Észak-Magyarország, 1999. február (55. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-09 / 33. szám

1999. február 9., kedd Itt-hon 5 iszaujvaros és Mezőcsát környéke • Falumúzeumból tájházba. A kesznyéte- ni falumúzeum gyűjteményét idén na­gyobb alapterületű tájházba szeretné köl­tözteti az önkormányzat. Az új helyiségek kialakítása 3 millió forintba kerül, megva­lósításához pályázati pénzre számítanak. A tájházban nemcsak a község múltjának tárgyi emlékei, hanem a környék és a falu határában lévő természetvédelmi terület értékei is helyet kapnának. • Toronyfelújítás. Az idő vasfoga kikezdte a tiszatarjáni református templom tető- szerkezetét és felújításra szorul a parókia fürdőszobája is. A költségek meghaladják az egymillió forintot, ami egy kis gyüleke­zet számára nagy kiadást jelent. Ezért szá­mítanak az egyházkerület támogatására is. A munkálatokat hamarosan megkezdik és „a pénz függvényében" folytatják. • Két gyanúsított már megvan. Mezőcsá- ton januárban több alkalommal betörtek a helyi közintézményekbe. Az óvodákból és a művelődési otthonból sem távoztak üres kézzel. Két gyanúsítottat már elfog­tak a rendőrök. A rejtvénykészítő Tiszapalkonya (ÉM - FL) - A 77 éves Kalóz Imre a fogságban kapott rá a számkombiná­ciós-rejtvények ké­szítésére. Nyugdí­jasként méginkább csinálja, mert - mint vallja - „az agyat folyamato­san edzeni kell”.- A mezőcsáti járási hivatal épí­tési osztályáról mentem nyugdíjba 1982-ben. 1968-tól 1997-ig számtalan családi ház tervét készí­tettem el Ároktőtől Nyékládházáig. Vol­tam népi ülnök, három ciklusban a fa­lumban tanácstag, két évig társadalmi munkában tervező. Feleségem háztartás­beli. Egy lányunk van, aki Miskolcon la­kik - mutatkozik be. A családi házon és a portán is látszik a gazda gondossága. A járda mellett kordo- nos szőlő, a kertben ápolt dísznövények, gyümölcsfák. A tyúkól előtt szépszámú baromfi kárál.- A mi korosztályunk nem tud munka nélkül meglenni. Télen nehezebb. Ilyen­kor olvasok, leginkább a rejtvényekkel kapcsolatos könyveket, televíziót nézek és rejtvénykombinációkat készítek. Leg­utóbb a Tiszaújvárosi Krónika szerkesztő­ségétől ennek elismeréseként nyertem egy bőr falidíszt - mondja. Számítógéppel megfejthető- Hat évig, 1945-1951 között Ukrajnában voltam fogságban. Öt óra után bemen­tünk, aztán jött a hosszú semmittevés. Éhesek voltunk, vágyódtunk haza és hogy mindezekre, ne gondoljak, unalmamban silabizáltam ki a számkombinációs rejtvé­nyeket, ha találtam valahol egy kicsi pa­pírt - idézi fel hobbija előzményeit.- Nézzék meg - mutatja - ilyenek a rejt­vényeim. Nem nagy dolog, van egy forté­lya, de - azt hiszem - csak számítógéppel tudják megfejteni. Nézzünk egy példát! He­lyezzük el egy 21x21-es négyzethálóba az 1- től 441-ig terjedő számokat úgy, hogy a so­rok összege vízszintesen, függőlegesen, va­lamint az átlók irányában is 4641 legyen. Szívesen elküldeném bárhová a rejtvényei­met, hátha valaki szereti a számkombiná­ciókat. A 21x21-esre pedig várom a megfej­téseket - mondta Kalóz Imre. Az oldalt szerkesztette: Faragó Lajos Telefonszáma: (46) 414-022/213 Tavaszra készülő futómuskátlik A rózsaszín, a lila, a vörös és a cirmos- a hagyományosan menő szín A futómuskátli már bontogatja szirmait a fólia alatt Fotó: Vajda J. Nagycsécs (ÉM - NZ) - A tél fehérsége közben kiváltkép­pen szemet gyönyörködtető látvány a fólia alatti futó­muskátli „tenger". Szorgos kezek a tavaszi-nyári kiülte­tésre nevelik a dugványokat. Újabban mind több ház erké­lyét, ablakát díszítik a színes virágok. Stőr Attila immár főállásban kertészkedik a nagycsécsi portán.- Egy éve megszűnt a munkahe­lyem a Mechanikai Mérőműsze­rek Gyáránál, Budapesten. így jól jött a korábban amatőr szin­ten elsajátított muskátli ter­mesztési tapasztalat. Ezt követő­en főállásban kamatoztathattam eddigi ismereteimet - tájékoztat vállalkozásáról Stőr Attila. Egy nagy és két kisebb fólia alatt húszezernyi futómuskátli palánta növekedik. Gázfűtés biz­tosítja a megfelelő hőmérsékle­tet, de a locsolást, a tápanyag utánpótlást csak kézi módszer- x-el tudják megoldani. Ezt nem lehet automatizálni. Ez a hát­rány a viszonylag magas árban is megmutatkozik.- A rózsaszín, a lila, a vörös és a cirmos a hagyományosan menő szín. Ezeket termesztjük. Elkezdjük júliusban és ez tart a következő év áprilisáig, az ela­dásig, illetve a kiültetésig. Már kialakult vevőkörünk van, pél­dául Tiszaújvárosban igénylik a házak díszítéséhez. Stőrék szívesen tájékoztatják a vevőket a kiültetés, a tartás technológiájáról.- Érdekünk, hogy sikerélmé­nyük legyen a futómuskátli ked­velőknek, így máskor is jönnek hozzánk vásárolni. Elmondjuk: először is jó minőségű földet kell biztosítani, valamint megfe­lelő, nagyobb keresztmetszetű láda is szükséges, a kicsikben nem gyarapszik a virág. Lénye­ges, hogy a láda alját kifúrják és tálcát tegyenek alá, védve a vi­rágot a kiszáradástól. A muskát­li ugyanis nagyon vízigényes növény. Az ültetésnél olyan mélyre célszerű tenni, ahogyan dugványként a pohárban van és mindig meg kell dönteni a futás irányába, 45 fokos szögben, így a szél nem tudja megtépázni. Víz, napfény és tápanyag igé­nyes ez a növény. Akkor borul szép virágba, ha rendszeresen biztosítjuk a táp utánpótlását. Ez lehetséges kisebb adagokkal a napi locsolóvízben, vagy he­tente nagyobb dózisban. Ekkor már többféle tápanyagot kínál­nak a kertész boltok. Permetez­ni csak akkor kell, ha valaki át akarja teleltetni. A teleltetés ki­zárólag ablak előtt lehetséges, 5- 10 fokos hőmérsékleten a fénye­rő függvényében. Volt már olyan vevőnk, aki öt évig is megvédte a virágját. Most, ahogy közeledik a tavasz, úgy növekszik az érdeklődés a virá­gok iránt. Hiányzik a pénz Hejőszalonta (ÉM - FL) ­Az önkormányzat hozzájá­rulna a hejőkeresztúri kör­zeti általános iskola működ­tetéséhez és helyben megva­lósítandó beruházásokat is tervez. A tervezett és szük­séges munkákhoz összesen legalább tíz millió forintra volna szükség, a hozzá szük­séges önerővel viszont egye­lőre nem rendelkeznek. A faluban legalább vé­kony aszfaltburkolat kellene az egy kilométer hosszúságú Dózsa György útra. Négy­száz tonna követ már kiszál­lítottak, de még 6 tonnára volna szükség. Folytatni kel­lene az óvoda felújítását. A víz-, a villany- és a gázveze­ték átalakítása van még hát­ra. Buszvárók kiépítésére is szükség volna. Az önkormányzat egyelő­re a közalkalmazottak be­ígért bérfejlesztésének fede­zetével sem rendelkezik. Pá­lyázatok révén remélik a megkezdett és tervezett be­ruházások elvégzését. Karneválok az iskolák javára Sajószöged (ÉM FL) - Nem­csak a gyerekek szórakozása, hanem az óvodák, iskolák anya­gi helyzetén javító bevételek mi­att is jelentős események a far­sangi karneválok. Sajószögeden a kicsik palotás táncához szeret­nének alkalomhoz illő ruhát vá­sárolni a két alkalommal meg­rendezett bál hasznából. Február 6-án volt az alsós bál, 13-án pedig felsős farsangi karne­válra invitálja a sajószögedi Köl­csey Ferenc Körzeti Általános Is­kola és Zeneiskola diákönkor­mányzata a tanulókat, a szülőket és a vállalkozókat. A nagycsécsi, sajóörösi, sajószögedi diákokat nevelő iskolában 300 gyerek ta­nul. Farsangi karneváljukon a szülői választmány büfét nyit, díjként és a tombolához tortát, farsangi malacot süt, a vállalko­zók, gazdálkodó szervezetek pe­dig adományaikkal támogatják az iskolát. A gyerekek már láza­san készülnek. Lázban égnek a kalózok, nyávognak a csacska macskák és felfegyverkezve vár­ják a jelmezek közötti megméret­tetést a különös párok. Nagy bulit tartanak a sajószögedi kisdiákok Fotó: Vajda János Kihalóban a kerékgyártó mesterség Hatvan éve kezdte a szakmát Czinege Béla, de napjainkban nem akad munkája Fotó: Vajda János Tiszakeszi (ÉM - NZ) - Lassan a falvakban is műemlékké válik a szekér, a hintó. A kár­pótlás révén alakult újabb paraszti kisebb vállalkozások sem adnak munkát Czinege Béla, tiszakeszi kerékgyártó­nak. A 74. évében járó nyug­díjas mester 60 éve, 1939. február 16-án, Júlia napján kezdett ismerkedni a kerék­gyártó szakmával.- Ároktőn kezdtem az inasko­dást Barta Gyulánál. Régi fa­iparos család volt az övék. Az apja is kerékgyártóként dolgo­zott, a nagyapja meg asztalos­ként. ’43-ban aztán Mezőcsátra kerültem Tóth Ferenc műhelyé­be. Egy idősebb segéddel, Tóth Jánossal dolgoztam együtt. Ott is sokat tanultunk egymástól. A front után dolgoztam az oro­szoknak is, előbb ingyen, ké­sőbb már pénzért - emlékezik a kezdetekre az idős mester. - 1947-ben Miskolcon egy Búza téri műhelyben dolgoztam egy évet. Ott ragadt rám a legtöbb üzleti „huncutság”. Ezután be­Csillár készül szekérkerék helyéit hívtak katonának, de úgy tű­nik, nem váltam be, hazaenged­tek. Utána egy ideig kontárko­dásra kényszerítettek a körül­mények, csak ’49-ben tehettem le a mestervizsgát. Önállósítot­tam magam. Egy időben két ta­nulóm is volt. Ezek- az évek jelentik az aranykort a férfi életében. Az­tán jött a tsz-szervezés.- Jól emlékszem: 1960-ban, de­cember 17-én délután 1 órakor „vertek” be a téeszcsébe. Régeb­bi tanítóm, meg a járási főfi­nánc hozta a papírt: írjam alá a belépést. Már másnap adták a munkát. A szövetkezetben dol­goztam, amíg be nem töltöttem a hatvanadik évemet. ’85-ben lettem nyugdíjas, nagyon ala­csony a nyugdíjam, rabszolga lettem. Egy ideig megkerestek, adtak munkát, de ez fokozatosan elfogyott. A rendszerváltást kö­vetően, a kárpótlás után sem je­lentkezett több megrendelő. Ap­róbb munkák adódtak: szer­számnyél készítés, ilyesmi. Még kádár munkára több igény mu­tatkozott. A raktárnak használt volt ga­rázsban nagy szőlőpréselésnél használatos kád dicséri Czinege Béla munkáját.- Csinálok virágtartó kádakat is, most egy csillárt Tiszaújváros- ba, esztergálok is, ha szükséges... Ha én abba hagyom, a környé­ken senki sem folytatja a kerék­gyártó mesterséget. A rokonság­ban sincs utánpótlás, pedig 33-an vagyunk unokatestvérek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom