Észak-Magyarország, 1999. február (55. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-16 / 39. szám

1999. február 16., kedd Itt-hon 5 Szerencs Tokai r Tokaj J és Szerencs '"N~^ környéke HÍRCSOKOR • Borverseny, szakmai nap. Szakmai kon­ferenciát rendez a bodrogkeresztúri falu­ház március 1-e és 4-e között. Az egyhe­tes programban termelői borverseny is lesz, melyre február 27-én 12 óráig lehet beküldeni a nevezni kívánt itókát. Új- és óborok egyaránt indíthatók. Ezeket faj­tánként kétszer fél literes, felcímkézett palackokban (név, pontos cím, évjárat, termőhely megjelöléssel) kell a faluházba eljuttatni. A nevezési díj az első bornál 300, minden további fajtánál 200 forint. • Óvoda névadó. Az eddig név nélküli óvodát az óvodapedagógusok kezdemé­nyezésére Mackó Kuckó Napköziotthonos óvodának nevezte el a megyaszói önkor­mányzat. Az intézmény halmozottan hát­rányos családi körülmények között élő, és az eddig az óvodába nem járt roma gye­rekek beilleszkedésének segítésére 300 ezer forintot nyert a Soros Alapítványtól. • Kádárnap. Az erdőbényei művelődési ház a február 20-án megrendezendő II. Kádárnaphoz kapcsolódóan termelői bor­versenyt hirdet. A bodorgkeresztúri felté­telekhez hasonlóan a hegybírókon ke­resztül eljuttatott borok a program nap­ján kerülnek a bírálóbizottság asztalára. A gyékényfonó Taktaharkány (ÉM - SFL) - Mező­fele erdélyi kistele­pülés Marosvásár­hely mellett. Jolika szülőfaluja, gyer­mek és tinédzser- korának fészke. A községben szinte mindenki gyékény­fonásból élt, a mes­terfogásokat gene­rációk génjei hor­dozták, hordozzák. Nem véletlen, hogy Poczók Gyuláné Poczók Gyuláné is­meri a szakma csínját-bínját.- Gyönyörű gyermekkorom volt - mondja. - Igaz, szegényesen éltünk, de azt szoktuk meg. Nem ismertük a gazdagság fogalmát, így álmaim sem voltak. Persze érdekelt az anyaország, de nem politikai értelemben. Valószínű, hogy szegénysé­günk kisebbségünkből adódott, azonban mi ezt nem tudtuk. Nem volt jellemző az, hogy lekicsinylőén tituláljanak magyar­nak. Nagyon fájt viszont, amikor néhány magyarországi látogatásom során sze­membe vágták, hogy román. Ezek az em­lékek lánykoromból valók, barátnőimmel átrándultam egyszer-kétszer. Levelezésből szerelem Jolika kedvenc hobbija a keresztrejtvény­fejtés. Az újságokban óhatatlanul is elétá- rultak azok az oldalak, amelyeken fiata­lok kerestek levelező partnereket. így bukkant rá a taktaharkányi fiatalember címére. Tollat ragadott. Később személye­sen is találkoztak, az ismerkedésből há­zasság lett.- Szerelem első látásra - mosolyog. - Hála istennek, szűkebb környezetem be­fogadott, úgy kezeltek mintha a község­ben nőttem volna fel. Nagyon jól esett. Folytatom az ősöktől rám maradt mes­terséget, bár nehéz a kibontakozás. Ami­kor az Észak-Magyarországból megtud­tam, hogy megalakult a Hegyaljai Meste­rek Népművészeti Egyesülete, azonnal jelentkeztem. Elmondhatom, hogy ettől az időponttól ismerik tevékenységemet, munkáimmal nagyon sok helyen megfor­dultam és a szakmai zsűri is elégedett velem. Az oldalt szerkesztette: Puskár Tibor Telefonszáma: (46) 414-022/217 E-mail: puskar@iscomp.hu Hófödte zűrzavar a vasúti síneken Állomásfőnök csak egy van, de utasítás mindenhonnan jön a kritikus napokon Az állomásfőnök irányításával tisztítják a váltót Fotó: Puskár T. Szerencs (ÉM - PT) - A sze­rencsi vasútállomáson a vo­natfogadó fővágányok vál­tóit - szám szerint huszon­hármat - kellene fűthetövé tenni annak érdekében, hogy a jövőben ilyen ka­tasztrofális helyzet ne ala­kulhasson ki a vonatközleke­désben. Ezt Bodnár László ál­lomásfőnök mondja. A szerencsi MÁV-csomópont kulcsfontosságú szerepet tölt be, hiszen innen ágaznak el á sínek Mád, Abaújszántó és a Zemplén települései felé. A jelentős hava­zás és az azt kísérő szeles időjá­rás miatt lefagytak a váltók, hó­akadályok lassították, illetve gá­tolták meg- a vonatközlekedést az elmúlt napokban. Az erre az esetre kidolgozott úgynevezett kettes fokozatú menetrend alkal­mazása azonban nem oldotta meg a helyzetet. A szerkesztősé­günkbe érkezett információk szerint az alaposan megritkított járatok sem érkeztek időben. Előfordult olyan eset is, amikor az utasoknak hat órán át kellett a szerencsi vasútállomáson vesztegelni, mert egy késésben lévő másik szerelvényre vára­koztatták. Miközben a korábbi nemzetközi expresszen érkező­ket félórás késés miatt nem vár­ta meg a továbbhaladó csatlako­zó szerelvény. Bodnár László erről úgy véle­kedik, hogy főképp a vasúton belüli információáramlás nem volt megfelelő. Ráadásul a védel­mi bizottságok megannyi kérés­sel bombázták az állomás sze­mélyzetét. Fogadniuk kellett a térségbe szállított harckocsikat, a feldolgozóba szállítani a be­gyűjtött tejet. De akkor is a vasúthoz fordultak, ha gépeket kértek az állattenyésztő telepek­re, hogy meg tudják etetni a jó­szágokat. Az állomásfőnök sze­rint azonban minden kérésnek előbb vagy utóbb eleget tettek.- A közeledő veszélyt a védel­mi bizottságok nem vették komo­lyan - összegzi a probléma gyö­kerét Bodnár László, majd fris­sen szerzett tapasztalatairól szól: az időjárás-elői'ejelzések egyértel­műen jelezték a várható nagy mennyiségű csapadékot. Ehhez képest már az első napokban le­hullott hó káoszt okozott. A meg­késett intézkedések során pedig már mindenki a vasúton akarta elverni a port. Mindenki a vas­utat akarta irányítani. Pedig, ha ideje korán felébredenek az ille­tékesek és nem csupán eső után köpönyeg módra - nagy késéssel - követik az eseményeket, illetve küldik a segítséget, rengeteg energiát, pénzt megspórolhattak volna. Ráadásul a MÁV is keve­sebb konfliktussal lehetett volna ura a helyzetnek. Annak érdeké­ben azonban, hogy a jövőben ne okozzon a mostanihoz hasonló zűrzavart a technikai feltételek hiánya és a fejét gyakran felütő szervezetlenség - szögezi le a vasutas szakember -, a döntésho­zóknak okulniuk kell a mostani történésekből... Játszva tanulják a demokráciát Taktaharkány (ÉM - SFL) - A „Taktaharkányi Gyermek Eu­rópa Klub" (TEGYEK) a község fejlődéséért alakult - sorolja lelkesen Vincze Kálmán és Szakos András. Mindketten általános iskolai tanulók. Működésünk hasonlít az önkor­mányzatéhoz - folytatják. - Há­romfős testületünk és a mintegy ötven klubtag vezetője a gyer- mekpolgái'mester, akit demokra- tikusan választottunk meg. Munkánk kiterjed az oktatásra, egészségügyre, a környezetvéde­lemre, a kulturális életre. Az In­terneten levelezünk különböző országok fiataljaival, keressük a kapcsolatokat ismerkedési cél­lal, és még hosszan sorolhat­nánk. Az instrukciókat a „nagy" önkormányzat szakembereitől kaptuk tizenegy előadáson ke­resztül. Az anyagiakban nagy segítséget ad a Soros Alapít­vány. A TEGYEK értelmi szerzője és kezdeményezője, Gadnai Má­ria Taktaharkány jegyzője el­mondta, hogy létezik egy köz­pontosított előirányzat és pályá­zati lehetőség, amely szerint ezek a klubok támogathatók a költségvetésből olyan mérték­ben, íxxint amennyit azok pályá­zati úton megixyerixek külső for­rásokból. A gyermek és a nagy önkormányzat között maga a jegyző a legfőbb kapcsolattartó, egyben programszervező. Mind­két helyen vannak szakbizottsá­gok, amelyek közül a legnépsze­rűbb az ifjúsággal és sporttal foglalkozó. Egyébként ez a fajta ifjúsági klub az Európai Charta szelle­mében, az Európai Uniós csatla­kozás reményében Európa Klub néven ismert szélesebb körben. A gyermek önkormányzatok megalakítása kötelező alapfela­data az ország háromezei'-két- száz önkormányzatának, ettől függetlenül jó, ha kétszáz telepü­lésen működik ilyen - mondja a Gadnai Mária. - Nagy segítséget jelent a pedagógusok munkája. A klub élvezi az Ifjúsági és Sportminisztérium, a Gyerxxxek és Ifjúsági Koordinációs Tanács Titkársága, a MOBILITÁS Ifjú­sági Szolgálat, az önkormány­zat, és vállalkozók erkölcsi, jogi és anyagi támogatását. A gyerekek - moxxdhatni - játszva tanulják a demokrácia szabályait. Megyénkben, Takta- harkányon kívül, csak Putnokon létezik hasonló szerveződés és kezdeményezések jelei tapasztal­hatók Szerencsen - tudtuk meg. Folytatódik a pinceprogram Mád (ÉM - PT) - A közterület védelnxe érdekében tovább folytatódik a nxádi pinceprog- ram. Tavaly a támogatásként elnyert húszmillió forintért ti­zennégy pincét újítottak fel azokon a szakaszokon, ahol az utat, vagy a földfelszín feletti építményt omlásveszély fenye­getné az alatta található pince, illetve üreg miatt. Kubus Já­nos polgármester szerint az idén további tíz-tizenöt régi pincét szeretnének a faluban megerősíteni. Ha a Belügymi­nisztériumtól a kért tizenöt- nxillió forintos állami támoga­tást megkapják, az érdekeltek haladéktalanul hozzákezdhet­nek a rekonstrukcióhoz. Egy pincébe lyukon engedik le az építőanyagot Fotó: Puskár A lakásból most csak a kulcs használható Serfőző László Rátka (ÉM) - Nem tud örülni új lakásának egy rátkai csa­lád: komoly gondok vannak az épülettel. Azt mondják, Isten szereti a szegé­nyeket. Szó se róla. jó sokat te­remtett belőlük. Nekik nem ada­tik meg a spórolás lehetősége, lé­vén nincs miből. Viszont felcsil­lanhat a remény fénye. „Szocpol” lakás. Otthon. Egyhangú, barát­ságtalan. sivái', jó ízléstől mentes. Rátkán Müller Csaba vette igény­be a támogatást, szomszédjával együtt. Egy nxonoki vállalkozót ke­resett-bízott meg ’97 elején és mái' a nyár folyamán elkészült a ház. A szomszédé is. Az önkormányzat­tól megkapta a lakhatási enge­délyt, örömmel költözött be. Azonban már az első napokban porladni kezdett az aljzatbeton, re­pedések jelentek meg a falakon, el­mozdult a bejárati ajtó tokja. A fürdőszoba befejezetlen maradt, enxésztőgödx'öt a boldognak már egyáltalán nem nevezhető családfő ásott. Mindegy - gondolta - tető van a fejem fölött. Igaz, hogy felső­padlás nélkül, a szei'kezet alól ki­hagyták a betonkoszorút, tehát a tető főfalakon áll - de van.- Pi'óbálkoztunk már szép szó­val - mondja Müller Csabáné -, fe­nyegettük feljelentéssel a vállalko­zót, hiába. Bíróságra adtuk az ügyet. Közben különböző vizsgála­toknak vetik alá a lakást. Most a talaj statikai állapota van napiren­den. Rátkán, a Béke úton, a két ominózus lakáson túl. még mintegy negyven található. Ezek­nél nincs baj a talajjal. Hogy mit mond minderre a monoki vállalkozó? természete­sen az építtetőkkel együtt mi is szerettük volna megtudni. Hete­kig tartó próbálkozás után sike­rült elérnünk telefonon. Azonban - mint mondja - ügyvédje taná­csolta, hogy ne nyilatkozzon a médiáknak. Pedig ezt szívesen fo­gadta volna lapunkon kívül a TV2 stábja is. Három apró gyerek szaladgál a helyiségekben, amelyekben félő, hogy kidőlnek a válaszfalak. A re­pedések ma már nem tenyér-él- nyiek, hanem tenyérnyiek. A po- i'ontyok örülnek a hóesésnek. Né­hány pehely szabadon kavarog a szobában az ajtókex-et és a fal kö­zött. Kulcsátadás „szocpol módra.” Lakás, amelyből csak a kulcs töké­letes. Müllerék elszántan keresik igazukat saját házuk és a huszon­egyedik század küszöbén. Repedés a falon Fotó: Serfőző László

Next

/
Oldalképek
Tartalom