Észak-Magyarország, 1999. február (55. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-16 / 39. szám

1999. február 16., kedd É$UK-MiaVAímS2fó § Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Dzsesszkoncert. Pillanatok az életem­ből címmel Oláh Kálmán ad zongorakon­certet - a Dzsesszencia-klub rendezvé­nyén - február 17-én, szerdán este 7 órá­tól a Miskolci Egyetem aulájában. • Ünnepi Könyvhét '99. A 70. ünnepi Könyvhetet június 3-a és 7-e között ren­dezi meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE). A ki­adók az erre az időpontra megjelenő, el­ső kiadású, igényes szépirodalmi könyvek között elsősorban a kortárs magyar írók műveit, továbbá a humán tudományok körébe sorolható kötetek első kiadásait nevezhetik a könyvheti újdonságlistára. A beadási határidő március 8. A jegyzékbe vételről szakmai zsűri dönt. Vidám kísértet - kissé megkésve, de... Vonalak és színek. Változatok vo­nalakra és színekre címmel Lőrincz Ró­bert grafikus alkotásaiból nyílt kiállítás tegnap a Tiszai pályaudvar olvasó-váró­termében. A Pácinban született Lőrincz Róbert gyermekkori élményei a Bodrog­köz tájaihoz kötik. Középiskolai tanulmá­nyait Miskolcon végezte, itt került köze­lebb a képzőművészethez. Az elmúlt két évben zománcművészeti alkotótáborban dolgozott. Fotó: Bujdos Tibor Muzzik-szülinap Miskolc (ÉM) - A Muzzik televízió har­madik születésnapját ünnepli február 15. és 21. között. A Muzzik műsorán - hajnal­tól hajnalig - komolyzenei hangverse­nyek, igényes jazz- és folkkoncertek, lát­ványos opera- és balettelőadások, zenei dokumentumfilmek szerepelnek. A tegnap elkezdődött ünnepi sorozat­ban ma például a Covent Gardenből - Sol­ti György vezényletével - Verdi Simoné Boccanegra című operáját, éjszaka pedig az Aidát nézheti, akinek nem jön álom a szemére. Holnap többek között Bruckner- és Sosztakovics-szimfóniák, csütörtökön Bartók-művek csendülnek fel, pénteken jazz Sarah Vaughan-nal Montreaux-ből... És az egészben az a szép, hogy az ünne­pi kínálat sem „ünnepibb” a szokásosnál... Néhány film a szemléről Egy tekercs valóság - nyolc tízperces filmetűd. Valamennyi vágás nélkül, egy- egy 300 méteres filmtekercs felhasználásá­val készült. Kísérletek sora - több-keve­sebb sikerrel. Nagymoziba nyilván soha nem kerül. A néhány eredeti ötlet pedig vagy elsikkad, vagy átalakulva beépül va­lami másba - máshol. Dyga Zsombor: Séta. A történet egy kis­igényű naplopót állít elénk, aki olyan ví­rust hordoz, amely elpusztítja a betegsége­ket, így egészséget terjeszt az emberek kö­zött. Messiási feladatot kap: néhány órát kell naponta az utcán járkálnia, s körülöt­te meggyógyul a terhelt városi nép. Táv­gyógyítók, kézrátevők bukkannak elő az emlékezetből, csakhogy a Séta ettől még egy nehezen nézhető film marad, gyönge történetével, s annak elmesélésével. Három - egy nő, két férfi, helyzetek, komikum, Szőke András (a rendező) ma­gánszám. Csalódni nem lehet benne, so­kadszor is nevettető. Kilépés azonban nincs a szőkeandrásos sémákból. Sőt. Mi­közben a hős a lét és nemlét viszonyáról gondolkodik félhangosan, hogy miért is nem sikerül újra megfogalmazni ebben a filmben sem (mondja ő), visszaköszön az Európa Kemping papás-mamás mondatfű­zése 1991-ből. A túlpart. A kísérleti filmek között lát­juk a zeneszerző, Szemző Tibor Japánban készült - inkább házimozi, mint film - al­kotását. A zenére nem lehet panasz, ám A túlpart - témája az elmúlás felfogásának napkeleti módja - a beavatottakon kívül mindenkit kirekeszt. A nézőt leginkább. A betegeskedő Epres Attila szerepét Kiss József veszi át Miskolc (ÉM - FG) - Epres At­tila betegsége miatt a Miskol­ci Nemzeti Színházban elma­radt a Vidám kísértet című Noel Coward-komédia pénte­ki bemutatója, de nem tudták megtartani a hétvégére ter­vezett további előadásokat sem. Ma viszont premier lesz!- Abban bíztunk, hogy hamar túlesik az influenzán Epres Atti­la, azért előbb csak a csütörtöki nyilvános főpróbát mondtuk le, aztán a pénteki premiert is, és így tovább. Hétvégén viszont ki­derült, Attilának be kell mennie • a kórházba egy komolyabb ki­vizsgálásra, így veszélybe került a keddre kitűzött újabb premier is. Ekkor döntöttünk úgy, hogy ; Kiss József beugrásával megtart­juk a bemutatót - mondja Koncz Boglárka, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti főtitkára. Kiss Józsefet még nem ismer­heti a közönség, hiszen csak ősz­szel lett a társulat tagja. Koráb­ban színészként dolgozott - töb­bek között - a József Attila Szín­házban, a Madáchban, a győri és a veszprémi teátrumokban - bár végzettsége szerint rendező. Éppen akkor volt a Színház és Filmművészeti Főiskola hallga­tója, amikor a Vidám kísértet rendezője, Puskás Tamás is ren­dezői szakra járt. így jól ismeri egymást a két művész. Kiss József szombat éjjel kap­ta meg a forgatókönyvet, vasár­nap kezdte el tanulni - a lehet­séges mértékig megrövidített - szöveget, és megtartották Pesten- papíron - a rendelkező próbát is. Már csak azért sem jöhetett Miskolcra a színész, mert vasár­nap este a Karinthy Színházban Tabi László Spanyolul tudni kell komédiájában mint Pilon lépett színpadra. A tegnapi próbán Kiss József (Charles), Puskás Tamás rendező és Várkonyi Szilvia (Ruth, Charles fele­sége) Fotó: Éder Vera A miskolci Játékszínben hét­főn délelőtt Puskás Tamás irá­nyításával megvolt az első - a rendkívüli helyzet ellenére is, vagy éppen ezért rendkívül jó hangulatú próba -, délután újra próbáltak, de ekkor már a ren­dező nélkül. Puskás Tamás, a Vidám kí­sértet rendezője az első okleve­lét mint színész kapta meg a fő­iskolán, majd elvégezte a rende­zői szakot is. Miskolcon először színészként mutatkozott be, a Mária evangéliuma című rock­operában énekelte Jézus szere­pét. Hétfőn este pedig a Madách Kamrában Hermán Wouk Zen­dülés a Caine hajón című - mű­faji meghatározása szerint - két­részes bírósági tárgyaláson mint Dr. Forrest Lundeen orvos-kapi­tány lépett színpadra, és ma, kedden este is zendülés lesz a Kamrában...- Előadás csak a legritkább esetben maradhat el - mondja Koncz Boglárka. - Persze, várat­lan események miatt felborulhat az eredeti műsorterv. Ez történt most is. A mostani premier a be­ugrás miatt persze nem lehet olyan, mint lett volna az eredeti. Ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy jól fog szórakozni a közönség. Legközelebb vasárnap tartunk Vidám kísértet-előadást, akkora már minden rendben lesz. Reméljük, Epres Attila is rö­videsen megerősödik, és a továb­biakban Kiss Józseffel felváltva játsszák majd Charles szerepét. Kísértet érkezik Charles Condomine regény­író második feleségével, Ruthtal vendégeket vár. Nem akármilyen összejöve­tel készül, hanem spiritiszta szeánsz, mert Charle új re­gényéhez túlvilági értesülé­seket is szeretne... A vacso­ra után megidézik a szelle­meket, az asztal koppanása jelzi: megérkezett a túlvilági lény - mégpedig Elvira, Charles első felesége... Észak, Észak - avagy az első film első lépései Méhes László Budapest (ÉM) - Aki lelkiisme­retesen végig akarta nézni a 30. Magyar Filmszemlén indult valamennyi művet annak összesen 105,7 órát kellett (volna) egyhuzamban a mozi­teremben töltenie, minthogy a benevezett 36 játékfilm 3367 percet a 15 kísérleti és kisjá­tékfilm 361 percet míg a 35 - úgynevezett - nem fikciós film 2619 percet tett ki. Ez étlen- szomjan - csupán az esztétikai élvezeteket majszolgatva, ne­talán finnyásan kiköpve az ízetlen darabokat - közel négy és fél nap (lett volna) a szemle öt napjából. A feladat adott volt: az Aggtelek- Rudabánya-Jósvafő-Imola hely­színeken forgatott játékfilm, az Észak, Észak elsőfilmes alkotó­jával, Bollók Csabával kellene beszélgetni. A fantázia, a fikció és a valóság közötti határokról; a film keretei közötti helyzet- gyakorlatokról és improvizáci­ókról; a szakmáról, hitvallásról, ha van; és egyáltalán arról, amit ma új magyar filmnek nevez­nek. Csakhogy a rendezőt szom­baton lehetetlenség utolérni. Vasárnap pedig premiervetítés. Először a Toldi moziban, a Balázs Béla Stúdió fellegvárában, ahol a közönség mellett - hiányosan ugyan, de - a filmkészítő stáb is összejön: a főszereplő Ruttkay Lau­ra (néhány évvel ezelőtt a miskolci színház színitanodása, jelenleg szí­nifőiskolás); a miskolci epizódcsa­pat: Farkas Bálint és Fehér István; az apát alakító Marton Barnabás. („A filmért áldozatot hozó csapatot baráti szálak fűzik össze, így jöhe­tett létre ez a Budapest-Miskolc koprodukció...” - így a rendező.) Hangok, képek A vetítés időpontjának közeledté­vel fokozódik az izgalom, ami a rendezőre ugyancsak átragad. Né­mi bizonytalanság, a hangok és a képek összhangja vajon megvan-e? („Egy film hangvilágának kialakí­tása minimum két hét, nekünk csak három nap jutott rá, pedig a hanghatás éppannyira hangsúlyos elem, mint a kép” - utal Bollók Róbert Bresson francia filmrende­zőre, aki szerint a film végső so­Bon OK CSAÍIA filmográfia Madár'ijesztő (1987) Tangram (1991) Ezüstkor (1992) Winnetou (1995) Észak, Észak (1998) IF i Imszein ron a képek és hangok közti vi­szonyból áll össze). Felvetődik a kérdés: értékeli-e a néző az indi- rekt humort, a helyzetkomiku­mot? Megérti-e a jelképeket, a szimbólumokat, az ábrázolt világ- modellt, ha csupán gesztusok, nem pedig kinyilatkoztatás formá­jában találkozik vele? Merthogy az Észak, Észak története követhe­tő: egy lányról szól, aki biciklivel elindul hazulról. Ám az emberi vi­szonyok, érzelmek, kötődések az őt út közben ért kalandokban, tör­Ma már múlt... A jubileumi filmszemle ma már múlt. Megmagyaráztatott a zsű­ri szigorúsága (olyan ugyanis 30 éve nem fordult elő, hogy egyik kategóriában sem lett volna el­sődíjas film), s a filmek elkezd­hetik önálló életük. Már ha...- Egy díj soha nem igazán mérvadó, csupán pillanatnyi mérce. Mindenesetre segít a túlélésben - tudatja Bollók Csaba. Azért örül, hogy a kisjá­tékfilm saját „halála” árán is megjelent a szemlén.- Felborult a filmkészítő nemzedékek aránya, s egy most tartott elsőfilmes fórumon kide­rült, ez a közeljövőben sem igen változik meg, merthogy a szak­ma nem támogatja, hogy külön filmalap segítse egy-két fiatal filmes munkáját (körülbelül ennyien kerülnek ki évente a főiskoláról), hogy legalább be­mutatkozni tudjanak. Igaz, fil­mezésre használják a videotech­nikát is, de a produktum minő­ségét a nyersanyag alapvetően meghatározza. Nem beszélve ar­ról, hogy Nyugat-Európában el­képednek, amikor tudomást szereznek arról, hogy mifelénk videóra is forgatnak filmet. A játékfilmezés számai beszé­desek: alsó hangon 50-60 millió forintba kerül egy film, díszlet­tel, kosztümmel az ár felkúszik 150-200 millióra. Az Észak, Észak mindössze 15 millióból készült; ebből csak a nyersanyag és a ka­merabérlet 8-10 millió volt. A. forgatásra megpályázott kezdő és a befejező pénz elnyerése kö­zött pedig két év telt el.- Ha meg is van a pénz, ak­kor a gazdasági kontroll, a gyártás ellenében - amely sze­retné a költségeket minél job­ban lefaragni - lépten-nyomon védeni kell a művészi szabad­ságot. A pénzügyi egyezkedé­sek azonban nem mehetnek a látvány, a készülő mű rovásá­ra. Ezért is áll számos film, fé­lig készen, befejezetlenül... télietekben vannak rejtve. („Észak - mint fogalom és mint táj - jel­kép, egyértelmű üzenete nincs. Egyszerű, tiszta, követhető törté­netet szerettem volna elmesélni, megmutatni egy világot, amely­nek megértésére inkább szeretnék nyitott kapukat hagyni, mint meg­fejtést adni rá, nem akartam üze­netet sugallni” - mondja Bollók.) Nullkópia A premiert követően az Észak, Észak nullkópiáját (az egyetlen tekercset, ami készült) autón visszük át a szemlére, a Corvin moziba. A néhány perces út alatt a bizonytalanság érzése az uralkodó: a rendező a film ope­ratőrével, Babos Tamással azon gondolkodik, miként lehetne esetleg vágással jobbá tenni a kész anyagot. A beszélgetés majdhogy addig tart, hogy az al­kotó inkább lemondaná az este 11-kor kezdődő vetítést. A vetí­tés azonban nem marad el. Sőt. A multiplex technika - dolby- sztereo hang, hatalmas, ívben hajló vetítővászon - hatása még valóságosabbá teszi a történést. A vetítés után a tömegben is­mét eltűnik a rendező. Két napra rá kiderül: az Észak, Észak a tár­sadalmi zsűri díját nyerte el a Sé­ta című filmmel megosztva.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom