Észak-Magyarország, 1999. január (55. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-22 / 18. szám
1999. január 22., péntek Kultúra 8 SZÍNLAP A Miskolci Nemzeti Színház 1999. január 22-én, pénteken este 7 órakor bemutatja a West Side Story című musicalt két részben Jerome Robbins koncepciója alapján Vezényel: Kesselyák Gergely és Regős Zsolt Rendező-koreográfus: Majoros István Zene: Leonard Bernstein Dalszövegek: Stephen Sondheim Az eredeti produkciót rendezte és koreografálta: Jerome Robbins RAKÉTÁK: Riff ............Dézsy Szabó Gábor ............Pintér Tibor m.v. Tony ............Tóth Sándor m.v. ............Nyári Zoltán m.v. ............Sztankovszky Miklós Action ............Homonai István Diesel ............Kozma Attila A-Rab ............Horváth László Baby John ............Varga Péter Snowboy .............Lukács Gábor Akárkié ............Ramocsa Emese Velma .............Markó Éva Graziella .............Láng Zsuzsa Juhász Adrienn, Kürti Zita, Miklós Attila, Németi Gyöngyi, Tekeres Anna, Valler Viktor, Kerék Judit m.v.. Eperjesi Erika CÁPÁK: Bernardo ............Fandl Ferenc ............Masa Attila Maria .............Péter Cecília m.v. ............Kertész Marcella m.v. ............Vekerle Andrea Anita ............Kovács Vanda ............Seres Ildikó Chino ............Samu Nagy Ádám Pepe .............Molnár Sándor Tamás Rosalia .............Kiss Zsuzsa Consuelo .............Bodnár Edina Eperjes Erika, Hain Ildikó, Ilka Andrea, Kriston Ákos, Kriston Szabolcs, Mailáth Marianna, Molnár Erik, Tibrea György, Tóth Eszter, Újhelyi István, Varga Andrea, Szegedi Dezső, Ábrahám István, Madácsiné Bakos Katalin Fordította: Miklós Tibor Korrepetitor: Regős Zsolt, Csermely Zsuzsa, Rácz Márton, Varga Zsuzsa A koreográfus asszisztense: Báli Barbara Közreműködik a Miskolci Nemzeti Színház kiegészített zenekara Zenei vezető: Kesselyák Gergely Díszlet: Dávid Attila Jelmez: Juhász Katalin Dramaturg: Németh Ákos Asszisztens: Kováts Andrea Világítástervező: Kramcsák János Hangtervező: Csonka Richárd Eredeti Brodway-produkció: Róbert E. Griffith és Harold S. Prince, Roger L. Stevens-szel együttműködve Szövegkönyv: Arthur Laurents Az előadás a Music Theatre International (545 Eight Avenue, New York, New York 11008) szíves hozzájárulásával jött létre. swiosjatíí ssSvc éparai ta?m a&sfot, * mu sasul tsamm- wmmivki S ’múwi ®erftfi!síö magéiölta ; a ÍWtfT. * TÁNCOT. ORtoSÁT ■ hígakon ÉS I K\I.AKON VAIAH01 KEIT, HOGY EGY HELY LEGYEN VIKII tKrZ7Í K, HttSV HELY LEGYEM HZt'Kl'lftV S V/VMKUttV Műsorfüzetek. A West Side Story premierjére megjelent a Színházi Esték, a Miskolci Nemzeti Színház lapja, de erre az alkalomra külön kis műsorfüzetet készített a Lézerpont Stúdió is. Az alkalmi kiadványban a mai srácokat szólítja meg a rendező-koreográfus, Majoros István, és részleteket olvashatunk Leonard Bernstein West Side Story-naplójából. • '$ »c<r»zift*, w&rlMan izgtimn farwttlttv a taMfettt iétLaMt a wi3T s»i sitmr-frML Faatamftm rttatllai &ann»!utts*g fti Az összeállítást készítette: Filip Gabriella Vadak, szabadszájúak, de a mi gyerekeink Majoros István rendező-koreográfus már szerepelt is a West Side Storyban A Cápa-lányok tánca. Elöl Anita (Kovács Vanda). Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - FG) - Majoros István, a miskolci színház West Side Story című előadásának rendező-koreográfusa minden amerikaisága ellenére sajátjának érzi a musicalt, mert akár velünk is történhetne hasonló eset, a szereplőket pedig vadságuk és sza- badszájúságuk ellenére is szereti, mert a mi gyerekeink is lehetnének. • Akármilyen ruhában, akármilyen díszletek között játsszák is az előadást, lényegében a Rómeó és Júlia-történet elevenedik meg a színpadon - mondja a rendező-koreográfus. - Bár a Shakespeare-dráma esetében nem tudjuk, és igazán nem is kutatjuk, hogy mi lehet a két család konfliktusának az oka. A West Side Story esetében viszont nagyon is világos az ellentét oka, ez pedig nem más, mint a faji különbözőség. Eredetileg, amikor Bernstein elkezdte írni ezt a darabot, akkor még katolikus-zsidó ellentétről akartak beszélni, aztán az valahogy semmivé lett. Jöttek a Puerto Rico-iak és megkezdődött a harc az állítólag bennszülött amerikaiakkal. No, hogy mitől bennszülöttek, az más kérdés. De lehetne ez mondjuk - diósgyőri történet is, hasonló eset, ha összefut a bőrfejűek és a cigánygyerekek csapata. Ez is mutatja, hogy ilyen problémák mindig voltak, mindig lesznek. □ Mindig lesznek?! Nem is bízhatunk abban, hogy megszűnnek az ilyen véres konfliktusok?! • Ha elkezdünk egy darabot próbálni, az embernek mindig az az első gondolata, hogy talán használ valamit, egy kicsit jobbá teheti a világot. De naivitás lenne azt hinni, hogy ettől kezdve nem fogjuk egymást bántani. Évszázadok óta írják, olvassák, játsszák a világirodalom remekeit, számtalan szép és követendő példa áll előttünk, mégsem lesz sokkal jobb ez a világ. De ha legalább egy napra, egy estére megszelídül az ember, már az is valami... □ Pedig a West Side Story szereplői nem azok a szelíd gyerekek... • Annak idején Pécsett, még a ’70-es évek elején táncosként kaptam meg A-Rab szerepét, akkor is, most is egy szelídebb szövegkönyv szerint dolgoztunk. De még így is elég mocskos szájúak ezek a gyerekek, viszont talán saját magunkon is segíthetünk, ha látjuk őket. Szedett-vedett csapatok állnak egymással szemben, potenciális bűnözők, de akár a saját gyerekeink is közöttük lehetnének. Annyi család megy tönkre! Az egyedül maradó, kiszolgáltatott, érzelmileg teljesen labilis gyerekek könnyen bekerülhetnek ilyen bandákba. □ Lehet, hogy nem is olyan szórakoztató ez a musical?! • Mindettől a vadságtól, kegyetlenségtől függetlenül ez az előadás szórakoztató lesz. Jobbnál jobb dalok és táncok követik egymást. Ráadásul pedig ott van a szerelem! Szem nem marad szárazon, amikor elviszik szegény Tonyt... □ Látta már Amerikában vagy amerikai szereplőkkel is a musicalt? • Nem is jártam még Amerikában. Legmesszebb Kubáig jutottam el még a pécsi balett tagjaként. □ Nem is vonzza Amerika? • Nem vonz. Nem szeretem. Vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy amit itthon érzékelünk Amerikából, az számomra egyáltalán nem vonzó. □ Ennek ellenére szeretni fogjuk a West Side Storyt? • Persze! Kiváló muzsika, nagyszerű színpadi mű! És muszáj szeretni ezeket a gyerekeket! Nagyon vigyáztunk arra, hogy minden vadságuk, kegyetlenkedésük, szabadszájúságuk ellenére szimpatikus legyen számunkra mind a két csapat. Majoros István rendező-koreográfus Fotó: Éder Vera A szleng szellemessége és korai szenilitása Németh Ákos dramaturg drámaíróként szívesen szólna Shakespeare nyelvén Miskolc (ÉM - FG) - A West Side Story szereplői szabadszájúak, időnként triviálisak is. Németh Ákos, a miskolci színház fődramaturgja szerint ennyi kell a hitelességhez, ennél több viszont már közönséges bunkóságként hatna.- A West Side Story szereplői ti- zen-huszonéves külvárosi fiatalok, hazudnánk, ha Shakespeare stílusában, vagy akár a század- forduló kiegyensúlyott polgári nyelvén beszélnének. De arra is vigyáznunk kell, nehogy túlságosan triviális legyen az előadás- kezdi az amerikai musical nyelvének jellemzését Németh Ákos, a West Side Story dramaturgja. Az ősbemutató 1957-ben volt New York-ban. Tehát a szereplők annak a helynek, annak az időnek, az ott és akkor ismert SZÓMAGYARÁZAT szleng ang 1. nagyvárosban kialakuló, alvilági elemektől átvett szavakkal tarkított nyelvi alakulat(ok) 2. vmely társadalmi réteg, csoport sajátos szóhasználata külvárosi szóhasználatnak megfelelően lehettek „mai" fiatalok. Viszont a ma holnap már tegnap... Amilyen gyorsan elterjed az új, szokatlan szókapcsolat, olyan gyorsan el is avulnak a divatos kifejezések. Ráadásul egy- egy közösség szinte tolvajnyelvként használja a maga szlengjét, két utcával, két várossal vagy két évvel később sem biztos, hogy értik, mit csinál, aki pará- zik, vagy miként nyomul ezerrel - ezerrel, mint szél... Ma már lassan szenilis öreg, aki csörögni hívja a csajokat. Magyarországon 1969-ben mutatták be először a West Side Storyt, azóta több szövegváltozat készült. A miskolci színház az idei bemutatóhoz újabb fordítást kért Miklós Tibortól. De most sem finomkodnak jobban a szereplők, mint az egykori - tíz, húsz, harminc évvel ezelőtti - fiatalok.- A történet megkívánja ezt az időnként közönségesnek tűnő nyelvhasználatot - folytatja Németh Ákos -, bár a miskolci előadás szövege már egy szelídített változat. Ennél többet nem nagyon bírna el a kortárs színház. Persze, a további finomítás ugyancsak túlzás lenne. Egyébként ezen a téren drámaíróként is meglehetősen konzervatív nézeteket vallók. Rabja vagyok Iskolái, színházai: • 1983-88 ELTE BTK tört.-irod.tört. szak • 1989- bp.-i színházak ösztöndíjasa • 1994 a Comedie Francaise ösztöndíjasa • 1998- a Miskolci Nemzeti Színház fődramaturgja Színpadi művei: • Lili Hofberg (1986) • Müller táncosai (1988) • Vörös bál (1985-89) • Júlia és a hadnagy (1989) • Anita (1989) például Shakespeare drámáinak. Engem lenyűgöz nyelvének líraisága. Magam is hajlok arra, hogy ilyen mondatokat írjak. Ezeket aztán a dramaturgok ki is húzzák a drámáimból... A drámaíró-dramaturg szerint a kortárs szerzőtől kortárs témájú művet várnak, a mai történet pedig mai nyelvhasználatot feltételez.- Minden korhűség ellenére sem lehet a színpad pontos tükörképe a mindennapoknak. A drámában .sűríteni kell az eseményeket, ütköztetni kell a szereplőket és így tovább. Tehát a Németh Ákos Fotó: Éder Vera színpadnak is megvannak a maga szabályai, és ezekhez igazodik a nyelv. Mára sztereotípiává torzult, hogy a mai történetek esetén egy picit sem szabad „megemelni" a nyelvet, holott ezt nagyon gyakran megkívánja a műfaj. Ugyanakkor az előadásnak hatnia kell, és a hatáskeltés egyik eszköze lehet a triviális szóhasználat. A West Side Story esetében mindenképpen indokolt némi durvaság, de ennél több már sok lenne, esetleg úgy hatna, mintha közönséges bunkók lennének a szereplők, holott nagyon is romantikus lelkek.
