Észak-Magyarország, 1998. december (54. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-02 / 282. szám
1998. december 2., szerda Kultúra 8 HÍRCSOKOR ® Népmesemondók. A környező iskolák diákjai számára rendeznek népmesemondó versenyt ma, szerdán délelőtt 10 órától az ónodi Loránttffy Zsuzsanna Általános Iskolában. A Száll a madár ág- rul ágra című versenyen 15 iskola 55 kisdiákja vesz részt. • Virtuózok. A filharmóniai hangverseny- sorozat keretében a Magyar Virtuózok - Szenthelyi Miklós művészeti vezető irányításával - adnak koncertet ma, szerdán este fél 8-tól Sárospatakon A Művelődés Házában. • Padlás. Hernádkakon vendégszerepei a miskolci Pécsi Sándor Guruló Színház ma, szerdán. A Padlás című musicalt este 6 órától mutatják be az iskola tornatermében. ® Casablanca. Kertész Mihály Casablanca című filmjét vetítik december 3-án, csütörtökön este 7 órától a Hevesy Iván filmklubban. A vetítés után Báron György filmkritikus, a Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetségének elnökségi tagja .tart előadást. Keletes est Mezó'kövesd (ÉM) - A Kelet Irodalmi és Társművészeti Egyesület mutatta be nemrégiben megjelent Kettétört fél század című antológiáját tegnap délután a mezőkövesdi Bayer Róbert Kollégiumban. A tanulók a kötet írásaiból összeállított műsorral köszöntötték a megjelenteket. A Matyóföldi Alkotók Egyesülete által szervezett esten a keletes alkotók közül részt vett Cseh Károly, Dudás Sándor, Fecske Csaba, Györgyei Géza, Ladoda Kálmán, Papp János, Szabó Bogár Imre, Utry Attila. Polgári Forrás Vass Tibor Ismét bővült a „polgári" írások sora: a Forrás legújabb számában Pomogáts Béla, a Magyar írószövetség régi-új elnöke, A polgári ethosz című írásában a polgári létről fejti ki véleményét. Pomogáts a Fidesz-Magyar Polgári Pártot a márciusi ifjakkal állítja párhuzamba: ismét a fiatal Magyarország képviselőinek jutott az a történelmi szerep, hogy kezükbe vegyék országunk ügyeinek intézését. Egy évtizede a Fidesz vezetői valóban nem sokkal voltak idősebbek a márciusi ifjaknál. A Petőfi által hirdetett „új ruhába kell öltöztetni az országot" most a harmincon túli, negyvenen inneni nemzedék vezető jelszava, a polgári Magyarország felépítésének hosszú távú stratégiáját hirdető fiatal demokratáké. Programjuk arra (is) irányul, hogy az ország lakosságának lehető legnagyobb része belátható időn belül polgár legyen. Pomogáts szerint a polgár „személyes autonómia birtokában él, munkálkodik és kerül kapcsolatba a társadalom és az állam intézményeivel. A polgárnak saját egyénisége van, szabadon képes dönteni sorsának nagy kérdéseiben, vannak bizonyos ismeretei közelebbi és távolabbi környezetéről, érez valamiféle vonzalmat a kulturális értékek iránt, van véleménye a közélet dolgairól, és természetesen biztos megélhetése van, aminek alapját azonban nem föltétlenül, sőt, általában nem saját vagyona képezi, inkább a szakismeret és tudás, a munka és a szorgalom." Mindez nagyon szép, de kérdés, a szakismeret és a tudás lefordítható lesz-e a lakosság nagyobb hányadának azon a bizonyos belátható időn belül rendszeres, kiszámítható és elegendő jövedelemre. Nem munkanélküli segélyre, jövedelempótló támogatásra, ne adj,, isten, kényszerű táppénzre. Szakismeretért, tudásért még sehol sem adtak tejet, kenyeret, pelenkát, még egy pohár vizet sem. Amíg a leendő polgár személyes autonómiáját kiéli a rezsiborítékok rendezgetése közbeni morgásban, a víz- és villanyórapörgés bárgyú szemlélésében, amíg saját egyénisége elvesztik egy csodált szappanoperahős cselekedeteiben, és egyre inkább a vakosko- dás iránt érez valamiféle vonzalmat, addig meglehet, felesleges a polgári lét egyik alappilléréről, az erkölcsi tartásról folytatott vita. Az álláspont rögzítése, a tanulságok, a vitaindítás okán azonban a közeljövő etikaóráin remélhetőleg Pomogáts esszéje is hasznos irodalom lesz. A Mikulás a régi, de a mese új A bábszínészek egyszerre több helyen is bemutatják jutalomjátékukat Miskolc (ÉM - DK) - Az előadás első részében a bohócok állandóan átverik egymást, később azonban lelkesen nyomoznak együtt az elveszett cipő ügyében. A Csodamalom Bábszínház új Mikulás-darabjának szereplői abban különböznek bohócaiktól, hogy ők mindvégig lelkesen dolgoztak.- Azt szerettem volna, hogy élvezzék az előadást azok is, akik játszanak - mondja Ivánkó István bábszínész, az új darab írója és rendezője. - Most lehetőséget kaptunk arra, hogy magunk csináljunk darabot. Persze, a lehetőség régebben is adott volt, csak éppen az anyagi háttér hiányzott. Az új igazgatónő most ezt is megteremtette... A bábszínház tavalyi Mikulás-műsorát már nagyon sok gyerek ismerte, ezért kellett kitalálni egy új történetet. Ivánkó István elmondta a bohócos ötletét, ez tetszett a többieknek, ezért kérték, írja is meg.- Ugyan életemben nem írtam még semmit, de gondoltam, miért ne?! Az valamennyire behatárolta a gondolkodásomat, hogy új bábokkal nem számolhattunk, a régiekkel kellett gazdálkodni. A lényegi rész a két bohóccal élőszereplős, de természetesen van paraván mögötti játék is. Mikulás-csalogató A történet két bohócról szól, Mikulás) tanulta meg a szerepet. A három csoport azonban nem ugyanazt játssza. Vagyis a keretek behatároltak, de hogy közben mi hogyan történik, az már a szereplőkön múlik. Meg a rendezőn, aki rugalmas.- Volt, aki azt kérte, több legyen a bábos rész, mások inkább a paraván előtt szerettek volna játszani. Nem akartam mindent pontosan megmondani, hogy is történjen. Úgy gondoltam, találjuk ki együtt. Azon túl persze, hogy nyilván kell egy ember, aki irányít. Megérkezett a Mikulás akik eredendően állandóan kitolnak egymással. A játék kezdetekor azért találkoznak, hogy építsenek egy ablakot, ahová ki- tehetik a cipőjüket, aztán várhatják a Mikulást. Mikor elkészülnek, megpróbálják idecsalogatni a nagyszakállút verssel, tánccal, de hiába. Aztán némi bonyodalom után eltűnik az egyik cipőjük. És kezdetét veszi a nyomozás...- Amikor kiderült, hogy elveszett a cipő, az egyik bohóc sírBrahms és Beethoven A zenészek szerint a koreai Hyun- Joung Son hegedűje nem éppen Stradivari. Ami viszont a művészen múlott a hétfő esti koncerten, az mindenképpen elismerésre méltó, így gondolhatta a közönség is, különben nem kapott volna olyan nagy tapsot Brahms igen nehéz hegedűversenyének megszólaltatása után az ifjú zenész. A Miskolci Nemzeti Színházban megtartott - a Miskolci Szimfonikus Zenekarral közös - koncertje életének első magyarországi fellépése volt. A koncert második felében Beethoven VII. szimfóniáját szólaltatta meg a miskolci zenekar- (Felvételünk ekkor készült.) Fotó: Bujdos Tibor Az előadás premierjét december 6-án, vasárnap délelőtt 10 órától tartják a Csodamalom Bábszínházban (Kossuth u. 11.). A szerző nemcsak azt szeretné, ha a gyerekek jól szórakoznának, hanem a felnőtteket is megpróbálja megnevettetni. A kicsik főleg azon kacaghatnak majd, ahogy a bohócok ügyetlenkednek, a felnőtteknek pedig a szövegre kell figyelniük, sok poént nekik szánnak az előadók.„Azt szerettem volna, hogy most igazán magunknak is játsszunk..." Pest-budai históriák Budapest (MTI) - A főváros egyesítésének 125. évfordulójára készült Don Péter és Szemethy Imre közös munkája, amely a napokban jelent meg Pest-budai históriák címmel. Az Auktor Könyvkiadó gondozásában megjelent kiadványban található írások és illusztrációk Budapest európai fővárossá válásának időszakát ölelik fel. Don Péter válogatása nyomán került a könyvbe 12 olyan anekdota, amely a gyors iramban polgárosodó, ma már nosztalgikusnak ható világot mutatja be. A történetekhez szervesen kapcsolódik Szemethy Imre grafikus, Munkácsy-díjas, érdemes művész tucatnyi eredeti rézkarca. ni kezd, a másik vigasztalni próbálja - meséli a rendező. - A bőröndjéből előkerülnek a legkülönfélébb tárgyak, ezeket használja fel, hogy megnevettesse társát. Azt szeretnénk megmutatni, mennyi mindent lehet csinálni egy kiflivel, egy párnával, egy ruhakefével... Három premier - egyben Egyszerre három helyen tudják előadni az új darabot, hiszen háromszor két bohóc (plusz egy Azt szerettem volna, hogy most igazán magunknak is játsszunk... Fotó: Dobos Klára Ivánkó István A tövisek között is nyílnak virágok A Kazinczy Ferenc Társaság értékmentő és értékteremtő munkája A társaság kiadványai Fotó: Bujdos Tibor Miskolc, Sátoraljaújhely (ÉM- FG) - Nemcsak Kazinczy örökségét védi, de a ma születő szellemi értékeket is gondozza a sátoraljaújhelyi székhelyű Kazinczy Ferenc Társaság. Azért viszont nem sokat tehetnek - a figyelemfelhíváson túl -, hogy megmentsék a megyében élt irodalmi nagyságok egykori lakóépületeit.- A Kazinczy Ferenc Társaság 1985-ben, tehát akkor alakult, amikor még nem sok civil szervezet volt az országban. Harmincötén fogtunk össze azért, hogy őrizzük Kazinczy szellemi örökségét, és megpróbáljuk - az ő nyomdokain haladva - támogatni az új értékek szülését, a régió, elsősorban Zemplén és Abaúj kulturális életének fellendülését. Ma kétszázhuszonegy tagja van a társaságnak, és azt hiszem, az eddigi munkánk igazolja, hogy jó úton járunk - mutatta be röviden a társaságot Fehér József elnök, az újhelyi múzeum igazgatója a Kelet Irodalmi és Társművészeti Egyesület által szervezett miskolci Kazinczy-esten. Céljaikról szólva az elnök elsőként említette a Kazinczy-kultusz felelevenítését. Ezt szolgálják például azzal, hogy sorra jelentetik meg hasonmás kiadásban Kazinczy műveit. így például - a nagy érdeklődésnek köszönhetően - már négy utánnyomást élt meg a Tövisek és virágok című kötet. Ugyancsak fontosnak tartja a társaság a hely- történeti kutatások támogatását, ennek érdekében pályázatokat írnak ki, és biztosítják a publikációs lehetőséget. Kazinczy követőiként mindent megtesznek azért is, hogy érték legyen a szép beszéd, az igényes nyelvhasználat.- Aki Kazinczyt mond, az Hegyalját is mond, és a Hegyaljáról, az itt gyökerező művészetről, zenéről mindjárt Lavotta János jut eszünkbe - vette át a szót Dombóvári János, az újhelyi Művészeti Alapiskola vezetője, majd hegedűjén szólaltatta meg ennek a vidéknek a hangját. A Homró- di nóta, vagy másképpen a c- moll adagio csak ízelítő volt abból a hatalmas életműből, melyet Lavotta hagyott az utókorra. Ha Kazinczyról eszik szó, természetes, hogy a Zempléni Levéltárban végzett értékmentő munkáját is megemlítik. A széphalmi mester egykori műhelyét ma Hőgye István vezeti, így ő igazán nap mint nap érzi a nagy előd szellemét. A Miskolcon rendezett esten a történész beszámolt arról, milyen szép és nemes feladat számára a korabeli kéziratok gondozása. Tusnády László irodalomtörténész, költő, műfordító pedig előbb saját kutatásairól szólt, és versein, műfordításain keresztül azt is megmutatta: milyen gazdag is a magyar nyelv. A találkozón szó esett arról is, hogy emléktáblák sokasága jelzi azokat az épületeket, ahol a megye irodalmi életének jeles szereplői születtek, éltek. Nagy sok táblát a társaság állíttatott, de arra nincs anyagi lehetősegük, hogy az épületeket is gondozzák. Abban viszont hisznek, hogy az ő ismeretterjesztő munkájuk révén is egyre több ön- kormányzat, vállalkozó, vagy éppen a jelenlegi tulajdonos ismeri fel, milyen fontos a nagy időket, jeles ősöket látott épületek felújítása.
