózd (ÉM - KM, SZN) - Két hónapja működik, s máris teltházat jegyezhet az ózdi családsegítő szolgálat átmeneti otthona, miközben a várakozók listája sem nyúlfarknyi. A zömmel három- vagy több- gyermekes anyák közül sokan reménykednek a szociális lakásépítési lehetőségben. Az ózdi családsegítők - maguk is elismerik - nem kis fába vágták a fejszéjüket. Az egykori Lehel vezér úti óvoda, majd szociális intézmény épületét kapták meg az önkormányzattól, hogy a szaktárca pályázati úton nyert 8,8 millió forintos támogatásával átmeneti otthont alakítsanak ki krízishelyzetben lévő, általában apa elől menekülő csonka családok számára. Az itteni szakemberek - közöttük szociál- pedagógus, védőnő, gyermekápoló- és felügyelő, ifjúsági- és gyermekvédő, pedagógiai asz- szisztens is van - legnehezebb feladata természetesen nem a zömmel sokgyermekes anyák átmeneti segítése, hanem a további sorsuk rendezésében való hatékonyan közreműködés.- Óriási szükség volt az otthonra, ezt bizonyítja, hogy a decemberi nyitás óta már telt házunk van és sajnos még sokan várakoznak a bekerülésre - mondja Barcsa Andrea gazdasági vezető. - Három-ötgyermekes anyák jönnek főként, hat szobában egy-egy családot helyeztünk el, a hetedikben pedig két testvér, összesen nyolc gyermekkel. A krízishelyzetbe került félcsaládok a szabályok szerint 6 hónapot tölthetnek az otthonban, ez rendkívüli esetben 3 hónappal meghosszabbítható. Ennyi idő alatt kell rendezniük a további sorsukat. A családok önellátóak, mi az átmeneti szállást, a felszerelt konyhát, fürdőszobát tudjuk biztosítani, minden szobában külön hűtőszekrény van. Természetesen, amikor a lakóink a dolgaikat intézik, bevásárolnak, a gyerekeket óvodába viszik, a kisebbekre - mert 8-9 hónapostól 15 évesig vannak gyermekek - szakemberek vigyáznak. Meghatározott időben van látogatás, de ha valaki kifejezetten kéri, hogy konkrét személyeket ne engedjünk be hozzájuk, érthető módon ezt is megtesszük. Az itt lakó anyák nincsenek könnyű helyzetben: munkavállalási esélyeik - kisgyermek, szakképzetlenség és más akadályok miatt - minimálisak, ebből következően jövedelmi helyzetük nem teszi lehetővé a lakásvásárlást, de még az albérletet sem. Az intézmény tárgyalást folytat egy építési vállalkozóval, többen ugyanis készek belevágni az építkezésbe is - állami szociálpolitikai támogatásból. Ám, hogy a jelenleg itt lakó nyolc család sorsa miként alakul, az legkorábban a nyáron derül ki. Harmadnyi határforgalom Bánréve (ÉM) - Bár a bánrévei határforgalmi kirendeltség maradt napokig az egyetlen átkelőhely, ahol fennakadás nélküli forgalom volt a nagy havazás idején is, a magyar-szlovák határt átlépők száma alaposan megcsappant. Molnár Tibor törzszászlós szerint a szokásos téli bánrévei forgalomnak körülbelül az egyharma- da zajlik csak ezekben a napokban. A határt átlépő magyar „tankolok" mellett legfeljebb olyan szlovák gépkocsik érkeztek, amelyek utasai - hallván az itteni helyzetről - nem készültek Miskolcról távolabb autózni. A sorompó túloldalán az utak állapota jó. A Merd jött, a „dínó” menni készül Ózd (ÉM) - Az ózdi hivatásos önkormányzati tűzoltóság ellátási körzetének számos településvezetője részt vett azon a január 21-i ünnepségen, ahol a parancsnokság állománya átvehette végre a belügyminisztériumi támogatással kapott, 60 millió forint értékű új Mercedes gépjárműfecskendőt. A korszerű mentőszer 4000 liter víz és 400 liter habképző anyag szállítására alkalmas, s különleges hab-vízágyúval is ellátták - tájékoztatott Szilvái Antal szolgálatparancsnok. Egy Csepel-Metz helyét veszi át az első poszton az új autó, míg a már „dinoszaurusznak" számító GAZ 66 típusú, 800 literes tartalékszert - egyelőre még a régi helyén áll, de - a borsodnádasdi önkéntes lánglovagoknak ajándékozta Ózd. Az ózdi tartalékjármű az eddigi 2. szer, egy IFA lesz. Az új jármű Fotó: Kerékgyártó Mihály „Ijóbált” adtak, Muharay-díjat kaptak Az idén hangkazetta kiadására készülnek a domaházi hagyományőrzők Domaháza (ÉM - KM) - A Domaházi Hagyományőrző Együttes ismét ott volt január 23-án a budapesti Al- mássy téri szabadidőközpont hagyományos kaláka táncrendezvényén, ahová csak a legjobbakat hívják. Mi több, Elek Menyhért csapatának a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség Az év együttese kitüntető címet adományozta. Az 1971-ben alakult, s mára nem csak Ózd közvetlen környékén, de az országban, sőt, a határon túl is ismertté vált domaházi hagyományőrzők ötször táncoltak, énekeltek, zenéltek, mulattak össze országos arany minősítést, s 10 évvel ezelőtt a szaktárca Kiváló Együttes címet adományozott nekik. Tavaly két táncosukat jutalmazták, az idén pedig ismét a csapat kapott Muharay Elemér-díjat mint Az év együttese. Az elismerést Héra Éva, a szövetség titkára adta át az együttest alapító-vezető Elek Menyhértnek, hosszasan méltatva a több évtizedes domaházi hagyományőrző és népzene-népszokás kutató tevékenységet. Mozgalmas év után Elek Menyhért kezdettől fogva lelkesen viszi kis csapatát fellépésekre, versenyekre, találkozókra, legyen az egy apró falusi kultúrház színpada vagy akár egy csillogó németországi színházterem. Az együttes külön is büszke arra, hogy annak idején Vass Lajos országos hírű karnagy és Vásárhelyi László elismert koreográfus Domaházán személyesen is meglátogatta őket. Á különösen mozgalmas elmúlt esztendő eredményei tovább öregbítették jó hírüket és szeretett lakóhelyük folklór kincsét. Kezdték januárban a legjobbak számára kitalált, hagyományos fővárosi kaláka táncElek Menyhért a díjjal Fotó:K.M. rendezvénnyel, ahol Ijóbál című farsangi műsorukkal arattak nagy sikert, majd a Budapest Sportcsarnokban az Országos Táncház Találkozó gáláján hódították meg a közönséget. Jártak Miskolcon a Borsodi Fonóban, de Stuttgart kultúrcentrumában is ők képviselték hazánkat tíz ország - egyebek között Anglia, Belgium, Hollandia, Franciaország - együttesei mellett. Alig akad település Domaháza és Ózd környékén, ahol ne szerepeltek volna, Putnokon például négyszer léptek fel tavaly, s ott voltak az Európa-napi rendezvényeken is. Könyv után kazetta A minap, a Muharay-díj kapcsán megkérdeztük Elek Menyhértet, milyen elképzeléseik vannak erre az évre, mit szeretnének még elérni?- Jó lenne, ha végre megjelentethetnénk önálló hangkazettánkat egy sokak által régen várt zenei anyaggal. A másik nagy vágyunk pedig az, hogy a nyár folyamán kellő körülmények között tudjuk fogadni német barátainkat, akikkel több közös fellépést tervezünk - válaszolta az együttes vezetője, aki maga is népdal-gyűjtő, s tavaly adott ki a közel 30 év kutatómunkájából egy kotta- és szöveggyűjteményt. Háromnapkor állt a bál Utoljára az 1920-as években rendeztek Domaházán ijóbált, ezt a háromnapos mulatságot állította színpadra nagy sikerrel az együttes. Lajos Árpád domaházi ivóbált említ gyűjtéseiben, ám Elek Menyhért szerint ez csak elhallás lehet, mert a faluban mindenki „ijóbálról" beszél, s szerinte az ijó a trió szóból származhat, ami a három napra, farsang vasárnapra, hétfőre és húshagyó keddre utal. A hagyomány szerint ez alatt az idő alatt a mulató férfinak nem volt szabad a bálból sem hazamenni, sem elaludni, de még a lánynyal a kelleténél tovább kint tartózkodni sem, különben a bál bírója büntetést szabott ki. A legényt ilyenkor vidám formában deresre húzták, vagy kisöpörték a száját, esetleg bort fizettettek vele. A háromnapos bált pontosan húsvét előtt hét héttel rendezték, a mulatozás után, böjtfogadó szerdán pedig kimosták a zsíros fazekakat, s innentől nem lehetett húsételeket főzni.
