Észak-Magyarország, 1999. február (55. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-09 / 33. szám

1999. február 9., kedd Kultúra 8 ■' I • Lili bárónő Sajószentpéteren. Huszka Je­nő - Martos Ferenc: Lili bárónő című ope­rettjének kamaraváltozatát láthatja a mis­kolci Premier Színház művészeinek előadá­sában a sajószentpéteri közönség február 28-án, vasárnap este 6 órától a Művelődési és Sportközpontban. A bérletes színházi estre jegyek is válthatók. • Irodalmi pályázat. Irodalmi, történelmi és helytörténeti munkák megjelenítetésé- hez járul hozzá az idén a Jobbágy Károly Alapítvány, amely március 31-ig várja Ba­lassagyarmatra a pályaművek beérkezését. Az idei pályázatokat az alapítvány címére (2660 Balassagyarmat, Rákóczi út 50.) vár­ják; az eredményhirdetés a költő születés­napján, május 27-én lesz. • Agrientói Duna-siker. A szicíliai Agri- gentóban rendezett nemzetközi folklór­fesztivál zsűrije vasárnap a Duna Néptánc­együttest ismerte el a legjobban táncoló folklórcsoportként. A fesztivált a virágzó mandulafa ünnepéhez kapcsolódóan ren­dezték a híres Templomok völgyében. A fődíjat, az Arany Templom-ot a csecsen néptáncegyüttes kapta. Múzeumi hétfők Miskolc (ÉM) - A miskolci Hermán Ottó Múzeum hosszú évek óta hagyományosan megtartja múzeumi hétfők című rendez­vénysorozatát. Ám a közkedvelt program eddig csak októberben, a múzeumi hónap keretében várta a múzeumbarátokat. Most azonban majdnem egész évben (feb­ruártól május végéig, illetve szeptember­től decemberig) lesznek kéthetente múze­umi hétfők. E rendezvények délután fél 3- kor kezdődnek a múzeum főépületében, minden alkalommal a múzeum egy mun­katársa tart előadást tudományos kutatá­sairól. Az első alkalommal - tegnap dél­után - Szakáll Sándor Alaszkától Arizo­náig címmel az észak-amerikai nemzeti parkokról beszélt. Együtt a térben. Együtt a térben címmel nyílt meg a Magyar Művészi Mű­hely kiállítása a budapesti Vigadó Galéri­ában. Fotó: MTI Farsang, Valentin Kazincbarcika (ÉM) - Több foglalkozá­son is készülhetnek a kazincbarcikai gye­rekek és fiatalok a farsangra. A Gyerme­kek Házában február 14-én, vasárnap dé­lelőtt 10-től 12 óráig farsangi álarcot, sap­kát, lámpát és fánkot készíthetnek az ér­deklődők a Jókai Mór Középiskola köz- művelődés szakos diákjaival. Ugyanitt előre bejelentkezett csoportok kézműves foglalkozásokon vehetnek részt: az óvodá­sok február 18-án, csütörtökön, az általá­nos iskolások február 19-én, pénteken ké­szíthetnek farsangi kellékeket és fánkot. Ezúttal a Gyermekkönyvtár Kismestersé­gek játszóházában is farsangi álarcokat készíthetnek február 17-én, szerdán déle­lőtt 10 órától a kisiskolások. Az előre bejelentett középiskolás csopor­tok pedig február 12-én pénteken készíthet­nek Valentin napi ajándékot bőrből, agyag­ból és gyékényből a Gyermekek Házában. A szélcsengő zenét komponál a háznak Érdekesnek tartjuk, de nem nagyon ismerjük még a keleti kultúrát A nepáli baba régóta vásárlóra vár... Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - DK) - Ott még nem tartunk, hogy a világ­mindenséget jelképező kó­lámét rajzoljunk reggelente a küszöbünkre, és mi taga­dás, az indiai istenek közül is csak néhányról hallot­tunk. De azért egy-két keleti tárgy - többnyire funkcióját vesztve, pusztán díszítő­elemként - bekerülhet a lakásokba. Az egyik miskolci „indiai” üz­letben például tizennégy ország­ból tartanak tárgyakat, mégis elég gyér a forgalom.- Kívülről sokan azt hiszik, hogy ez bizományi üzlet, ahol használt tárgyakkal foglalko­zunk, „ócskaságokat” árulunk - hallottuk a bolt vezetőjétől... Kelet kiállítva De keleti tárgyakkal nem csak üzletekben találkozhatunk. Az elmúlt év végén például indo­néz-kiállítást rendezett a miskol­ci Ifjúsági és Szabadidő Házban az Indonéz Kulturális Egyesület. A nagy sikerre való tekintettel idén májusban - de legkésőbb ősszel - újra bemutatják gyűjte­ményüket.- Nem számítottunk ekkora látogatottságra: naponta 120-an, 150-en nézték meg a kiállítást - mondja a ’96-ban alakult egyesü­let főtitkára, a miskolci Mátyás Imre. A tárlaton vásárolni is lehe­tett, de a fő cél nem ez volt, ha­nem az, hogy Győr, Sopron, Sió­fok után itt is bemutassák az in­donéz kultúrát. Az egyesület nem akar boltot nyitni, az árusí­tásra azért szorulnak rá, mert tá­mogatást sehonnan sem kapnak.- Az indonéz kormány bizto­sít 8-10 ösztöndíjat magyar fiata­loknak, hogy elsajátítsák a nyel­vet, megismerjék a kultúrát - hallottuk Mátyás Imrétől. Az egyesületet olyan fiatalok alapí­tották, akik részesületek ebben az ösztöndíjban. Mintegy 30-40 a tagok száma. Figyeljék az eladót! A miskolci főtitkár még nem járt kint, de szeretne. Volna is rá lehetősége, csak itteni elfog­laltsága „marasztalja”. Viszont már sok mindent megtanult er­ről a kultúráról.- Ezek a tárgyak nem nagyon képviselnek számunkra haszná­lati értéket. Elsősorban dísztár­gyak, ékszerek - szépítészeti ér­tékük van - mondja. Egy hozzá nem értő számára ránézésre meglehetősen nehéz megállapítani, melyik tárgy ere­deti. A kiállításon bemutatottak származási helye garantáltan In­donézia. Viszont a vásárokon, a boltokban kapható cikkek egy része biztosan nem eredeti - fejti ki a főtitkár. Szerinte sok min­dent nálunk gyártanak. Azt java­solja a vásárlóknak, figyeljék az eladót, és ha úgy érzik, nem fel­tétlenül akarja „rájuk sózni” az árut, hanem fontosnak érzi, hogy beszéljen a kultúráról, a tárgyak Indonéz ernyő Fotó: Farkas M. funkciójáról, akkor valószínűleg nem bóvlit árul. Bár ez sem biz­tos fogódzó, hiszen nem mindig a beszerző az eladó... A ház zenéje India, Nepál, Indonézia, Thai­föld... - sorolja a származási he­lyeket Biros Judit, aki öt éve eladó a miskolci Bahia boltban. Még nem járt a felsorolt helye­ken, de szívesen elmenne. A té­ma annyira nem érdekli, hogy mélyebben elmerüljön benne, de annak utánanéz, ami munkájá­hoz, a vevők tájékoztatásához szükséges.- Ez Miskolc legbejáratottabb ilyen típusú üzlete - mondja. - Legtöbbet füstölőből adunk el, úgy tűnik, ez az, amit leginkább befogadtunk a keleti kultúrából. A maszkok ritkábban kerülnek új gazdához. Esetleg a nagyokat viszik, hiszen azok reprezen­tatívak. Nagy a választék „szélcsen­gőkből” is. Annak a háznak, ahol ezt felakasztják, saját mu­zsikája lesz. Legalábbis keleten. Mert bár itt-ott e dallamok ná­lunk is felcsendülnek, de ezt a zenét mi még nem nagyon értjük... Forduló a századfordulón A kelet télé fordulás hazánk­ban a századfordulón kezdő­dött. A szecesszió egzotiku­mot kereső művészeit a kele­tiek természet iránti érzé­kenysége, konstruktív rajz­technikája ragadta meg. Sok európai porcelángyár figyelt fel ekkor a keleti motívumok­ra, de Amerikában Tiffanyra is hatottak üvegtárgyai meg­alkotásában a keletiek. Az angol operettszerzők szívesen zenésítettek meg orientalista témát - így a műfaj klasszi­kusát, Sulivan és Gilbert Mi- kádóját vagy Sidney Jonestől a Gésák című zenés darabot nálunk is nagy sikerrel ját­szották. Ám a japán divat hamar el- sekélyesedett, a piacot el­árasztották az értéktelen, ha­mis tucattermékek: teáskész­letek, lakkozott dobozok, bambuszparavánok... Ma az egzotikumot keresők Indiát, Nepált, Indonéziát stb. pró­bálják felfedezni a maguk számára. A népdal szeretete a szívükben él Húszéves a helyi összetartozás jelképe, a görömbölyi népdalkor Miskolc-Görömböly (ÉM - NZ) - Húsz évvel ezelőtt a „Röpülj, páva" mozgalom országossá terebélyesedé- sének időszakában alakult meg Miskolc máig egyetlen népdalköre Görömbölyön. A múlt hét végén az alapí­tók családias légkörű viga­dalom keretében elevení­tették fel a húsz év em­lékeit. A népdalkor alakításának gon­dolata a művelődési ház nyugdí­jas klubjában fogant meg, a ki­vitelezést pedig szívesen vállalta Borkúti László, az akkori igaz­gató. A nemrég felújított közös­ségi házban megtartott találko­zón is ő köszöntötte az egybe­gyűlteket. Engi István karnagy irányításával 1979-ben huszon­négyen kezdtek együtt énekelni. Az első karnagyot követte Pósa- laki Lászlóné, majd az azóta el­hunyt Jakab Józsefné. A jelenle­gi vezető Szabó Béláné 17 éve vezényli a csapatot.- A népdal szeretete min­dannyiunk szívében él - így fo­galmazta meg Üveges Jánosné alapító tag azt, mi tartja össze a dalkört. Az évek során a népdalkor a görömbölyi összetartozás jelké­pévé vált. Két arany, számos ezüst minősítés bizonyítja fellé­péseik magas színvonalát. A ho­ni színpadon kívül szerepeltek a megye, az ország több más tele­pülésén is.- A dalok tükrözik a magyar érzésvilágot. Őrizzük együtt a magyarság szellemi kincseshá­zát, drágaköveit - mondotta a közönség lelkes helyeslésétől kí­sérve Üveges Jánosné. Az egyet­értést bizonyította a köszöntők sora is. Meghatódva emlékezett a kezdetekre az alapító karnagy, Engi István, és az általa szer­kesztett könyvvel kedveskedett az ünnepeiteknek. Molnár Pál, a terület önkormányzati képvise­lője a város üdvözletét tolmá­csolta, Borkútiné Murányi Má­ria, a Görömbölyi Kulturális Egyesület elnöke érmeket ado­mányozott az ünnepeiteknek, a szponzorok nevében Abkarovits Géza, a Cimker Kft. vezetője gratulált. Az emlékező találkozón a jö­vőről is szó esett: elsődleges cél­ként az arany minősítés újbóli elnyerését jelölte meg Szabó Bé­láné karnagy. Borsodi óra Tiszaújváros (ÉM) - Borsod vármegye települései cím­mel tart múzeumi órát Faze- kasné Majoros Judit muze­ológus, a szerencsi Zempléni Múzeum igazgatója Tiszaúj- városban a Városi Kiállítóte­remben február 11-én, csü­törtökön délelőtt 9 órától. A múzeumi órához helyben van a szemléltetés is, hiszen február 20-áig látható a tisza- újvárosi kiállítóteremben a Borsod vármegye városait bemutató - a szerencsi mú­zeum gyűjteményéből szár­mazó - képeslapokból rende­zett tárlat. Európa Filmklub Miskolc (ÉM) - Európa Filmklub indul Miskolcon a Hevesy Filmklubban. A vetí­téseket szerdánként este 7 órától tartják. Az első alka­lommal - február 17-én - Campion: Egy hölgy arcképe című alkotását láthatja a kö­zönség. A későbbiekben töb­bek között a III. Rlchárd, a Titkok és hazugságok, az Egy apáca szerelme című fil­meket vetítik. Görömböly büszke a húszéves népdalkörre Fotó: Farkas Maya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom