Észak-Magyarország, 1999. január (55. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-07 / 5. szám

1999. január 7., csütörtök Itt-hon 5 HÍRCSOKOR • Cserépfalu is adott. Mintegy százötven zsák ruhát, és ötvenkét ezer forintot gyűjtött össze Cserépfalu lakossága a ti­szai árvízkárosultak részére. A gyűjtést a helyi önkormányzat és a presbitérium szervezte. • Irodalmi estre készülve. A bogácsi Mű­velődési Ház és a Matyóföldi Alkotók és Művészetpártolók Egyesülete közös ün­nepi irodalmi estet szervez a Magyar Kul­túra napjára. A helyi iskolások kulturális műsorral készülnek az eseményre, ame­lyen a Kelet Irodalmi Alkotócsoport is be­mutatkozik. A pártfogó Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Mindig is emberekkel, gyerekekkel akart foglalkozni, ezért végezte el az óvó­nőképző szakkö­zépiskolát, majd a tanítóképzőt, végül pedig a szociálpe- dagógia felé vette az irányt Bak Zol­tánná, Judit, aki ma a megyei gyámhivatal hiva­tásos pártfogója.- Tudom, kissé messze esik egymástól az óvoda és a pártfogás, de valójában még­sem annyira mint azt a kívülállók gondol­nák. Hiszen mindkét munkában, a kicsik­nek, nagyoknak is az a legfontosabb, hogy odafigyeljenek rájuk, foglalkozzanak ve­lük, valaki szeresse, és megértse őket - mondja a pedagógus. - Tanítottam általá­nos iskolában, és azt a munkát ugyanúgy szerettem mint a mostanit, amikor olyan fiatalokkal foglalkozom, akik bűncselek­ményeket követtek el. Segítenem kell őket, sokukat talpra állítani, hiszen mind­annyian sérült fiatalok, akik vagy megél­hetésük miatt követtek el bűncselekményt, vagy pedig vagányságból, szórakozásból. De a háttérben mindig ott volt a hátrányos szociális helyzet, és a családi háttérből adódó személyiségzavar. Mindig is érde­kelt a pedagógia, szociológia és pszicholó­gia, ezért végeztem el az egri tanárképző főiskola szociálpedagógus szakát. Fontos, hogy megnyíljon A hétköznapok nem olyan könnyűek, hi­szen a pártfogónak nap mint nap ko­moly problémákkal kell szembenéznie. Már csak azért is, mert huszonkét köz­ség, és két város tartozik a körzetébe. A legfontosabb, hogy megnyíljon az a tizen­éves gyerek Juditnak, aki a társadalom szélére sodródott, esetleg már börtönben is ült.- Ezzel végül is nincs olyan nagy gond, úgy érzem, hogy sikerül elérnem. Más­képp én sem tudnék rajtuk segíteni, pedig ez a dolgom. Tudom, munkát, iskolai vég­zettséget, jó szociális körülményeket én sem tudok nekik nyújtani, de ha már lé­lekben sikerül feloldanom őket, kiutat ta­lálunk együtt a helyzetből, amibe kerül­tek. S akkor talán már segítettem vala­mit. Amikor némelyik gyerek kikerül a pártfogásom alól, és utánam köszön az ut­cán, esetleg megszólít, elmondja, mi van vele, akkor ez megadja nekem az új erőt, hogy érdemes csinálni. Más bajain segíteni nem könnyű, hi­szen az ember maga is átéli sokszor a szenvedő helyzetét. De azt nem fordíthat­ja saját maga, és családja ellen. Tudni kell kikapcsolódni - mondja Judit, aki egyben családanya is, és szabadidejét fő­ként gyermekeinek és férjének szenteli. Az oldalt szerkesztette: Cs. Kelemen Andrea telefonszáma: 06-20-9339-393 Bak Zoltánná Apáról fiúra, unokára szállt a szakma Külföldön sok paraszti bútor talált már otthonra a kövesdi Kovácsék műhelyéből Kovács András a díszes bútorai között Fotó: Cs. Kelemen Andrea Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - A nyolcvannégy éves Kovács András le sem tagadhatná, ami a „két kezében van", va­gyis amit munkájával alkot­ni tud. Már az utcán faragott kerítés fo­gadja a látogatót és a lakás fes­tett paraszti bútorokból álló be­rendezése valahová a századelő hangulatába repíti a belépőt. A mester - aki két éve a szó szoros értelmében viseli e cí­met, ugyanis akkor vette át Göncz Árpádtól a Népművészet Mestere kitüntetést -, a kora es­ti órák ellenére még a műhelyé­ben dolgozik, ahol a karosszék­től kezdve, a komódon át az ebédlőbútorig minden készült már, és ahonnan nemcsak Fran­„Továbbadni” A városban az apán és fiún kívül senki nem foglalkozik a régi matyó bútorok készí­tésével.- Valójában hiányzik egy kicsit a pedagógusszakma - mondja az eredendően rajz és földrajz szakos tanár, Ko­vács Szabolcs -, főként a gyerekek, a tanítás és talán ez a „pedagógusvér” hajt, amikor úgy érzem, hogy to­vább kell adni a népművé­szet szeretetét, magát a ma­tyó paraszti bútorkészítést, amit én is megörököltem. Nem szabad hagyni, hogy - mint az ország egyes részein - feledésbe merüljön a múlt, vagy annak bármilyen nép- művészeti ága. ciaországba, hanem Amerikába is utazott bútor.- Többnyire a külföldiek ke­resik ma már a régi festett ma­tyó paraszti bútorokat, hazánk- béli kevésbé - mondja Kovács András, akinek műbútorasztalos a szakmája, de otthon csak nyugdíjaskora óta dolgozik, többnyire fiával, akit szintén megfogott a népművészet. Régebben tanította is a szak­mát - tudjuk meg. Jó néhány évfolyam kikerült a keze alól, de egyik tanítványára sincs olyan büszke, mint fiára, Kovács Sza­bolcsra.- Tulajdonképpen már négy éves koromban állandóan ott sertepertéltem apám körül a műhelyben - mondja Szabolcs, aki néhány éve a Népművészet Ifjú Mestere címet viseli -, és igazán örülök, hogy ilyen csa­ládba születtem bele. Hiszen nemcsak édesapám, hanem na­gyapám is asztalos volt, így az­tán apáról fiúra szállt a népmű­vészet szeretete és már az én na­gyobbik fiam is kitanulta a szakmát. A munka többnyire közös, a paraszti bútorokat együtt terve­zik, aztán az édesapa végzi az asztalos munkát, fia - aki peda­gógusi pályáját adta fel a nép­művészet továbbviteléért - pe­dig a festést. Sok pályázaton, kiállításon vettek már részt a festett, fara­gott bútorokkal - halljuk - és nagyon jő eredményekkel. Nyer­tek például az országos népmű­vészeti pályázaton és több hely­ről hozták el sorozatban az első díjakat. Idén nyáron is nagy si­kerük volt egy népművészeti alapítvány pályázatán. Életében mindennek alapja a fa - mondja Kovács András. Hogy mit jelent ez? Mindent - állítja. „Bútort, alkotást, a lel- kemet, amit beleadok a mun­kámba.” Időközi választást tartanak Szomolyán Szomolya (ÉM - CSKA) - A napokban elhunyt Gyenes Gábor, Szomolya polgármes­tere. Ezért tavasszal új vá­lasztásokat tartanak a kö­zségben. Az előző önkormányzati válasz­tások időpontjától számítva hat hónapig - a törvények szerint ­nem rendezhetnek időközi vá­lasztásokat a településeken. Ezért csak április 18-a után dönthetnek a szomolyai polgá­rok arról, hogy kit szeretnének a község új vezetőjeként látni - tájékoztatta lapunkat Varga Imre alpolgármester, aki nem főállásban, hanem társadalmi megbízatásként látja el tisztét. Az elkövetkezendő néhány hó­napban rá hárul a község veze­tésének munkája, amivel kap­csolatban megtudtuk: az inté­zendő ügyeket naprakészen vet­te át, tehát a község élete nem állt meg. Fontos az intézmé­nyek működtetése, és emellett szeretnék még idén megkezdeni a szennyvízcsatorna megépíté­sét a községben. A beruházás­hoz már több pályázatot be­nyújtott a falu vezetése - bíz­nak ezek sikerében. Az önkor­mányzati önerő mellett a lakos­ságnak is hozzá kell majd járul­nia a rácsatlakozáshoz. Előre­láthatóan ez mintegy hatvanöt ezer forintot jelent majd csalá­donként. A bogácsi takarék hetedik fiókja Bogács (ÉM - CSKA) - Hete­dik kirendeltségét nyitotta meg szeptemberben a Bo­gács és Vidéke Takarékszö­vetkezet, de a községek után most a várost célozták meg.- Sok ügyfelünk volt Mezőkö­vesdről eddig is, akik kénytele­nek voltak kijárni Bogácsra, vagy másik községbe. Úgyhogy úgy gondoltuk: ha ők megtisztel­tek bennünket a bizalmukkal, nekünk is kell tenni valamit ér­tük - hallottuk Gál Mihálynétól, a Bogács és Vidéke Takarékszö­vetkezet elnök-ügyvezetőjétől. A következő lépés az volt, hogy a szövetkezet Tárd, Cse­répváralja, Cserépfalu, Szomo­lya, Bogács és Bükkzsérc után ősszel a matyó városban is ki- rendeltséget nyitott. De a tervek itt nem állnak meg, hiszen a kö­vetkező lépés Eger lesz. Mint kiderült: a kirendeltség nyitása jó ötletnek bizonyult, hi­szen három hónap alatt a kiren­deltség hitelállománya elérte a harminc millió forintot. Az el­nök mindezt annak tudja be, hogy az emberek ragaszkodnak a hagyományokhoz, a megszo­kotthoz, és mivel régebben keve­sebb volt a lakossági bank, kö­tődnek hozzájuk, hiszen szövet­kezetük is évtizedes múltra te­kint vissza. Persze, emellett a kedvező kamatfeltételek és hitel- felvételi lehetőségek is vonzzák az ügyfeleket. j.0|hcsii VIDÉKÉ Fotó: Cs. Kelemen Andrea Cserépi újság Cserépfalu (ÉM) - Megjelent a cserépfalusiak lapja, mely a község eseményeiről számol be. Az ünnepi köszöntők mel­lett a községben élők meg­tudhatják, megkezdődött a Berezdi kőbánya rehabilitá­ciója tizenhat millió forintos költséggel. A megújult bá­nya további hasznosítására most készülnek a tervezetek. Szó van a lapban a lakos­ságot érintő gázberuházás­ról, az idei adók változásá­ról, s az érintettek arról is tudomást szerezhetnek, minden második héten in­gyenes jogi tanácsot kaphat­nak a körjegyzői hivatalban egy kövesdi ügyvédtől. Ajándékot adtak Bükkábrány (ÉM) - A bük­kábrányi önkormányzat meg­ajándékozta a községben élő hetven éven fölüli időseket, és a gyermekes családokat is a szeretet ünnepe alkalmából. A három-négy gyermekesek - gyermekenként - kétezer fo­rintot, a gyermekeiket egye­dül nevelők - szintén gyerme­kenként - háromezer forintot kaptak, a hetvenedik életévü­ket betöltött idős emberek pe­dig ezer forintot vehettek át az önkormányzattól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom