Észak-Magyarország, 1999. január (55. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-15 / 12. szám

1999. január 15., péntek Itt-hon 5 hírcsokor • EU-kérdőív. Az Európai Unió elvárásai­nak megfelelő helyzetfelmérési kérdő­íveket osztottak ki a közelmúltban a bodrogközi polgármestereknek és jegy­zőknek a Zempléni Fejlesztési Társaság Alapítvány munkatársai. A polgármeste­rekkel Majoros Endre EU-szakértő ismer­tette a Shapard nevet viselő agrárstruk­túra és vidékfejlesztési program lé­nyegét. • Mezei őrszolgálat. A törvényi felhatal­mazás alapján 1998 december 1-jétől a karosai önkormányzat létrehozta a tele­pülés környékén működő mezei őrszol­gálatot. Ezt a döntést a helyi elöljárók a község földterülettel rendelkező gazdál­kodóinak védelmében hozta meg. A polgárőr orvos Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - A polgárőrségnél minden évben me­gyénként megvá­lasztják az év pol­gárőrét. 1998 de­cemberében a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei testületek tagjai közül ezt a megtisztelő kitün­tetést Szabó Máté sátoraljaújhelyi há­ziorvos, a város al- Szabó Máté polgármestere ve­hette át Túrós Andrástól, a polgárőrség or­szágos parancsnokától. A kitüntetett úgy véli, újhelyi munka­társai nélkül soha nem tudta volna elér­ni, hogy megkaphassa ezt az elismerést. Szabó Máté 1947-ben született Taktasza- dán, református lelkész családban. A gimnáziumi éveket Miskolcon töltötte, majd a Debreceni Orvostudományi Egye­temen szerezte meg a diplomáját. Két szakorvosi vizsgája van, a bőr- és a bel­gyógyászatra szakosodott. Előbb egy miskolci kórházban vállalt munkát, majd az újhelyi kórház bőrgyó­gyászatán dolgozott. A kórházon belül volt szakszervezeti titkár, majd elnök, or­voskamarai elnök, valamint kórházigaz­gató-helyettes. Végül úgy döntött: házior­vosként folytatja a gyógyítást. Hivatása mellett számos pluszmunkát vállal, az el­múlt önkormányzati ciklusban képviselő­ként, most pedig alpolgármesterként vesz részt a közéletben. Ezek mellett vállalta el a helyi polgár­őrök vezetését. Saját bevallása szerint azért vesz magára ennyi terhet, mert egy­részt hisz abban, hogy a helyi emberek te­hetik jobbá az életet a városban, másrészt legnagyobb bűnnek a tétlenséget tartja. Ebből következik: a félelem nélküli élet, a biztonság pedig a testi és lelki egyensúly egyik legfontosabb elemeként szerepel az értékrendjében. Úgy véli: a polgárságnak is oda kell állnia a rend védelmezői közé, nem elég a pálya széléről kritizálni má­sok tevékenységét. Szabó Máté beismeri: a három tevé­kenységi kör külön-külön is eléggé meg­terhelő, ám ezek egymással összefügge­nek, átfedések is vannak közöttük és így már sokkal kevésbé veszik el az energiá­ját. A háziorvosi rendelőbe betérő embe­rek ugyanis az orvost sokkal inkább a bi­zalmukba fogadják és az önkormányzati, vagy közbiztonsági témákról is őszintéb­ben beszélnek. Az alpolgármester-orvos-polgárőr úgy látja: az ilyen vállalások mind sikerekkel és kudarcokkal terhesek, de ha sikerül elviselni az állandó feszültséget, akkor megéri. Az oldalt szerkesztette: Bódisz Attila Telefonszáma: 06-60-496-578 e-mail: bodisz@usa.net A Bodrogköz jövője a múltja? Honfoglalás kori szálláshely létrehozásának tervét egyeztették Nagyrozvágyon Az ősi életmódból is bemutatót tartanak majd a szálláshelyen Nagyrozvágy (ÉM - BSZA) - A múltjára alapozhatná a jö­vőjét a Bodrogköz, ha létre­hoznák itt a honfoglalás kori szálláshelyet. Az államalapítás ezredik évfor­dulója alkalmából a kormány a lehetőségekhez mérten minden kistérségben támogat egy-egy olyan elképzelést, amely valami­lyen módon kapcsolódik a neves évfordulóhoz - mondotta nemré­giben egy nagyrozvágyi tanács­kozáson Hörcsik Richárd, a Fi­desz országgyűlési képviselője. A bodrogközi településen azért találkozott három környékbeli polgármester, a honatya, Petras- kó Tamás az 1996-os Magna Hungária expedíció tagja, vala­mint 'Erdős Tamás és Hajdú Im­re, a Zempléni Fejlesztési Társa­ság Alapítvány (ZFT) munkatár­sai, hogy egyesítsék gondolatai­kat egy honfoglaláskori szállás­hely létrehozása érdekében. Az országgyűlési képviselő el­mondta: a szóban forgó elképze­lés egy nagyobb program kereté­ben kivitelezhető. A szálláshely kialakítása mellett pályázatot nyújtanak be egy széphalmi nyelvtörténeti múzeum megépí­tésére, emellett a sárospataki Rákóczi-vár környékének felújí­tása is esedékes lenne, amely­nek során vendégfogadásra is alkalmassá tennék a környéket. Ez utóbbi program az előzetes becslések szerint 2002-ig tartana. Mint elhangzott, a honfogla­láskori szálláshely létrehozása rendkívül fontos az elmaradott­ság, valamint az utóbbi idők ter­mészeti csapásai miatt nehéz helyzetben levő Bodrogköznek. Egyrészt munkahelyeket teremt, másrészt pedig - amennyiben ez az elképzelés megvalósul - bár­mikor továbbfejleszthető, így ezáltal megmutathatja a kiveze­tő utat is a térség számára - hangoztatta a képviselő. A Bodrogköz adottságai kivá­lóan alkalmasak az ősi mezőgaz­dasági termelésre, valamint az állattartásra. Ezért a pályázat­nak az egyéb látványosságok mellett része lesz, hogy a hon­foglaló magyarok által használt lovakat, szürkemagyar szarvas- marhát és juhokat tartsanak a környéken. A tanácskozás résztvevői úgy vélték, hogy míg Ópusztaszer egy rege alapján lett az ország történelmi neve­zetessége, a Bodrogköznek va­lós alapjai vannak arra, hogy maga is azzá váljon, hiszen mindeddig a legjelentősebb honfoglaláskori leletanyagot Karos környékén tárta fel Ré­vész László, a Magyar Nemzeti Múzeum főosztályvezetője. Pet- raskó Tamás az ülésen felaján­lotta a kialakítandó történelmi szálláshely részére a birtoká­ban levő zsűrizett iparművé­szeti tárgyakat, a honfoglalás­kori díszruhákat, hat harcos felszerelését, valamint hét be­tanított csatamént. Barati Attila, Pácin polgár- mestere javaslatára a kivitele­zést egy „tengely” nyomán kez­denék el, amely magába foglal öt települést: Karost, Karcsát, Pácint, Nagyrozvágyot és Kis- rozvágyot. Barati Attila szerint a programba be kell vonni a Szlovákiához tartozó Felső-Bod- rogközt, ugyanis az ott élők szá­mítanak erre. Hogy melyik település milyen módon vegye ki részét a munká­ból, arra a szervezők által fel­kért, neves régészekből, történé­szekből álló szakértői csoport tesz majd javaslatot. Az elképze­lések szerint a szakértői munká­ra Révész Lászlót, Pánczél Attila népi iparművészt, Wolf Mária történészt, Bóna István akadé­mikust, Viga Gyula történészt, valamint Csorba Csabát, az ELTE tanárát kérik fel. Olcsóbb fények a karcsai utcákon Karcsa (ÉM - BSZA) - Az ed­dig használt villamos energi­ának csaknem egyharmadá- ra csökken a fogyasztása a karcsai közvilágítás január 8- án befejezett modernizáció­jának köszönhetően. Mint Dakos János polgármester­től és Stumpf Attila jegyzőtől megtudtuk: a fejlesztés anyagi forrását pályázaton nyerték. A beruházás mintegy 4,5 millió fo­rintba került. A közterületek világítása mel­let felújításra szorul a helyi általá­nos iskola tetőszerkezete is. A karbantartással az épület beázá­sát szeretnék megakadályozni. Az iskolában egyébként szep­tembertől beindult a tízosztá­lyos oktatás, amellyel nagyban javultak a tanítás feltételei a te­lepülésen - tájékoztatott a két elöljáró. A közelmúltban az egészség­ügyi alapellátás eszközkészletét is sikerült fejleszteni - sorolták to­vább. A háziorvosi szolgálat töb­bek között egy modern EKG-be- rendezéssel lett gazdagabb, míg a fogorvosi rendelőbe új fogászati kezelőegységet tudtak beszerezni egy sikeres pályázat segítségével. A napokban megkezdte az ön- kormányzat a karcsai református egyházi ingatlanok ügyének ren­dezését. Ebben a kérdésben Buda­pesten tárgyaltak a Miniszterelnö­ki Hivatal illetékes bizottságának tagjaival. A helyi vezetők úgy vé­lik: a helyi református egyházat és az önkormányzatot kártalaní­tás illetné meg. A karcsai önkormányzat szakemberei a közelmúltban meg­kezdték az 1999-es költségvetés ki­dolgozását. Az már most is látszik hogy a helyi képviselő testület célja idén is ugyanaz: a község in­tézményeinek működtetése, vala­mint az alapellátás biztosítása. Tízosztályossá vált az iskola Karcsán Fotó: Bódisz Attila Túl az aranylakodalmon. Ötvennegyedik házassá­gi évfordulóját ünnepli január 29-én Filkeházán a 79 éves Orosz János és 72 éves felesége, Czábóczky Anna. Hosszú há­zasságuk gyümölcsei: hét dédunoka, tizenkét unoka, és hat gyerek, köztük a lányuk, aki figyelmünkbe ajánlotta ezt a szép családi eseményt. Feltáiják az Árpád-kori kaput Füzér (ÉM - BSZA) - Értékes felfedezést tettek a füzéri ka­tolikus templom felújítását végző szakemberek a közel­múltban. Az épület egyik falából ugyanis a munkálatok során egy Árpád-ko­rabeli kapurészlet tűnt fel előttük. A templombelső rekonstrukciója közepette pedig olyan freskórész­letek kerültek elő, amelyek korát és eredetét egyelőre a hozzáértők sem tudják meghatározni - tudtuk meg Novák Imrétől, a település polgármesterétől. A felújítást azonnal abba is hagyták, nehogy kár érje a lelete­ket. Mint megtudtuk, a történtek után a Műemlékvédelmi Főfel­ügyelőség vette kezébe a templom rekonstrukciós munkáit. A főfel­ügyelőség szakértői úgy döntöttek, hogy a kaput és a falfestményeket az eredeti állapotnak megfelelően kell helyreállítani. Ez a munka a polgármester információi szerint az idén kez­dődik el. Mivel a kapu a jelenle­gi földszinthez képest túl mélyen helyezkedik el, a szakemberek javasolták, hogy' az épület udva­rát is süllyesszék meg 60-70 cen­timéterrel. A tereprendezésre 5 millió forintot nyertek pályáza­ton, amely magába foglalja a környékbeli közlekedő utak rendbe tételét is - tájékoztatott Novák Imre. A kapu Fotó: Bódisz Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom