Észak-Magyarország, 1999. február (55. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-15 / 38. szám

1999. február 15., hétfő Kultúra 8 HÍRCSOKOR • A hajléktalanokért. A hajléktalanokért - ezzel a címmel, és természetesen ezzel a céllal rendeznek jótékonysági koncertet február 20-án, szombaton este 7 órától Ka­zincbarcikán, az Egressy Művelődési Köz­pontban. Fellép a Razzia, a Riff-Raff, a Soul- gate, a Mytra, a HÍV Positive és a Memory. • Üvegművész a legjobbak között. Buczkó György Munkácsy-díjas üvegművész sze­mélyében magyar résztvevője is van annak a nemzetközi vándorkiállításnak, amely február 14-én, vasárnap nyílt meg Düssel­dorfban, és amelyen csak a világ legjobbja­inak tartott üvegművészei szerepelnek. • Eszperantisták. Az Országos Ifjúsági Esz­perantó Találkozót ebben az évben - ápri­lis 9-étől 11-éig - a sárospataki főiskolán rendezik meg. A programok keretéül szol­gáló téma a reneszánsz lesz. A találkozó ideje alatt rendezik meg az Ifjúsági Eszpe­rantó Szövetség éves közgyűlését, ekkor választják meg a szervezet új vezetőséget. Etika és hittan Miskolc (ÉM) - Etika és hitoktatás cím­mel tart előadást Szemkeő Judit, az Ok­tatási Minisztérium politikai államtitká­ra - a Keresztény Értelmiségiek Szövet­sége miskolci tagozata és az Eszmék és Értékek Alapítvány által szervezett összejövetelen - február 17-én, szerdán délután fél 5-től a miskolci Fráter György Katolikus Gimnáziumban (Vá­rosház tér 1.). Napút Fecske Csaba Új folyóirat jelent meg a működési zava­rokkal küszködő kulturális piacon. Lapok jönnek, lapok mennek. Akadnak persze standard értékek, a Kortárs például 43 éves, de a rendszerváltás szellemi forron­gásának eredményeképpen született lapok - Hitel, Liget - is kinőttek már a tiné­dzserkorból. Az új lap, a Napút címlapján olvasható: irodalom, művészet, környezet. Az ön­meghatározás szerint testvérlapja lehet a már 11. évfolyamába lépett irodalmi és ökológiai folyóiratnak, a Ligetnek. Egye­lőre markánsan különböznek egymástól. Szerencsére. A Napút új szín a folyóirat­kínálat palettáján. Főszerkesztője az a Szondi György, aki évekig a Polisz főszer­kesztője, megújítója volt. A lapalapító Masszi Péter írja a nyitószám bevezetőjé­ben: „Kiskamaszkoromban kezdtem a lap­alapítást- a Belvárosban, a Veres Pálné Gimnáziumban. Zöld Paletta volt az első lap címe. Azután jó sok idő telt el, majd jött az Eötvös Kiadó, az Ikrek Kft., a Krá­ter Műhely Kiadó és a végén, majd egy évtizedig a Polisz. Mindig arról álmodoz­tam, hogy kiadóként éppen nekem sike­rülhet folytatnom a folyóiratok folyóira­tát, a legendás Nyugatot... Sokáig hittem, hogy így lesz. Isten másképpen akarta. Elindulok felé a Napúton...” A Napút gazdag tartalmú, jó tagolású, olvasmányos folyóiratnak ígérkezik az alábbi, vélhetően állandó rovatokkal: Elő­tér, Évgyűrűk, Fénykör, Hangírás, Must­ra, Tárlat, Berek, Hetedhét, Kopogtató, Ablak, Égalj. A Berek a természettel kapcsolatos, job­bára publicisztikai írásokat gyűjti egybe a Hetedhét a külföldi szépirodalomé, az Ab­lakba a kritikai rovat került. A lap legna­gyobb meglepetése, nóvuma, gyönyörűsé­ge a Tárlat, ebben most Bertalan Tivadar festményeinek színes reprodukciói, és a festőről szóló Széles Klára-írás kapott he­lyet. A Hangírás-ban Tarján Tamás Ju­hász Ferenccel tavaly készített rádióinter­jújának szerkesztett szövege olvasható. Juhász a mai magyar irodalom egyik leg­ismertebb és legellentmondásosabb alakja. A „Halállíra, mely életlíra” című írás rendkívül izgalmas és érdekfeszítő olvas­mány még azok számára is, akiket nem különösebben érdekel az irodalom. A Napút 96 oldalán minden olvasó ta­lálhat magának megfelelő rovatot, írást. Ízelítőül néhány szerző neve a legelső, az 1999. januári számból: Sebeők János, Tel- ler Ede, Határ Győző, Tandori Dezső, Jó­sé Saramoga - az idei Nobel-díjas -, Ró­nay László, Tüskés Tibor. A Napúttal, úgy tűnik, nemcsak bővült a recepció, de gazdagodott is. Két sör árá­ból megvehetjük. eMeRTon-díj a szülinapi koncertért Kovács Lászlót semmi nem akadályozza abban, hogy miskolci zenekarával foglalkozzon Az eMeRTon-díjas karmester a miskolci szimfonikusok élén Miskolc (ÉM - DK) - A Ma­gyar Rádió egy napjának „elzenéléséért" vehette át nemrégiben az eMeRTon-dí- jat Kovács László, a Miskolci Szimfonikus Zenekar kar­mestere. A rádió születésnapján, decem­ber 1-jén megrendezett gálamű­sor protokolláris programjában korábban is szerepelt hangver­seny: a díjátadások, köszöntések után komolyzenét hallgathatott a közönség a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarától. Kon­cert tavaly is volt, csak egy ki­csit „könnyített”. Balogh Sándor (akinek ragtimejait az újévi koncertekről ismerhetik a mis­kolciak) közel egyórás montázst állított össze a rádió egy napjá­nak zenéiből. Kovács László öt­leteivel az előkészületeket is se­gítette, és természetesen ő diri­gálta a koncertet.- Rendkívül érdekes és megis­mételhetetlen hangverseny szü­letett, sok-sok vidámsággal - mesélte a karmester. - A kocká­zati tényező azonban elég hagy volt, nem lehetett kiszámítani, mi lesz ebből, és pláne, hogy mi­lyen lesz a fogadtatás. A rádió zenekarának és a Stúdió 11 ze­nekarnak persze nagy része van a sikerben. Tartottunk attól, hogy a szinte kizárólag komoly­zenét interpretáló rádiózenekar tagjai nem szívesen vesznek részt ilyen játékban. De erről szó sem volt... A hangversenyt december el­sején csak a rádiósokból álló kö­zönség hallhatta. Később lead­ták a rádióban is, de Kovács László szerint így már nem volt olyan átütő ereje. Ezt a műsort a televíziónak kellett volna rög­zítenie, hiszen poénokat nem csak a zenébe csempésztek, ha­nem a látványba is. Az egyszeri előadást ítélte az év produkció­jának a rádió.- Tény, hogy van már Liszt-dí­jam, Bartók-Pásztory-díjam, Mis­kolcon Pro Urbe-díjam, de az eMeRTonnak is nagyon örülök. Talán értékesebb, ha az embert folyamatos tevékenységéért jutal­mazzák, de nagy dolog az is, hogy olyan koncertet hoztunk létre, amely az év produkciója lett, amelyre emlékezni fog a szakma. KOVÁCS LÁSZLÓ diplomáit a budapesti Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskolán sze­rezte karmester és harsona szakon. Karmesterként 22 éves korában, 1979-ben debü­tált a Magyar Állami Opera­házban - Mozart: Szöktetés a szerájból című operáját di­rigálta - ahol azóta is rend­szeresen fellép. Az Opera­házban asszisztense volt Fe- rencsik Jánosnak, Gardelli- nek, Szimonovnak. 1984 óta a Miskolci Szimfonikus Ze­nekar művészeti vezetője. Bár mostanság a rádiónál is akad elfoglaltsága, természete­sen nem hanyagolja el miskolci zenekarát és közönségét sem. Még ha úgy is tűnik, hogy mos­tanában csak ritkán van jelen a miskolci koncerteken.- Ugyanannyit dirigálok az idén is, mint tavaly, és minden bizonnyal jövőre. De a program összeállításakor úgy alakult, hogy most az év első negyed­évében kevesebb koncertet ve- zénylek. Ennek az az oka, hogy elég nehéz az időegyeztetés a külföldi, de még a hazai diri­gensekkel is, és én mint házi­gazda hozzájuk alkalmazko­dom. Tavaly ősszel rengeteget vezényeltem Miskolcon, és ez így lesz idén is. Népszerű Miskolc (ÉM) - A Népszerű Zenei Esték hangversenyso­rozat keretében Selmeczi György dirigálja a Miskolci Szimfonikus Zenekart feb­ruár 15-én, azaz ma este fél 8-tól a Miskolci Nemzeti Színházban. Szólót Tóth Marianna játszik. A városunkhoz több szállal kö­tődő karmester vezénylétével Schubert: Rosamunda nyitá­nyát, Schumann: a-moll zongo­raversenyét és Cesar Franck: d- moll szimfóniáját hallhatja a kör zönség. koncert A műsor szólistája Tóth Ma­rianna lesz, aki Miskolcon szü­letett 1977-ben. Hétéves korában kezdte zenei tanulmányait. Tíz­évesen már második díjat nyert a Borsod megyei zongoraverse­nyen, két évre rá az országos megmérettetésen lett második. Ugyanebben az évben felvették a Zeneakadémia előkészítő tago­zatának zongora szakára. Több sikeres külföldi fellépés után 1992-ben a Budapesten megren­dezett Chopin fesztiválon külön- díjat nyert. Jelenleg a Zeneaka­démia zongora szakán másod­éves hallgató. Tóth Marianna Fotó: D. K. Pofon a szemlén Budapest (MTI) - A magyar filmgyártás azzal, hogy a 30. Magyar Filmszemle játékfil­mes zsűrije nem volt képes megítélni a fődíjat, egy olyan időszakban kapott nagy po­font, amikor végre megállt a szekér a lejtőn - nyilatkozta Várhegyi Áttila, a kultusz- tárca politikai államtitkára. Amiatt, hogy a kísérleti kisjátékfilmek kategóriájá­ban sem osztottak elismerést, olybá tűnhet, mintha nem volna megújulás a magyar filmművészetben, holott ép­pen az ellenkezője az igaz. A hét műtárgya: Mátraalja Miskolc (ÉM) - A Miskolci Galéria Rákóczi-házában kul­turális információs iroda nyílt - olvashatták nemrégiben la­punkban. És írtunk már arról is,'hogy az iroda ablakába két­hetente egy-egy művészeti al­kotás kerül. E hét műtárgya Papp László Mátraalja című, 1986-ban készült festménye. Papp László 1922-ben szüle­tett Miskolcon. A város refor­mátus gimnáziumában Imreh Zsigmond festőművész tanít­ványa volt. A Miskolci Joga­kadémia elvégzése után 1941- ben részt vett a Képzőművé­szeti Főiskola nyári művészte­lepén, Nagybányán. A főisko­lát a háború és a hadifogság után végezte el Domanovszky Endre növendékeként. Visszatérve Miskolcra a taná­ri pályát választotta. A rajzta­nítás területén kiváló eredmé­nyeket ért el, fontos szerepet vállalt a rajztanárok tovább­képzésében. 1946 óta rendsze­resen szerepel megyei és or­szágos tárlatokon akvarelljei- vel, grafikáival. 1996-ban Mis­kolc önkormányzata Kondor Béla képzőművészeti díjjal tüntette ki. Papp László: Mátraalja Juszt is humor! a Rónaiban Miskolc (ÉM) - Népszerű elő­adók lépnek fel a miskolci Ró­nai Művelődési Központ feb­ruár 22-i kétrészes vidám, ze­nés estjén, amelynek sokat­mondó címe: Juszt is humor! Lapunk előfizetői között belé­pőket sorsolunk ki. A címben a humor egyértelmű - a juszt viszont legalább kettő. Jelenti egyrészt, hogy csak azért is, mindennek ellenére, és írhatjuk nagybetűvel is, jelezve, a műsorban fellép az ismert te­levíziós újságíró, Juszt László. A többi szereplő neve sem ismeretlen már a közönség előtt. Hosszú idő után ebben a műsorban lép fel újra Miskol­con Kovács Kati táncdaléne- kes. Itt lesz Koncz Tibor elő­adóművész, a két humorista pedig saját „vendéget” hoz: Ba- gi Iván és Nacsa Olivér Fábry Sándort és Friderikusz Sán­dort parodizálja. A február 22-én, hétfőn este 7 órakor kezdődő vidám pro­dukcióra az Észak-Magyaror- szág előfizetői között 20 belépőt sorsolunk ki. A nyertesek ne­vét szerdai lapszámunkban kö­zöljük. Határon túli pódiumi pályázat Budapest (MTI) - A határon túl született magyar irodal­mi művek pódiumi előadá­sára alkalmas szövegköny­vekre hirdet pályázatot a fővárosi Korona Pódium. A pódium által életre hívott Litera-Turné Alapítvány pá­lyázatának témakörei között szerepel az írói vagy költői szerzői est; írók, költők, zene­szerzők műveiből összeállított pódiumi antológia; tetszőleges műfajú, maximum három sze­replős kamaradarab; magyar nyelvet ápoló előadóművészi önálló est, valamint szintén a határokon kívüli magyar iro­dalmi műhelyek, szerkesztő­ségek, illetőleg magyar adá­sok anyagából válogatott összeállítás. A 27 éve működő Korona Pó­dium művészeti vezetője szólt arról is, hogy az Illyés Közala­pítvány támogatásával meghir­detett immár hagyományos pá­lyázattal segíteni szeretnék a határokon túl íródott magyar művek magyarországi bemuta­tását is. Az érdeklődők április 15-ig juttathatják el az írásműveket, illetve az összeállításokat a Korona Pódium Kft. - 1051 Bu­dapest, Vörösmarty tér 1. - cí­mére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom