Észak-Magyarország, 1998. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-04 / 284. szám

— 1 998. december 4., péntek ÉSZAK-MAGYARORSIAG Megyei körkép 3 • Miért annyi az annyi? A jövő évi ké­ményseprési és szemétszállítási díj emelé­séről tart lakossági fórumot ma délután fél 6-tól Orosz Lajos, miskolci önkormány­zati képviselő a Kisfaludy utca 35-ben. Meghívott vendégként Karcagi Gyula, a Thermoment Kft. igazgatója és Ráski László, a RÉM Kft. igazgatója is jelen lesz az eseményen. / • Maturai nyílt nap. Nyílt napot rendez a Miskolci Matura Gimnázium december 7- én reggel 8 órától. Részletes ismertetőt tartanak a gimnázium oktatási program­járól, utána a tanórákat látogathatják meg az érdeklődők Kiss Ernő utca 19-ben. • Képviselői fogadóóra. Kupa Mihály, a 11. számú választókerület országgyűlési képviselője holnap délelőtt 9 óra és 11 óra között Tokajban, a polgármesteri hi­vatalban, majd 10-én, csütörtökön Alsó- dobszán, a polgármesteri hivatalban tart fogadóórát. Rásegít az MVK Miskolc (ÉM) - Az ünnepre és az üzletelt nyitvatartási idejére való tekintettel a Miskolci Városi Közlekedési Rt. december 5-én és bronzvasárnap, 6-án rásegítő jára­tokat üzemeltet. Az igényeknek megfelelő­en alakul majd a város hétvégi közlekedé­se, de elsősorban a villamosjáratokat, va­lamint az Avasi lakótelep és a belváros között közlekedő buszjáratok számát sza­porítják majd. Karácsonyi gyűjtés. Karácsonyi gyűjtést szervez rászorulók részére a Ma- gyár Máltai Szeretetszolgálat Miskolci Csoportja a PRO-RESULT Kft. jóvoltából és az Össznyugdíjasok Szövetségének se­gítségével. A Búza téri aluljáró egyik üres helyiségében tegnaptól december 20-ig, hétköznapokon 9-től délután 2 óráig vár­ják az adományokat. Fotó: Farkas Maya Halálos baleset szemtanúját keresik Miskolc (ÉM) - Keresi a rendőrség azt a gépkocsivezetőt, aki szemtanúja volt a Sárospatak melletti halálos balesetnek. Ez november 27-én délután háromnegyed 3-kor történt, amikor a Sátoraljaújhely felől Sárospatak télé haladó FLT-165 for­galmi rendszámú Mercedes típusú nyer­ges vontató a hozzákapcsolt FXJ-369 for­galmi rendszámú pótkocsival egy gépko­csi előzésébe kezdett. Előzés közben fron­tálisan összeütközött a vele szemben hala­dó EGV-202-es rendszámú Opel Kadett-tel, melynek vezetője és két utasa a helyszí­nen belehalt súlyos sérüléseibe, további két utas pedig könnyű sérülést szenve­dett. A rendőrség kéri annak a gépkocsive­zetőnek jelentkezését, akinek járművét a nyerges vontató előzte. Jelentkezni sze­mélyesen a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Rendőr-főkapitányság közlekedésren­dészeti osztályán (Miskolc, Zsolcai kapu 32. I. emelet) vagy telefonon a 06-46/329- 611-es, illetve a 107-es segélykérő számon lehet. Négy hónap alatt 50 kilót fogyott A sikeres átalakulás után hozzáment gyermekkori szerelméhez az asszony Halmos Ildikó Miskolc (ÉM) - Már a máso­dik emeletre is gondot pko­zott felmennie. De az igazi lökést lánya adta, az ö un­szolására kereste ugyanis fel az Átváltoztatjuk Szalon mis­kolci központját. Négy hó­nap alatt 50 kilót leadott. És, bár eredetileg volt férjét akarta visszahódítani, gyer­mekkori szerelméhez ment hozzá - 68 kilósán - Polgári Katalin.- Amikor először férjhez men­tem, 1979-ben, 56 kiló voltam. Ka­talin lányom születésekor, 83-ban 40 kiló felesleget szedtem fel, a szülés után nem is igen adtam le semmit. Egy évre rá jött a máso­dik gyerek. Judit. A férjemmel közben megromlott a kapcsola­tunk, ‘91-ben el is váltunk. Min­dent egyedül kellett csinálnom, egész nap lótottam-futottam, es­ténként pedig faltam. A volt fér­jemmel azért még tartottam a kapcsolatot, reménykedtem, hát­ha megjavulnak a dolgok. Annyira szerettem volna vissza­hódítani! Segítő lányok- És, bár a nagy súlyom miatt magas lett a vérnyomásom és szívritmuszavarok ellen is gyógy­szert kellett szednem, a tetszeni akarás vett rá a fogyókúrára. No és Judit lányom, aki a Meglepe­tés című újságban látta meg az Átváltoztatjuk Szalon hirdetését. Képek a családi albumból: ilyen volt (balra), és ilyen lett (jobbra) A lányaim felajánlották a zseb­pénzüket, sőt, még takarítást is vállaltak, hogy segítsenek. Ház- felügyelő vagyok, mellette taka­rítok, másként nem is tudtam volna az egészre vállalkozni. Amikor először mentünk el a szalonba, féltem, hogy azt mond­ják majd, mit akar itt ez a „csóró” asszony? De nagyon kedvesen fogadtak, leültettek, és azonnal kaptam is a tűket a fü­lembe. Az akupunktúrás kezelés után be a függöny mögé, és jött az elektromos fogyasztás. Majd adtak egy étlapot, csak olyan dolgok szerepeltek rajta, ame­lyekben kevés a kalória. Arról válogathattam össze az étrende­met. Az első két kezelés után nem éreztem mást, csak borzal­mas éhséget. De a harmadik után már elkezdtem fogyni. Olyan furcsa érzés volt. Hétezres vízszámla- Ahonnan mentek le a kilók, ott viszketett a bőröm. Az első tíz alkalom után eltűnt 13 kiló, majd utána a többi. A harmadik és negyedik sorozatot már nem tudtam volna fizetni, de ingyen is folytatták a kúrát! Tavaly áp­rilisban 118 kilósán mentem be hozzájuk, és négy hónap múlva, augusztusban 68 kilósán hagy­tam abba a kezeléseket. Stitit, fagyit egy évig nem ettem, pedig imádom az édességet. Szinte csak zöldségen, kefiren éltem. De amit nagyon megkívántam, egy-két villával mindenből meg­kóstoltam. Közben tornáztam is, hogy ne nyúljon meg a bőröm. És, mivel valahol azt hallottam, hogy a zuhanyozás is segít, na­ponta háromszor-négyszer a zu­hany alá álltam. Lett is vagy hétezer forintos vízszámlánk! Ä ruháimból mind kifogytam, de a kitűzött célt nem sikerült elér­nem. A volt férjemmel végleg el­szakadtunk egymástól. De az az igazság, hogy egyáltalán nem bánom. Régi-új szerelem- Most, november 7-én hozzá­mentem Károlyhoz, gyermekko­ri szerelmemhez, aki már ‘91- ben, a válásom után is megkér­te a kezem. Pedig akkor még kövér voltam! Akkor nemet mondtam, de most igent! Azt hiszem, jól döntöttem, nagyon harmonikus a kapcsolatunk. És a lányokkal is remekül kijön. A Calypso ételbárban tartottuk a lagzit, a menyasszonyi ruhámat a szomszédomtól kaptam, azt pedig, amelyiket a házasságkö­tés alatt viseltem, a szalontól. Hogy hányas a méretem? Fogal­mam sincs. Csak azt tudom, hogy a melltartómba betoldott 15 centis gumipótlás már a múlté! Ritka, mint az A Rh-negatív vércsoport Karlecz Zoltán százharmincszoros véradó: ha egyszer ad, mintha négyszer tenné Miskolc (ÉM - Hl) - Karlecz Zoltánt mint százharminc­szoros véradót köszöntöt­ték tegnap a Vöröskereszt által szervezett véradó ün­nepségen.- A Rh-negatív a vércsoportom, ez a kombináció elég ritka. Ezért készenlétis is vagyok, bár­mikor hívhatnak. Előfordult már, hogy vasárnap este jött a telefon. Bár úgy is szoktam vért adni, mint más, a legtöbbször úgynevezett plazmafelezéses el­járást alkalmaznak. Ez annyit tesz, hogy a véremnek csak bi­zonyos alkotóelemeit használják fel. A levett vérem egy speciális centrifugába kerül, majd visszajut a szervezetembe. Mindez körülbelül másfél órát vesz igénybe. Régebben mindkét karomba csatlakoztattak egy tűt, az egyiken levették, a mási­kon visszaadták a vért. De újab­ban már ugyanazon megy vissz- a, amelyiken kijön, így marad egy szabad kezem, amelyikkel nyugodtan megvakarhatom az orromat - meséli nevetve. - Egy ilyen véradás négyszeresnek számít, így jön ki a 130 alkalom - magyarázza. Aztán hozzáteszi, gyakran tudja, ki kapja a vérét.- Egyszer egy négyéves kis­lánynak adtam, három héten ke­resztül hetente többször is. Saj­nos. nem tudom, vajon meggyó- gyult-e... A Cementipari Gépjavító mű­szaki irodáján dolgozó Karlecz Zoltán tisztifőiskolásként adott vért először. 1963-ban. Most 55 éves, és addig folytatja, amíg le­het. Mint mondja, felfrissül a véradások után. De alapvetően nem ezért csinálja, hanem azért, mert úgy véli, százszor jobb ad­ni, mint kapni. Szerinte ez a vérre is igaz, és örül, hogy ő ed­dig csak adott, de arra, hogy kapjon, még sosem volt szükség. Karlecz Zoltán Fotó: F.M. alán 6 éves lehet­tem, amikor lebuk­tattam a Télapót. Édes­apám kollégája öltözött jelmezbe, de a cipőjéről ráismertem. Türelme­sen végignéztem a mű­sort és jól szórakoztam. Azért a végén elárul­tam a szüleimnek, hogy én tudom ám, hogy ki volt a Télapó. Ekkor már ők is jól mulattak. Ez az első és egyetlen emlékem a Mikulásról. Nekem is vannak gyer­mekeim: szorgalmasan írnak levelet, hogy mit szeretnének ajándékba a Mikulástól. Kíváncsi vagyok, hogy ők majd hogyan jönnek rá az igazságra. Miklós Lajos (28), Miskolc, üzletvezető A mikor először talál­koztam a Mikulás­sal, nagyon féltem tőle. Azt hiszem azért, mert még sohasem láttam olyat. A következő al­kalommal, már nem fél­tem, már tudtam. Gon­doltam: aha, ö az aki édességet meg játékot hoz. Bár általában csak csomagot kaptam, tele cukorral meg csokolá­déval. Később valahogy elmaradt nálunk a Mi­kulás ünnepe, inkább a karácsony lett a fonto­sabb. Talán azért, mert már nincsenek kisgye­rekek a családban. Azért nagyon aranyos szokásnak tartom, jó mulatság a kicsiknek. SlSENSZKI PÉTER (24), Mályi, kárpitos E z az ünnep nem kis fejfájás. Elő kell te­remteni a csomagokra- valót: 5 unokám van és minden nagyon sokba kerül. Emlékszem, ami­kor gyerek voltam, egy­szer kaptunk a testvé­reimmel egy hatalmas csokoládéból öntött Mi­kulást. Csakhogy nem volt szabad felbontani. Egy darabig tartottuk is a szabályt, de aztán titokban a fekete csiz­májánál felfejtettük a papírt és beleharapdál- tunk a csokiba. Aztán szépen visszacsomagol­tuk. Ma is nevetnem kell, ha belegondolok, hogy tele volt fognyom­mal a figura lába. Juhos MArtonné (72), Miskolc, nyugdíjas G yerekkoromban az apám mindig beöl­tözött Mikulásnak. Ad­dig, amíg fel nem is­mertem - a csizmájáról. Én még nem öltöttem ilyen jelmezt, de a gye­rekeim sok Mikulást láttak. Az utcákon, az óvodában, az üzletek­ben. A Mikulás jelmez nélkül is nagy ünnep nálunk, ajándékot, cso­magot kapnak az apró­ságok és élvisszük őket mindenféle programra. Általában az Egyetem- városba megyünk, mert ott elég színes műsorral készülnek. Tavaly pél­dául utaztunk a Télapó lovasszánjával is a vá­rosban. Bokros György (44), Miskolc, sportszervező A mikor kisebb vol­tam, a barátaőm- mel vitatkoztunk, léte­zik-e a Télapó. Én azt mondtam, hogy igen. Elmentünk egy boltba, ahol épp egy kismama vett ajándékot a gyere­kének, és hangsúlyozta is, hogy Mikulásra lesz az ajándék. Ez győzött meg, hogy tévedhetek. De nem az a lényeg, hogy létezik-e vágj' sem a nagyszakállú. hanem az ajándékozás. De az már nem nagyon tet­szik, hogy mostanság üzletet csinálnak a Mi­kulásból. Visszás, hogy november közepén már reklám-Mikulások sza­ladgálnak a városban. Benkő Klára (15), Miskolc, tanuló

Next

/
Oldalképek
Tartalom