Észak-Magyarország, 1999. február (55. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-16 / 39. szám

:----­----­1999. február 16., kedd Szélsőségesen. Ezt a ruhát csak szélsőséges személyiségeknek ajánljuk, hiszen két szélsőség modellt egyesít: felül csador - alul alig ruha. Fotó: AP Farsangi malacok. Bár a mala­cok szilveszterkor válnak igazán fontossá, szerencsehozó jelentőségük farsang idején sem hanyagolható el. Legalábbis a 115. nizzai karnevál azon résztvevői szerint, akik hatalmas malacjelmezbe bújtak, és valóban: ők igazán szerencsések - hiszen ott lehettek. Fotó: AP HÍRCSOKOR • Vadászt ölt a szarvas. Vadászt ölt meg egy szarvas a közép-franciaországi Jouy- le-Potier közelében. A szarvas az agan­csával nyársalta fel a rá vadászó vadászok egyikét. A 68 éves nyugdíjas mellkasába szívtájékon fúródott az agancs. A szeren­csétlen férfi a helyszínen meghalt. • Szex vagy csoki? A hölgyek több mint egyharmada édesszájú Kanada Quebec tartományában. A Le Journal de Montre­al című lap arra kért tőlük választ, hogy melyiket választanák szívesebben: a sze­xet vagy a csokit? A felmérés eredménye szerint a .megkérdezett asszonyoknak ugyan a többsége, 57,5 százaléka válasz­totta a szexet, de tekintélyes részüknek, 34 százalékuknak inkább a csokoládéhoz fűlik a foga. Napról napra 16 JA Fáradt hóember. Fáradságos munkával épült ez a vidám, ám mégis fáradnak látszó hó­ember. A miskolci virágóra mellett „lepihent” figura esetében több lehet egyszerű (ugyanakkor frappáns) ötletnél az ülő póz: a Magnificat kórus három tagja építette, méghozzá fárasztó hólapá­tolás után. Fotó: Bujdos Tibor lesz busójárás Mohácson Narancscsata Ivrea (MTI) - A korábbi éveknél sokkal kevesebben sérültek meg a szokásos karneváli narancsdo- bálásban az észak-olaszországi Ivreában. A vasárnap esti össze­sítés szerint csupán 137 személyt kellett orvosi ellátásban részesí­teni, és senki sem szenvedett sú­lyos sérülést a korántsem vérre, hanem csupán narancslére menő csatában. A sebesültek főleg a narancsharcosok soraiból kerül­tek ki, de több bámészkodó pol­gári személy is gyümölcsöző kap­csolatba került egy-egy kapott ta­lálat révén a harcolókkal. Egy ősi hagyományt feleleve­nítve farsang idején egy jelme­zes gyalogos sereg vív narancs­csatát a mozgó emelvényen a vá­roson végigvonuló, szintén kora­beli jelmezt viselő ellenféllel. A narancsháborű első napján 150 tonna ízes déligyümölcsöt po­csékoltak el a sok turistát vonzó látványosságra. Az olasz lapok szerint sok magyar is volt a mintegy 50 ezer érdeklődő között a Torinótól nem messze fekvő városban. A narancsháborű ma, húshagyó kedden folytatódik. Ma ismét Mohács (MTI) - A zord idő mi­att megcsappant számú, de így is több mint ötezres ven­dégsereg látogatott vasár­nap Mohácsra, hogy részese legyen az ország egyik leglát­ványosabb farsangi népünne­pélyének, a busójárásnak. A baranyai sokácok messzeföl- dön híres népszokása, horvát ne­vén a poklada - jelentése meg­újulás - minden évben a Húsvé- tot megelőző hetedik vasárnapon elevenedik meg. A fiatal férfiak magukra öltik a nemzedékről nemzedékre öröklődő jellegzetes jelmezeiket. A félelmetes faálar­cot, borzas birkabundát, szalmá­val kitömött szárú nadrágot és csizmát viselő maskarások zajos, Csónakkal érkeztek az álarcosok vidám felvonulása a szomszédos szláv népek körében másutt is fellelhető télűző-tavaszváró, és termékenységvarázsló ősi hagyo­mányok közé tatozik. A busójárás köré sajátos le­gendát szőtt az idő: eszerint a mohácsi sokácok bátor ősei azért bújtak ily félelmetes mas­karába, hogy a szemközti sziget­ről - ahová bujdosni kényszerül­tek - csónakokkal átkelvén ki­űzzék a várost megszálló török hadakat. E legendát idézi fel az utóbbi években a csónakos bu­sók átkelése a Dunán, mely va­sárnap is sokszáz nézőt vonzott a Sokácrévbe, a mohácsi horvá- tok hajdani külön kikötőjébe. A háromszáz főnyi busóhad felvonulását az idén úgy szer­vezték, hogy a nézők minél töb­bet láthassanak és örökíthesse­nek felvevőgépeikkel is. A mas­karások ezért most nem széled- tek szét a felvonulás után, ha­nem a városháza előtt adtak randevút a kameráknak. Alkonyattájt aztán meggyúj­tották a főtéren rakott hatalmas rőzsemáglyát, rajta a távozó te­let jelképező fekete koporsóval, s fergetes körtáncot, kólót lejtet­tek a lángok körül. Aki elmulasztotta vasárnap, kedden még láthat busójárást. A helybéliek ugyanis húshagyó ked­den tartják maguk bensőségesebb busójárását, amikor a maskarása- ok betérnek a mohácsi udvarok­ba, hogy bő termést és gyerme­káldást kívánjanak a gazdáknak. Moszkva, a síparadicsom Moszkva (MTI) - Az orosz fő­város központjának kivételével az összes moszkvai nagykerü­letben hódolhatnak majd a sí­sport kedvelői szenvedélyeik­nek, ha Jurij Luzskov polgár- mester nagyszabású tervei va­lóra válnak. Az elnöki posztra pályázó Luzskov hegyeket építtet Moszkvában a síelőknek, s ígé­retei szerint még az idén hét da­rab lesiklópálya készül el. Ha a nagyszabású terv befejezéséhez lesz elég pénz, akkor az orosz fővárosban 13 műhegy ágasko­dik majd az ezredfordulóra, a moszkvai síelők nagy örömére. Riói őrület Rio de Janeiro (ÉM) - Meg­kezdődött Rio de Janeiróban a világ leghíresebb, legtöbbe­ket vonzó őrülete, a karne­vál. A fő attrakció természe­tesen a látványos jelmezek­ben (vagy éppen anélkül) fel­vonuló szambaiskolák verse­nye, de egyre több látványos­ságot nyújt a nézőtér is. A felvonulás útvonalán ugyan­is lelátókat emelnek - és ezek közönsége nem elégszik meg pusztán a látvánnyal, maga is tevékenyen (testfes­téssel és persze őrületes tánc­cal) részt vesz a hangulat ja­vításában. Fotó: AP Béke és nyugtalanság a Nyúl évében Peking (MTI) - Hétfőn, a Holdnaptár utolsó napján a kínaiak búcsút mondtak a Tigris évének és várakozás­sal tekintettek az éjfél után egy perccel beköszöntő Nyúl évére, amely békét és bősé­get ígér, de egyben nyugta­lanságot és bölcsességet is. Mint minden évben, 1,2 milliárd kínai ezúttal is kihasználja a há­rom (kedd, szerda, csütörtök) munkaszüneti napot, hogy csa­ládjával ünnepeljen. A nagyvá­rosokban azonban az emberek többsége biztonsági okokból odahaza marad, mert az utcá­kon valamikor tömegével rob­bantak a petárdák a démonok elkergetésére. Sokan még ma is nosztalgiával emlékeznek azok­ra a napokra, amikor este 11 óra tájban mindenki az utcákra tó­dult és fülsiketítő zaj támadt a petárdák robbanásától. A sérülé­sek számának gyors növekedése levízió - mint minden évben - idén is három napon át tartó, szinte megszakítás nélküli szó- rakozató műsorral kedveskedik - varietészámokkal, dalokkal és balettel. A pekingi televíziós láncolat (BTV) 141 órán keresz­tül sugároz kifejezetten újévi műsort. Nagy számban akadtak olya­nok, akik még kihasználták a Tigris évét, hogy sietve házassá­got kössenek, mert a néphit azt tartja, hogy a Tigris évében kö­tött frigy nagyobb boldogságot ígér, mintha a Nyúl évében mondanák ki az igent. Akik azonban mégis a Nyúl évében járulnak az anyakönyvvezető elé, azok remélhetik, hogy az idén megfogant kis császár jövő­re, azaz a Sárkány (az uralkodó jelképének) évében jön a világ­ra. Eért nem minden ok nélkül tartanak attól, hogy 2000-ben igencsak nagy lesz a születések száma... Béke, bőség, bölcsesség az ígéretük - vajon tudják-e a hazai nyuszik? miatt azonban az utóbbi évek­ben a hatóságok 130 nagyváros­ban tiltották be a petárdákat - Pekingben például 1994 óta telje­sen. Sanghajban ellenben, ahol a tilalmat amúgy sem tartották be, a hatóságok az idén feloldot­ták a korlátozást. Azoknak, akik fegyelmezetten lemondanak a petárdákról, a te-

Next

/
Oldalképek
Tartalom